Kísérleti statisztika

Új kísérleti statisztikával részletesebben vizsgálhatók a kereseti folyamatok

A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja, és így megvilágítja a keresetváltozás mértékének különbözőségét, egyenlőtlen eloszlását. Mindezek által többletinformációt biztosít a felhasználók számára a kereseti folyamatok mélyebb megértése érdekében.

A közzétett kísérleti statisztika a személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogy a munkavállaló munkabére hogyan alakult az adott időszak bázisidőszakához viszonyítva, függetlenül attól, hogy az álláshelye, munkáltatója változott-e.

A változást a teljes keresetre számítjuk, vagyis az indikátor egyidejűleg fejezi ki az alapbér és a többi kereseti elem (bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. havi és további havi fizetés) együttes változását.

Az elmúlt évek reálgazdasági folyamatai számottevő változásokat idéztek elő a munkaerőpiacon és lényeges hatással voltak az átlagbérek alakulására is. A feszes munkaerőpiac, a jelentős pótlólagos munkaerő-kereslet, a koronavírus-járvány okozta lezárások, a széles körű bérrendezések a költségvetés több előmeneteli rendszerében, az infláció és a rezsiköltségek emelkedése, valamint a munkáltatók részéről ezekre adott béremelési válasz mind-mind látványosan hatottak a keresetekre.

2023-ban jelentős volt a nominális béremelkedés, e mögött azonban számottevő egyedi különbségek állnak

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2023-ban nominálisan 14,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Bár a növekedés mértéke 3,2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2022-ben, ez a változás még mindig kiemelkedőnek mondható. A magas átlagkereseti indexre az erősen növekvő infláció és a jelentős pótlólagos munkaerő-kereslet előidézte béremelések mellett a januári és a decemberi minimálbér-emelés is hatott.

A nemzetgazdasági szintű átlagkereset-növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg az elmúlt években. 2023-ban (már 2022-ben is) a teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők legnagyobb részének – 89,1%-ának – haladta meg a keresete az előző évit. A munkavállalók közel 60%-ának 5,0 és 24,9% között emelkedett a bére, minden ötödik munkavállalónak jelentősen – legalább 25,0%-kal –, minden huszadiknak pedig kiemelkedő mértékben, 50,0%-kal vagy annál nagyobb mértékben. 2022-höz képest a 25,0% és afeletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya 5,8 százalékponttal csökkent, az 5,0–14,9%-os bérnövekedéssel rendelkezőké 6,5 százalékponttal nőtt. Valamivel több volt a kisebb keresetemelkedést realizálók aránya is. Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt. Ennek hátterében, ahogyan a bemutatott emelkedések mögött is, nem kizárólag az alapbér változása húzódik meg, jelentősen befolyásolhatta az egyéb kereseti elemek, például a bérpótlékok vagy a jutalmak változása is, de nem állnak rendelkezésre külön az egyes bérelemekre vonatkozó információk.

Az egyes évek átlagbérmozgásai is jól követhetők a keresetváltozás eloszlását vizsgálva. 2022-ben és 2023-ban az azt megelőző két évhez képest átrendeződött a keresetváltozás eloszlása, ami az átlagbérek jelentős növekedését is magyarázza. A csökkenő keresettel rendelkező munkavállalók aránya majdnem a felére esett, míg jelentősen megnőtt a 15,0–24,9 és a 25,0–49,9%-kal növekvő keresetűek aránya.

Ágazati szinten is megmutatkoznak az egyedi keresetváltozás különbségei

A nemzetgazdasági szintű keresetváltozás mögött jelentős eltérések húzódnak meg a munkáltató ágazatát tekintve. 2023-ban szinte minden nemzetgazdasági ágban nőtt az átlagkereset, egyedül a közigazgatás, védelem területén csökkent a 2022 februárjában kifizetett fegyverpénz bázishatása miatt. Ebben az ágban a keresetváltozás eloszlását tekintve jóval magasabb volt a keresetcsökkenéssel érintett munkavállalók aránya (31,2%) a többi ághoz képest.

2023-ban az ipar ágaiban a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt az átlagkereset, ezzel összhangban pedig a csökkenő bérrel rendelkezők aránya 10% alá került, a legalacsonyabb az energiaiparban volt 3,7%-kal. A 25,0% és afelett növekvő keresetűek aránya a legmagasabb a víz- és hulladékgazdálkodás területén, az energiaiparban és a bányászatban volt, a feldolgozóiparban pedig a legtöbb munkavállaló bére 15,0–24,9% közötti mértékben emelkedett.

Az üzleti szolgáltatásokon belül a kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén visszafogottabb volt a keresetek növekedése. Itt mind a csökkenő, mind az erősen – 25,0% felett – növekvő keresetűek aránya a nemzetgazdasági átlag alatt volt. Az adminisztratív szolgáltatás ág jelentékeny bérnövekedését meghatározta, hogy az eloszlás pereme erősödött meg, és bár a többi ághoz viszonyítva magas volt a csökkenő keresetűek aránya, azonban az 50,0%-kal és afelett növekvő bérűek aránya is jelentős.

A közszolgáltatásokon belül az egészségügyi és szociális ellátásban az orvosi béremelés harmadik ütemének mértéke (11%) és a szakdolgozók júliusi béremelése (18%) is hozzájárult ahhoz, hogy a bércsökkenéssel érintettek aránya alacsony (9,9%) maradt, míg az 5,0–14,9%-kal növekvő kereseti kategória aránya kiemelkedően alakult.

Az oktatásban a pedagógusok év végi béremelése következtében a bérek átlagos mértékben növekedtek, a csökkenő bérűek aránya ebben az ágban is alacsony volt (8,1%), viszont az 50,0%-kal vagy afeletti mértékben növekedő bérűeké a nemzetgazdaságon belül a legkisebb maradt (3,0%).

A tartósan magas infláció visszavetette a növekvő keresetek vásárlóerejét

2023-ban a magas éves infláció következtében a keresetek vásárlóereje, a jelentős béremelkedés ellenére is, 2,9%-kal csökkent. Ezzel összhangban a teljes munkaidőben alkalmazásban álló személyek több mint hattizede (61,8%) kedvezmények nélküli nettó bérének csökkent a vásárlóereje.

A reálértéken növekvő keresettel rendelkezők 2022 első negyedévében voltak a legmagasabb arányban (71,2%) a vizsgált időszakban, de az erősen növekvő és tartósan fennálló infláció miatt év végére 60,6%-ra csökkent az arányuk, ami több mint 6 százalékponttal elmaradt a 2020. évi stabil inflációs környezetben mért részaránytól.

Várható következő megjelenés 2024 I. negyedévének adatairól: 2024. június.

Módszertan