Kísérleti statisztika

2024 I–III. negyedévében folytatódott hazánkban a keresetek dinamikus emelkedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 13,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket¹. Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén eszközölt 15 és 10%-os minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések, az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második lépcsője, illetve a honvédségi béremelések), továbbá a nagy állami vállalatok és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. Ezenkívül egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.

A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg². A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők közel 90%-ának nőtt a bruttó keresete az előző év azonos periódusához képest, minden második munkavállalónak 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor – főképp a versenyszféra kereseteinek kissé visszafogottabb ütemű növekedése következtében – némileg (4,7 százalékponttal) alacsonyabb volt a legalább 15%-os keresetnövekedést megéltek aránya, mint 2023 I–III. negyedévében.

A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén befolyásolja keresetük alakulását.

2024 I–III. negyedévében a keresetek változásának eloszlását a rendszeres jövedelem kitartóan dinamikus, illetve a nem rendszeres bevétel (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) visszafogott növekedése befolyásolta.

Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelennek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatásban volt a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő a bérnövekedés. Az egészségügy, szociális ellátás és a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén is kiemelkedő volt a 25% feletti keresetnövekedéssel rendelkezők aránya, amiben szerepet játszott az egészségügyi szakdolgozók és a vízgazdálkodási szervezeteknél dolgozók béremelése is. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését tükrözi az, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezőké pedig a legalacsonyabb.

A nominális keresetek számottevő emelkedésének és az infláció jelentős mérséklődésének eredményeként az előző év I–III. negyedévi 70,7%-ról 17,9%-ra esett vissza azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete.

Várható következő megjelenés 2024 teljes évének adatairól: 2025. március

Módszertan

Lábjegyzet

1. Hivatalos statisztikai adat. ↩

2. A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩