2023 II. negyedévében az előző évihez képest

• a foglalkoztatás – főképp az elsődleges munkaerőpiac élénkülése és a külföldi munkavállalás növekedése miatt – tovább bővült;
• emelkedett a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is;
• kismértékben nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő nagysága;
• csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet;
• a keresetek vásárlóereje a magas infláció miatt visszaesett.

Bővült a foglalkoztatottak száma

2023 II. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 724 ezer fő volt, 31 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatotti létszám növekedését főleg az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 31 ezer fős bővülése eredményezte, de a külföldön dolgozók létszáma is 7 ezer fővel nőtt. A támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont nagyjából ugyanennyivel csökkent.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2023 II. negyedévében átlagosan 74,7% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest

2023 II. negyedévében a nők foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,5%-ra, a férfiaké 0,2 százalékponttal, 79%-ra emelkedett. A Covid19-járványt követően a nők foglalkoztatása gyorsabb ütemben nőtt a férfiakénál, így a foglalkoztatási rés 2023 II. negyedévére 8,5%-ra csökkent.

Annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár növekedésének hatása 2023-ra már elenyésző volt – a nyugdíjkorhatár 2022-től kezdődően egységesen 65 év –, az 55–64 évesek körében nem állt meg a foglalkoztatottság növekedése. A foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban javult a legnagyobb mértékben – egy év alatt 4,1 százalékponttal, 69,4%-ra nőtt –, amihez hozzájárult a nők nyugdíj melletti munkavállalása is. A 25–54 évesek körében a foglalkoztatottak aránya a II. negyedévet jellemző kismértékű csökkenés mellett továbbra is magas, 88,2% volt. A 15–24 évesek foglalkoztatottsága 0,7 százalékponttal, 25,9%-ra csökkent.

Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya

2023 II. negyedévében is Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben, 3,1 százalékponttal a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2022 II. negyedévéhez képest. A vármegyét hosszabb ideje a legmagasabb vagy kiemelkedő rátanövekedés jellemzi. A kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű Nógrád és Baranya vármegyében is 2 százalékpont feletti volt a bővülés. A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét is érintett, Vas és Tolna vármegyét a legnagyobb mértékben. A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron (80,2%) és Komárom-Esztergom (79,5%) vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb (68,9%) pedig Békés, Borsod és Somogy vármegyében.

A piaci szolgáltatásokban kiemelkedő volt az alkalmazásban állókAlkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető. Az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyek (pl. a szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től pedig az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).^[1] létszámának növekedése

Bár a létszámnövekedés elmaradt az előző év azonos időszakában és a 2023 I. negyedévében mért értéktől, a legtöbb ágazatot bővülés jellemezte. Ugyanakkor a közigazgatásban és az építőiparban jelentősebben, a mezőgazdaságban, a bányászatban és a szállítás, raktározás területén kismértékben csökkent az alkalmazásban állók száma.

A piaci szolgáltatások területén kimagasló volt a létszámnövekedés, amihez a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása is hozzájárult. A tudományos és műszaki tevékenység, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció ágban a létszámbővülés meghaladta az 5%-ot a tavalyi év azonos időszakához képest, de az adminisztratív szolgáltatások és a pénzügyi szolgáltatás, illetve az ingatlanügyletek területén is jelentős volt a növekedés (6, 2-2 ezer fő).

Bár a feldolgozóiparban is jelentős volt a létszámbővülés (5,5 ezer fő), jóval alatta maradt az előző évi és az előző negyedévi növekedésnek. A legjelentősebb létszámemelkedést a villamos berendezés gyártása (2,7 ezer fő) és a fémfeldolgozás ágakban (2,5 ezer fő) mértük, azonban a legnagyobb létszámú járműgyártásban kisebb csökkenés következett be (−0,4 ezer fő).

Az építőipar visszaesése a létszám változásban (−1,8 ezer fő) is éreztette a hatását, a vállalkozások körében ebben az ágban csökkent a legerőteljesebben az alkalmazásban állók száma.

Nőtt a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2023 II. negyedévében átlagosan 193 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 36 ezer fővel, 23%-kal, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.

A férfiak munkanélküliségi rátája 4, a nőké 3,8% volt. A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében nőtt a legjobban, 3,9 százalékponttal, 13,9%-ra. Az idősebb korcsoportok közül a 25–54 évesek rátája 0,6 százalékponttal, 3,4%-ra emelkedett, míg az 55–74 éveseké lényegében nem változott, 2,8% volt.

2023 II. negyedévében a tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya 36% volt, a munkanélküliek 38%-a – csaknem 74 ezer fő – pedig 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni.

A vármegyék többségében nőtt a munkanélküliség

2023 II. negyedévében a vármegyék nagyobb részében emelkedett a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb növekedés Somogy vármegyét érintette, ahol 2,9 százalékponttal, 8,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta, amely a legmagasabb volt a vármegyék körében. Kismértékű csökkenés mutatkozott ugyanakkor a hagyományosan magas munkanélküliséggel jellemezhető Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyékben, ahol ennek ellenére továbbra is sokan keresnek munkát.

Kismértékben nőtt a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot.

2023 II. negyedévében átlagosan 291 ezer fő tartozott közéjük, 30 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók közel kétötöde Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, 60%-uknak nincs érettségije, 36%-uknak pedig csak alapfokú végzettsége van. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként.

Az elmúlt negyedévekben a munkaerőpiacon kevesebb üres álláshelyre több munkaerő-tartalék jutott, azonban a keresleti oldal jelenlegi munkaerővel szembeni igényeit a strukturális (végzettségbeli, szakmai, területi) eltérések miatt a kínálati oldal nem tudja kielégíteni.

2023 I. és II. negyedéve között sem volt túl nagy mozgás az egyes aktivitási csoportok között, a létszámot tekintve összességében kicsit nagyobb mértékű volt a munkanélküliek és az inaktívak áramlása a foglalkoztatottak körébe, mint az ezekbe a csoportokba való áramlás a foglalkoztatottak felől.

80 ezer üres álláshely vár betöltésre

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2023 II. negyedévének végén megközelítette a 80 ezretA legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.^[2], ami az előző év azonos időszakához képest 19%-os csökkenést jelentett, hasonlóan az I. negyedévben érzékelhető csökkenő tendenciához. Az üres álláshelyek csökkenése főként a versenyszférához köthető, ahol 23%-kal és csaknem 16 ezerrel csökkent a betöltésre váró álláshelyek száma.

2022 II. negyedévéhez mérten szinte az összes nemzetgazdasági ágban kisebb volt a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. A legnagyobb csökkenés a feldolgozóiparban következett be, itt közel 7 ezerrel mérséklődött a betöltésre váró álláshelyek száma, amelynek közel fele a fémiparban és a járműgyártásban jelentkezett. Nagymértékben (ezer fő felett) csökkent az üres álláshelyek száma az adminisztratív szolgáltatások, a kereskedelem, a közigazgatás és az információ, kommunikáció ágakban is – ez utóbbi területen közel feleannyi álláshely vár betöltésre. Kismértékben nőtt a pótlólagos munkaerő iránti kereslet a víz- és hulladékgazdálkodás, a mezőgazdaság és az energiaipar ágakban.

Országosan az összes álláshely 2,4%-a várt betöltésre a 2023 II. negyedévi zárónapon, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb a 2022. II. negyedévinél. A betöltésre váró álláshelyek aránya az adminisztratív szolgáltatások területén volt a legmagasabb (4,9%), de jelentős munkaerőhiány jellemezte az egészségügy, szociális ellátás területét is (3,9%). A bányászatban (0,8%), az egyéb szolgáltatások területén (1,0%) és a kereskedelemben (1,1%) volt a legkisebb az üres álláshelyek aránya.

A vállalkozói szektor béremelkedése húzta fel az átlagkeresetet

A teljes munkaidőben alkalmazásban állókAz alkalmazottal rendelkező vállalkozások, a nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények körében.^[3] havi bruttó átlagkeresete 2023 II. negyedévében elérte az 567 600 forintot, ez nominálisan 16,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérnövekedés intenzitása 1,4 százalékponttal nagyobb volt az előző év második negyedévinél, amit a vállalkozói szektor és azon belül főként az ipari ágazatok erőteljes béremelkedése határozott meg.

A költségvetési szektorban az előre ütemezett béremelések mértéke elmaradt a tavalyitól, illetve a személyi jellegű kifizetésekre is ható szigorítások a szektor keresetátlagának növekedését is valamelyest mérsékelték. A nonprofit szektorban a tavalyi magas átlagbér-emelkedést a 2021 augusztusában fenntartót váltó egyetemek szektorba való sorolása határozta meg, idén a már magasabb bázis miatt a keresetek növekedése jóval visszafogottabb volt.

A jelentős nemzetgazdasági szintű bérnövekedés ellenére a reálkeresetek – az infláció csökkenésével párhuzamosan lassuló ütemben –, a II. negyedévben összességében 4,4%-kal mérséklődtek.

A kereset meghatározó eleme, a prémiumtól, a jutalomtól és a 13. havi fizetéstől megtisztított rendszeres bruttó átlagkereset 1,2 százalékponttal gyorsabb ütemben emelkedett, mint egy éve, a vállalkozói szektorban kiemelkedő volt. A rendszeres keresetek az előző év második felétől gyorsuló ütemben nőttek. Bár a keresetemelkedés üteme 2023-ban valamelyest fékeződött, de továbbra is meghaladta az előző év első felében mért értékeket.

A keresetek másik fontos összetevője, a nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, 13. havi fizetés) növekedése szintén meghaladta a 2022 II. negyedévében mért növekedés ütemét.

Összességében – a részmunkaidős munkavállalókat is számba véve – a teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkereset 16,4%-kal, 557 000 forintra nőtt.

Az iparban 20% feletti volt a bérek növekedése

2023 II. negyedévében továbbra is a pénzügyi szolgáltatás volt a legjobban fizető nemzetgazdasági ág, a vállalkozói szektoron belül pedig az energiaiparban volt a legmagasabb az átlagkereset, nagysága – alig elmaradva a pénzügyi szolgáltatás ágtól – megközelítette az 1 millió forintot.

Az ipar mindegyik ágazatában 20% körül nőttek a bérek, az energiaiparban 28,8%-os kiemelkedő keresetnövekedést mértünk. A piaci szolgáltatásokban az adminisztratív szolgáltatások – köztük a létszám majdnem egyharmadát kitevő munkaerő-kölcsönzés – és az ingatlanügyletek területén kiemelkedően nőttek a bérek, a művészet, szabadidő ágban a tavalyi jelentős béremelések után mérsékeltebben.

A közszolgáltatásokon belül a közigazgatás és az oktatás területén visszafogottan emelkedtek a keresetek, és jóval átlag alatti volt a növekedés szintje az egészségügyben is, mivel a tavalyi előre ütemezett orvosi béremelés második lépcsőjének mértéke jelentősen meghaladta az idei szintjét, illetve a jutalmak is kicsivel alatta maradtak az előző évinek.

A mediánkereset az átlag 79%-a volt

2023 II. negyedévében a mediánkereset 447 300 forintra nőtt, és a bruttó átlagkeresetnél valamivel jobban, 16,6%-kal emelkedett. A mediánkereset növekedését többek között a minimális bértételek emelkedése és a feldolgozóiparban alkalmazásban állók átlagon felüli bérnövekedése határozta meg. A medián – az előző évihez hasonlóan – az átlag 79%-át tette ki.

A nettó kereset valamivel kevésbé nőtt, mint a bruttó

2023 II. negyedévében a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított, teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkereset 391 300 forint volt, és egy év alatt 16,3%-kal emelkedett, 0,2 százalékponttal elmaradva a bruttó átlagkeresetek növekedésétől. A nettó és a bruttó keresetnövekedés közötti különbséget elsősorban a családi kedvezmény magyarázza, amely nem nőtt egyenes arányban a bruttó keresettel.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset mediánja 309 800 forintot ért el, 15,9%-kal haladta meg a 2022 II. negyedévi értéket.

A keresetek differenciáltsága továbbra is magas

A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős volt, kismértékben nőtt: a fővárosban dolgozók átlagfizetése több, mint 70%-kal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 12%-kal a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegyei és 23%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok és foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A keresetek minden vármegyében jelentősen emelkedtek, ezen belül a Győr-Moson-Sopron vármegyei növekedés kiemelkedő, 20%-ot meghaladó volt. Magas béremelkedés jellemezte Veszprém, Tolna és Heves vármegyéket, ahol szintén jelentős az iparban, illetve az energiaiparban alkalmazásban állók aránya. Alacsonyabb volt a növekedés a kisebb ipari bázissal és/vagy a költségvetésben dolgozók magasabb arányával jellemezhető Nógrád, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, illetve a magas nominális átlagkeresetű Budapesten is.

Magyarország foglalkoztatási rátája továbbra is uniós átlag feletti

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (82,5%), Olaszországot a legalacsonyabb (61,6%) foglalkoztatási ráta 2023 II. negyedévében. Magyarország – az Európai Unió átlagát 4,1 százalékponttal meghaladó – 74,7%-os értékével a tagországok rangsorának felső harmadába tartozott. A V4-országok közül Csehországban volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (75,2%), a legalacsonyabb Szlovákiában (72%), de mind a négy ország értéke meghaladta az Európai Unió átlagát (70,6%). A férfiak foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (86,1%), Belgiumban pedig a legalacsonyabb (69,1%). A magyar férfiakat jellemző 79%-os érték 3,8 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagát, és így a hatodik legjobb volt a tagországok rangsorában.  

A férfiakéhoz hasonlóan a nők foglalkoztatási rátája is Hollandiában volt a legmagasabb (78, 8%), és Olaszországban a legalacsonyabb (52,6%). A magyar nők 70,5%-os értéke az unióban az első harmadba tartozott, az uniós átlagot 4,6 százalékponttal haladta meg. Az Európai Unión belül 2023 II. negyedévében Máltán volt a legalacsonyabb (2,5%) a munkanélküliség, Spanyolországban pedig a legmagasabb (11,6%). Magyarország a 3,9%-os munkanélküliségi rátájával az Európai Unió tagállamainak rangsorában a hetedik helyen állt, aránya/értéke 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál (5,8%). Hazánkban mindkét nem esetében az Európai Unió átlagánál alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta értéke.

Hazánk pótlólagos munkaerő-kereslete kevéssel elmaradt az uniós átlagtól 2023 II. negyedévében, az Európai Unióban száz álláshelyre 2,7 betöltésre váró jutott. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Hollandiát, Belgiumot és Ausztriát jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Romániát, Spanyolországot és Lengyelországot. Hazánkban az üres álláshelyek 2,5%-os aránya meghaladta az uniós tagállamok felének, ezen belül a szomszédos tagországok közül Románia, Szlovákia és Horvátország értékét.

[1]:↑ Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető. Az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyek (pl. a szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től pedig az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

[3]:↑ Az alkalmazottal rendelkező vállalkozások, a nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények körében.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu