2023-ban kismértékben lassult a termőföldárak emelkedésének üteme. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,3 millió forint volt hektáronként. A legnagyobb termőföldforgalom Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt. A földbérleti díjak emelkedésének mértéke jelentősen elmaradt az előző évekétől: 2023-ban egy hektár szántót az előző évinél 1,4%-kal magasabb áron, 82 700 forintért lehetett bérbe venni.

Nőtt a termőföld-értékesítés volumene

2023-ban az értékesített termőföldek területe 11%-kal haladta meg az előző évit.A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.^[1] Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9%-a, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület kétharmadát – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18, a gyep 12, a szőlő és gyümölcsös 3,4%-os arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19, szőlőből 17, gyepből 3,4%-kal több, míg gyümölcsösből 12, erdőből 7,9%-kal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.

Tovább gyorsult a szántó áremelkedése

2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 9,6, majd 12%-os növekedése után – átlagosan 7,9%-kal volt magasabb a 2022. évinél. Az áremelkedés mértéke a gyümölcsös kivételével minden művelési ágban 10% feletti volt. A szántó átlagára az előző évekhez képest nagyobb ütemben, 11%-kal nőtt 2022-höz képest, a szőlő átlagára 14, az erdőé 12, a gyepé 11, a gyümölcsösé 1,2%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint volt 2023-ban.

A legtöbb termőföldet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében forgalmazták

2023-ban 9 vármegyében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Baranya vármegyében (68, 52, 39 és 38%-kal). Ezzel szemben Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyében meghaladta a 10%-ot a termőföldforgalom csökkenésének mértéke.

A legtöbb termőföldet Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében forgalmazták, ezután Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye következett (6200, 6100 és 5900 hektár). A többi vármegyében 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom 2023-ban. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2023-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legmagasabb, 1,5%. Baranya és Komárom-Esztergom vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,6%-a cserélt gazdát.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5400 hektár);
  
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1400 hektár);
  
• a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (800 hektár), annak ellenére, hogy itt 22%-kal kevesebbet értékesítettek, mint az előző évben;
  
• a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (400 hektár).
  

A vármegyék felében több, mint 10%-kal drágult a szántó

Az értékesített szántók átlagára 2023-ban, vármegyei összehasonlításban:

• Hajdú-Bihar, Békés és Tolna vármegyében volt a legmagasabb (2,8–2,9 millió forint/hektár);
  
• Nógrád, Zala, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legalacsonyabb (1,3–1,6 millió forint/hektár);
  
• a többi vármegyében 1,8–2,7 millió forint/hektár között alakult. A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Veszprém, Hajdú-Bihar és Pest vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben több, mint 2,5 millió forint volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között. A legmagasabb járási szántóátlagár Veszprém vármegyében volt a Balatonfüredi járásban, 4,9 millió forint/hektár. A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúszoboszlói és Debreceni járásban, valamint a Pest vármegyei Pilisvörösvári és Dunakeszi járásban is 4 millió forint/hektár feletti átlagáron keltek el a szántók.
  

Ábra magyarázata

A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, a vármegyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.

Az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül 2023-ban is a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,7 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (1,6–2,2 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,7 millió, Pest vármegyében 1,4 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai hegyvidék) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Jászság Pest vármegyei része). Két tájkörzetben, a Mátra-Bükk északi vidékén és Észak-Borsodban nem érte el az 1 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára.

A legjobb, 28 aranykorona/hektár feletti átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben elérte a 3 millió forint/hektárt a szántó átlagára 2023-ban. A 14,1 és 17,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 18%-os a szántó átlagárának emelkedése. A 23,1 és 28,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben 14%-os, a 14 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben 10%-os volt a drágulás mértéke.

2023-ban a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10%-kal. A drágulás mértéke Pest vármegyében volt a legnagyobb, 22%. Veszprém, Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében viszont nem érte el az 5,0%-ot a szántó átlagárának emelkedése.

Az előző évi 17%-os csökkenéssel szemben, 2023-ban a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 33%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Békés (13%), Jász-Nagykun-Szolnok (12%) és Bács-Kiskun vármegye (8,3%) részesedett a legnagyobb arányban.

11%-kal emelkedett a gyep átlagára

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,2 millió forintba kerültek 2023-ban, ami 11%-os drágulást jelent 2022-höz képest.

A gyepátlagár 2023-ban:

• Pest régióban volt a legmagasabb (1,9 millió forint/hektár),
  
• Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (934 ezer forint/hektár),
  
• Dél-Dunántúlon (24%) és Dél-Alföldön (10%) nőtt a leginkább 2022-höz képest.
  

Az Európai Unió tagállamainak többségében is emelkedett a szántó átlagára

A termőföld árát sok tényező befolyásolja:

• a természeti adottságok és az éghajlat,
  
• a lokális termelési tényezők (talajminőség, csatornázás, melioráció),
  
• a nemzeti szabályozás (külföldiek tulajdonszerzési joga), valamint
  
• a kereslet és a kínálat.
  

Emiatt nagyon eltérnek egymástól a termőföldárak az Európai Unió egyes tagállamaiban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben Horvátországban (21%) emelkedett a szántó ára. 10% feletti volt a drágulás mértéke Szlovákiában (14%), Magyarországon (13%), Bulgáriában (12%) és Észtországban (11%). A tagállamok nagy részében 10%-nál kisebb mértékű volt a drágulás, Svédországban 12%-kal, Írországban 8%-kal csökkent a szántó ára 2022-höz képest.

Lelassult a bérleti díjak emelkedése

Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (52%). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51%), Tolna (47%) és Békés vármegyében (47%) volt a legmagasabb 2023-ban.

A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedése jelentősen lelassult 2023-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 13, majd 12%-os növekedése után – átlagosan 1,4%-kal volt magasabb a 2022. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 82 700 forint volt. A gyep bérleti díja 3,9, az erdőé 2,5, a szőlőé 1,5, a gyümölcsösé 0,2%-kal nőtt 2022-höz képest. Az előző évekhez mérten a jóval szerényebb bérleti díj emelkedés hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt a szerződések egy részében a bérleti díjat a gabonapiaci árak változásához kötik: 2023-ban a búza felvásárlási átlagára 52%-kal, a kukoricáé 36%-kal csökkent az előző évhez képest, ami az így megkötött bérleti szerződések esetében alacsonyabb bérleti díjat eredményezett. Másrészt a forint/euró átváltási árfolyam csökkenése miatt 2023-ban alacsonyabb bérleti díjat fizettek azok a gazdák is, akik a bérleti szerződésük szerint a mindenkori területalapú támogatás mértékét fizetik évről-évre a bérbeadónak. A kieső bevételek mellett az emelkedő inputárak is megnehezíthették a földbérleti díjak kigazdálkodását.

Több vármegyében is csökkent a szántó bérleti díja

2023-ban a vármegyék felében nem érte el az 1%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legnagyobb, 5,7%. Heves (–4,9%), Veszprém (–4,5%) és Zala (–3,8%) vármegyében csökkent leginkább a szántó átlagos éves bérleti díja.

A szántó átlagos éves bérleti díja:

• Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (106 500, 103 700 és 96 000 forint/hektár),
  
• Nógrád, Pest és Heves vármegyében a legalacsonyabb (51 000, 61 300 és 63 300 forint/hektár).
  

A szántó bérleti díjának emelkedése elmaradt a vételár emelkedésének mértékétől, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, így 3,6% volt 2023-ban.

• Vármegyei szinten 2,7 és 4,5% között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2023-ban.
  
• Somogy vármegyében volt 2023-ban is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.

[1]:↑ A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu