2023 I. negyedévében az előző évihez képest tovább bővült a foglalkoztatás, elsősorban az elsődleges munkaerőpiac élénkülése és a külföldi munkavállalás növekedése miatt. A foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 696 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint 2022 I. negyedévében. A munkanélküliek száma 18 ezer fővel, 199 ezer főre nőtt. A potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő nagysága nem, de az összetétele változott. Csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. A keresetek vásárlóereje a magas infláció miatt visszaesett.

Kismértékben nőtt a foglalkoztatottak száma

2023 I. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 696 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 18 ezer fős bővülése eredményezte, de a külföldön dolgozók létszáma is 14 ezer fővel nőtt. A támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont egy év alatt 10 ezer fővel, 68 ezerre csökkent.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2023 I. negyedévében átlagosan 74,3% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

2023 I. negyedévében a nők rátája nagyobb mértékben nőtt a férfiakénál, az előbbieké 70,0, az utóbbiaké 78,7%-ra emelkedett.

A foglalkoztatási ráta az 55–64 évesek körében javult a legnagyobb mértékben, egy év alatt 2,9 százalékponttal, 67,5%-ra nőtt. Az évek óta tartó növekedés elsősorban az öregségi nyugdíj korhatárának folyamatos emelkedésével áll összefüggésben. A 25–54 évesek körében a foglalkoztatottak aránya az I. negyedévet jellemző kismértékű csökkenés mellett továbbra is magas, 87,5% volt. A fiatal korcsoportot a vizsgált időszakban mért 0,6 százalékpontos növekedés ellenére továbbra is alacsony, 28,0%-os foglalkoztatottság jellemezte.

Atipikus foglalkoztatási formák

Egyes atipikus foglalkoztatási formák a foglalkoztatás, munkavégzés rugalmasságáról, míg mások a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetéről vagy kedvezőtlen munkakörülményeiről adnak számot. 2023 I. negyedévében a foglalkoztatottak közel 9%-a dolgozott rendszeresen vagy esetenként otthonról. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya Magyarországon – uniós összehasonlításban – igen alacsony. A nők esetében gyakoribb, közel 7%-uk dolgozott ilyen formában, míg a férfiaknak csak 3%-a. A szokásostól eltérő – esti/éjszakai vagy hétvégi – munkaidőben való munkavégzés ezzel szemben a férfiaknál volt jellemzőbb, ahogyan a többműszakos vagy váltakozó munkarend is őket érintette nagyobb mértékben.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében emelkedett a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya

2023 I. negyedévében a tavalyi évhez hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, több, mint 4 százalékponttal. 2 százalékpont körüli volt a bővülés a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegyében is. A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét érintett, Vas és Tolna vármegyét a legnagyobb mértékben. A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 79,9%, a legalacsonyabb pedig Somogy vármegyében, 68,0%.

A piaci szolgáltatásokban nőtt legjobban az alkalmazásban állók létszáma

A közigazgatásban, a mezőgazdaságban, a bányászatban, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás területén stagnált vagy csökkent az alkalmazásbanAlkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető. Az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyek (pl. a szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től pedig az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).^[1] állók létszáma, a többi ágat létszámnövekedés jellemezte. Egyes ágakban a létszámnövekedéshez a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása is hozzájárult, mivel tavaly szeptembertől a katás egyéni vállalkozók egy része alkalmazottként dolgozott tovább.

A tudományos és műszaki tevékenység, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció ágban a létszámbővülés meghaladta az 5%-ot a tavalyi év azonos időszakához képest, ami 13 700, 7400, illetve 7300 fős létszámnövekedést jelentett. A tudományos és műszaki tevékenységen belül a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, az információ, kommunikáció ágban a számítógépes programozás területén történt a legnagyobb létszámnövekedés, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban pedig a Covid19-járvány utáni élénkülés hatására már a járvány előtti szintet is meghaladta a létszám.

3% feletti volt a létszám bővülése a piaci szolgáltatások közül az adminisztratív szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatás és az ingatlanügyletek területén, illetve a közszolgáltatások közül az oktatásban és az egészségügyben.

Bár a feldolgozóiparban is jelentős volt a létszámbővülés (6300 fő), jóval alatta maradt az előző évi növekedésnek. A legtöbb ágazatban nőtt a munkavállalók száma, de az élelmiszeripar, a textil- és bőripar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén kisebb (összesen mintegy 1300 fős), a járműgyártásban pedig jelentősebb (1600 fős) csökkenés történt.

Nőtt a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2023 I. negyedévében átlagosan 199 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 18 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.

A munkanélküliségi ráta emelkedése a nőket valamelyest nagyobb mértékben érintette, a ráta értéke mindkét nem esetében 4,1% volt.

A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében lényegében nem változott, 10,3% volt. Az idősebb korcsoportok közül a 25–54 évesek rátája 0,4 százalékponttal, 3,7%-ra, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2%-ra emelkedett.

2023 I. negyedévében a tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya kismértékben, 33%-ra csökkent, és a munkanélküliek közel 40%-a – csaknem 80 ezer fő – pedig 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni.

A vármegyék többségében nőtt a munkanélküliség

2023 I. negyedévében a vármegyék nagyobb részében emelkedett vagy alig változott a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb növekedés Bács-Kiskun vármegyét érintette, ahol 2,0 százalékponttal emelkedett a ráta. 1,5 százalékpontos csökkenés mutatkozott ugyanakkor a hagyományosan magas munkanélküliséggel jellemezhető Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ami javuló foglalkoztatottsággal párosult. A legmagasabb munkanélküliség továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, 8%-os vagy afeletti értékkel.

A potenciális munkaerő-tartalék nem változott

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2023 I. negyedévében átlagosan 299 ezer fő tartozott közéjük, csakúgy, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régióban él, egyharmaduk legfeljebb alapfokú végzettségű, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalata, fizikai munkát végzett jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban vagy közfoglalkoztatottként.

Annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon az elmúlt negyedévekben kevesebb üres álláshelyre több munkaerő-tartalék jutott, jelenleg a keresleti oldal munkaerővel szembeni igényeit a strukturális (végzettségbeli, szakmai, területi) eltérések miatt a kínálati oldal nem tudja kielégíteni.

2023 I. negyedévében sem volt túl nagy mozgás az egyes aktivitási csoportok között, a létszámot tekintve összességében kicsit nagyobb mértékű volt a kiáramlás a foglalkoztatottak felől a munkanélküliek és az inaktívak irányába, mint ezekből a csoportokból a foglalkoztatottak felé.

83 ezer üres álláshely vár betöltésre

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2023 I. negyedévének végén 83 ezerA legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.^[2], az előző év azonos időszakához képest 4,3%-kal kevesebb volt. 2020 óta először csökkent az üres álláshelyek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között volt, az összes üres álláshely csaknem negyede tartozott ide. A vezetői, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, valamint a mezőgazdasági foglalkozások körében nőtt az üres álláshelyek száma, míg a többi foglalkozási főcsoportban csökkent.

2022 I. negyedévéhez mérten a nemzetgazdasági ágak több, mint felében csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet, a legnagyobb abszolút csökkenés a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a tudományos és műszaki tevékenység területén, valamint a közigazgatásban jelentkezett. A pótlólagos munkaerő iránti kereslet mérséklődésének egyik oka a harmadik országbeli állampolgárok növekvő foglalkoztatása: tavaly nyáron több, unión kívüli ország tekintetében is enyhültek az onnan érkezők munkavállalásának feltételei, aminek következtében folyamatosan nőtt a külföldi munkavállalók száma, 2023 I. negyedévében 2022 I. negyedévéhez képest 14%-kal, 87 ezer főre.

Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatások területén – idetartoznak a munkaerő-kölcsönzők is – volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya (5,1%), de jelentős volt a munkaerőhiány az egészségügy, szociális ellátás területén is (3,7%). Országosan az összes álláshely 2,5%-a várt betöltésre, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb érték, mint 2022 I. negyedévében.

Az átlagkereset növekedését a vállalkozói szektor béremelkedése húzta

A teljes munkaidőben alkalmazásban állókAz alkalmazottal rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények körében.^[3] havi bruttó átlagkeresete 2023 I. negyedévében 545 700 forintot ért el, ez nominálisan 10,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérnövekedés látszólagos megtorpanása annak tulajdonítható, hogy 2022. februárjában a honvédelemben és rendvédelemben kiosztott fegyverpénz jelentősen megemelte a bázis értékét. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül a növekedés 16,1%-ra becsülhető.

2023-ban az előre ütemezett béremelések mértéke is elmaradt a tavalyitól, illetve a személyi jellegű kifizetésekre is ható költségvetési szigorítások a szektor rendszeres és nem rendszeres keresetátlagának növekedését is visszafogta.

A visszafogottabb nemzetgazdasági szintű bérnövekedés és a kimagasló infláció hatására a reálkeresetek jelentősen csökkentek, az I. negyedévben összességében 11,6%-kal. A fegyverpénz hatását figyelmen kívül hagyva a reálkereset csökkenése 7,4%-ra becsülhető.

A kereset meghatározó eleme, a prémiumtól, a jutalomtól és a 13. havi fizetéstől megtisztított rendszeres bruttó átlagkereset emelkedése számottevően meghaladta a teljes kereset növekedését, és 2,4 százalékponttal gyorsabb ütemű volt, mint egy éve.

A keresetek másik fontos összetevője, a nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, 13. havi fizetés) nemzetgazdasági szinten csökkentek, mivel a költségvetési szektorban a tavalyi magas nominális érték és az idei szigorú költségvetési gazdálkodás miatt egytizedére esett a jutalom átlaga. A versenyszférában bár nőtt a nem rendszeres kereset, a rendszeres keresetnél némileg kisebb mértékben.

Összességében – a részmunkaidős munkavállalókat is számba véve – a teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkereset 11,6%-kal, 535 269 forintra nőtt.

Az iparban volt a legmagasabb a bérek növekedése

2023 I. negyedévében is a pénzügyi szolgáltatás volt a legjobban fizető nemzetgazdasági ág, azonban az információ, kommunikáció alig valamivel maradt el mögötte.

Az év I. negyedévében az iparban nőtt a legnagyobb mértékben a kereset: a feldolgozóipar – azon belül a járműgyártás, a villamos berendezés gyártása és a gépgyártás –, illetve a bányászat területén 20% felett nőttek a keresetek. A piaci szolgáltatásokban az adminisztratív szolgáltatások – köztük a létszám majdnem egyharmadát kitevő munkaerő-kölcsönzés – területén kiemelkedő, míg a szállítás, raktározás és a művészet, szabadidő ágakban a tavalyi jelentős béremelések után visszafogottabb volt a bérek növekedése. A közszolgáltatásokon belül a közigazgatás területén jelentősen csökkentek a keresetek, elsősorban a bázisidőszakra ható fegyverpénz miatt. A fegyverpénz hatását figyelmen kívül hagyva 10,2%-ra lenne becsülhető a növekedés. Átlag alatti volt a növekedés szintje az egészségügyben is, mivel a tavaly előreütemezett béremelések és a jutalmak szintén jelentősen megemelték a bázist.

A mediánkereset az átlag 79%-a volt

2023 I. negyedévében a mediánkereset 429 000 forintra nőtt, és a bruttó átlagkeresetnél jobban, 16,4%-kal emelkedett. A mediánkereset alakulására az átlagkereset növekedését jelentősen befolyásoló, tavaly februári fegyverpénz nem hatott jelentősen, emelkedését többek között a minimális bértételek növekedése és a fizikai munkavállalók átlagon felüli béremelkedése határozta meg. A medián az átlag 79%-át tette ki.

A nettó kereset kissé jobban nőtt, mint a bruttó

2023 I. negyedévében a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított, teljes munkaidősökre vonatkozó nettó átlagkereset 376 100 forint volt, amely egy év alatt 10,9%-kal emelkedett, 0,1 százalékponttal jobban, mint a bruttó átlagkeresetek. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset mediánja 299 300 forintot ért el, 16,8%-kal haladta meg a 2022. I. negyedévi értéket.

A keresetek differenciáltsága továbbra is magas

A keresetek differenciáltsága 2023 I. negyedévében is jelentős maradt: a bérhierarchia tetején lévők átlagfizetése majdnem ötszörösét tette ki a legalján elhelyezkedőkének. A keresetek közötti különbséget számos tényező befolyásolja: leginkább az alkalmazásban állók foglalkozása, az elvárt képzettség, illetve képesség szintje, valamint a foglalkoztatás ágazata, a munkáltató mérete és bérfizetési képessége meghatározó.

A két szélső ötödbeA kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket. ^[5] tartozók átlagfizetésének aránya az előző évhez képest némileg csökkent, mivel a felső ötödbe esők fizetése 2023 I. negyedévében kisebb ütemben nőtt, mint az alsóbb ötödökbe tartozóké.

A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős volt, a fővárosiak átlagfizetése több, mint 70%-kal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 11%-kal a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegyei és 22%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A keresetek minden vármegyében jelentősen nőttek, ezen belül a Győr-Moson-Sopron vármegyei növekedés kiemelkedő volt, a 20%-ot is meghaladta. Magas bérnövekedés jellemezte Komárom-Esztergom és Pest vármegyéket is, ahol szintén jelentős az iparban alkalmazásban állók aránya. Alacsonyabb – 10% alatti – növekedés történt a kisebb ipari bázissal és/vagy a költségvetésben dolgozók magasabb arányával jellemezhető Csongrád-Csanád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyékben, illetve a magas nominális átlagkeresetű Budapesten is.

Magyarország foglalkoztatási rátája továbbra is uniós átlag feletti

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (82,1%), Görögországot a legalacsonyabb (60,3%) foglalkoztatási ráta 2023 I. negyedévében. Magyarország – az Európai Unió átlagát 4,4 százalékponttal meghaladó – 74,3%-os értékével a tagországok rangsorának felső harmadába tartozott. A V4-országok közül Csehországban volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (75,6%), a legalacsonyabb Szlovákiában (71,3%), de mind a négy ország értéke meghaladta az Európai Unió átlagát (69,9%).

A férfiak foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (85,7%), Horvátországban pedig a legalacsonyabb (67,7%). A magyar férfiakat jellemző 78,7%-os érték 4,1 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagát, és így a hatodik legjobb ráta a tagországok rangsorában.

A férfiakéhoz hasonlóan a nők foglalkoztatási rátája is Hollandiában volt a legmagasabb (78,5%), és Görögországban a legalacsonyabb (50,8%). A magyar nők 70,0%-os értéke az unióban az első harmadba tartozott, az uniós átlagot 4,8 százalékponttal haladta meg.

Az Európai Unión belül 2023 I. negyedévében Csehországban volt a legalacsonyabb (2,6%) a munkanélküliség, Spanyolországban pedig a legmagasabb (13,3%). Magyarország a 4,1%-os munkanélküliségi rátájával az Európai Unió tagállamainak rangsorában Írországgal együtt a hetedik-nyolcadik helyen állt, a ráta értéke 2,2 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál (6,3%). Mindkét nem esetében az Európai Unió átlagánál alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta értéke Magyarországon.

Hazánk pótlólagos munkaerő-kereslete kevéssel elmaradt az uniós átlagtól

2023 I. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott.Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét).^[6] A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát. Hazánkban az üres álláshelyek 2,6%-os aránya meghaladta az uniós tagállamok felének, ezen belül a szomszédos tagországok közül Románia, Szlovákia és Horvátország értékét.

[1]:↑ Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető. Az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyek (pl. a szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től pedig az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

[3]:↑ Az alkalmazottal rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények körében.

[4]:↑ A teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókra, valamint a havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősök keresetének teljes munkaidős egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.

[5]:↑ A kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.

[6]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu