A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I. félévében 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A hazai növekedés üteme nagyobb volt az uniós átlagnál és a tagállami rangsor első feléhez tartozott. Az élénkülést felhasználási oldalon a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg eredményezte. A GDP növekedését ugyanakkor visszafogta a bruttó állóeszköz-felhalmozás tartósnak bizonyuló csökkenése, amiben az állami megrendelések elmaradása és a magas kamatok is szerepet játszottak. A háztartások fogyasztását támogatta a reálkeresetek növekedése, miközben a fogyasztói árak növekedési üteme mérséklődött. Bár a dezinflációs folyamat áprilisban megtorpant, az I. félévi 3,7%-os fogyasztóiár-emelkedés belesimul a régiós trendbe. A külkereskedelmi egyenleg javulásában közrejátszott, hogy az árubehozatal volumene összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitelé, az importált energiahordozók ára pedig alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A termékexport az ipari termelés visszaesésével párhuzamosan mérséklődött, míg az építőipar élénkült, és a legtöbb, szolgáltatást kínáló ág teljesítménye is emelkedett. Növekedett a kiskereskedelemi forgalom, ezzel egyidejűleg élénkült a turisztikai szálláshelyek és a vendéglátóhelyek forgalma. Az áruszállítás és a személyszállítás teljesítménye egyaránt meghaladta az előző év azonos időszakit. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány a II. negyedévi értékeket tekintve az eddigi legmagasabb volt, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta is emelkedett. Az élveszületések száma – a teljes termékenységi arányszám és a szülőképes korú nők létszámának csökkenése miatt – számottevően elmaradt az egy évvel korábbitól. A kevesebb születés mellett kevesebben is haltak meg, mint 2023 I. félévében, a népesség természetes fogyása folytatódott.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Az uniós átlag felett nőtt a gazdaság teljesítménye

A 2023. évi csökkenést követően 2024 I. félévében nőtt a magyar gazdaság teljesítménye: a bruttó hazai termék (GDP) volumene 1,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.

A nemzetközi összehasonlításokban is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5%-kal bővült a hazai gazdaság, ami felülmúlta az Európai Unió egészének (0,7%-os) növekedési ütemét és a tagállamok rangsorának első feléhez tartozott. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában nagyobb, Csehországban kisebb mértékben emelkedett a GDP volumene, mint Magyarországon. A tagországok többségében nőtt, ugyanakkor az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban lényegében stagnált (–0,1%) a gazdasági teljesítmény a 2023. I. félévihez mérten.  

Élénkülő fogyasztás, tartósan csökkenő beruházások

A magyar gazdaság újbóli növekedésében fontos szerepet játszott a fogyasztás élénkülése. Ez szorosan összefüggött azzal, hogy – tizenkét havi csökkenés után – 2023 szeptemberétől újból emelkedik a keresetek reálértéke. A háztartások tényleges fogyasztása 2024 első felében 3,7%-kal nagyobb volumenű volt, mint az előző év azonos időszakában. A tényleges fogyasztás összetevői közül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,9%-kal emelkedett, emellett a kisebb súlyú tételek, a kormányzattól és a nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene is nőtt. A közösségi fogyasztás ugyanakkor az állami kiadások visszafogása miatt 3,3%-kal elmaradt a 2023. I. félévitől. Így a végső fogyasztás – aminek 84%-át a háztartási, 16%-át a közösségi fogyasztás adta – összességben 2,6%-kal lett nagyobb.

A leginkább a beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás összehasonlító áron 12%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés 2022 IV. negyedéve óta tart. Az uniós források körüli elhúzódó bizonytalanságok, a részben ezzel is összefüggő állami megrendelések elmaradása és a magas szinten ragadt kamatok is szerepet játszottak abban, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene 14%-kal elmaradt a 2023. I. félévitől. A beruházásokon belül:

• A nemzetgazdasági beruházások 58%-át adó 50 fő feletti vállalkozások fejlesztéseinek volumene 5,8, a költségvetési szerveké 25%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
• Az építési beruházások volumene 6,5, a gép- és berendezésberuházásoké 21%-kal csökkent.
• A beruházások 34%-a a feldolgozóiparban valósult meg, ahol 22%-kal visszaesett a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. A második és a harmadik legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás fejlesztései is csökkentek (9,3, illetve 29%-kal), amiben a lakásépítések, -felújítások mérséklődő volumene, illetve az állami infrastrukturális megrendelések visszafogása nagy szerepet játszott. Csupán néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ág (köztük a legdinamikusabban a pénzügyi szolgáltatások, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a közigazgatás és az energiaipar) beruházási aktivitása emelkedett.    

Csökkenő termékforgalom mellett tovább javult a külkereskedelmi egyenleg

A háztartások fogyasztásához hasonlóan a külkereskedelmi forgalom egyenlege is pozitívan befolyásolta a gazdasági teljesítményt. A külkereskedelmi forgalomban keletkezett – a nemzeti számlák módszertana szerinti – 2971 milliárd forint aktívum jelentős, 1204 milliárd forintos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A 2024. I. félévi exporttöbblet 63%-a továbbra is a szolgáltatás-külkereskedelemből származik, miközben az előző év azonos időszakához viszonyított egyenlegjavulás 87%-a a termékforgalomhoz köthető. Külkereskedelmi forgalmunk 81%-át a termék-, 19%-át a szolgáltatás-külkereskedelem jelentette 2024 I. félévében.

A nemzeti számlákétól eltérő módszertanon alapuló külkereskedelmi statisztika adatai szerint:

• 2024 I. félévében a termékexport euróban számított értéke (73,3 milliárd euró) 5,6, az importé (65,6 milliárd euró) 11%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az így keletkezett 7,8 milliárd eurós aktívum 3,7 milliárd eurós javulást jelent a 2023. I. félévihez mérten. A pozitív egyenleg továbbra is a gépek és szállítóeszközök jelentős (11,6 milliárd eurós) exporttöbbletének köszönhető, a mérlegjavulást pedig a többi árufőcsoport egyenlegváltozása, illetve az energiahordozók importjának árcsökkenése okozta.

• Az árubehozatal volumene 6,4, a kivitel 2,2%-kal esett vissza a 2023. I. félévihez mérten. A kivitel mérséklődését a gépek és szállítóeszközök exportjának 8,6%-os volumencsökkenése okozta. A behozatalban bekövetkezett visszaesés főleg a gépek és szállítóeszközök (11%) és a nyersanyagok (18%) volumencsökkenésének köszönhető.
• Termékimportunk volumene az Európai Unió tagállamaiból 2,7, az unión kívüli országokból 15%-kal visszaesett. Az unió felé 3,6%-kal csökkent, az unión kívüli országok irányba pedig 3,0%-kal nőtt az export volumene.
• Termék-külkereskedelmi forgalmunk háromnegyedét az EU tagállamaival bonyolítottuk le, az ebből származó forgalom egyenlege 8,8 milliárd euró exporttöbbletet mutatott, miközben az unión kívüli országokkal szemben 1,1 milliárd eurós passzívum alakult ki. Az uniós országok vonatkozásában romlott, az unión kívüli országok tekintetében javult az egyenleg a 2023. I. félévihez mérten.
• A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export értéke 16,5 milliárd euró, az importé 11,2 milliárd euró volt, az egy évvel korábbit az export 4,6, az import 4,3%-kal haladta meg. Az így kialakult 5,3 milliárd eurós aktívum 5,4%-os egyenlegjavulást jelent a 2023. I. félévihez képest.

• A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg az Európai Unió többi tagállamával az egy évvel korábbinál 28%-kal nagyobb, 2,7 milliárd euró aktívumot mutatott 2024 I. félévében, míg az EU-n kívüliekkel szemben 11%-kal alacsonyabb, 2,6 milliárd euró aktívum realizálódott.

Az I. negyedévben még folytatódott, a II. negyedévben megállt az infláció csökkenése

2023. január és 2024. március között Magyarországon 25,7%-ról 3,6%-ra mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme. Ezt követően a dezinflációs folyamat megtorpant, és 2024 júliusáig 3,7–4,1% között ingadozott az infláció.

A fogyasztói árak 2024 I. félévében átlagosan 3,7%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint a hazai infláció 2023 decembere óta belesimul a régiós trendbe. Ennek megfelelően 3,7%-kal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak 2024 I. félévében, ami az azonos mértékű ausztriai inflációval együtt az ötödik legnagyobb áremelkedésnek számított az Európai Unióban. Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt a 2,7%-os uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül egyedül Csehországban emelkedtek ennél kisebb ütemben a fogyasztói árak.  

A hazai inflációt 2024 I. félévében elsősorban az élelmiszerek fogyasztói árának enyhe emelkedése, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbá válása, a járműüzemanyagok árának viszonylag nagy volatilitása és a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja határozta meg.

• A 2022-ben és 2023-ban egyaránt 26%-os élelmiszer-infláció 2024 I. félévében átlagosan 1,6%-ra mérséklődött. Az árak alakulását ebben az időszakban még befolyásolták a 2024. június 30-ig érvényben lévő, az élelmiszer-infláció csökkentését célzó szabályozások, a kötelező akciózás és az egyes élelmiszerek maximális kiskereskedelmi árára vonatkozó rendelkezések. Esetenként ezeknek is szerepük volt abban, hogy az élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. A cukor drágult a leginkább, az egy évvel korábbihoz képest 32%-kal, azzal összefüggésben, hogy a hatósági árszabályozás módosítása 2023 augusztusában egyszeri, ugrásszerű áremelkedéssel járt. Ezenkívül jelentősen (9–11%-kal) nőtt a csokoládé és kakaó, az üdítőitalok, a házon kívüli étkezés és a sertéshús fogyasztói ára. Számottevően, 10–20%-kal olcsóbb lett ugyanakkor a száraztészta, a tej, a tejtermékek, a tojás, egyes zsiradékok és a liszt, valamint a kenyér is 9,2%-kal kevesebbe került, mint egy évvel korábban.

• A háztartási energia fogyasztói ára 2024 I. félévében 5,5%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál. A csökkenő tendencia 2023 szeptembere óta tart, ugyanis azóta már nem érvényesül a rezsiszabályok módosítását megelőző alacsony bázisok hatása. (2022 augusztusától a háztartásoknak az átlagos fogyasztási szint felett felhasznált vezetékes gázért és elektromos áramért piaci árat kell fizetniük, ez a hazai fogyasztóiár-indexben – az első ilyen számlák esedékességéhez igazodva – 2022. szeptembertől jelent meg.)

• A járműüzemanyagok átlagosan 1,2%-kal többe kerültek, mint 2023 I. félévében. Ez a mérsékelt áremelkedés jelentős havi ingadozások eredőjeként alakult ki: januárban átlagosan 11,9%-kal olcsóbban, májusban átlagosan 9,2%-kal drágábban lehetett tankolni a hazai benzinkutakon, mint egy évvel korábban, majd csillapodott az áremelkedés mértéke. Ebben a volatilitásban nagy szerepet játszott, hogy a brent típusú kőolaj hordónkénti ára a januári 80 dolláros havi átlagról áprilisra 90 dollárra emelkedett, majd május–júniusban 82 dollárra visszacsökkent.Forrás: az Egyesült Államok Energiaügynöksége.^[1] Közben a forint gyengült az amerikai dollárral szemben,Forrás: Magyar Nemzeti Bank.^[2] ami – a fogyasztói árakba beépülő jövedékiadó-emeléssel együtt – szintén megnövelte a magyarországi üzemanyagárakat.

• Az általános dezinflációs folyamatnál később, 2023 második felében kezdett lassulni a szolgáltatások drágulása. Ennek főként az a magyarázata, hogy ezek átárazása jellemzően múltbeli folyamatok hatására, időbeli csúszással történik. A szolgáltatások díja 2024 I. félévében átlagosan 9,8%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

• A szolgáltatások mellett a szeszes italok, dohányáruk és a ruházkodási cikkek (egyaránt 4,9%-os) drágulása is felfelé húzta a 2024. I. félévi inflációt, a tartós fogyasztási cikkek viszont átlagosan 1,7%-kal kevesebbe kerültek az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdaság és az ipar termelői árai is csökkentek

A 2024. I. félévi inflációs folyamatokra hatással volt, hogy a termelői árak a mezőgazdaságban 20, az iparban 2,3%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelemben pedig a termékimport 2,6%-kal olcsóbbá vált. Az építőipar termelői árai ugyanakkor 6,3%-kal tovább emelkedtek.  

A mezőgazdasági termelői árak visszaesésében a növényi termékek és az élő állatok, állati termékek árcsökkenése egyaránt szerepet játszott, előbbi 24, utóbbi 11%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A növényi termékek közül a gabonafélék és az ipari növények termelői ára jelentősen (39, illetve 16%-kal) elmaradt az előző év azonos időszakának magas bázisától, a zöldségek és a gyümölcsök termelői árai azonban (2,0, illetve 9,3%-kal) tovább emelkedtek. A mezőgazdasági ráfordítási árak – a műtrágya, a takarmányok, a növényvédőszerek, az energia és a vetőmagvak olcsóbbá válása miatt – összességében 12%-kal alacsonyabbak voltak, mint 2023 I. félévében. Így a termelői és a ráfordítási árak hányadosaként számított agrárolló 92,3%-ról 91,7%-ra nyílt, vagyis a cserearányok – a ráfordítási árak kisebb ütemű csökkenése miatt – a gazdálkodók számára kedvezőtlenebbé váltak.

Az ipari termelői árak (éves összevetésben) 2023. augusztustól 2024. májusig csökkentek, 2024 I. félévében 2,3%-kal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A belföldi értékesítés árai 4,6, az exportéi 1,0%-kal mérséklődtek. Az élelmiszer-infláció alakulását nagyban befolyásolta, hogy az élelmiszeripar belföldre értékesített termékei átlagosan 5,5%-kal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Az energiaipar termelői árai is csökkentek, összességében 18%-kal, ami jórészt az energiahordozók világpiaci árának a visszarendeződéséből adódott. Ezt a folyamatot tükrözi az is, hogy külkereskedelmünkben az energiahordozók importára 28%-kal visszaesett a 2023. I. félévihez képest. Emellett a nyersanyagok és a feldolgozott termékek behozatala is olcsóbb lett (1,9, illetve 3,4%-kal), az élelmiszerek és a gépek, szállítóeszközök importja viszont 3,0, illetve 4,2%-kal drágult. Összességében az áruimportunk árszintje 2,6, az áruexporté 1,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz mérten, így a termék-külkereskedelemben a cserarány 1,5%-kal javult.

A fogyasztói árakat kevéssé befolyásoló, de a lakosság beruházási döntéseiben szerepet játszó építőipari termelői árak 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is két számjegyű mértékben emelkedtek. A drágulás 2024 I. félévében is folytatódott, de már jóval kisebb ütemben. A 6,3%-os áremelkedéshez mindhárom építőipari ágazat hozzájárult: az épületek építésében 5,0, az egyéb építmények építésében és a speciális szaképítésben 7,2, illetve 6,8%-kal voltak magasabbak a termelői árak, mint az előző év azonos időszakában.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság 2024. I. félévi bővülését nagyobb részt a szolgáltatások növekvő teljesítménye okozta, miközben az ipar csökkenése jelentősen visszafogta a növekedést. A szolgáltató ágak többségének teljesítménye meghaladta az előző év azonos időszakit, közülük az ingatlanügyletek, az árutermelő ágak közül pedig az építőipar élénkülése járult hozzá leginkább a GDP volumenbővüléséhez.

Visszafogottabb kereslet mellett csökkent az ipari termelés volumene

2024 I. félévében az ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. ^[3] volumene 3,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés tendenciáját tekintve 2023 eleje óta folyamatos. (A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 2,5, az Európai Unióban 3,3%-kal, míg az ipari termelés volumenét tekintve az uniós tagországok között legjelentősebb súlyt képviselő Németországban ennél nagyobb mértékben, 5,3%-kal mérséklődött a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.)

Az ipari értékesítés 62%-át adó export volumene 5,3, a belföldi eladásoké 2,8%-kal csökkent. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (95%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 4,1%-kal elmaradt a 2023. I. félévitől, míg az energiaiparé 7,2, a csekély súlyú bányászaté 17%-kal meghaladta azt.

A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, amit a termelésből jelentősebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohánytermékgyártás, a vegyi anyag, termék gyártása és a fa-, papír- és nyomdaipar volumennövekedése mérsékelt.

A feldolgozóipar alakulását leginkább befolyásoló alágak közül:

• a vegyiparhoz kapcsolódó területek közül a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, valamint a gyógyszergyártás negatív változása járult hozzá a termelési volumen csökkenéséhez;
• a járműgyártás alacsony bázishoz köthető, másfél évnyi folyamatos növekedése 2023 novemberében megtorpant, és 2024. február és április kivételével rendre elmaradt az előző év azonos havitól;
• a villamosberendezés-gyártás csökkenését elsősorban az – alág termelésének mintegy felét jelentő – akkumulátor, szárazelem gyártása, valamint a volumenében jelentősen csökkenő villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártásának teljesítménycsökkenése okozta;
• az élelmiszeripar kibocsátásának 2022 IV. negyedévében kezdődő, a szűkülő belföldi kereslethez igazodó mérséklődését 2024 januártól növekedés váltotta fel, így – a kisebb mértékű márciusi, illetve júniusi csökkenéstől eltekintve – összeségében az I. félévi termelés volumene meghaladta az egy évvel korábbit; mind a belföldi, mind az exportértékesítés volumene nagyobb volt a 2023. I. félévinél;
• a feldolgozóipar 9,5%-át kitevő, erősen exportorientált elektronikai ipar 2022 novembere óta – az előző évek azonos hónapjaihoz mérten – tartósan csökken; a termelés volumene a két legnagyobb részarányt képviselő alágazat, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása, valamint az elektronikus fogyasztási cikk gyártása esetében 23, illetve 4,7%-kal mérséklődött.

Folytatódott a takarékos energiafelhasználás

2024 I. félévében az ipari termelés csökkenését némileg mérsékelte a kibocsátásból 4,2%-kal részesedő energiaipari termelés, volumene 7,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A primerenergia-felhasználás továbbra is takarékosabb volt, 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[4] Villamosenergia-fogyasztásunk 2023 szeptemberétől 2024 júniusáig egy kivétellel mindegyik hónapban folyamatosan meghaladta az egy évvel korábbit, így 2024 I. félévében az energiaigény (23,6 ezer GWh) 4,0%-kal magasabb volt a 2023. azonos időszakinál. A 2024. I. félévi érték azonban még így sem éri el a 2022. I. félévit, amelyet még kevésbé befolyásoltak az energiaválság hatásai. A földgáz fogyasztásában 2022 februárja óta megfigyelhető, hogy a hónapok túlnyomó többségében kevesebbet használtunk fel az egy évvel korábbinál. A 2024 első hat hónapjában elhasznált 4,4 milliárd m³ 6,4%-kal volt kevesebb a 2023. azonos időszakinál.

A gáztározók töltöttségi szintje 2024 nyarára is magas maradt, amiben a mérséklődő gázfogyasztás mellett szerepe volt a korábbi megfontolt betárolásnak is. Az augusztus 15-ei adatok alapján a készlet mennyisége 5,5 milliárd m³ volt, a 2023. évi lakossági fogyasztás mintegy 1,9-szerese. A tárolók töltöttsége az elmúlt öt esztendőben az év ezen időpontjában csak 2020-ban volt ennél magasabb.

Kisebb megtorpanásokkal, de összességében növekedett az építőipar I. félévi teljesítménye

2024 I. félévében az építőipari termelés értéke (folyó áron 3416 milliárd forint) összehasonlító áron 5,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A termelés bővülését a kibocsátás 64%-át kitevő épületépítések 4,2, illetve az egyéb építmények építésének 6,6%-os volumennövekedése eredményezte.

Az egyéb építmények (nem épületek) építése terén a közútfejlesztések, míg az épületépítések esetében a kedvező várakozások (reálbér-emelkedés, dezinflációs folyamatok, csökkenő hitelköltségek, otthonteremtési támogatások megújítása) növelték a keresletet és ezáltal az új szerződéskötések lehetőségeit. A 2024 első hat hónapjában megkötött, 2846 milliárd forint értékű új szerződések volumene 12,5%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit. Ezzel együtt a 2024. június végi, 3017 milliárd forintot kitevő szerződésállomány volumene 1,5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Csökkent a lakásépítések száma

2024 I. félévében az egy évvel korábbinál 18%-kal kevesebb, 6027 lakás épült. A saját használatra épített lakások aránya 38% maradt, a vállalkozói lakásépítéseké (60%) némileg csökkent, az egyéb építtetők javára. Az átlagos alapterület 1,6 m²-rel, 95,4 m²-re csökkent. Az új lakóépületekben használatba vett lakások fele volt családi ház, 47%-uk többlakásos épületben, 0,8%-a lakóparkban épült.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, a 2023. azonos időszakinál 18%-kal kevesebb. Az építési hajlandóság a fővárosban 63%-kal visszaesett, a többi városban viszont közel ötödével nőtt, míg a községekben lényegében stagnált.

A lakbérek növekedése 2024 I. félévében tovább folytatódott, júniusban országos átlagban 10,3%-kal magasabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A lakbérek nominális növekedési üteme lényegesen magasabb volt, mint az infláció, emiatt reálértékük (6,4%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit.

Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene

2024. január–júniusban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2,7%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A 2022 IV. negyedéve óta tartó csökkenés 2024 elején megállt, és az év első hat hónapjának mindegyikében emelkedett a forgalom. Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok többségében nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 első hat hónapjában.

2024 I. félévében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 3,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem esetében 1,4%-kal nőtt az eladási volumen. A 2023. I. félévihez mért bővülés a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalomnövekedéséből adódott, míg a többi üzletcsoport forgalma csökkent, a legnagyobb mértékben a bútor-, műszakicikk-, vasáru-, valamint a használtcikk-üzleteké (egyaránt 3,2%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,6%-kal nőtt előző év azonos időszakához képest, súlya az összforgalomból 8,1%-ot tett ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma mérsékelten emelkedett, 2024. január–júniusában 2,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Nőtt a vendégforgalom a turisztikai szálláshelyeken

2024. január–júniusban a turisztikai szálláshelyeken 17 millió 821 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 7,6%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (13%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég az egy évvel korábbihoz mérten átlagosan kevesebb időt (2,4 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken.

2024. júniusban 2899 kereskedelmi szálláshely 291 ezer férőhelyet kínált, az előbbi 1,0, az utóbbi 2,6%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Ez idő alatt a magán- és egyéb szálláshelyek esetében bővült a kapacitás, 2024. I. félév végén 28 ezer szálláshely összesen 223 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

2024 I. félévében a turisztikai szálláshelyeken 12%-kal emelkedett a vendégéjszakában mért külföldivendég-forgalom. A legtöbb éjszakát a Németországból, az Egyesült Királyságból, és a Csehországból érkező vendégek töltötték el a szálláshelyeken. Ezzel egy időben a belföldivendég-forgalom szintén bővült, 3,0%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

A vendéglátóhelyek forgalmának volumene 2023 december óta folyamatosan növekszik. 2024 I. félévében 1232 milliárd forint árbevételt realizáltak, ez összességében 5,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Növekvő szállítási teljesítmények

Az áruszállítás 2024. I. félévi, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A két viszonylat teljesítménye ellentétesen változott: a belföldié 5,8%-kal csökkent, a nemzetközié 6,5%-kal nőtt a 2023. január–júniushoz mérten.

A belföldi áruszállításban – az elenyésző súlyt képviselő vízi szállítás kivételével – valamennyi szállítási mód esetén csökkent a teljesítmény, míg a nemzetközi viszonylatban egyedül a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklődött 2024 I. félévében az előző év azonos időszakához képest.

2024. I. félévben a személyszállításban a szállított utasok száma helyi viszonylatban 0,6, helyköziben 41%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.2023. május 1-jén, az ország- és vármegyebérletek bevezetése után az adatszolgáltatóknál módszertani változás történt, emiatt a helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2023 II. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival. 2024. március 1-jétől az ország- és vármegyebérleteket a Budapesti Közlekedési Központ járatain is elfogadják, emiatt az adatszolgáltatóknál további módszertani változás történt a helyi utas- és utaskilométer-adatok számításában is. A helyi és helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2024 I. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival.^[5]

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2024. I. félévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[6] (7,9 millió fő) az egy évvel korábbihoz képest 18%-kal emelkedett. Az I. féléveket tekintve a pandémia enyhülésével párhuzamosan az utaslétszám tendenciájában egyre jobban közelítette a járvány előtti szintet, míg 2024 I. félévében már 6,9%-kal meghaladta a 2019. I. félévit.

Jelentősen nőtt a szója területe, emelkedett a sertés- és a tyúkállomány

2024. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe az előző évinél 0,3%-kal kisebb, a 2020. évihez képest 3,0%-kal nagyobb, 5 millió 71 ezer hektár volt. Ennek túlnyomó hányada (81%) szántóként, kisebb része gyepként (16%) hasznosult, a gyümölcsösök és a szőlőültetvények együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították.

A gazdálkodók az előző évinél 22 ezer hektárral kevesebb, 4 millió 132 ezer hektár szántót használtak.

• Az őszi búza és a kukorica együtt a szántó 43%-át foglalta el. Az előbbi növényt az egy évvel korábbinál 15%-kal kisebb (875 ezer hektáron), az utóbbit 15%-kal nagyobb területen (907 ezer hektáron) termesztették.
• Az olajos magvú növények közül a napraforgó vetésterülete az egy évvel korábbihoz képest 2,5%-kal nagyobb volt, 691 ezer hektárt tett ki, így közel négyszer akkora területen művelték, mint a második legnagyobb területen termesztett olajos növényt, a repcét.
• A szója vetésterülete 2023-hoz képest 87%-kal nagyobb, 112 ezer hektár lett.
• A szamóca és a zöldségfélék együttes termőterülete (70,2 ezer hektár) közel azonos volt az egy évvel korábbival, és vetésszerkezetük is csak kismértékben változott. A zöldségfélék közül legnagyobb területen továbbra is a csemegekukoricát termesztik, területe az utóbbi két évben közel azonos, az utóbbi négy év átlagának 95%-a.
• Járható üvegház és fólia alatt az egy évvel korábbinál kisebb területen, kevesebb mint 2 ezer hektáron folyt növénytermesztés.

A főbb haszonállatfajok 2024 június 1-jei állománya az egy évvel korábbihoz viszonyítva eltérően alakult:

• a sertésállomány (2,7 millió) 7,8%-kal nagyobb lett;
• a szarvasmarha-állomány (863,7 ezer) egy év alatt 1,3%-kal mérséklődött;
• a juhállomány (918,7 ezer) 0,4%-kal csökkent;
• a tyúkállomány (32,3 millió) 3,1%-kal gyarapodott az előző év azonos időpontjához képest.

Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

Az I. félévben is folytatódott a népesség természetes fogyása

2024 január–júniusában 37 933 gyermek született, 9,6%-kal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában összesen 62 668-an haltak meg, 3,5%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Összességében 2024 január–júniusában az élveszületések száma nagyobb mértékben csökkent a halálozásokénál, ami a természetes fogyás (24 735 fő) 7,7%-os emelkedését eredményezte. Az I. féléven belül január–februárban nőtt, március–áprilisban csökkent, majd május–júniusban ismét emelkedett a népesség természetes fogyása, és ez a növekedés júliusban is tovább folytatódott.

A házasodási kedv az előző évi, alacsony bázishoz képest valamivel élénkebb volt: 2024 január–júniusában 21 210 pár kötött házasságot, 1,5%-kal több, mint 2023 azonos időszakában, azonban lényegesen kevesebb, mint a 2023-at megelőző hét év I. féléveiben.

A II. negyedévben a foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliség is nőtt

A hazai munkaerőpiaci folyamatok II. negyedévi alakulását a bővülő foglalkoztatás, a növekvő munkanélküliség, ezáltal a gazdasági aktivitás magas (a 15–74 éves népességre: 68,0%-os) szintje mellett a potenciális munkaerő-tartalék (314 ezer fő) számának 7,8%-os növekedése, valamint az üres álláshelyek számának (71 ezer) 11%-os csökkenése határozta meg.

2024 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 745 ezer fő volt, ez 21 ezer fős (0,5%-os) bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A létszámnövekedés forrása a hazai elsődleges munkaerőpiacon, illetve a külföldön dolgozók számának 29,3 ezer, illetve 4,2 ezer fősMintavételi hibahatáron belüli változás.^[7] emelkedése volt, a közfoglalkoztatottak száma ezzel szemben 12,2 ezer fővel tovább csökkent.

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt 0,3 százalékponttal 75,1%-ra nőtt, ez a korábbi évek II. negyedéveit tekintve a legmagasabbnak tekinthető.

2024 II. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a közszolgáltatások és a piaci és egyéb szolgáltatások területén is nőtt az alkalmazásban állókKözfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen. A 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak számával együtt.^[8] száma, a mezőgazdaságban lényegében nem változott, ugyanakkor az iparban és az építőiparban dolgozóké csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2024 II. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 23 ezer fővel (12%-kal), 215 ezer főre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbi 9,5 hónapról 10,0 hónapra növekedett, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig – az egy évvel korábbival megegyezően – 36% volt.

Jelentősen nőtt a reálkereset

2024. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt, 14,0%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 436 900 forintot tett ki, 13,8%-kal múlta felül az előző év január–júniusit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a minimálbér-, illetve a garantáltbérminimum-emelés határozta meg alapvetően. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 422 100 forint volt, 14,0%-kal több a 2023. január–júniusinál. A fogyasztói árak 3,7%-os növekedése mellett 2024 I. félévében a reálkereset 9,9%-kal nőtt.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 592 800 forintra becsülhető, 14,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 507 400 forint volt, ez 15,9%-os növekedést jelent az előző év január–júniusihoz képest, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 360 100 forintot tett ki, 16,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 12,6%-kal 643 200 forintra, míg a költségvetésben 18,2%-kal, 605 500 forintra nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 633 500 forintos keresete 17,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Nőtt a balesetek száma

2024 I. félévében 6,8%-kal nőtt a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszakához képest. A hazai utakon történt 6867 baleset 2,8%-a végződött halálos, 29%-a súlyos és 69%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma (192) 1-gyel kevesebb volt, mint 2023 I. félévében.

A balesetek számánál nagyobb mértékben, 8,5%-kal nőtt a sérültek száma. A 9195 sérült 24%-a súlyos, 74%-a könnyű sérülést szenvedett, és 215-en (2,3%) vesztették életüket. A balesetekben 729 gyermek sérült meg, öten közülük halálosan.

A balesetek döntő többsége (94%) a járművezetők hibájából következett be. Leggyakoribb okai a sebesség nem megfelelő megválasztása (28%), az elsőbbség meg nem adása (26%), valamint az irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése (25%) volt. Az alkohol a balesetek 6,4%-ában játszott szerepet, az ittasan okozott balesetek száma (442) 9,6%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál.

Lakott területen kívül történt a balesetek 31%-a, autópályán pedig 3,7%-uk. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 19%-kal több (256) baleset következett be, a halálosan végződők száma (22) 2-vel nőtt.

[1]:↑ Forrás: az Egyesült Államok Energiaügynöksége.

[2]:↑ Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

[3]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

[4]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[5]:↑ 2023. május 1-jén, az ország- és vármegyebérletek bevezetése után az adatszolgáltatóknál módszertani változás történt, emiatt a helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2023 II. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival. 2024. március 1-jétől az ország- és vármegyebérleteket a Budapesti Közlekedési Központ járatain is elfogadják, emiatt az adatszolgáltatóknál további módszertani változás történt a helyi utas- és utaskilométer-adatok számításában is. A helyi és helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2024 I. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival.

[6]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[7]:↑ Mintavételi hibahatáron belüli változás.

[8]:↑ Közfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen. A 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak számával együtt.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu