A lakáspiaci árak változása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. III. negyedév
Közzétéve: 2026. január 10.
2025 III. negyedévében az Európai Unióban a lakáspiaci árak 5,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, a legnagyobb ütemben Magyarországon, 21,1%-kal. Jelentős, 10% fölötti drágulás volt megfigyelhető több, az unióhoz 2004-ben vagy később csatlakozó államban, valamint Spanyolországban és Portugáliában is. A visegrádi országok közül Szlovákiában 13,4, Csehországban 10,8, Lengyelországban 4,0% volt az áremelkedés mértéke.
Az előző (2025. II.) negyedévhez képest Magyarországon 3,1%-kal nőtt az árszínvonal.
Az MNB a 2025. novemberi Lakáspiaci jelentésében arra számított, hogy a lakásárak nominális növekedése megközelítheti a 29%-ot 2025 egészében. Ehhez hozzájárulhat az első lakást vásárlók támogatását célzó Otthon Start Program, mivel a megemelkedő kereslet a lakáskínálat gyors alkalmazkodása nélkül a lakásárak emelkedését eredményezi.
1. tábla
A lakáspiaci árak változásának összehasonlítása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. III. negyedév
Megnevezés
Változás az előző negyedévhez képest, %
Változás az előző év azonos negyedévéhez képest, %
EU-átlag
1,6
5,5
Euróövezet
1,6
5,1
Ausztria
1,6
2,7
Belgium
2,4
3,7
Bulgária
3,8
15,4
Ciprus
–0,3
0,1
Csehország
2,5
10,8
Dánia
2,5
6,8
Észtország
–0,8
5,2
Finnország
–2,2
–3,1
Franciaország
1,6
0,7
Hollandia
2,0
7,7
Horvátország
2,9
13,8
Írország
2,6
7,5
Lengyelország
0,9
4,0
Lettország
5,2
8,4
Litvánia
2,9
10,8
Luxemburg
–3,1
1,2
Magyarország
3,1
21,1
Málta
1,6
5,7
Németország
1,0
3,3
Olaszország
0,6
3,8
Portugália
4,1
17,7
Románia
2,3
6,6
Spanyolország
2,9
12,8
Svédország
0,5
0,5
Szlovákia
4,9
13,4
Szlovénia
–1,1
2,7
Forrás: Euro indicators. Letöltés dátuma: 2026. január 9.
Görögország adata nem állt rendelkezésre.
1. ábra
2. ábra
Közzétéve: 2026. január 10.
2025 III. negyedévében az Európai Unióban a lakáspiaci árak 5,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, a legnagyobb ütemben Magyarországon, 21,1%-kal. Jelentős, 10% fölötti drágulás volt megfigyelhető több, az unióhoz 2004-ben vagy később csatlakozó államban, valamint Spanyolországban és Portugáliában is. A visegrádi országok közül Szlovákiában 13,4, Csehországban 10,8, Lengyelországban 4,0% volt az áremelkedés mértéke.
Az előző (2025. II.) negyedévhez képest Magyarországon 3,1%-kal nőtt az árszínvonal.
Az MNB a 2025. novemberi Lakáspiaci jelentésében arra számított, hogy a lakásárak nominális növekedése megközelítheti a 29%-ot 2025 egészében. Ehhez hozzájárulhat az első lakást vásárlók támogatását célzó Otthon Start Program, mivel a megemelkedő kereslet a lakáskínálat gyors alkalmazkodása nélkül a lakásárak emelkedését eredményezi.
A lakáspiaci árak változásának összehasonlítása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. III. negyedév
| Megnevezés | Változás az előző negyedévhez képest, % | Változás az előző év azonos negyedévéhez képest, % |
|---|---|---|
| EU-átlag | 1,6 | 5,5 |
| Euróövezet | 1,6 | 5,1 |
| Ausztria | 1,6 | 2,7 |
| Belgium | 2,4 | 3,7 |
| Bulgária | 3,8 | 15,4 |
| Ciprus | –0,3 | 0,1 |
| Csehország | 2,5 | 10,8 |
| Dánia | 2,5 | 6,8 |
| Észtország | –0,8 | 5,2 |
| Finnország | –2,2 | –3,1 |
| Franciaország | 1,6 | 0,7 |
| Hollandia | 2,0 | 7,7 |
| Horvátország | 2,9 | 13,8 |
| Írország | 2,6 | 7,5 |
| Lengyelország | 0,9 | 4,0 |
| Lettország | 5,2 | 8,4 |
| Litvánia | 2,9 | 10,8 |
| Luxemburg | –3,1 | 1,2 |
| Magyarország | 3,1 | 21,1 |
| Málta | 1,6 | 5,7 |
| Németország | 1,0 | 3,3 |
| Olaszország | 0,6 | 3,8 |
| Portugália | 4,1 | 17,7 |
| Románia | 2,3 | 6,6 |
| Spanyolország | 2,9 | 12,8 |
| Svédország | 0,5 | 0,5 |
| Szlovákia | 4,9 | 13,4 |
| Szlovénia | –1,1 | 2,7 |
Görögország adata nem állt rendelkezésre.