2022 első negyedévében

• csökkent a munkanélküliek száma;
• a foglalkoztatás – az elsődleges munkaerőpiac és a külföldi munkavállalás élénkülése miatt – tovább bővült;
• a Covid19-járvány következményei által elsődlegesen érintett ágazatokban (vendéglátás, szálláshely és kiskereskedelem) bővült a létszám;
• tovább növekedett a gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete, bizonyos területeken ismét nehézségekbe ütközik az üres álláshelyek betöltése;
• a bruttó átlagkeresetek kimagaslóan – nominálisan 21%-kal – emelkedtek;
• a kereseteket a minimálbér, a garantált bérminimum, az előre ütemezett béremelések, a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása és a magas juttatások, jutalmak húzták. Az egyhavi külön juttatások nélkül számolt ún. rendszeres bruttó átlagkereset 14,3%-kal nőtt.
• a keresetek vásárlóértékének emelkedését a fogyasztói árak jelentősebb növekedése mérsékelte;
• a munkaerőpiac feszessége továbbra is jelentős volt: a potenciális munkaerő-tartalékba tartozók száma csökkent, az egyes aktivitási csoportok közötti áramlások lassultak, ugyanakkor a pótlólagos munkaerő-kereslet emelkedett.

Nőtt a foglalkoztatottak száma

2022 I. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 674 ezer fő volt, 107 ezerrel több az előző év azonos időszakinál.

A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 103 ezer fős bővülése okozta, de hozzájárult a külföldön dolgozók 14 ezer fős növekedése is. A közfoglalkoztatásban részt vevők száma egy év alatt 10 ezer fővel 78 ezerre csökkent, ami a járványt megelőző év, 2019. I. negyedévi értékéhez képest egyharmados létszámveszteséget jelent. A járvány okozta visszaesés után, 2021 II. negyedévétől tartósnak tűnik az élénkülés a foglalkoztatottak körében, amelyet a 2022. I. negyedévben tetőző 5. járványhullám sem tört meg.

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2022 I. negyedévében átlagosan 74,0% volt, 2,2 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakinál, és alig marad el a 2021. IV. negyedévben mért, az utóbbi 10 év legmagasabb értékétől. Jelentős eltérések mutatkoznak nemek és korcsoportok szerint.
• 2022 I. negyedévében a férfiak rátája 1,3 százalékponttal 78,5%-ra nőtt, míg a nőké 3,1 százalékponttal 69,4%-ra emelkedett.
• A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatottsága érdemben nem változott, 27,4% volt. A munkaerőpiaci élénkülés alig érintette őket, rátájuk nem közelíti meg a járvány előtti szintet.
• A legjobb munkavállalási korú, 25–54 év közöttiek foglalkoztatottsága összességében 2,2 százalékponttal 87,8%-ra nőtt, az előző negyedévhez hasonlóan meghaladva a járvány előtt mért maximumot.
• Az 55–64 évesek foglalkoztatottságának évek óta tartó növekedése – mely elsősorban a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésével áll összefüggésben – továbbra is stabil és erőteljes. A foglalkoztatási ráta ebben a körben az előző években tapasztaltakhoz hasonló mértékben javult, egy év alatt 3,4 százalékponttal 64,6%-ra emelkedett.

Budapesten emelkedett a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya

2022 I. negyedévében minden régióban bővült a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest, de a változások jelentős eltéréseket mutatnak. Budapesten közel 4 százalékponttal lett magasabb a rátaérték, ezzel a főváros tovább növelte előnyét a többi régióval szemben. Budapest és a legkedvezőtlenebb helyzetű régió, Észak-Magyarország rátáinak különbsége ezzel 12,1 százalékpontra emelkedett. A válság mérsékelte kissé a területi különbségeket, de a kilábalással Budapest előnye ismét nőtt.

Nőtt a foglalkoztatotti létszám a kiskereskedelemben és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban

A Covid19-járvány és a védekezés során bevezetett korlátozások hatása eltérően mutatkozott meg az egyes ágazatokban. A legnagyobb veszteség a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást sújtotta, emellett jelentős létszámcsökkenést szenvedett el a kiskereskedelem és a feldolgozóipar is. A mélypontot jelentő 2021. I. negyedévhez képest 2022 I. negyedévére már jelentős növekedés mutatkozott ezeken a területeken, de a foglalkoztatottság még nem érte el a járvány előtti szintet. Nem tört meg a létszám folyamatos bővülése ugyanakkor az információ, kommunikáció ágazatban, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az ingatlanügyletek területén.

Jelentős volt a betegség miatti távollét

A negyedik és az ötödik járványhullám esetében a munkáltatók máshogy próbálták kezelni a nehézségeket. A munka és a termelés átmeneti szüneteltetése, amelyet egyrészt a közvetlen kontaktusok minimalizálása, másrészt az ellátási láncok sérülése és az alkatrészhiány is indokolt a korábbi hullámok során, 2022 I. negyedévében már kevésbé volt jellemző. Az átlagosan ledolgozott heti óraszám magasabb volt, mint a megelőző évben, és alig maradt el a járvány előtti szinttől.

A referenciahéten nem dolgozók aránya csak kevéssé haladta meg az ilyenkor szokásos értéket, a betegszabadságon lévők száma és aránya azonban kifejezetten magas volt. Átlagosan 60 ezer főt érintett a betegség miatti távollét az első negyedévben, ugyanakkor az ötödik járványhullám lecsengésével párhuzamosan jelentősen csökkent a számuk.

Az igényekhez igazodott a home office

A járvány egyik következményeként megnőtt a home office vagy távmunka keretében dolgozók aránya azokon a munkahelyeken, ahol a munka jellege és az informatikai háttér ezt lehetővé tette. Azon munkáltatók egy részénél, ahol hatékonynak bizonyult, a korlátozások megszüntetése után is maradt ez a munkavégzési lehetőség. 2022 I. negyedévében az egy évvel korábbi, viszonylag magas értékhez képest csökkent a távmunkában dolgozók aránya, a megelőző hónapok szintjén volt.

Országosan a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 8,1%-ot tett ki, Budapesten az országos átlag háromszorosa volt az érintettség, ettől a többi régió jelentősen elmaradt.

A Covid19-járvány ötödik hulláma nem emelte a munkanélküliséget

A munkanélküliek száma 2022 I. negyedévében átlagosan 181 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt. A munkanélküliek létszáma 34 ezer fővel csökkent a 2021 megegyező időszakában mért kiugróan magas értékhez képest.

• Mindkét nemnél csökkent a munkanélküliség: a nők esetében erőteljesebben, 1,3 százalékponttal 3,6%-ra, a férfiaknál 0,3 százalékponttal 3,8%-ra mérséklődött a ráta értéke.
• A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2022. I. negyedévben 10,4%-os volt, 3,2 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakában mértnél.
• A 25–54 éves korosztály körében némileg mérséklődött a munkanélküliség: 0,7 százalékponttal 3,3%-ra csökkent a ráta értéke.
• Az idősebb korosztály (55–74 évesek) munkanélküliségi rátája jelentősen nem változott egy év alatt, 3,1% volt.

2022 I. negyedévében a munkanélküliek átlagosan 8,9 hónapja kerestek munkát. Viszonylag magas, 42% volt a rövid, 1–3 hónapja munkát keresők aránya a munkanélkülieken belül, ugyanakkor a tartós (legalább egy éve) munkanélkülieké is 34%-ra emelkedett.

Észak-Magyarországon nőtt a munkanélküliség

2022 első három hónapjában a legtöbb régióban csökkent a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest, Észak-Magyarország volt az egyetlen, ahol a tavalyi ráta tovább emelkedett, 6,7%-ra. Továbbra is Észak-Alföldön a legmagasabb a munkanélküliség, 6,8%, a legalacsonyabb pedig Közép-Dunántúlon, 1,7%.

Csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2022 I. negyedéve során 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 51 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők közül a változatlan összegű (havi 22 800 forint) szociális ellátásban részesülők száma 7,8, a nyilvántartott álláskeresőként semmilyen járadékban, támogatásban nem részesülőké pedig 30%-kal mérséklődött.

Kevesebb a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2022 I. negyedévében átlagosan 299 ezer fő volt a számuk, amely 137 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tartalék minden csoportjában csökkenést tapasztaltunk; közel felére esett vissza azoknak az inaktívaknak a száma, akik szeretnének dolgozni, de nem kerestek munkát.

A potenciális munkaerő-tartalék csökkenése a kedvező munkaerőpiaci adottságú Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon volt a legjelentősebb. A legnagyobb tartalékkal Észak-Alföld és Észak-Magyarország rendelkezik, ezeken a területeken a potenciális munkaerő-tartalék több mint 60 százaléka munkát kereső munkanélküli, harmada pedig olyan inaktív, aki ugyan munkát nem keres, de szeretne dolgozni.

Kiegyenlítettek voltak a munkaerőpiaci mozgások

2021 folyamán egyre kiegyenlítettebbé váltak a munkaerőpiac egyes csoportjai közötti mozgások, ami folytatódott 2022 I. negyedévében is. Szinte ugyanannyian léptek ki a foglalkoztatottak közül és váltak munkanélkülivé vagy inaktívvá, mint ahányan ezekből a csoportokból beléptek a foglalkoztatottak közé.

87 ezer üres álláshely vár betöltésre

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2022 I. negyedévének végén megközelítette a 87 ezret.A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.^[1] Az előző év azonos időszakához képest ez 39%-os növekedést jelent, melynek döntő része a versenyszférához köthető. A járvány gazdasági hatásaival összefüggésben korábban átmenetileg mérséklődött a pótlólagos munkaerő-kereslet, ám 2021 második felétől kezdve ismét magas szintre emelkedett a betöltésre váró álláshelyek száma. A kereslet és a kínálat eltérő struktúrája miatt több területen nehézséget okoz az üres álláshelyek betöltése. Ezzel összefüggésben tovább emelkedett a hazai munkáltatóknál a külföldi állampolgárságú munkavállalók száma: egy év alatt 18,0%-kal 67,1 ezer főre nőtt.

2021 és 2022 I. negyedévei között a legtöbb nemzetgazdasági ágban emelkedett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. Abszolút mértékben leginkább a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatások (azon belül is leginkább a munkaerő-kölcsönzés) területén nőttek az igények, folytatva ezzel az előző időszak tendenciáit. A munkaerő-kölcsönzés területén jelentkező növekedés szintén a feldolgozóipar pótlólagos munkaerő-keresletének élénkülésével van összefüggésben. Százalékosan a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás felvevőképességének növekedése volt a legjelentősebb – közel háromszorosára nőtt –, ez a nagymértékű növekedés azzal magyarázható, hogy ez az ágazat volt leginkább kitett a járvány okozta gazdasági hatásoknak a bázisidőszakban. Bár a legtöbb ágazatban nőtt valamilyen mértékben, az energiaiparban és a pénzügyi szolgáltatások területén csökkent az üres álláshelyek száma.

Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatások (4,8%), valamint az egészségügy, szociális ellátás területén (4,0%) volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya. Az adminisztratív szolgáltatások ágazat magas üresálláshely-arányát magyarázza, hogy idetartoznak a munkaerő-kölcsönző ügynökségek. A mezőgazdaságban (0,9%) és az ingatlanügyletek területén (1,2%) volt a legkisebb a munkaerőhiány.

A megyék közül a legnagyobb arányú (5,3%-os) pótlólagos kereslet változatlanul a Fejér megyei szervezeteknél jelentkezett, de Komárom-Esztergom megye és Budapest üresálláshely-aránya is 3% feletti. Az előző év azonos időszakához viszonyítva minden megyében nőtt az üres álláshelyek száma, a legnagyobb mértékben Fejér (69%-kal) és Baranya (64%) megyékben, de Budapesten is másfélszeresére emelkedett.

Kiugró mértékben emelkedett az átlagkereset

2022 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állókLegalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek^[2] havi bruttó átlagkeresete 508 300 forintot ért el, nominálisan 21,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ilyen mértékű növekedésre az elmúlt 15 évben nem volt példaUtoljára 2005 januárjában volt ezt meghaladó, 26,2% a növekedés.^[3]. Ehhez nagyban hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz), amely 6 százalékpontot magyarázott az emelkedésből.

A mediánkereset 382 000 forintra nőtt, a bruttó átlagkeresetnél lassabban, 14,0%-kal emelkedett. A medián az átlag 75%-át tette ki; ez az arány alacsonyabb, mint a tavaly I. negyedévben mért érték (80%). Míg az átlagot az alap béremelések mellett a kiemelkedően magas kifizetések – főként a fegyveresek szolgálati juttatása – húzták, addig a mediánkeresetre a jutalmak csak kisebb mértékben hatottak.

A munkáltatók teljes körénél a bruttó átlagkereset értéke 492 500 forint volt, nominálisan 20,7%-kal több, mint egy éve. A medián ebben a körben 14,8%-kal 368 500 forintra nőtt.

A kiemelkedően magas átlagkereseti indexet – a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók fegyverpénze mellett – számos egyéb tényező is magyarázza: a minimálbér 19,5 és a garantált bérminimum 18,7%-os emeléseA 73/2021 (XII.5.) Korm. rendelet értelmében a minimálbért bruttó 200 000 Ft/hó-ra, a garantált bérminimumot 260 000 Ft/hó-ra emelték.^[4], a költségvetési előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, a nagy állami vállalatok bérfejlesztései és a magánvállalkozások egyes ágakban jelentős béremelése, amelyet részben az infláció, részben pedig a pótlólagos munkaerő-kereslet emelkedése, a munkaerőért folyó verseny hajtott.

A keresetek differenciáltsága 2022 elején is jelentős maradt, ugyanis a felső ötödbe tartozók átlagfizetése több mint 5,5-szeresét tette ki az alsó ötödbe tartozókénak. A közöttük lévő különbség az előző évhez képest némileg emelkedett: a bérhierarchia felső szintjén lévők fizetése – a magas jutalmakkal összefüggésben – jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint az alsóbb ötödökbe tartozóké, ugyanakkor a legalsó ötödben a keresetek átlaga a második, harmadik és negyedik kvintilisekét meghaladóan emelkedett, főként a minimálbér, a garantált bérminimum és a közfoglalkozatottak bérének emelése következtében.

A keresetek közötti különbséget számos tényező befolyásolja: leginkább az alkalmazásban állók foglalkozása, az ott elvárt képzettség, illetve képesség szintje, valamint a foglalkoztatás ágazata, a munkáltató mérete és bérfizetési képessége is meghatározó. Az alsó három kvintilis munkavállalóinak 64%-a fizikai dolgozó, és az alsó kvintilisek felé haladva arányuk még nagyobb. Az első ötöd teljes munkaidőben alkalmazásban állóinak 81%-a fizikai, és ezen belül 47%-a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozású, a közfoglalkoztatásban állók aránya 14%-ot tesz ki. A szellemieké ezzel szemben a magasabb kvintilisek felé haladva emelkedik, az ötödik ötödben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 81%-a szellemi foglalkozású, többségük vezetői, illetve felsőfokú végzettséget igénylő álláshelyet tölt be.

A rendszeres bruttó átlagkereset – amely a prémium, jutalom, 13. havi fizetéstől, vagyis például a fegyverpénztől megtisztított kereset – növekedése az I. negyedévben 14,3%-ot ért el. A rendszeres keresetek is gyorsabban nőttek a tavalyi ütemnél, nemzetgazdasági szinten a különbség 5,0 százalékpont volt a tavalyi indexhez képest.

A nem rendszeres keresetek I. negyedéves, több mint kétszeres növekedését nem csak a februári fegyverpénz magyarázza. Márciusban – az egyébként ebben a hónapban általában is magasabb – nem rendszeres kereseti átlag 2021 márciusához képest 39%-kal nőtt. Mindhárom szektorban magas volt az indexMárciusban a nem rendszeres kereset a vállalkozásoknál 38, a nonprofit szektorban 31, a költségvetésben 44%-kal nőtt.^[6], amely szintén fokozta az I. negyedéves bérkiáramlást.

A költségvetési szervek kiemelkedő (41,3%-os) keresetnövekedéséből a fegyverpénz közel 27 százalékpontot magyaráz, de hatottak rá az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések és a márciusban, a központi költségvetésben kiosztott magas jutalmak is.

A nonprofit szektorban a keresetek nemzetgazdasági átlagot jelentősen meghaladó (33,6%-os) növekedése elsősorban a sokaság változásával magyarázható, ugyanis 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézményAz egyetemi átsorolások mintegy 42 ezer teljes munkaidőben alkalmazásban állót érintettek.^[7] – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szférából ebbe a szektorba került át. A fenntartóváltás mintegy 19 százalékpontot magyaráz a nonprofit szektor keresetének a növekedéséből. Itt is éreztette a hatását a szociális és a kulturális dolgozók béremelése, amely az egyházi és a civil szervezeteket is érintette, illetve a felsőoktatási béremelések.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások nemzetgazdasági átlag alatt maradó, de jelentős nominális átlagkereset-növekedését mind a rendszeres, mind pedig a nem rendszeres keresetek tavalyinál gyorsabb növekedése hajtotta.

Az információ, kommunikáció ág átlagkeresete megelőzte a pénzügyi tevékenységben mért béreket

A legjobban fizető nemzetgazdasági ágKözfoglalkoztatottak nélküli adatok.^[8] 2022 I. negyedévében a fegyverpénz jelentős keresetemelő hatása miatt a közigazgatás, védelem volt. A havi bruttó átlagkereset a pénzügyi szolgáltatás és az információ, kommunikáció ágakban is meghaladta a 800 ezer forintot. Ez utóbbi ágban fokozottan érvényesült a pótlólagos munkaerőkereslet bérfelhajtó hatása. A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágnak – 309 ezer forintos kereseti átlaggal – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás számított, de a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete is kisebb volt 380 ezer forintnál.

2022 I. negyedévében nominálisan minden nemzetgazdasági ágban növekedett a bruttó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest, az energiaiparA Budapesti Közművek 2021-ben számos fővárosi szervezet beolvadásával átalakult, amely a sokaság összetételének megváltozásán keresztül csökkentette az átlagkeresetet az ágban.^[9] kivételével mindenhol 10% feletti értékkel. A nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékű volt az átlagos bérkiáramlás a közigazgatás és védelem ágban, az egészségügy, szociális ellátás területén, az egyéb szolgáltatásoknál és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban.

2022 I. negyedévében a férfiak havi bruttó átlagkeresete 24%-kal magasabb volt a nőkénél. A két nem közötti rés a fegyveresek magas szolgálati juttatása miatt növekedett, amely nagyrészt a férfi munkavállalókat érintette.

2022 I. negyedévében változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresetei voltak a legmagasabbak. A megyék között a rangsor végén Szabolcs-Szatmár, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék álltak, ahol az átlagkereset a bruttó 400 000 forintot sem érte el. A fővárosiak átlagfizetése 75%-kal meghaladta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiekét. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok és foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A közfoglalkoztatottak 2022. I. negyedévi bruttó kereseti átlaga 98 900 forintot tett ki, ami 19,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedéshez a 2022. január 1-jétől érvényes emelt közfoglalkoztatási bérösszegek járultak hozzá.A 704/2021 (XII.15.) Korm. rend. értelmében 2022. január 1-jétől a közfoglalkoztatási bért 100 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 130 000 forintra emelték.^[10]

A teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkeresetTeljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók, valamint havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősek keresetének teljes munkaidő egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.^[11] 21,2%-kal 499 200 forintra emelkedett. A részmunkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete 18,2%-kal 224 600 forintra nőtt.E csoport 85%-a legalább havi 60 munkaórában dolgozott, átlagkeresetük 376 800, az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottaké pedig 530 621 forint volt. Előbbi 19,8%, utóbbi 34,8%-kal emelkedett egy év alatt. ^[12]

A nettó átlagkereset gyorsabban nőtt, mint a bruttó

2022 I. negyedévében a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások általános mértéke változatlan maradt. A nettó keresetekA kedvezményeket is figyelembe vevő.^[13] alakulását nagyban befolyásolja a családi adókedvezmény, de többek között hat rá az első házasok kedvezménye, az egyes meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény, az egyes foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó adó- vagy járulékmentességek, illetve a legalább négygyermekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentessége is. A kedvezmények összege 2022-ben nőtt, mivel a 25 éven aluliak – a 2021. júliusi átlagkereset mértékéig – mentesültek a személyi jövedelem adó fizetése alól.

2022 I. negyedévében a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított teljes munkaidősökre vonatkozó nettó átlagkereset 349 800 forint volt, ami egy év alatt 21,6%-kal emelkedett, 0,6 százalékponttal gyorsabban, mint a bruttó átlagkeresetek. Az ütemkülönbség döntő részben a 25 év alattiak szja-mentességéből adódott.

A (kedvezmények figyelembevételével számolt) nettó kereset mediánja 266 000 forintot ér el, 15,6%-kal meghaladta a tavalyi I. negyedév értékét.

2022 I. negyedévében nemzetgazdasági szinten a keresetek reálértéke 11,8%-kal nőtt egy év alatt. A keresetek vásárlóértékének emelkedését a fogyasztói árak növekedése jelentősen mérsékelte. A reálkereset növekedéséből a fegyverpénz 5,5 százalékpontot magyaráz.

A kereseten felül nyújtott javadalmazások összege 19,5%-kal nőtt egy év alatt

A munkavégzés ellentételezésével összefüggésben a kereseten felül nyújtott javadalmazások (pl.: egyes cafeteriaelemek) havi átlagos összege 2022 első három hónapjában bruttó 23 100 forintot tett ki a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. Az ún. egyéb munkajövedelem átlagos nagysága az előző évhez képest 19,5%-kal emelkedett, 2021 I. negyedévéhez képest kisebb intenzitással. Tavalyhoz hasonlóan idén is a költségvetésben átlagon felüli (40,1%), míg a vállalkozásoknál átlagon aluli (12,0%) volt a növekedés.

Fókuszban a 25 év alattiak keresetei

2022. január 1-jétől meghatározott értékhatárig személyijövedelemadó-mentességetLegfeljebb az előző év júliusi átlagbérének mértékéig.^[14] élveznek a 25 év alatti fiatalok. A kedvezményekkel korrigált nettó átlagkereset 41,6%-kal nőtt az előző év I. negyedévéhez képest a teljes munkaidőben alkalmazásban álló fiatalok körében, miközben a bruttó átlagkeresetük is jelentős – bár a teljes nemzetgazdaságnál (21,0%) alacsonyabb – mértékben, 18,8%-kal emelkedett. A nagy mértékű emelkedést a fiatalok körében is részben a fegyverpénz magyarázza (a teljes változásból közel 5 százalékpont a fegyveresek szolgálati juttatásának tudható be), de a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is jelentős szerepet játszik ebben a korcsoportban is.

Magyarország foglalkoztatási rátája uniós átlag feletti volt

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (81,2%), Olaszországot a legalacsonyabb (59,1%) foglalkoztatási ráta 2022. I. negyedévben. Magyarország – az Európai Unió (EU27_2020) átlagát 4,8 százalékponttal meghaladó – 74,0%-os értékével a tagországok rangsorában –2021 után továbbra is – a felső harmadban van. A szomszédos, illetve a V4-országok közül csupán Csehországban volt magasabb a foglalkoztatási ráta (75,0%).

A férfiak foglalkoztatási rátája szintén Hollandiában volt a legmagasabb (84,8%), Olaszországban pedig a legalacsonyabb (68,1%). A magyar férfiakat jellemző 78,5%-os érték 4,4 százalékponttal meghaladta az Európai Unió (EU27_2020) átlagát, ami az ötödik legjobb ráta a tagországok rangsorában, csupán Hollandiában, Csehországban, Máltán és Németországban dolgoztak magasabb arányban a férfiak.

A férfiakéhoz hasonlóan, a nők foglalkoztatási rátája is Hollandiában volt a legmagasabb (77,5%), viszont Görögországban a legalacsonyabb (49,6%). A magyar nők 69,4%-os értéke az unióban a középmezőnyhöz tartozott, az európai uniós átlagot 5,1 százalékponttal meghaladta.

Az Európai Unión belül 2022 I. negyedévében Csehországban volt a legalacsonyabb (2,5%) a munkanélküliség, Görögországban pedig a legmagasabb (13,8%). Magyarország 3,7%-os munkanélküliségi rátájával az Európai Unió (EU27_2020) tagállamainak rangsorában a hatodik helyen állt, ez 2,8 százalékponttal volt alacsonyabb az Unió 6,5%-os átlagértékénél.

Az üres álláshelyek aránya csaknem megegyezett az uniós átlaggal

2022 I. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,9 betöltésre váró jutott.Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).^[15] A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Csehországot jellemezte, míg a legalacsonyabb Görögországot. Hazánkban a mutató értéke 2,7%-os volt – az uniós átlagtól 0,2 százalékponttal maradt el –, amely a szomszédos tagországok közül Ausztriáétól és Szlovéniáétól elmaradt, ugyanakkor Románia, Szlovákia és Horvátország üresálláshely-arányát meghaladta.

[1]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.

[2]:↑ Legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek

[3]:↑ Utoljára 2005 januárjában volt ezt meghaladó, 26,2% a növekedés.

[4]:↑ A 73/2021 (XII.5.) Korm. rendelet értelmében a minimálbért bruttó 200 000 Ft/hó-ra, a garantált bérminimumot 260 000 Ft/hó-ra emelték.

[5]:↑ A kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt közel egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.

[6]:↑ Márciusban a nem rendszeres kereset a vállalkozásoknál 38, a nonprofit szektorban 31, a költségvetésben 44%-kal nőtt.

[7]:↑ Az egyetemi átsorolások mintegy 42 ezer teljes munkaidőben alkalmazásban állót érintettek.

[8]:↑ Közfoglalkoztatottak nélküli adatok.

[9]:↑ A Budapesti Közművek 2021-ben számos fővárosi szervezet beolvadásával átalakult, amely a sokaság összetételének megváltozásán keresztül csökkentette az átlagkeresetet az ágban.

[10]:↑ A 704/2021 (XII.15.) Korm. rend. értelmében 2022. január 1-jétől a közfoglalkoztatási bért 100 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 130 000 forintra emelték.

[11]:↑ Teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók, valamint havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősek keresetének teljes munkaidő egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.

[12]:↑ E csoport 85%-a legalább havi 60 munkaórában dolgozott, átlagkeresetük 376 800, az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottaké pedig 530 621 forint volt. Előbbi 19,8%, utóbbi 34,8%-kal emelkedett egy év alatt.

[13]:↑ A kedvezményeket is figyelembe vevő.

[14]:↑ Legfeljebb az előző év júliusi átlagbérének mértékéig.

[15]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu