A keresetek változásának eloszlása Magyarországon, 2024
Közzétéve: 2025 február 28.
2024-ben folytatódott hazánkban a keresetek dinamikus emelkedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 13,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket1. Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén eszközölt 15 és 10%-os minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések, az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második lépcsője, illetve a honvédségi béremelések), továbbá a nagyobb állami cégek és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. Ezenkívül egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.
1. ábra
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők közel 90%-ának nőtt a bruttó keresete az előző évhez képest, tíz munkavállalóból majd minden hatodiknak 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor, főképp a versenyszféra kereseteinek kissé visszafogottabb ütemű növekedése következtében 9,7 százalékponttal alacsonyabb volt a legalább 15%-os keresetnövekedést megéltek aránya, mint 2023-ban.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására.
2024-ben a keresetek változásának eloszlását a rendszeres jövedelem dinamikus, illetve a nem rendszeres bevétel (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) visszafogottabb növekedése határozta meg.
2. ábra
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatásban volt a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő a bérnövekedés. Az egészségügy, szociális ellátás és a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén is magas volt a 25% feletti keresetnövekedéssel rendelkezők, valamint az egyik legalacsonyabb a csökkenő keresettel rendelkezők aránya is. Ebben szintén szerepet játszott az egészségügyi szakdolgozók és a vízgazdálkodási szervezeteknél dolgozók béremelése. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését tükrözi az, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók megoszlása, amellett az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya.
3. ábra
A nominális keresetek számottevő emelkedésének és az infláció jelentős mérséklődésének eredményeként 61,8-ról 18,0%-ra esett vissza azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete az előző évhez képest.
4. ábra
Várható következő megjelenés 2025 első negyedévének adatairól: 2025. június
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩
Közzétéve: 2025 február 28.
2024-ben folytatódott hazánkban a keresetek dinamikus emelkedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 13,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket1. Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén eszközölt 15 és 10%-os minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések, az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második lépcsője, illetve a honvédségi béremelések), továbbá a nagyobb állami cégek és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. Ezenkívül egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők közel 90%-ának nőtt a bruttó keresete az előző évhez képest, tíz munkavállalóból majd minden hatodiknak 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor, főképp a versenyszféra kereseteinek kissé visszafogottabb ütemű növekedése következtében 9,7 százalékponttal alacsonyabb volt a legalább 15%-os keresetnövekedést megéltek aránya, mint 2023-ban.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására.
2024-ben a keresetek változásának eloszlását a rendszeres jövedelem dinamikus, illetve a nem rendszeres bevétel (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) visszafogottabb növekedése határozta meg.
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatásban volt a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő a bérnövekedés. Az egészségügy, szociális ellátás és a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén is magas volt a 25% feletti keresetnövekedéssel rendelkezők, valamint az egyik legalacsonyabb a csökkenő keresettel rendelkezők aránya is. Ebben szintén szerepet játszott az egészségügyi szakdolgozók és a vízgazdálkodási szervezeteknél dolgozók béremelése. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését tükrözi az, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók megoszlása, amellett az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya.
A nominális keresetek számottevő emelkedésének és az infláció jelentős mérséklődésének eredményeként 61,8-ról 18,0%-ra esett vissza azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete az előző évhez képest.
Várható következő megjelenés 2025 első negyedévének adatairól: 2025. június
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩