A termőföldárak emelkedésének üteme 2022-ben tovább gyorsult. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,1 millió forint volt hektáronként. A legnagyobb termőföldforgalom Bács-Kiskun vármegyében volt. A földbérleti díjak emelkedése kismértékben lassult: 2022-ben egy hektár szántót az előző évinél 12%-kal magasabb áron, 81 600 forintért lehetett bérbe venni.

Csökkent a termőföldforgalom

2022-ben az értékesített termőföldek területe 18%-kal csökkent az előző évhez képest.A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.^[1] Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9%-a, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát. A magasabb árak ellenére a 2022-ben keletkezett forgalmi érték 12%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület döntő részét (62%-át) – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, azonban részesedése évek óta csökken. Az erdő 21, a gyep 13, a szőlő és gyümölcsös 3,7%-os arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 24, szőlőből és gyümölcsösből 38, gyepből 17%-kal kisebb, míg erdőből 21%-kal nagyobb területet adtak el 2021-hez képest.

Gyorsuló ütemben emelkedtek az árak

2022-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6%-os növekedése után – átlagosan 12%-kal volt magasabb a 2021. évinél. Az áremelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7%-kal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. A gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben, 22%-kal 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15%-kal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,0 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára is meghaladta az 1 millió forintot 2022-ben.

A vármegyék többségében visszaesett a termőföldforgalom

Az elemzés készítésekor a Pest vármegyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, emiatt nem állt rendelkezésre megbízható eredmény a 2022. évi termőföldforgalomra vonatkozóan. Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva, 2022-ben Baranya, Zala, Tolna és Vas vármegye kivételével minden vármegyében csökkent az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. A forgalomcsökkenés a vármegyék többségében meghaladta a 10%-ot 2021-hez képest. Az értékesített terület nagysága Heves, Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében csökkent leginkább (38, 38 és 32%-kal).

A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (6600, 6400, 4800 és 4100 hektár). A többi vármegyében a termőföldforgalom 2022-ben nem érte el a 4000 hektárt.

Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2022-ben Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, egyaránt 1,5%. Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5%-a cserélt gazdát.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (3700 hektár);

• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1700 hektár);

• Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is több mint 1000 hektár gyep került forgalomba (1100 és 1100 hektár);

• a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (500 hektár).

Minden vármegyében drágult a szántó

Az értékesített szántók átlagára 2022-ben, vármegyei összehasonlításban

• Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb (2,5–2,7 millió forint/hektár);

• Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,2–1,5 millió forint/hektár);

• a többi vármegyében 1,5–2,4 millió forint/hektár között alakult. A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. Pest vármegyét figyelmen kívül hagyva, a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szóródtak a leginkább, Zalában, Nógrádban és Somogyban a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar vármegyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,5, a Debreceni járásban 3,7 és a Hajdúböszörményi járásban 3,6 millió forint. Békés vármegyében a Mezőkovácsházai járásban is 3,6 millió forint volt a szántó átlagára.

Ábra magyarázata

A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, a vármegyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.

Az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül 2022-ben is a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,3 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (1,7–1,9 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,5 millió, Tolna és Vas vármegyében közel 1 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Sárköz-Duna menti síkság, Folyók völgye I.) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Völgység-hegyhát, Cser). Annak ellenére, hogy a Mátra–Bükk északi vidékén másfélszeresére emelkedett a szántó átlagára 2021-hez képest, 2022-ben is ebben a tájkörzetben maradt a legalacsonyabb (1,1 millió forint/hektár).

A Pest vármegyei mikrokörzeteket figyelmen kívül hagyva, 2022-ben a szántó átlagára az alacsonyabb átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben emelkedett nagyobb mértékben. A 17,1 és 20,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben 19%-os, a 14 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben 15%-os volt a szántó átlagárának emelkedése. A legjobb átlagos földminőségű mikrokörzetek csoportjában 13%-kal haladta meg a szántó átlagára az előző évit.

2022-ben a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10%-kal. A drágulás mértéke Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyében volt a legnagyobb, mindhárom vármegyében 19%-os. Vas, Nógrád és Hajdú-Bihar vármegyében viszont nem érte el az 5,0%-ot a szántó átlagárának emelkedése.

Az előző évi 16%-os növekedéssel szemben, 2022-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 17%-kal alacsonyabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Békés (11%), Bács-Kiskun (9,8%) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (9,6%) részesedett a legnagyobb arányban.

A gyep átlagára meghaladta a hektáronkénti 1 millió forintot

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,1 millió forintba kerültek 2022-ben, ami 16%-os drágulást jelent 2021-hez képest.

Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2022-ben:

• Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,4 millió forint/hektár),

• Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (898 ezer forint/hektár),

• Közép-Dunántúlon (31%) és Nyugat-Dunántúlon (30%) nőtt a leginkább 2021-hez képest.

Az Európai Unió tagállamaiban is általános a szántóár-emelkedés

A termőföld árát sok tényező befolyásolja:

• a természeti adottságok és az éghajlat,

• a lokális termelési tényezők (talajminőség, csatornázás, melioráció),

• a nemzeti szabályozás (külföldiek tulajdonszerzési joga), valamint

• a kereslet és a kínálat.

Emiatt nagyon eltérnek egymástól a termőföldárak az Európai Unió egyes tagállamaiban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2021 és 2022 között a legnagyobb mértékben Észtországban (31%), Bulgáriában (22%), Csehországban (22%) és Szlovákiában (20%) emelkedett a szántó ára. A tagállamok nagy részében 10%-nál kisebb mértékű volt a drágulás.

Kismértékben lassult a bérleti díjak emelkedése

Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55%), Fejér (52%) és Tolna vármegyében (51%) volt a legmagasabb 2020-ban.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2022-ben, azonban a növekedés üteme a szántó, a gyep és a szőlő művelési ágak esetében kismértékben lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13%-os növekedés után – átlagosan 12%-kal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5%-kal nőtt 2021-hez mérten.

A legdrágább vármegyékben a szántó éves bérleti díja elérte a 100 ezer forintot hektáronként

2022-ben a szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18%-kal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2%), Baranya (5,9%) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1%) volt a legkisebb.

A szántó átlagos éves bérleti díja:

• Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár),

• Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).  

Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 4,0%-a volt 2022-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7–4,0% körül stagnál.

• Vármegyei szinten 3,3 és 5,0% között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2022-ben.
• Somogy vármegyében volt 2022-ben is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.

[1]:↑ A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu