A kísérleti statisztika célja
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja, és így megvilágítja a keresetváltozás mértékének különbözőségét, egyenlőtlen eloszlását. Mindezek által többletinformációt biztosít a felhasználók számára a kereseti folyamatok mélyebb megértése érdekében.
A KSH a hivatalos statisztikai adatközléseiben hagyományosan az ún. főátlagindexet publikálja az átlagkereset változásának mutatójaként, amely az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást fejezi ki. Az átlagkereset-változás indexe így a két időszak közötti létszámarány-eltolódás és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi. A keresetváltozás eloszlását bemutató kísérleti statisztika ezt árnyalja azáltal, hogy a tényleges egyedi keresetváltozásokra fókuszál, emellett pedig azok eloszlásáról is információt biztosít.
Ezen adatok segítésével az eddig elérhető információkhoz, illetve a hivatalos statisztikaként közzétett adatokhoz képest részletesebben és pontosabban lehet vizsgálni a bérekkel kapcsolatos jogszabályi változások, kormányzati bérintézkedések, illetve a piaci viszonyok hatásait a munkáltatók bérezési gyakorlatában. Emellett célzottabban vizsgálhatók a munkavállalókat és azok különböző csoportjait érintő változások is a kereseti helyzetük szempontjából.
A statisztika kísérleti jellege
A keresetváltozás eloszlására vonatkozó statisztika kísérleti jellegét az adja, hogy nincs elterjedt nemzetközi ajánlás/gyakorlat a számbavétel módjára, valójában többféle számbavétel is elképzelhető. A statisztika vonatkozási egysége eltér a hivatalos keresetstatisztikában alkalmazottól, ebben a kísérleti statisztikában a kereseti adatokat magánszemélyi szinten vizsgáltuk, miközben a hivatalos keresetstatisztika alapegysége az álláshely. A kísérleti jelleget erősíti az is, hogy a vizsgált populáció nem teljes körű, nem azonos a hivatalos statisztikában közzétett kereseti adatokéval, ugyanis itt csak azok tartoznak a megfigyelési körbe (a számbavételi koncepció longitudinális jellege következtében), akik a tárgy- és a bázisidőszakban is rendelkeztek teljes munkaidős alkalmazotti álláshellyel. A statisztika vonatkozási körébe tartozó munkavállalók a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan 83,3%-át teszik ki a vizsgált 4 évben. A számbavétel módszertanának véglegesítéséhez a felhasználói visszajelzéseket is felhasználjuk majd.
A statisztika tartalma
• A célindikátor
Keresetváltozás: A magánszemély tárgyidőszaki, teljes munkaidős, alkalmazotti álláshelyén/álláshelyein számfejtett havi bruttó (nettó) átlagkeresetének változása az előző év (bázisév) azonos időszaki teljes munkaidős alkalmazotti álláshelyén/álláshelyein számfejtett havi bruttó (nettó) átlagkeresethez képest. Függetlenül attól, hogy az álláshelye, munkáltatója változott-e a vizsgált időszakban.
A változást a teljes keresetre számítjuk, vagyis az indikátor egyidejűleg fejezi ki az alapbér, illetve a törzsbér (a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része) és a többi kereseti elem (bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. havi és további havi fizetés) együttes változását. Az egyes kereseti elemekről nincs külön információ a felhasznált adminisztratív adatforrásban.
• A célindikátorhoz elérhető bontások
-
Munkáltató gazdálkodási formája (GFO’21)
-
Munkáltató ágazata, szakágazata (TEÁOR’08)
-
Munkáltató területi elhelyezkedése (vármegye)
-
Munkavállaló neme
-
Munkavállaló kora
-
Álláshely foglalkozások szerinti osztályozása (FEOR’08)
A számbavételi koncepció longitudinális jellege miatt az itt felsorolt ismérveket a tárgynegyedév utolsó hónapjának megfelelő értékkel rögzítjük, függetlenül attól, hogy az változott-e vagy sem az előző év azonos időszakához képest.
Az adatok vonatkozási köre
Magyarországi munkáltatóknál (alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél) a tárgy- és a bázisidőszakban is teljes munkaidős (bejelentett) álláshellyel rendelkező magánszemélyek összessége.
Az adatok forrása
A KSH intézményi munkaügy-statisztikai adat-előállítási rendszerének havi kereseti és létszámstatisztikai adatállománya, amely a NAV-tól átvett, ún. 08-as jelű bevalláson, valamint a Magyar Államkincstár nyilvántartásain alapul.
Időszerűség, közzétételi gyakoriság
Az adatok közzétételére negyedévente kerül sor, a tárgynegyedévet követő harmadik hónapban. A publikációkban évkezdettől kumulált negyedéves adatközlést alkalmazunk, tekintettel arra, hogy az egyhavi külön juttatások a munkáltatók egy részénél évről évre nem feltétlenül azonos hónapban jelentkeznek.