A keresetek változásának eloszlása, 2024. I. negyedév
2024 I. negyedévében folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 14,2%-kal nőtt egy év alatt.1 Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén végrehajtott, 15 és 10%-os minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a közszolgáltatói ágakban előre ütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések), illetve a nagy állami vállalatok és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. Emellett az egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg.2 A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők közel 90%-ának nőtt a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest; minden második munkavállalónak 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Főképp a vállalkozói szektor kereseteinek visszafogottabb növekedése következtében némileg (2,7 százalékponttal) alacsonyabb volt a legalább 15%-os keresetnövekedést megéltek aránya, mint 2023 I. negyedévében.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén befolyásolja keresetük alakulását.
2024 I. negyedévében a keresetek változásának eloszlását a rendszeres keresetek jelentős, a nem rendszeres keresetek (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) visszafogottabb növekedése és a munkaóraszám csökkenése is befolyásolta.
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelennek. A legtöbb munkavállalót érintő, legdinamikusabb növekedés az oktatást jellemezte, a pedagógusbérek januári – átlagosan 32%-os – emelkedésének köszönhetően. A vízellátás, hulladékgazdálkodás és az egészségügy, szociális ellátás területén is kiemelkedő volt a 25% feletti keresetnövekedéssel rendelkezők aránya, erre az egészségügyi szakdolgozók és a vízgazdálkodási szervezetek béremelése is hatott. A feldolgozóipar visszafogott bruttó keresetnövekedését támasztja alá, hogy ebben az ágban volt a legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, míg a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezőké az egyik legalacsonyabb.
A nominális keresetek számottevő emelkedésének és az infláció jelentős mérséklődésének eredményeként az előző évi 75,1%-ról 20,0%-ra csökkent azoknak az aránya, akiknek reálértéken alacsonyabb lett a nettó keresetük.
Várható következő megjelenés 2024 I–II. negyedévének adatairól: 2024. szeptember