2023 II. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 19%-kal nőtt, az áruszállításé 13%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A jelentős növekedés ellenére a személyszállítási teljesítmény nem érte el a négy évvel korábbi szintet. Az áruszállítás teljesítménye is az elmúlt kilenc év egyik legalacsonyabb értéke. 2023 II. negyedévében 12%-kal kevesebb, 55 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az előző év azonos időszakihoz képest.
Csökkent az áruszállítás teljesítménye
2023 II. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (12,6 milliárd árutonna-kilométer) 13%-kal elmaradt a 2022. II. negyedévitől .
Áruszállítási teljesítmények szállítási módonként, 2023. II. negyedév
| Szállítási mód | Szállítási teljesítmény, tonnakilométer | |
|---|---|---|
| megoszlása | változása 2022 II. negyedévéhez képest | |
| Közúti | 65,4 | –16,1 |
| Vasúti | 21,1 | –9,5 |
| Csővezetékes | 10,7 | 6,2 |
| Belvízi | 2,7 | –30,3 |
| Összesen | 100,0 | –13,3 |
Belföldön 8,6, nemzetközi viszonylatban 15%-kal kisebb volt a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.
-
Belföldön a legnagyobb részarányt (81%) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 7,5, a vasúti szállításé 20, a belvízi szállításé 18, a csővezetékes szállításé 6,0%-kal csökkent. A közúti szállítás csökkenésében a szállítási igények nagymértékű visszaesése játszott szerepet.
-
A nemzetközi szállításon belül is legjelentősebb arányt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 21, a vasúti szállításé 7,5, a belvízi szállításé 30%-kal visszaesett. A csővezetékes áruszállítás teljesítménye azonban 14%-kal nőtt.
A szállított áruk tömege (68 millió tonna) 13%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Miközben a közúti áruszállítás volumene 14, a vasúti szállításé 15, a belvízi szállításé 31%-kal csökkent, addig a csővezetékes szállításé 2,5%-kal bővült.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. negyedévi teherforgalma (32,0 ezer tonna) 3,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakihoz képest.
A jelentős növekedés ellenére a személyszállítási teljesítmény nem érte el a négy évvel korábbit
Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. április–júniusi teljesítménye (7,4 milliárd utaskilométer) 19%-kal nőtt a 2022. II. negyedévihez mérten.
Helyközi személyszállítási teljesítmények szállítási módonként, 2023. II. negyedév
| Szállítási mód | Szállítási teljesítmény, utaskilométer | |
|---|---|---|
| megoszlása | változása 2022 II. negyedévéhez képest | |
| Vasút | 35,2 | 34,5 |
| Autóbusz | 37,8 | 0,1 |
| Repülőgép | 27,1 | 33,0 |
| Összesen | 100,0 | 18,7 |
A szállítás iránya szerint:
-
A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,1 milliárd utaskilométer) egy év alatt 13%-kal növekedett.2023. május 1-jétől országosan bevezetésre kerültek az ország- és a vármegyebérletek. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg.[1] Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 1,3%-kal csökkent, a vonattal történő személyszállításé azonban 34%-kal nagyobb volt, mint 2022 II. negyedévében.
-
A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,3 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva 34%-kal emelkedett. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a légi személyszállítás növekedése befolyásolta. A legnagyobb (88%-os) súlyt képviselő légi személyszállítás teljesítménye 33, az autóbuszos szállításé 40, a vasúti szállításé 44%-kal nőtt 2022 azonos időszakához képest.
A helyközi forgalomban szállított utasok száma (152 millió fő) 12%-kal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Egy év alatt a légi utasoké 17, a vonaton utazóké 31, az autóbuszon utazóké 5,0%-kal bővült. A nemzetközi forgalomban az utasszám jelentősen (2,9 millió fő), 21%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér II. negyedévi utasforgalma 3,8 millió fő volt, 15%-kal több az egy évvel korábbinál. A több mint 28 ezer darab járatszám a járvány előtti, magas szinthez közelít. 2023 II. negyedévében a korábbi évhez hasonlóan az Egyesült Királyságot, Németországot és Olaszországot érintő utasforgalom volt a legtöbb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 10, az utazások száma 11%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Kevesebb autó került forgalomba
2023 II. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (55 ezer) az egy évvel korábbinál 12%-kal kevesebb volt, összefüggésben az általános áremelkedés okozta szűkülő kereslettel és a hitelek drágulásával. A forgalomba helyezések száma az új személygépkocsik esetében 2,0, a használtaknál 21%-kal csökkent egy év alatt. A forgalomba helyezett elektromos személygépkocsik száma (2,7 ezer) az egy évvel korábbihoz képest 7,8%-kal kevesebb volt (a 2022. év végi állományból 7 ezrelékkel részesedtek).
2023. június 30-án hazánkban 5,0 millió darab közúti gépjármű volt forgalomban, ebből a személygépkocsik száma 4,1 millió darab. A gépjárművek átlagos kora tovább emelkedett, fél év alatt 0,2 évvel 15,5 évre.
[1]:↑ 2023. május 1-jétől országosan bevezetésre kerültek az ország- és a vármegyebérletek. A bérletek a helyközi közlekedésben a VOLÁNBUSZ, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu