Újra nőtt a gazdaság

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. negyedévében 1,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, úgy, hogy két munkanappal kevesebb volt, mint 2023 I. negyedévében és a húsvét idén az első negyedévre esett. Az élénkülést a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg eredményezte. A GDP növekedését ugyanakkor visszafogta, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is csökkent, jórészt a költségvetési szervek beruházási aktivitásának visszaesése miatt. A háztartások fogyasztását támogatta a reálkeresetek növekedése, miközben a fogyasztóiár-index 4% alá mérséklődött. A külkereskedelmi egyenleg javulásában szerepet játszott, hogy az importált energiahordozók és nyersanyagok ára alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, az árubehozatal volumene pedig összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitelé. A termékexport az ipari termelés visszaesésével párhuzamosan mérséklődött, míg az építőipar élénkült, és a legtöbb, szolgáltatást kínáló ág teljesítménye is emelkedett. Fellendült a kiskereskedelemi forgalom, nőtt a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a vendéglátóhelyek forgalma. Emellett a személyszállítás, valamint az áruszállítás teljesítménye is meghaladta az előző év azonos időszakit. A továbbra is feszes munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb volt, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett. Az élveszületések száma – a teljes termékenységi arányszám és a szülőképes korú nők létszámának csökkenése révén – számottevően elmaradt az egy évvel korábbitól. A kevesebb születés mellett kevesebben is haltak meg, mint 2023 I. negyedévében, a népesség természetes fogyása gyorsuló ütemben folytatódott.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Nőtt a magyar gazdaság teljesítménye

A 2023. évi csökkenést követően 2024 I. negyedévében élénkült a magyar gazdaság: a bruttó hazai termék (GDP) volumene 1,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.

A gazdasági teljesítményt befolyásolta, hogy húsvét 2024-ben az első, 2023-ban a második negyedévre esett, és ennek következtében 2024 I. negyedévében kettővel kevesebb munkanap volt, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításokban is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7%-kal bővült a hazai gazdaság, ami jócskán felülmúlta az Európai Unió egészének (0,4%-os) növekedési ütemét, és a tagállamok rangsorának első feléhez tartozott. A visegrádi országok közül Szlovákiában nagyobb, Lengyelországban és Csehországban kisebb mértékben emelkedett a GDP volumene, mint Magyarországon. A tagországok többségében nőtt a gazdasági teljesítmény, ugyanakkor az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2%-kal elmaradt a 2023. I. negyedévitől.

Élénkülő fogyasztás, csökkenő beruházások

A magyar gazdaság fellendülésében fontos szerepet játszott a fogyasztás élénkülése. Ez szorosan összefüggött azzal, hogy – tizenkét havi csökkenés után – 2023 szeptemberétől újból emelkedik a keresetek reálértéke. A háztartások tényleges fogyasztása 2024 I. negyedévében 3,4%-kal nagyobb volumenű volt, mint az előző év azonos időszakában. A tényleges fogyasztás összetevői közül a legnagyobb arányt képviselő, háztartások fogyasztási kiadása 3,6%-kal emelkedett, és emellett a kisebb súlyú tételek, a kormányzattól és a nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene is nőtt. A közösségi fogyasztás ugyanakkor az állami kiadások visszafogása miatt 2,7%-kal elmaradt a 2023. I. negyedévitől. Így a végső fogyasztás – amelynek 84%-át a háztartási, 16%-át a közösségi fogyasztás adta – összességben 2,4%-kal nőtt.

A leginkább a beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás összehasonlító áron 6,9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés másfél éve tart. Az uniós források körüli elhúzódó bizonytalanságok, az állami megrendelések részben ezzel is összefüggő elmaradása és a magas szinten ragadt kamatok is szerepet játszottak abban, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,6%-kal elmaradt a 2023. I. negyedévitől. A beruházásokon belül:

• A költségvetési szervek fejlesztéseinek volumene közel harmadával kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában, miközben a nemzetgazdasági beruházások 61%-át adó 50 fő feletti vállalkozások invesztíciói 6,8%-kal bővültek.

• Az építési beruházások volumene 7,6, a gép- és berendezésberuházásoké 12%-kal csökkent.

• A beruházások 39%-a a feldolgozóiparban valósult meg, ahol 3,7%-kal mérséklődött a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázishoz képest. A második és a harmadik legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás fejlesztései is visszaestek (mindkettő 21%-kal), amiben a lakásépítések, -felújítások csökkenő volumene, illetve az állami infrastrukturális megrendelések visszafogása nagy szerepet játszott. Nőtt ugyanakkor a kereskedelem és néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ág (köztük a legdinamikusabban a pénzügyi szolgáltatások, a közigazgatás és az energiaipar) beruházási aktivitása.

Javult a külkereskedelmi egyenleg

A háztartások fogyasztásához hasonlóan a külkereskedelemi forgalom egyenlege is pozitívan befolyásolta a gazdasági teljesítményt. A külkereskedelmi forgalomban keletkezett – a nemzeti számlák módszertana szerinti – 1331 milliárd forint aktívum jelentős, 839 milliárd forintos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A 2024. I. negyedévi exporttöbblet 63%-a továbbra is a szolgáltatás-külkereskedelemből származik, miközben az előző év azonos időszakához viszonyított egyenlegjavulás 95%-a a termékforgalomhoz köthető. Külkereskedelmi forgalmunk 82%-át a termék-, 18%-át a szolgáltatás-külkereskedelem jelentette 2024 I. negyedévében.

A nemzeti számlákétól eltérő módszertanon alapuló külkereskedelmi statisztika adatai szerint:

• 2024 I. negyedévében a termékexport euróban számított értéke (36,5 milliárd euró) 7,7, az importé (32,6 milliárd euró) 15%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az így keletkezett 3,8 milliárd eurós aktívum 2,7 milliárd eurós javulást jelent a 2023. I. negyedévihez mérten. A pozitív egyenleg továbbra is a gépek és szállítóeszközök jelentős (6,0 milliárd eurós) exporttöbbletének köszönhető, a mérlegjavulás pedig abból adódott, hogy az energiahordozók és a feldolgozott termékek forgalmában kisebb hiány keletkezett, mint egy évvel korábban.

• Az árubehozatal nemcsak értékét, hanem volumenét tekintve is nagyobb mértékben esett vissza, mint a kivitel: előbbi 9,6, utóbbi 4,6%-kal csökkent a 2023. I. negyedévihez mérten. A kivitel a gépek és szállítóeszközök exportjának 9,9%-os visszaesése miatt maradt el az egy évvel korábbitól, a behozatal volumencsökkenésében pedig az energiahordozók kivételével mindegyik árufőcsoport szerepet játszott, vagyis az élelmiszerek, italok, dohány, a nyersanyagok, a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök importja is csökkent. (Az energiahordozók euróban számított importértéke a világpiaci árak visszaesése miatt a növekvő behozatali volumen mellett is jelentősen, 36%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.)

• Termékimportunk volumene az Európai Unió tagállamaiból 6,9, az unión kívüli országokból 16%-kal csökkent. Az unió irányába az export volumene is mérséklődött (4,7%-kal), a többi ország viszonylatában pedig összességében nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

• Termék-külkereskedelmi forgalmunk háromnegyedét az EU tagállamaival bonyolítottuk le, az ebből származó forgalom egyenlege 5,0 milliárd euró exporttöbbletet mutatott, miközben az unión kívüli országokkal szemben 1,2 milliárd eurós passzívum alakult ki. Mindkét országcsoport vonatkozásában javult az egyenleg a 2023. I. negyedévihez mérten.

• A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export értéke 7,8 milliárd euró, az importé 5,4 milliárd euró volt, az egy évvel korábbit mindkét irányban 3,7%-kal haladta meg. Az így kialakult 2,4 milliárd eurós aktívum 3,6%-os egyenlegjavulást jelent a 2023. I. negyedévihez képest.

• A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg az Európai Unió többi tagállamával és az EU-n kívüliekkel szemben is hasonló mértékű, 1,3, illetve 1,1 milliárd eurós aktívumot mutatott.

Tovább lassult az infláció

2024 első három hónapjában folytatódott az a dezinfláció, ami 2023 februárjában, az elmúlt két év nagy inflációs hullámának csúcspontját követően indult el. (2024 áprilisában ugyanakkor megállt az infláció mértékének a csökkenése.)

A fogyasztói árak 2024 I. negyedévében átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint a hazai infláció 2023 decembere óta belesimul a régiós trendbe. Ez alapján 2024 I. negyedévében 3,6%-kal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, ami az azonos mértékű lengyelországi és szlovákiai inflációval együtt az ötödik legnagyobb áremelkedésnek számított az Európai Unióban. Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt a 2,8%-os uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül egyedül Csehországban emelkedtek ennél kisebb ütemben a fogyasztói árak.

A hazai infláció lelassulásában az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok fogyasztói árának konszolidálódása játszotta a főszerepet, miközben a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja ezzel ellentétes hatású volt.

• A 2022-ben és 2023-ban egyaránt 26%-os élelmiszer-infláció 2024 I. negyedévében átlagosan 2,2%-ra mérséklődött. Az élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. A cukor drágult a leginkább, az egy évvel korábbihoz képest 34%-kal, azzal összefüggésben, hogy a hatósági árszabályozás módosítása 2023 augusztusában egyszeri, ugrásszerű áremelkedéssel járt. Ezen kívül jelentősen (9–13%-kal) nőtt a csokoládé és a kakaó, az üdítőitalok, a házon kívüli étkezés és a sertéshús fogyasztói ára. Számottevően, 10–20%-kal olcsóbb lett ugyanakkor a kenyér, a száraztészta, a tej, a tejtermékek, a tojás és a liszt. Az élelmiszerárakat a piaci folyamatok mellett az is befolyásolta, hogy a kereskedők 2023. június 1-jétől kötelesek a jogszabályban megjelölt egyes élelmiszerekre árcsökkentést bevezetni, 2023. augusztus 1-jétől pedig úgy változott a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, az étolajra, a házisertés-combra, a csirkemellre, a csirke far-hátra, a 2,8%-os UHT-tehéntejre, a friss tojásra és az étkezési burgonyára vonatkozó árszabályozás, hogy ezeknek a termékeknek a bruttó kiskereskedelmi ára 2024. június 30-ig nem lehet magasabb a beszerzési árnál.
• A háztartási energia fogyasztói ára 2024 I. negyedévében 7,8%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenő tendencia 2023 szeptembere óta tart, ugyanis azóta már nem érvényesül a rezsiszabályok módosítását megelőző alacsony bázisok hatása. (2022 augusztusa óta a háztartásoknak az átlagos fogyasztási szint felett felhasznált vezetékes gázért és elektromos áramért piaci árat kell fizetniük, ez a hazai fogyasztóiár-indexben – az első ilyen számlák esedékességéhez igazodva – 2022. szeptembertől jelenik meg.)
• A járműüzemanyagok fogyasztói ára 2022. december és 2023. november között havonta 18–36%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Ez a jelentős drágulás annak a következménye volt, hogy 2022. december 6-án megszűnt a benzinre és a gázolajra vonatkozó literenkénti 480 forintos árplafon. 2023 decemberétől a hatósági árak által okozott alacsony bázisok hatása már nem befolyásolta az árindexet, 2024 I. negyedévében a járműüzemanyagok átlagosan 4,0%-kal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Az ezt leginkább meghatározó tényezők közül ugyanakkor a brent típusú kőolaj világpiaci ára 2024 elejétől drágulni kezdett és a forint is gyengült az amerikai dollárral szemben, ami – a fogyasztói árakba beépülő jövedékiadó-emeléssel együtt – a magyarországi üzemanyagárakat is megemelte: márciusban már drágábban lehetett tankolni a hazai benzinkutakon, mint egy évvel korábban. (Ez a tendencia áprilisban is folytatódott.)
• Az általános dezinflációs folyamatnál később, 2023 második felében kezdett lassulni a szolgáltatások drágulása. Ennek főként az a magyarázata, hogy ezek átárazása jellemzően múltbeli folyamatok hatására, időbeli csúszással történik. A szolgáltatások díja 2024 I. negyedévében átlagosan 10%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
• A szolgáltatások mellett a szeszes italok, dohányáruk és a ruházkodási cikkek (5,9, illetve 5,2%-os) drágulása is felfelé húzta a 2024. I. negyedévi inflációt, a tartós fogyasztási cikkek viszont átlagosan 1,7%-kal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdaság és az ipar termelői árai is csökkentek

Az infláció lassulását segítette, hogy 2024 I. negyedévében a termelői árak a mezőgazdaságban 24, az iparban 4,7%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, a termékimport pedig 6,0%-kal olcsóbbá vált. Az építőipar termelői árai ugyanakkor 6,7%-kal tovább emelkedtek.

A mezőgazdasági termelői árak visszaesésében a növényi termékek és az élő állatok, állati termékek árcsökkenése egyaránt szerepet játszott, előbbi 29, utóbbi 14%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A növényi termékek közül a gabonafélék és az ipari növények termelői ára jelentősen (45, illetve 27%-kal) elmaradt az előző év azonos időszakának magas bázisától, a zöldségek, a burgonya és a gyümölcsök termelői árai azonban (5–26%-kal) tovább emelkedtek. A mezőgazdasági ráfordítási árak – a műtrágya, a takarmányok, a növényvédőszerek, az energia és a vetőmagvak olcsóbbá válása miatt – összességében 16%-kal alacsonyabbak voltak, mint 2023 I. negyedévében. Így a termelői és a ráfordítási árak hányadosaként számított agrárolló 92,5%-ról 90,5%-ra nyílt, vagyis a cserearányok – a ráfordítási árak kisebb ütemű csökkenése miatt – a gazdálkodók számára kedvezőtlenebbé váltak.

Az ipari termelői árak (éves összevetésben) 2023 augusztusa óta csökkennek, 2024 I. negyedévében 4,7%-kal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakinál. A belföldi értékesítés árai 6,2, az exportéi 3,9%-kal csökkentek. Az élelmiszer-infláció alakulását nagyban befolyásolta, hogy az élelmiszeripar belföldre értékesített termékei átlagosan 6,5%-kal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Az energiaipar termelői árai is csökkentek, összességében 23%-kal, ami jórészt az energiahordozók világpiaci árának a visszarendeződéséből adódott. Az energiahordozók importára 38%-kal esett vissza a 2023. I. negyedévihez képest, emellett a nyersanyagok és a feldolgozott termékek behozatala is olcsóbb lett (7,6, illetve 5,6%-kal), az élelmiszerek és a gépek, szállítóeszközök importja viszont 1,3, illetve 2,7%-kal drágult.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság 2024. I. negyedévi élénkülését nagyobb részt a szolgáltatások növekvő teljesítménye okozta, miközben az ipar csökkenése jelentősen visszafogta a GDP volumenbővülését. A szolgáltatóágak többségének teljesítménye meghaladta az előző év azonos időszakit, közülük az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció, az árutermelő ágak közül pedig az építőipar élénkülése járult hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez.

Az élelmiszeripar teljesítménynövekedése némileg visszafogta a feldolgozóipar volumenének csökkenését

2024 I. negyedévében az ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. ^[1] volumene 4,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés, tendenciáját tekintve, 2023 eleje óta folyamatos. (A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 1,6, az Európai Unióban 3,8%-kal mérséklődött a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.)

Az ipari értékesítés 61%-át adó export volumene 5,9, a belföldi eladásoké 4,1%-kal csökkent. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (95%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 4,9%-kal elmaradt a 2023. I. negyedévitől, míg az energiaiparé 5,0, a csekély súlyú bányászaté 12%-kal meghaladta azt.

A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, amit a termelésből jelentősebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohánytermék-gyártás, illetve a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás volumennövekedése mérsékelt. A feldolgozóipar alakulását leginkább befolyásoló alágak közül:

• a vegyiparhoz kapcsolódó területeken belül a vegyi anyag, termék gyártása, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar negatív változása járult hozzá leginkább a termelési volumen csökkenéséhez;

• a járműgyártás alacsony bázishoz köthető, másfél évnyi folyamatos növekedése 2023 novemberében megtorpant, és 2024. február kivételével rendre elmaradt az előző év azonos havitól;

• a villamosberendezés-gyártás csökkenését elsősorban az – alág termelésének több mint felét jelentő – akkumulátorgyártás, valamint a volumenében jelentősen csökkenő villamos motor, áramfejlesztő, -szabályozó készülék gyártásának teljesítménycsökkenése okozta;

• az élelmiszeripar kibocsátásának 2022 IV. negyedévében kezdődő, a szűkülő belföldi kereslethez igazodó mérséklődését 2024 január–februárjában növekedés váltotta fel, bár a negyedév márciusban ismét csökkenéssel zárult, összeségében az I. negyedévi termelés volumene meghaladta az egy évvel korábbit. Mind a belföldi, mind az exportértékesítés volumene nagyobb volt a 2023. I. negyedévinél;

• a feldolgozóipar 9,4%-át kitevő, erősen exportorientált elektronikai ipar az I. negyedéveket tekintve 2015 és 2022 között növekedést mutatott, azonban 2023 februártól az alág teljesítménye sorra elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés volumene a két legnagyobb részarányt képviselő szakágazat, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása, valamint az elektronikus fogyasztási cikk gyártása esetén 25, illetve 10%-kal csökkent.

Folytatódott a takarékos energiafelhasználás

2024 I. negyedévében az ipari termelés csökkenését némileg mérsékelte a kibocsátásból 4,7%-kal részesedő energiaipari termelés, amelynek volumene 5,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A primerenergia-felhasználás továbbra is takarékosabb volt, 1,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[2] Villamosenergia-fogyasztásunk 2022 júniusa és 2023 augusztusa között folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól, 2023 hátralévő hónapjaiban viszont ismét magasabb volt annál. 2024 I. negyedévének energiaigénye 3,4%-kal meghaladta a 2023 azonos időszakit, 12,4 ezer GWh volt. A földgázfogyasztás 2022 februárjától 2023 végéig – 2023. május, augusztus, október és november kivételével – minden hónapban alatta maradt az egy évvel korábbinak. A 2024 első három hónapjában elhasznált 3,0 milliárd m³ földgáz 3,6%-kal volt kevesebb a 2023 azonos időszakinál.

A 2023/2024-es fűtési szezonban az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest 2023. október és 2024. március között tovább mérséklődött (0,8%-kal) a fogyasztás. A melegebb időjárás, illetve az alacsonyabb fogyasztás eredményeként a 2024. május 15-ei adatok szerint a tárolók töltöttsége lényegében megegyezett az előző öt év maximumával. A hazai készletszint 4,7 milliárd m³, ami a 2023. évi lakossági fogyasztás mintegy 1,6-szerese.

Az új szerződéskötések volumenének emelkedése mellett növekedett az építőipar teljesítménye

2024 I. negyedévében az építőipari termelés értéke (folyó áron 1508 milliárd forint) összehasonlító áron 2,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A termelés bővülését a kibocsátás 67%-át kitevő épületépítések 0,5, illetve az egyéb építmények építésének 6,0%-os volumennövekedése eredményezte.

Az egyéb építmények (nem épületek) építése terén a közútfejlesztések, míg az épületépítések esetében a kedvező várakozások (reálbér-emelkedés, csökkenő hitelköltségek, stagnáló építőanyagárak) növelték a keresletet és ezáltal az új szerződéskötések lehetőségeit. A 2024 első három hónapjában megkötött, 1727 milliárd forint értékű új szerződések volumene 34%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit. Ezzel együtt a 2024. március végi, 3106 milliárd forintot kitevő szerződésállomány volumene 3,7%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Csökkent a lakásépítések száma

2024 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 23%-kal kevesebb, 2779 lakás épült.

Településtípusokat tekintve:

• a fővárosban 35,
• a megyei jogú városokban 7,7,
• a többi városban 22,
• a községekben pedig 16%-kal csökkent a felépült lakások száma.

A vállalkozói lakásépítések aránya (61%) némileg csökkent, ugyanakkor a saját használatra épített lakásoké 34-ről 39%-ra emelkedett. Az átlagos alapterület 1,2 m²-rel 96,5 m²-re növekedett. Az új lakóépületekben használatba vett lakások több mint fele volt családi ház, 46%-uk többlakásos épületben, 0,8%-uk lakóparkban épült.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, ami a 2023 azonos időszakinál 9,3%-kal kevesebb. A fővárosban és a községekben visszaesett (47, illetve 10%-kal), míg a megyei jogú városokban és a többi városban emelkedett (42, illetve 6,3%-kal) az építési hajlandóság.

A lakbérek növekedése 2024 I. negyedévében tovább folytatódott, márciusban országos átlagban 12%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál. A lakbérek nominális növekedési üteme lényegesen magasabb volt, mint az infláció, emiatt reálértékük 7,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Újra emelkedőben a kiskereskedelmi forgalom volumene

2024. január–márciusban a kiskereskedelem naptárhatástól megtisztított volumene 2,2%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A 2022 IV. negyedéve óta tartó csökkenés megtorpant, 2024 első három hónapjának mindegyikében emelkedett a forgalom. Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok többségében is nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 első három hónapjában.

2024 I. negyedévében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 3,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek esetében 0,6%-kal csökkent az eladási volumen. A 2023. I. negyedévihez mérten a gyógyszert, gyógyászati terméket és illatszert árusító üzletek kivételével valamennyi üzletcsoport forgalma csökkent, a legnagyobb mértékben a bútor-, műszakicikk-, valamint a használtcikk-üzleteké (7,4, illetve 8,5%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem súlya az összforgalomból az év első három hónapjában 8,1%-ot tett ki, a forgalom volumene 2,8%-kal növekedett előző év azonos negyedévéhez képest.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma mérsékelten emelkedett, 2024. január–márciusban 3,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A belföldiek és a külföldiek egyaránt növelték a szálláshelyek vendégforgalmát

2024. január–márciusban a turisztikai szálláshelyeken 7 millió 75 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 14%-kal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben bővült, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég átlagosan kevesebb időt (2,4 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. 2023 márciusában 2236 kereskedelmi szálláshely 218 ezer férőhelyet kínált, a kapacitásbővülés mindkét esetben közel azonos mértékű (6%) volt az egy évvel korábbihoz képest. Ez idő alatt a magán- és egyéb szálláshelyek esetében jelentősen bővült a kapacitás, 2024. I. negyedév végén 19 ezer szálláshely összesen 148 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

A turisztikai szálláshelyeken 2024 I. negyedévében a vendégéjszakában mért külföldivendég-forgalom 16%-kal emelkedett. A legtöbb éjszakát a Németországból, az Egyesült Királyságból és az Olaszországból érkező vendégek töltötték el a szálláshelyeken. Ezzel egy időben a belföldivendég-forgalom szintén bővült, 11%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

A vendéglátás forgalmának 2023 februárja óta tartó csaknem folyamatos volumencsökkenése 2024 I. negyedévében fordulatot vett: a vendéglátóhelyek 543 milliárd forint árbevételt realizáltak, a forgalom volumene a negyedév valamennyi hónapjában emelkedett, összességében 4,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Mind az áruszállítás, mind a személyszállítás teljesítménye nőtt

Az áruszállítás 2024. I. negyedévi, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A két viszonylat teljesítménye ellentétesen változott: a belföldié 8,2%-kal csökkent, a nemzetközié 7,3%-kal emelkedett a 2023. január–márciusihoz mérten.

A belföldi áruszállításban, az elenyésző súlyt képviselő vízi szállítás kivételével, valamennyi szállítási mód esetén csökkent a teljesítmény, míg a nemzetközi viszonylatban egyedül a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklődött 2024 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

2024. I. negyedévben a személyszállításban szállított utasok száma helyi viszonylatban 3,1, helyköziben 27%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest2023. 05. 01-jén az ország- és vármegyebérletek bevezetése után az adatszolgáltatóknál módszertani változás történt, emiatt a helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2023 II. negyedévétől csak korlátozottan hasonlíthatók össze az előző évek azonos időszakainak adataival. 2024. 03. 01-től az ország- és vármegyebérleteket a Budapesti Közlekedési Központ járatain is elfogadják, emiatt az adatszolgáltatóknál további módszertani változás következett be a helyi utas- és utaskilométer-adatok számításában is. A helyi és helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2024 I. negyedévétől korlátozottan hasonlíthatók össze az előző évek azonos időszakainak adataival.^[3].

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2024. I. negyedévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[4] (3,5 millió fő) az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal emelkedett. Az I. negyedéveket tekintve, a pandémia enyhülésével párhuzamosan a havi utaslétszám tendenciájában egyre jobban megközelítette a járvány előtti szintet, míg 2024 I. negyedévében már 10%-kal meghaladta a 2019. I. negyedévit.

Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

Márciusban már lassult a népesség természetes fogyása

2024 január–márciusában 19 329 gyermek született, 9,1%-kal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. Az év első három hónapjában összesen 33 702-en haltak meg, 3,5%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Összességében 2024 január–márciusában az élveszületések száma nagyobb mértékben csökkent a halálozásokénál, ami a természetes fogyás (14 373 fő) 5,3%-os emelkedését eredményezte. A negyedéven belül márciusban már lassult a népesség természetes fogyása, és ez a mérséklődés áprilisban is tovább folytatódott.

A házasodási kedv az előző évi alacsony bázishoz képest valamivel élénkebb volt: 2024 január–márciusában 7069 pár kötött házasságot, 13%-kal több, mint 2023 azonos időszakában, azonban lényegesen kevesebb, mint a 2023-at megelőző három év első negyedéveiben.

A foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliség is nőtt

A hazai munkaerőpiaci folyamatok I. negyedévi alakulását a bővülő foglalkoztatás, a növekvő munkanélküliség, ezáltal a gazdasági aktivitás magas (a 15–74 éves népességre: 67,9%-os) szintje mellett a potenciális munkaerő-tartalék (326 ezer fő) számának 9,0%-os növekedése, valamint az üres álláshelyek számának (70 ezer) 16%-os csökkenése határozta meg.

2024 I. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 725 ezer fő volt, ez 29 ezer fős (0,6%-os) bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A létszámbővülés forrása a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának 27 ezer fős növekedése volt, a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 109 ezer, illetve 63 ezer főt tett ki.

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,7%-ra nőtt, ez a korábbi évek I. negyedéveit tekintve a legmagasabbnak tekinthető.

2024 I. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a közszolgáltatások területén enyhén, a piaci és egyéb szolgáltatásoknál valamivel élénkebben nőtt az alkalmazásban állókKözfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen.^[5] száma, a mezőgazdaságban lényegében nem változott, ugyanakkor az iparban és az építőiparban dolgozóké kissé csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2024 I. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 30 ezer fővel (15%-kal) 229 ezer főre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a munkanélküliségi ráta 4,6%-ra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbihoz képest 9,2-ről 8,9 hónapra csökkent, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig – az egy évvel korábbival megegyezően – 33 százalék volt.

Jelentősen nőtt a reálkereset

2024. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 000 forint volt, 14,2%-kal több az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 428 800 forintot tett ki, ami 14,0%-kal múlta felül az előző év január–márciusit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a minimálbér-, illetve a garantáltbérminimum-emelés határozta meg alapvetően. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 414 300 forint volt, 14,2%-kal több a 2023. január–márciusinál. A fogyasztói árak 3,7%-os növekedése mellett 2024 I. negyedévében a reálkereset 10,1%-kal nőtt.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 585 000 forintra becsülhető, 14,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 499 800 forint volt, ez 16,5%-os növekedést jelent az előző év január–márciusihoz képest, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 345 800 forintot tett ki, 15,6%-kal meghaladva az egy évvel ezelőttit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 13,0%-kal 632 900 forintra, míg a költségvetésben 17,4%-kal 590 500 forintra nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 617 300 forintos keresete 17,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Nőtt a balesetek száma

2024 I. negyedévében 7,8%-kal nőtt a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszakához képest. A hazai utakon történt 2959 baleset 3,0%-a végződött halálos, 29%-a súlyos és 68%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma 13%-kal kevesebb volt, mint 2023 I. negyedévében.

A balesetek számánál nagyobb mértékben, 9,8%-kal nőtt a sérültek száma. A 4004 sérült 24%-a súlyos, 74%-a könnyű sérülést szenvedett, és 99-en (2,5%) vesztették életüket. A balesetekben 314 gyermek sérült meg, ketten közülük halálosan.

A balesetek döntő többsége (94%) a járművezetők hibájából következett be. Leggyakoribb okai a sebesség nem megfelelő megválasztása (29%), az elsőbbség meg nem adása (28%), valamint az irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése (22%) volt. Az alkohol a balesetek 6,2%-ában játszott szerepet, a 184 ittasan okozott baleset 4-gyel kevesebb volt az előző év azonos időszakinál.

Lakott területen kívül történt a balesetek 32%-a, autópályán pedig a 3,3%-uk. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 11%-kal több (98) baleset volt, közülük a halálosan végződők száma (10) 2-vel csökkent.

[1]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

[2]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[3]:↑ 2023. 05. 01-jén az ország- és vármegyebérletek bevezetése után az adatszolgáltatóknál módszertani változás történt, emiatt a helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2023 II. negyedévétől csak korlátozottan hasonlíthatók össze az előző évek azonos időszakainak adataival. 2024. 03. 01-től az ország- és vármegyebérleteket a Budapesti Közlekedési Központ járatain is elfogadják, emiatt az adatszolgáltatóknál további módszertani változás következett be a helyi utas- és utaskilométer-adatok számításában is. A helyi és helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2024 I. negyedévétől korlátozottan hasonlíthatók össze az előző évek azonos időszakainak adataival.

[4]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[5]:↑ Közfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu