A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter összekapcsolása a KSH halálozási és a NAV adó- és járulékbevallási adatbázisával
Magyarországon a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet által működtetett Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (továbbiakban NSZR) átfogó képet ad a hazai infarktus-epidemiológiáról, lefedi a szívinfarktus miatt kezelt betegeket, illetve minden egészségügyi szolgáltató által észlelt heveny szívinfarktust. Kísérleti statisztikánk keretében az NSZR-t a KSH által gyűjtött halálozási adatokkal, valamint a NAV adó- és járulékbevallási adatbázisával kapcsoltuk össze elemi szinten. Az egyesített állományok hiánypótló információt szolgáltatnak a betegek túlélési és munkaerőpiaci esélyeiről, további életútjáról.
2023-ban az igazolt infarktusos esetek száma összesen 13 889 volt, ami 13 512 kezelt beteget jelentett. A betegek 62%-a (8 377 fő) volt férfi és esetükben korábbi életkorban is jelent meg a szívinfarktus, mint a nőknél. Harmaduk még nem érte el a hatvanéves kort a betegség jelentkezésekor, több mint 50%-uk 60-79 éves volt, és csak 13%-uk ennél idősebb. A nők között a fiatalabbak jóval kisebb arányt képviseltek, a legidősebbek pedig számottevően magasabbat. 40 évesnél fiatalabb az infarktust elszenvedők között rendkívül ritkán fordult elő mindkét nem esetében, de a legfiatalabb személy a kórházi felvétel idején mindössze 20 éves volt.
2023-ban az infarktust elszenvedett 13 512 beteg 18,5%-a (2 500 fő) halt meg az (első ismert) kórházi felvételt követő 180 napon belül. A féléven belüli halálozási ráta 16,8% volt a férfiak esetében, míg a nőknél 21,2%, a különbség elsősorban az idősebb korban bekövetkezett infarktusokból adódott, továbbá a nők több társbetegségben is szenvedtek. A féléven belüli halálesetek 13%-a a kórházi felvétel napján (0. nap) történt meg, és több mint a fele 11 napon belül. Ez azt jelenti, hogy az infarktus utáni néhány napot követően meredeken csökken a halálozások bekövetkezése.
Az infarktusos betegek kezelésének eredményességét tekintve fontos mutató a megbetegedést követő 30 napon belüli halálozások aránya is. 2023-ban erre a periódusra esett a 180 nap alatt bekövetkezett halálozások héttizede (1 728 fő), a férfiak és nők között e tekintetben nem volt tendenciaszerű különbség.
Az infarktust megelőző hónapban a 65 évesnél fiatalabb, infarktust elszenvedett személyek (4 192 fő) több, mint háromnegyede egész hónapban dolgozott. Ugyanakkor az (első) kórházi felvételt követő 1. hónapban még csak 29%-uk volt munkaképes, majd lassú, monoton növekedést követően a 6. hónapra az ismét dolgozók aránya elérte a 61%-ot. Ezzel együtt a betegséget túlélt emberek számottevő része a félév végén még a teljes hónapban betegállományban volt, nyolcszor annyian, mint az infarktust megelőző hónapban.
A felvételt követő első hónapban volt a leggyakoribb az „egyéb” típusú aktivitás (35%), amikor a hónapnak csak egy részében jelentettek a munkáltatók munkától való távollétet. A 2. hónapban viszont a munkától távollévők között már a teljes hónapban betegállományban lévők aránya volt a legmagasabb (26%), összefüggésben azzal, hogy az 1. hónapban az érintettek jelentős része betegszabadságot (illetve egyéb típusú szabadságokat és a távollét egyéb lehetőségeit is) vett igénybe, csak utána folyamodott táppénzért. Ugyanakkor a 3. hónaptól látszik egy folyamatosan növekvő arányú lemorzsolódás a munkaerőpiacról, amit a hiányzó munkáltatói jelentések bővülése tükröz.
Az infarktus előtti hónapban a megfigyelt populáció1 bő tizedének nem volt keresete 2023-ban, miközben 35%-uk 300 ezer forintnál többet keresett. A nettó keresetek mediánja 200 ezer forint volt. (2023 decemberében az országos nettó átlagkereset 436 ezer forint, a nettó mediánkereset pedig 312 ezer forint volt.)
Összefüggésben a betegség miatti távollétekkel a kereset nélküliek2 aránya az infarktust megelőző hónaphoz képest ugrásszerűen megnőtt az infarktust követő hónapban (16%-ról 36%-ra), majd egyenletes visszatérés tapasztalható a kiinduló állapot felé, a 6. hónapban már a vizsgált csoport csaknem háromnegyede rendelkezett keresettel.
A betegség miatti kieső bérekkel összefüggésben a 6. hónapban az infarktussal kezelt személyek 58%-ának a keresete érte csak el az infarktus előtti szintet. A kórházi felvételt követő első hónap visszaesését követően, havonta az összes beteg 4-10%-a nyerte vissza az eredeti keresetét. A medián is jelzi a hirtelen, nagymértékű keresetkiesést: a megbetegedést megelőző hónaphoz képest értéke harmadára esett vissza a betegség 1. hónapjában, majd lineáris trend mentén emelkedve a 6. hónap végére az infarktus előtti értéknek elérte a 88%-át.