Negyedéves nemzetközi vándorlási egyenleg, 2025. II. negyedév
Közzétéve: 2025. november 18.
A nemzetközi vándorlási egyenleg a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége, a magyar és a külföldi állampolgárok mozgását egyaránt figyelembe véve. Az elmúlt években a bevándorlók száma mindig meghaladta a kivándorlókét, bár a különbség mértéke csökkenő tendenciát mutatott.
Az adatátvételek gyakoriságának növelésével és az új modellalapú becslési eljárás kidolgozásával lehetőség nyílik az eddig évente számított nemzetközi vándorlási egyenleg negyedévenkénti előállítására.
1. A nemzetközi vándorlási egyenleg alakulása
1. ábra
2025 második negyedévében a nemzetközi vándorlás egyenlege több mint 1200 fős negatív értéket mutatott, szemben a 2024 azonos időszakában mért mintegy 1300 fős többlettel. A két negyedév közötti legmarkánsabb különbség a bevándorló külföldi állampolgárok számában mutatkozott.
A vándorlási egyenleg alakulását számos tényező befolyásolhatja, így például az egyetemi hallgatók mobilitási mintázatai, a szezonális munkavállalás intenzitása, valamint a jogszabályi környezet változásai.
2024 első negyedévében jogszabályi változások következtében a külföldiek érkezése rendkívül alacsony szintet mutatott, amit a második negyedévben jelentős növekedés követett. Ez részben az első negyedévben elmaradt vándorlások pótlásaként értelmezhető. Ezzel szemben 2025-ben – szintén a jogszabályi változások hatására – ennek a folyamatnak a fordítottja figyelhető meg: míg az első negyedévben a külföldi bevándorlás viszonylag magas volt, addig a második negyedévben lényegesen visszaesett.
2025 második negyedévében a kivándorló és a visszavándorló magyar állampolgárok vándorlási egyenlege negatív volt (-801 fő), amit a bevándorló külföldön honosítottak száma fordított pozitív irányba (1414 fő).
2. A be- és visszavándorlók, illetve kivándorlók megoszlása nemek és korcsoportok szerint
2. ábra
3. ábra
A nemzetközi vándorlás nemek szerinti megoszlásában a férfiak túlsúlya figyelhető meg. 2025 második negyedévében a férfiak aránya mind a be- és visszavándorlók, mind pedig a kivándorlók körében elérte a 60%-ot. Az előző év azonos időszakához képest ebben nem történt változás.
A korstruktúra tekintetében a vándorlásban elsősorban a munkaképes korú népesség (15–64 évesek) vett részt. A legnagyobb arányban a 25–29 éves korcsoport képviseltette magát, amely 2025 második negyedévében a be- és visszavándorlók esetében 14, míg a kivándorlók között 20%-ot tett ki.
3. A bevándorló külföldiek állampolgárság szerint
4. ábra
2025 második negyedévében a Magyarországra bevándorló külföldiek körében az állampolgárság szerinti összetétel jelentős átrendeződést mutatott. A vietnámi állampolgárok száma – akik a korábbi időszakokban meghatározó csoportot képviseltek – látványosan visszaesett, elsősorban a jogszabályi szigorítások következményeként. Ezzel párhuzamosan a Fülöp-szigetekről érkezők aránya számottevően emelkedett: 2025 második negyedévében a bevándorló külföldiek 15%-a fülöp-szigeteki volt, miközben 2024 ugyanezen időszakában még nem tartozott a leggyakoribb állampolgárságok közé.
Az előző év második negyedévében – az egész évhez hasonlóan – a bevándorlók legnagyobb csoportját az Ázsiából érkezők alkották, akik között a vietnámiak jelentették a többséget (az összes külföldi 20%-át).
A német állampolgárok aránya 2025 második negyedévében is meghatározó volt (13%). Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta folyamatosan a legjelentősebb bevándorló csoportok közé tartoztak, jellemzően 5–10%-os aránnyal.
Közzétéve: 2025. november 18.
A nemzetközi vándorlási egyenleg a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége, a magyar és a külföldi állampolgárok mozgását egyaránt figyelembe véve. Az elmúlt években a bevándorlók száma mindig meghaladta a kivándorlókét, bár a különbség mértéke csökkenő tendenciát mutatott.
Az adatátvételek gyakoriságának növelésével és az új modellalapú becslési eljárás kidolgozásával lehetőség nyílik az eddig évente számított nemzetközi vándorlási egyenleg negyedévenkénti előállítására.
1. A nemzetközi vándorlási egyenleg alakulása
2025 második negyedévében a nemzetközi vándorlás egyenlege több mint 1200 fős negatív értéket mutatott, szemben a 2024 azonos időszakában mért mintegy 1300 fős többlettel. A két negyedév közötti legmarkánsabb különbség a bevándorló külföldi állampolgárok számában mutatkozott.
A vándorlási egyenleg alakulását számos tényező befolyásolhatja, így például az egyetemi hallgatók mobilitási mintázatai, a szezonális munkavállalás intenzitása, valamint a jogszabályi környezet változásai.
2024 első negyedévében jogszabályi változások következtében a külföldiek érkezése rendkívül alacsony szintet mutatott, amit a második negyedévben jelentős növekedés követett. Ez részben az első negyedévben elmaradt vándorlások pótlásaként értelmezhető. Ezzel szemben 2025-ben – szintén a jogszabályi változások hatására – ennek a folyamatnak a fordítottja figyelhető meg: míg az első negyedévben a külföldi bevándorlás viszonylag magas volt, addig a második negyedévben lényegesen visszaesett.
2025 második negyedévében a kivándorló és a visszavándorló magyar állampolgárok vándorlási egyenlege negatív volt (-801 fő), amit a bevándorló külföldön honosítottak száma fordított pozitív irányba (1414 fő).
2. A be- és visszavándorlók, illetve kivándorlók megoszlása nemek és korcsoportok szerint
A nemzetközi vándorlás nemek szerinti megoszlásában a férfiak túlsúlya figyelhető meg. 2025 második negyedévében a férfiak aránya mind a be- és visszavándorlók, mind pedig a kivándorlók körében elérte a 60%-ot. Az előző év azonos időszakához képest ebben nem történt változás.
A korstruktúra tekintetében a vándorlásban elsősorban a munkaképes korú népesség (15–64 évesek) vett részt. A legnagyobb arányban a 25–29 éves korcsoport képviseltette magát, amely 2025 második negyedévében a be- és visszavándorlók esetében 14, míg a kivándorlók között 20%-ot tett ki.
3. A bevándorló külföldiek állampolgárság szerint
2025 második negyedévében a Magyarországra bevándorló külföldiek körében az állampolgárság szerinti összetétel jelentős átrendeződést mutatott. A vietnámi állampolgárok száma – akik a korábbi időszakokban meghatározó csoportot képviseltek – látványosan visszaesett, elsősorban a jogszabályi szigorítások következményeként. Ezzel párhuzamosan a Fülöp-szigetekről érkezők aránya számottevően emelkedett: 2025 második negyedévében a bevándorló külföldiek 15%-a fülöp-szigeteki volt, miközben 2024 ugyanezen időszakában még nem tartozott a leggyakoribb állampolgárságok közé.
Az előző év második negyedévében – az egész évhez hasonlóan – a bevándorlók legnagyobb csoportját az Ázsiából érkezők alkották, akik között a vietnámiak jelentették a többséget (az összes külföldi 20%-át).
A német állampolgárok aránya 2025 második negyedévében is meghatározó volt (13%). Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta folyamatosan a legjelentősebb bevándorló csoportok közé tartoztak, jellemzően 5–10%-os aránnyal.