A keresetek változásának eloszlása Magyarországon, 2025. I–III. negyedév
Közzétéve: 2025. december 9.
2025 I–III. negyedévében a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete nominálisan 9,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest1, azonban a növekedési ütem közel 5 százalékponttal lassabb volt, mint egy évvel korábban. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógus béremelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is. A visszafogottabb bérnövekedés és a tavalyinál magasabb infláció következtében a keresetek vásárlóereje 4,4%-kal növekedett, 5,1 százalékponttal elmaradva a tavalyi értéktől.
1. ábra
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének emelkedett a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest, közülük pedig több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. A visszafogottabb bérnövekedést jól tükrözi, hogy 2024 első kilenc hónapjához képest 16,6 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek fizetése legalább 15%-kal emelkedett egy év alatt, miközben az 5–14,9%-os béremelésben részesülők aránya 5,7 százalékponttal nőtt.
Az első félévhez képest a harmadik negyedévben tovább erősödött a növekvő keresetszintet elérők aránya a keresetek változásának megoszlásában: kismértékben emelkedett a 0–14,9%-kal növekvő keresettel rendelkezők aránya, miközben csökkent a keresetüket vesztők aránya, ugyanakkor mérséklődött a 25% fölötti növekedést elérők részesedése is.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A munkabérek változásának 2025. I–III. negyedévi eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – mérsékeltebb növekedése határozta meg.
2. ábra
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének és a szeptemberi teljesítményalapú béremelés hatására továbbra is az oktatás területén tapasztalható a legnagyobb mértékű, és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés. A magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – így az energiaiparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban, illetve a tudományos-műszaki tevékenységek terén – magasabb volt azok aránya, akiknek bére 15% felett emelkedett. A vízellátás és hulladékgazdálkodás szegmensben az előre beütemezett béremelések gyarapították azok arányát, akik keresete 15%-ot meghaladó mértékben növekedett. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban az általános közigazgatás területén előre ütemezett béremelések hatására közel 4 százalékponttal csökkent a keresetük mérséklődését megéltek aránya az első félévhez képest, azonban az érintettek köre szűkebb volt, mint egy évvel korábban. Emellett a nem rendszeres keresetek nominálisan elmaradtak az előző év azonos időszaki értéktől, ezért a keresetcsökkenést megélők aránya még mindig ebben az ágban volt a legmagasabb.
3. ábra
A nettó átlagkereset növekedése a harmadik negyedév végére meghaladta a bruttó átlagkereset emelkedését, köszönhetően a családi adókedvezmény-emelés júliusi első ütemének. Ennek hatása az évkezdettől kumulált szinten is megfigyelhető volt, bár a növekedési ütem különbsége az első kilenc hónapra vetítve nem jelentős. Az adókedvezmények növekedése hozzájárult ahhoz, hogy közel 2 százalékponttal mérséklődött a csökkenő nettó keresettel rendelkezők aránya és közel 3 százalékponttal emelkedett az 5,0 és 24,9%-os keresetnövekedést megélők aránya az első félévhez képest.
4. ábra
Az előző év azonos időszakához képest 18,7%-ról 30,2%-ra nőtt azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete. A keresetük vásárlóerejének mérséklődését megélt munkavállalók több mint felének ugyan nominálisan nőtt a bére, de az inflációnál kisebb mértékben. A nominális keresetcsökkenés mögött főképp a törzsbéren kívüli juttatások (pl. pótlékok, jutalmak) csökkenése vagy elmaradása áll, amit a tavalyi évnél visszafogottabb bérkiáramlás nem tudott kompenzálni. Ugyanakkor a harmadik negyedévben mérséklődött a keresetük csökkenését elszenvedők aránya az első félévhez viszonyítva. A munkavállalók 41,3%-ának legalább 5%-kal nőtt reálértéken a keresete, közel minden ötödik munkavállalónak pedig legalább 15%-kal.
5. ábra
Várható következő megjelenés 2025 éves adatairól: 2026. március
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩
Közzétéve: 2025. december 9.
2025 I–III. negyedévében a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete nominálisan 9,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest1, azonban a növekedési ütem közel 5 százalékponttal lassabb volt, mint egy évvel korábban. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógus béremelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is. A visszafogottabb bérnövekedés és a tavalyinál magasabb infláció következtében a keresetek vásárlóereje 4,4%-kal növekedett, 5,1 százalékponttal elmaradva a tavalyi értéktől.
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének emelkedett a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest, közülük pedig több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. A visszafogottabb bérnövekedést jól tükrözi, hogy 2024 első kilenc hónapjához képest 16,6 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek fizetése legalább 15%-kal emelkedett egy év alatt, miközben az 5–14,9%-os béremelésben részesülők aránya 5,7 százalékponttal nőtt.
Az első félévhez képest a harmadik negyedévben tovább erősödött a növekvő keresetszintet elérők aránya a keresetek változásának megoszlásában: kismértékben emelkedett a 0–14,9%-kal növekvő keresettel rendelkezők aránya, miközben csökkent a keresetüket vesztők aránya, ugyanakkor mérséklődött a 25% fölötti növekedést elérők részesedése is.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A munkabérek változásának 2025. I–III. negyedévi eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – mérsékeltebb növekedése határozta meg.
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének és a szeptemberi teljesítményalapú béremelés hatására továbbra is az oktatás területén tapasztalható a legnagyobb mértékű, és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés. A magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – így az energiaiparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban, illetve a tudományos-műszaki tevékenységek terén – magasabb volt azok aránya, akiknek bére 15% felett emelkedett. A vízellátás és hulladékgazdálkodás szegmensben az előre beütemezett béremelések gyarapították azok arányát, akik keresete 15%-ot meghaladó mértékben növekedett. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban az általános közigazgatás területén előre ütemezett béremelések hatására közel 4 százalékponttal csökkent a keresetük mérséklődését megéltek aránya az első félévhez képest, azonban az érintettek köre szűkebb volt, mint egy évvel korábban. Emellett a nem rendszeres keresetek nominálisan elmaradtak az előző év azonos időszaki értéktől, ezért a keresetcsökkenést megélők aránya még mindig ebben az ágban volt a legmagasabb.
A nettó átlagkereset növekedése a harmadik negyedév végére meghaladta a bruttó átlagkereset emelkedését, köszönhetően a családi adókedvezmény-emelés júliusi első ütemének. Ennek hatása az évkezdettől kumulált szinten is megfigyelhető volt, bár a növekedési ütem különbsége az első kilenc hónapra vetítve nem jelentős. Az adókedvezmények növekedése hozzájárult ahhoz, hogy közel 2 százalékponttal mérséklődött a csökkenő nettó keresettel rendelkezők aránya és közel 3 százalékponttal emelkedett az 5,0 és 24,9%-os keresetnövekedést megélők aránya az első félévhez képest.
Az előző év azonos időszakához képest 18,7%-ról 30,2%-ra nőtt azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete. A keresetük vásárlóerejének mérséklődését megélt munkavállalók több mint felének ugyan nominálisan nőtt a bére, de az inflációnál kisebb mértékben. A nominális keresetcsökkenés mögött főképp a törzsbéren kívüli juttatások (pl. pótlékok, jutalmak) csökkenése vagy elmaradása áll, amit a tavalyi évnél visszafogottabb bérkiáramlás nem tudott kompenzálni. Ugyanakkor a harmadik negyedévben mérséklődött a keresetük csökkenését elszenvedők aránya az első félévhez viszonyítva. A munkavállalók 41,3%-ának legalább 5%-kal nőtt reálértéken a keresete, közel minden ötödik munkavállalónak pedig legalább 15%-kal.
Várható következő megjelenés 2025 éves adatairól: 2026. március
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩