2023 I. negyedévében megtört a gazdasági növekedés, a GDP volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A beruházási aktivitás és ezzel együtt az építőipar teljesítménye is csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, részben az állami megrendelések elmaradása miatt. A feldolgozóipar beruházásai viszont továbbra is nőttek.

Az ipari termelés volumene elmaradt a 2022. I. negyedévitől, a csökkenést a járműgyártás és az akkumulátorgyártás bővülése mérsékelte. A viszonylag enyhe időjárás és a takarékossági intézkedések mellett az ipar visszafogott teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai energiafelhasználás jóval kisebb volt, mint egy évvel korábban. A turizmusban a növekvő külföldivendég-forgalom ellensúlyozta a mérséklődő belföldi keresletet. Az áruszállítás teljesítménye csökkent, a személyszállításé ugyanakkor élénkült az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz mérten. A légi személyszállítás fellendülése járult leginkább hozzá a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulásához. Az export (euró)értéke az áruforgalomban is meghaladta az importét, a termék-külkereskedelmi egyenleg másfél év után lett újra pozitív.

Többen születtek és kevesebben haltak meg 2023 I. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában, így a népesség természetes fogyása lassult.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Csökkent a gazdasági teljesítmény

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2022-ben még negyedévről negyedévre fokozatosan lassuló ütemben növekedett az előző év azonos időszakához képest, 2023 I. negyedévében azonban ez a folyamat megtört, a gazdasági teljesítmény 0,9%-kal csökkent a kiigazítás nélküli adatok szerint.

A nemzetközi összehasonlításhoz is használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint 1,1%-kal kisebb lett a magyar gazdasági teljesítmény. A mérséklődés nem volt általános az Európai Unióban: a legtöbb tagállamban – jellemzően csökkenő dinamikával ugyan, de – emelkedett a GDP volumene, az unió egészét tekintve 1,0%-kal. A hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének és az EU legnagyobb nemzetgazdaságának számító Németország gazdasági teljesítménye 0,5%-kal csökkent, a visegrádi országok közül Szlovákiáé nőtt, Lengyelországé stagnált, Csehországé mérséklődött.

A magyar gazdaság 2023. I. negyedévi visszaesésében a fogyasztás és a felhalmozás csökkenése egyaránt szerepet játszott, a külkereskedelmi egyenleg azonban számottevően javult, ami lassította a GDP mérséklődését.

A háztartások – a bruttó hazai termék kétharmadát jelentő – tényleges fogyasztásának a volumene 2,5%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában, ami összefüggött az I. negyedévben tetőzött inflációval, illetve a reálkeresetek 12%-os csökkenésével. A nem rezidensek (például turisták) vásárlásait is magában foglaló, Magyarország területén realizálódott fogyasztási kiadások volumene 4,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül a nem tartós termékek vásárlását fogták vissza leginkább (9,0%-kal) a háztartások. Ebbe a termékcsoportba tartoznak többek között az élelmiszerek és a háztartási energia is, amelyek fogyasztói ára kiemelkedően nőtt egy év alatt. Szolgáltatásokból is kevesebbet vett igénybe a lakosság, miközben tartós és féltartós termékekből nagyobb volumenben vásárolt, mint 2022 I. negyedévében. A háztartások a hazai fogyasztási kiadásuk meghatározó részét (86%-át) nem tartós termékekre és szolgáltatásokra, a fennmaradó 14%-át tartós és féltartós termékek vásárlására fordították.

A háztartásokénál jóval kisebb súlyú közösségi fogyasztás volumene – az állami kiadáscsökkentő lépésekkel összefüggésben – 2022 II. negyedéve óta csökken éves összevetésben, 2023 I. negyedévében 4,6%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól.

A leginkább a beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene csökkent (6,0%-kal) az egy évvel korábbihoz képest.

A magas bázishoz képest kevesebb beruházásBudapest és a vármegyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.^[1] történt, de a feldolgozóipari fejlesztések tovább bővültek

A beruházások volumene 2023 I. negyedévében 2,8%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az uniós források elmaradásán, az állami megrendelések visszaesésén, illetve a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezeten túl a jegybank inflációs nyomás csökkentése érdekében szigorodó monetáris politikája is negatívan hatott a beruházások volumenére. Az alapkamat mértéke a történelmi mélypontot jelentő 2021. júniusi 0,6%-ról 2022. szeptember végére 13%-ra emelkedett, azóta változatlan,Forrás: Magyar Nemzeti Bank.^[2] jelentősen megemelve a beruházások forrásköltségét.

A beruházások alakulását leginkább befolyásoló gazdasági területek közül:

• A nemzetgazdasági beruházások több mint háromtizedét kitevő, ezáltal legnagyobb súlyú feldolgozóipar fejlesztései 2023. I. negyedévben 7,3%-kal felülmúlták az előző év azonos időszakit. A növekedésben a járműgyártás élénkülése volt meghatározó, ugyanakkor a feldolgozóipari beruházásokon belül a legnagyobb részarányt képviselő villamosberendezés-gyártásban a fejlesztések volumene elmaradt a bázisidőszakitól, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt.

• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság beruházásainak 23%-át megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 1,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A bázisidőszakot jellemző élénk kulturális és irodaház-építési projektek lezárulását a tárgyidőszaki ingatlanfelújítások (főként energetikai korszerűsítések) nagyfokú növekedése ellensúlyozni tudta.

• A szállítás, raktározásban folytatódott a beruházások volumenének 2022 II. negyedévétől jellemző csökkenése, amelynek mértéke 2023 I. negyedévében 2,3% volt. Emögött elsősorban a visszafogottabb állami infrastrukturális fejlesztések álltak.

• A kereskedelemben 4,7%-kal csökkent a fejlesztések volumene, aminek oka többek között az előző év azonos időszakában élénk fejlesztést folytató nagykereskedelmi vállalkozások beruházási aktivításának mérséklődése.

• A mezőgazdaság 2023. I. negyedévi beruházási volumene az előző két negyedév csökkenése után 7,0%-kal nőtt, amiben szerepet játszottak a gazdálkodók növekvő gép- és járműbeszerzései.

• A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései mintegy 34%-kal visszaestek, a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok mérséklődő fejlesztései miatt.

A nemzetgazdasági beruházások 2023. I. negyedévi volumencsökkenését a feldolgozóipar 2,1, az ingatlanügyletek 0,4, a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte. Ugyanakkor a szállítás, raktározás, a kereskedelem, valamint a közigazgatás teljesítménycsökkenése (−0,2, −0,3, illetve −1,4 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.

A termékek és a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege egyaránt javult

2023. I. negyedévben a termékexport euróban számított értéke (39 milliárd euró) 15, az importé (38 milliárd euró) 7,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A forgalom értéke 2023 január–márciusában is rekordot döntött. Az év első három hónapjában 1,1 milliárd eurós aktívum keletkezett, ami 2,4 milliárd eurós javulást jelent a rekordmagas hiányt felmutató 2022. I. negyedévihez képest.

A forgalom szintje nemcsak euróban, hanem változatlan áron számítva is rekordot döntött: 2023. I. negyedévben az áruforgalom volumene kivitelben 7,9, behozatalban 3,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, a járvány előtti, 2019. I. negyedévi szintet mindkét irányban 20%-kal haladta meg.

A két fő országcsoport közül az Európai Unióval folytatott kereskedelem aktívuma 3,4 milliárd euróval nőtt és 4,7 milliárd eurót tett ki. Nemcsak az uniós partnereink, hanem a világ összes országa közül a legnagyobb többlet (1,9 milliárd euró) Németország vonatkozásában alakult ki. A Szlovákiával lebonyolított forgalom egyenlege nem csupán az uniós, hanem valamennyi partnerünket tekintve a legnagyobb mértékben, 751 millió euróval javult 2022 I. negyedévéhez képest, ami döntően az 1,0 milliárd eurósról 395 millió eurósra visszaesett villamosenergia-importunknak tulajdonítható.

Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a passzívum 1,1 milliárd euróval, 3,7 milliárd euróra nőtt. Ezen belül:

• Az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere mérlege 1,6 milliárd euróval romlott. 2023 I. negyedévében a Kínával lebonyolított áruforgalomban 2,1 milliárd, a Dél-Koreával folytatottban 2,2 milliárd eurós deficit keletkezett. Utóbbival nemcsak a hiány összege, hanem az egyenleg romlása is a legjelentősebb volt a világ országai közül, összefüggésben a magyarországi elektromosautóakkumulátor-gyártás bővülésének importigényével.

• Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 239 millió euróval kedvezőbbé vált. Az Egyesült Királysággal lebonyolított árucsere mérlege valamennyi unión kívüli partnerünk közül a legnagyobb mértékben javult (310 millió euróval), a kialakult 1,0 milliárd eurós aktívumunk Németországot követően a második legjelentősebb összegű volt a világ országai közül. Az orosz relációban a tavaly ilyenkorival megegyező értékű, 1,3 milliárd eurós deficit halmozódott fel.

Ami a termékszerkezetet illeti, a villamos gépek, készülékek, műszerek nemcsak a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját jelentették, úgy az exportban, mint az importban. Kivitelük – részben a dinamikusan bővülő akkumulátorgyártás következtében – 32, behozataluk 16%-kal nőtt euróban számolva az egy évvel korábbihoz képest. A közúti járművek folyó áron számított exportja 37, importja 25%-kal lett nagyobb, mindkét forgalmi irányban a külkereskedelmünk második legnagyobb forgalmú termékkörét jelenti.

A feldolgozott termékek folyó áras forgalma mindkét irányban nőtt, volumenben ugyanakkor mérséklődött (lásd 3. tábla) Az árufőcsoporton belül a legfontosabb árucsoportot mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított exportja 18, importja 11%-kal bővült. Az egyéb vegyi anyag és termék behozatala 88%-kal, 1,5 milliárd euróra nőtt, a változás összefüggésben áll az elektromos autókban használt akkumulátorok gyártásával.

Az energiahordozók importja változatlan áron 6,6, euróértékben számítva 21%-kal csökkent egy év alatt. Az idetartozó csoportok közül a természetes és mesterséges gáz importértéke 14, a villamos energiáé 38%-kal maradt el a tavaly I. negyedévitől. A két évvel korábbi – azaz az energiaár-robbanás előtti – időszakhoz képest azonban 2,4-szeres a behozatal értéke, a 2,9 milliárd eurós passzívum pedig 1,7 milliárd euróval több a 2021. első három havinál.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumenben mért forgalma kivitelben 6,8%-kal csökkent, behozatalban ezzel szemben 8,6%-kal nőtt a 2022. I. negyedévihez mérten. Agrárjellegű külkereskedelmünk legfontosabb árucsoportját mindkét forgalmi irányban a gabona és gabonakészítmények jelentették, amelynek importja 74%-kal volt több a 2022. január–márciusinál, túlnyomórészt az Ukrajnából érkező szállítások felfutása miatt.

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export euróban számított, 2023. I. negyedévi értéke 13, az importé 5,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bevételek értéke 7,2, a kiadásoké 4,9 milliárd eurót tett ki, rekordot jelentenek az I. negyedéves idősort tekintve (egy évvel korábban ugyanez volt a helyzet).

Szolgáltatás-külkereskedelmünk 2,4 milliárd eurós többlettel zárta a január–márciusi időszakot, ami a mérleg 538 millió eurós javulását jelenti az egy évvel ezelőttihez viszonyítva. A többlet szintén rekordnagyságú volt az I. negyedéves idősorban.

A mérleg az uniós országok csoportjával lényegesen nagyobb mértékben javult, mint az EU-n kívüliekkel (476 millió, illetve 62 millió euró), az aktívum mindkét viszonylatban 1,2 milliárd eurót tett ki az első három hónap során.

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása legnagyobbrészt a szállítási szolgáltatásoknak köszönhető, mérlegük 489 millió euróval lett kedvezőbb. A folyamat elsősorban a légi személyszállításhoz kapcsolódó bevételek megugrásának volt a következménye. A legnagyobb aktívum is a szállításban keletkezett (862 millió euró), de az export értéke a turizmus esetében is számottevően felülmúlta az importét (634 millió euróval).

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság teljesítményének 2023. I. negyedévi visszaesésében a nemzetgazdaság több területe is szerepet játszott. A GDP-nek az előző év azonos időszakihoz mért volumencsökkenését részben ellensúlyozta az egészségügy, szociális ellátás és a mezőgazdaság területén bekövetkezett növekedés.

Csökkenésbe fordult az ipari termelés

2023 I. negyedévében az ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a vármegyék ipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának a 2023. I. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[3] volumene 3,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezzel megtört a 2020 IV. negyedévében kezdődött növekedés. Az I. negyedéveket tekintve 2010 óta ezt megelőzően 2013-ban és 2016-ban csökkent a kibocsátás. (A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 4,0%-kal mérséklődött, az Európai Unióban ugyanakkor 0,5%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.)

Az ipari értékesítés 58%-át adó export volumene 0,5, a belföldi eladásoké 15%-kal csökkent. A nagy különbséget elsősorban az okozta, hogy a belföldi értékesítésben nagy súlyú energiatermelő ágazatok termelése és értékesítése jelentősen visszaesett, miközben az exportorientált gépipar teljesítménye számottevően bővült.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (97%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 1,9, az energiaiparé 24, a csekély súlyú bányászaté 22%-kal elmaradt a 2022. I. negyedévitől. A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, azonban a termelésből legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás, illetve a szintén jelentős súlyú villamosberendezés-gyártás volumennövekedése mérsékelte az iparág egészét jellemző visszafogottabb teljesítményt.

• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26%-át adó járműgyártás volumene 17%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés alacsony bázison történt, hiszen a Covid19-járvány és az azt követő alkatrészellátási problémák miatt 2020 és 2022 között mindig csökkent az I. negyedévben az iparág teljesítménye. A 2023. I. negyedévi kibocsátás viszont már a négy évvel korábbi csúcspontot is felülmúlta (6,6%-kal).

• A villamosberendezés-gyártás 31%-os bővülését elsősorban az – alág termelésének közel felét jelentő – akkumulátorgyártás felfutása eredményezte. A folyamatos kapacitásbővítő beruházások révén a villamos berendezés gyártása immár a feldolgozóipar harmadik legnagyobb (11%-os súlyú) alágának számított a járműgyártás és az élelmiszeripar mögött.

• A feldolgozóipari termelés 12%-át képviselő élelmiszeripar I. negyedévi kibocsátása 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés 2022 IV. negyedévében kezdődött, amit akkor a belföldi értékesítés visszaesése okozott, miután a magas élelmiszerinfláció jelentősen szűkítette a hazai keresletet. 2023 I. negyedévében már az élelmiszeripari export is jócskán elmaradt az előző év azonos időszakitól.

• Az erősen exportorientált, a feldolgozóipar tizedét jelentő elektronikai iparban is megtört az – I. negyedéveket tekintve 2015 óta tartó – emelkedés, a termelés volumene 4,7%-kal csökkent.

• A legnagyobb mértékben (32, illetve 26%-kal) két vegyipari terület, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás és a vegyi anyag, termék gyártásának a kibocsátása esett vissza. Utóbbin belül az ipari gáz, valamint a műtrágya, nitrogénvegyület gyártása csökkent a leginkább. A részben szintén a vegyiparhoz tartozó gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar csaknem mindegyik alágazatában elmaradt a termelés volumene az egy évvel korábbitól, a fémfeldolgozás, kohászatban pedig főként a kohászat kibocsátása esett vissza.

Visszaesett az energiafogyasztás

2023 I. negyedévében az ipari termelés mérséklődéséhez hozzájárult a kibocsátásból 3,1%-kal részesedő energiaipari termelés (folyó áron 432 milliárd forint) is, volumene 24%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Ebben szerepet játszott az is, hogy a hazai, takarékosabb energiaigény (részben a megszokottnál enyhébb időjárásForrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.^[4] és a visszafogottabb feldolgozóipari teljesítmény hatására) 15%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[5] A csökkenő tendencia 2022 áprilisától tart. Villamosenergia-fogyasztásunk 2022 júniusától folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól. 2023 I. negyedévének energiaigénye a 2022. azonos időszakinál 6,7%-kal alacsonyabb, 12,0 ezer GWh volt. A földgázfogyasztást szintén hasonló tendencia jellemezte, 2022 februárjától minden hónapban alatta maradt az egy évvel azelőttinek. A 2023 első négy hónapjában elhasznált 3,8 milliárd köbméter 22%-kal volt kevesebb a 2022. évinél.

A 2022 tavaszára kialakult rekordalacsony szintről – a nyári és az őszi nagyobb volumenű betárolásnak köszönhetően – a fűtési szezon kezdetére sikerült a téli ellátást biztosító földgázkészletet felhalmozni. Az előző évinél melegebb ősz és tél, valamint a tárolókímélő ellátás eredményeként a 2023. május 15-i adatok szerint a megelőző öt év átlaga felett állt a töltöttség. A hazai készletszint 3,2 milliárd köbméterre emelkedett, ami a 2022. évi lakossági fogyasztás mintegy kilenctizedének felel meg.

Az építőipari vállalkozások termelése és rendelésállománya egyaránt csökkent

A kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására 2022 második felében az építőipar növekedési üteme lassult, majd decemberben csökkenésbe fordult az előző év azonos időszakához mérten. 2023. I. negyedévben az építőipari termelés értéke (folyó áron 1370 milliárd forint) összehasonlító áron 9,2%-kalBudapest és a vármegyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.^[6] elmaradt az egy évvel korábbitól. A termelés visszaesését a kibocsátás több mint kétharmadát kitevő épületépítések 9,4, és az egyéb építmények építésének 8,0%-os volumencsökkenése okozta.

Az elhalasztott állami beruházások, az uniós pénzügyi források csúszása, valamint a magas infláció és hitelkamatok miatt szűkülő kereslet kedvezőtlenül befolyásolta az építőipari vállalkozások szerződéskötési lehetőségeit. 2023 első három hónapjában 1210 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 32%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Részben emiatt is a 2023. március végi 2897 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 28%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendelésállomány csökkenését elsősorban az egyéb építmények építésére irányuló szerződések volumenének 39%-os visszaesése okozta, az épületépítésekre vonatkozó megállapodásoké ennél kisebb mértékben, 9,0%-kal mérséklődött.

Visszaesett a lakásépítés és az építési kedv is

Második éve csökken a lakásépítésBudapest és a vármegyék lakásépítésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.^[7] I. negyedéves teljesítménye: a 2022. I. negyedévi 26%-os visszaesés után 2023 azonos időszakában ötödével kevesebb, 3613 lakást vettek használatba. Településtípusokat tekintve:

• a községekben 29%-kal nőtt,
• a fővárosban 42,
• a megyei jogú városokban 0,6,
• a többi városban 4,2%-kal csökkent a felépült lakások száma.

A városi építések visszaszorulásával a főleg itt jellemző vállalkozói lakásépítés aránya is 73%-ról 65%-ra csökkent, ugyanakkor a saját használatra épített lakások aránya 24%-ról 34%-ra, az átlagos alapterület pedig jelentősen, 14 m²-rel, 95 m²-re növekedett. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44%-a volt családi házban, 46%-a többlakásos épületben, 7%-a lakóparkban.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, ami a 2022. azonos időszakihoz képest 38%-os visszaesést jelent. A községekben és a kisebb városokban felére, a megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16%-kal csökkent az építési hajlandóság. A létesítendő lakóépületek száma 45, alapterületük 36%-kal kevesebb lett. 2023 I. negyedévében 956 nem lakóépület 1539 ezer m²-ére kértek építési engedélyt, számuk 18%-kal kisebb, alapterületük azonban 42%-kal nagyobb lett.

A lakbéreknek a Covid19-járvány után, 2021 februárjában megindult fellendülése 2022 augusztusában megtört, ám 2023 elejétől újabb emelkedés kezdődött. Márciusban országosan 18, Budapesten 19%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál, és az előző havit is közel 1%-kal meghaladták. Nominális növekedési ütemük alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük 5–6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb emelkedés a pesti belső kerületekben (20%), a legkisebb a budai egyéb kerületekben (16%) történt. A lakásbérleti piac nagyvárosi koncentrációja továbbra is jellemző, a január–márciusi hirdetések 56%-át fővárosi, 28%-át megyei jogú városban levő ingatlanra adták fel.

Magas bázishoz képest visszafogottabb volt a kiskereskedelmi forgalom

2023 I. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom volumene mind a három fő üzlettípusban (élelmiszer, nem élelmiszer, üzemanyag) visszaesett. Ez egyrészt az előző év azonos időszaki, magas bázisra vezethető vissza, ahol a háztartások elkölthető jövedelmét kedvezően befolyásolták egyes kormányzati intézkedések (minimálbér és a bérminimum emelése, fegyverpénz, a SZÉP-kártyára érkező juttatások élelmiszer-vásárlásra fordíthatósága, 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés stb.), másrészt a tárgyév elején az infláció megugrása és így a reálkereset csökkenése visszafogta a vásárlőerőt. Ezzel együtt 2023. január–márciusban a kiskereskedelem naptárhatástól megtisztított volumene 9,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.Budapest és a vármegyék a kiskereskedelmi üzletek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.^[8] Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok többségében szintén csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene 2023 első három hónapjában.

2023 I. negyedévében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 8,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A forgalom 76%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzletek által értékesített áruk volumene 9,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma 3,4%-kal volt kevesebb. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma a negyedév során hónapról hónapra elmaradt az előző év azonos időszakitól, míg a szaküzletek esetében januárban még valamivel magasabb volt a forgalom volumene az egy évvel korábbinál.

A nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek esetében 7,2%-kal csökkent az eladási volumen. A 2022. I. negyedévihez mérten csaknem valamennyi üzletcsoport forgalma csökkent, a legnagyobb mértékben a bútor, műszakicikk-, valamint az iparcikk jellegű vegyes üzleteké (16, illetve 12%-kal). A gyógyszert, gyógyászati terméket és illatszert árusító üzletek esetében stagnált a forgalom volumene, míg a használtcikk-üzleteké emelkedett (6,5%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból az év első három hónapjában 8,1%-ot tett ki. A részarány mintegy 1,2 százalékpontos csökkenése a forgalom volumenének 11%-os visszaesése mellett következett be.

A kiskereskedelmi volumen csökkenésében jelentős szerepet játszott az üzemanyagtöltő állomások forgalma, amely 2023. január–márciusban 19%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. 2022 I. negyedévében az üzemanyagár-sapka miatt emelkedett jelentősen a forgalom.

A külföldivendég-forgalom bővülése miatt nőtt a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fellendült a Covid19-járvány miatti korlátozások feloldása után, de a gazdaságot érintő ársokk és ezen keresztül a reálkeresetek csökkenése visszafogta ennek a területnek a teljesítményét is, amely 2023 I. negyedévében mindössze 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Január–márciusban a turisztikai szálláshelyekenBudapest és a vármegyék a turisztikai szálláshelyeinek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza. A turisztikai szálláshelyek a kereskedelmi, illetve magán- és egyéb szálláshelyek összességét jelentik.^[9] 5 millió 985 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 1,6%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit, főleg a 19%-os januári bővülésnek köszönhetően. Februárban már csak enyhén (0,3%-kal) emelkedett a forgalom, márciusban pedig 9,0%-kal csökkent.

A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása következtében 2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek és a bennük található férőhelyek száma (2018 egység, illetve 195 ezer férőhely) kevesebb volt az egy évvel korábbinál (2281 egység, illetve 216 ezer férőhely). Magán- és egyéb szálláshelyből 13 ezer üzemelt, összesen 105 ezer férőhellyel. Előbbiek száma országosan 519-cel nőtt, elsősorban a budapesti kínálat jelentős bővülésének hatására.

A turisztikai szálláshelyek forgalma a külföldivendég-forgalom emelkedése miatt nőtt, vendégéjszakában mért forgalmuk (3 millió 65 ezer éjszaka) 15%-kal bővült 2022 azonos időszakához képest, viszont az egyes hónapokban egyre kisebb mértékben haladta meg az előző évi értéket. A legtöbb éjszakát a Németországból, az Egyesült Királyságból, a Romániából és az Olaszországból érkezők töltötték el a szálláshelyeken. A belföldivendég-forgalom (2 millió 920 ezer éjszaka) januárban nőtt, februárban és márciusban csökkent, a negyedév egészében 9,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindezek következtében a vendégforgalom területi alakulásában is erőteljes különbségek figyelhetők meg: míg a kiemelkedő külföldivendég-forgalmat realizáló Budapesten 15%-kal (és mindhárom hónapban) nőtt a vendégéjszakák száma, a jelentősebb vendégforgalmú vármegyék közül mindegyikben csökkenés következett be.

A turisztikai szálláshelyek vendégforgalmának háromnegyede a kereskedelmi szálláshelyeken realizálódott, ezekben 2023 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 1,3%-kal több vendégéjszakát töltöttek a vendégek. (A magán- és egyéb szálláshelyek forgalma 2,4%-kal nőtt.) Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi szálláshelyeken 97 milliárd forint árbevétel keletkezett, ennek 68%-a szállásdíjból, 26%-a vendéglátásból, 6,9%-a egyéb szolgáltatásokból származott. A folyó áron számított bevételek nagysága – részben az általános árszínvonal emelkedéséből fakadóan – 41%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A vendéglátásban szintén kedvezőtlen folyamat jellemezte az I. negyedévet. A vendéglátóhelyek 464 milliárd forint árbevételre tettek szert, a forgalom volumene a januári 3,1%-os növekedés ellenére a negyedévben összességében 1,6%-kal csökkent. (Az egyes hónapokban 2,9–7,0% volt az elmaradás a 2019. azonos havitól.)

Az áruszállítás teljesítménye csökkent, a személyszállításé nőtt

A nemzetgazdaság 2023. I. negyedévi áruszállítási teljesítménye 15%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál (a járványt megelőző, 2019. I. negyedévitől pedig mintegy ötödével elmaradt). A változások túlnyomórészt a szállított árutömeg csökkenésének tulajdoníthatók. Mindkét viszonylatban alacsonyabb volt a teljesítmény: a belföldiben 12, a nemzetköziben 16%-kal. (Előbbi relációban 9,2, utóbbiban 24%-kal elmaradt a teljesítmény a négy évvel korábbitól.)

A belföldi vasúti szállítás kivételével valamennyi módozat belföldi és nemzetközi teljesítménye csökkent 2023 I. negyedévében. Az áruszállítási ágazat egy évvel korábbinál kisebb teljesítményét elsősorban a forgalom több mint négytizedét adó nemzetközi közúti áruszállításban regisztrált 19%-os visszaesés okozta. A korábbi évek azonos időszakait tekintve utoljára 2006 I. negyedévében volt ennél alacsonyabb a nemzetközi közúti árufuvarozás teljesítménye, ebben elsősorban az év eleji gazdasági recesszió és a számottevően emelkedő fuvardíjak miatt csökkenő megrendelések hatása mutatkozott meg.

A szállítási ágazat teljesítményére ugyanakkor kedvezőn hatott, hogy az egy évvel korábbinál 16%-kal többször (a járványt megelőző 2019. I. negyedévinél viszont mintegy tizedével kevesebbszer) vették igénybe a helyi személyszállítást 2023 I. negyedévében. Ebben – súlyából adódóan – az autóbuszos közlekedés iránti igény változása játszotta a legnagyobb szerepet.

A helyközi személyszállítás 2023. I. negyedévi teljesítménye a helyinél is jelentősebben, 20%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A növekedés legnagyobbrészt a légi és a vasúti személyszállításnak tulajdonítható. A 2019. I. negyedévinél viszont még 11%-kal elmaradt a távolsági személyszállítás teljesítménye, mivel az autóbuszos forgalom a járvány előtti szintnél továbbra is jóval alacsonyabb volt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2023. I. negyedévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[10] (2,9 millió fő) az egy évvel korábbi közel másfélszerese volt, a 2019. azonos időszakinak viszont 92%-a. Hosszabb időtávon, a pandémia enyhülésével párhuzamosan a havi utaslétszám tendenciájában egyre jobban közelíti a járvány előtti szintet, január óta már nagyjából a 2019. azonos időszaki kilenctizede körül mozog.

2023 I. negyedévében 56 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, az előző év azonos időszakinál 12%-kal kevesebbet. A csökkenés hátterében főként az általános áremelkedés következtében kedvezőtlenül alakuló reálkeresetek és a hitelek megnövekedett kamatterhei okozta keresletcsökkenés húzódott meg. Az új autók forgalomba helyezése januárban éves összevetésben növekedésnek indult, 2023 január–márciusában 3,2%-kal több új személygépkocsi került forgalomba, mint 2022 első három hónapjában. A használt autóknál ugyanakkor jelentősen, 25%-kal visszaesett a forgalomba helyezések száma.

A belső égésű motorral működő autókéval szemben az elektromos autók piaca tovább bővült: az egy évvel korábbinál 4,9%-kal többet, 3,2 ezer darabot helyeztek forgalomba, ami az időszak forgalomba helyezéseinek mintegy 6%-át tette ki, viszont a hazai személygépkocsi állományon belüli arányuk továbbra is 1% alatti.

Kiugróan nőtt a helyhez kötött internetszolgáltatás árbevétele

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 2023 I. negyedévében 2,2%-kal nőtt, így a terület teljesítménye mérsékelte a GDP csökkenését.

A távközlési szolgáltatásból származó nettó árbevétel 270 milliárd forintot tett ki 2023 I. negyedévében, amelynek 56%-a mobil hang- és internetszolgáltatásból származott. A távközlési ágazat meghatározó szegmensében, a mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2023. I. negyedév végi előfizetésszáma – a 2,2 milliónyi M2M-kártyávalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.^[11] együtt – az egy évvel korábbinál 1,6%-kal több, 13,7 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 3,9%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 5,6%-kal tovább csökkent, utóbbiak a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 22%-át tették ki. Ezzel párhuzamosan az egy évvel korábbinál 3,7%-kal kevesebb, 2,8 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, a fővonalak 81%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[12] száma 1,6%-kal csökkent.

A mobilhálózatból indított hívások száma a járvány időszakát jellemző, egy évvel korábbi, magas bázishoz képest 2023 I. negyedévében 8,6%-kal kevesebb lett, a vezetékes hívásoké pedig 23%-kal tovább csökkent. A járvány okozta lezárások idején a korábbinál hosszabban beszélgettünk telefonon, ám a pandémia lecsengését követően az egy előfizetésre jutó hívások időtartama a 2021. I. negyedévi csúcshoz képest mindkét szegmensnél csökkent. 2023 I. negyedévében a mobilhívások átlagos ideje 3,5, a vezetékes telefonról indítottaké 6,3 perc volt, azonban mindkettő továbbra is lényegesen meghaladta a járványt megelőző időszak értékeit.

A járványhelyzet miatt az internethasználat még inkább a mindennapok szerves részévé vált. 2023. március végén a helyhez kötött (vezetékes és vezeték nélküli) internethez kapcsolódó előfizetések száma (3,5 millió darab) 3,5%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, amelyek a helyhez kötött előfizetéseknek már 41%-át tették ki 2023 I. negyedévében. Az előfizetésszámot meghaladó ütemben, 17%-kal (48 milliárd forintra) nőtt a helyhez kötött internetszolgáltatás árbevétele az előző év I. negyedévéhez képest.

A helyhez kötött internet adatforgalmának éveken keresztül tartó lendületes növekedése 2022 I. félévében megtorpant, majd ezt követően vegyes képet mutatott: a letöltési forgalom 2023 I. negyedévében 17%-kal nőtt, a feltöltési 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A megtorpanás a Covid19-járvány alatti magas bázishoz köthető, mivel 2022 I. félévében már kisebb arányban dolgoztak távmunkában vagy home office keretében, mint egy évvel korábban, emellett az oktatás is jelenléti formában zajlott.

A mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban továbbra is nőtt a mobilhálózat adatforgalma, 2023 I. negyedévében 22%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

Lassult a népesség természetes fogyása

2023. márciusban 7130 gyermek született, 1,8%-kal, 123 újszülöttel több, mint 2022 márciusában. A hónap folyamán 12 049 halálozás történt, 3,8%-kal, 479-cel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezek egyenlegeként a havi természetes fogyás a 2022. márciusi 5521 fővel szemben 4919 fő volt, 11%-kal javult. A házasságkötések száma közel harmadával csökkent: idén márciusban 3089 pár lépett frigyre, míg egy évvel korábban 4542.Budapest és a vármegyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának a 2023. I. negyedévet bemutató száma tartalmazza. ^[13]

Az év eddig eltelt időszakában, 2023. január–márciusban 21 236 élveszületés történt, 7,6%-kal több az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva. Januárban 14, februárban 7,8, márciusban 1,8%-kal haladta meg az újszülöttek száma a 2022. azonos havit. Az év első három hónapjában összesen 34 868-an haltak meg, 8,7%-kal kevesebben, mint 2022 első három hónapjában. Ebben az is szerepet játszott, hogy 2022 elejét még számottevően érintette a Covid19-járvány utolsó nagyobb hulláma. 2023. januárban 11, februárban 12, márciusban 3,8%-kal volt az előző évinél kisebb az elhunytak száma. Összességében 2023 január–márciusában az élveszületések emelkedő és a halálozások mérséklődő száma a természetes fogyás (13 632 fő) 26%-os csökkenését eredményezte.

A házasodási kedv az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest visszaesett, az év első három hónapjában 6254 pár kötött házasságot, 39%-kal (4032-vel) kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. A negyedéven belül a márciusban kötött házasságok száma már kevésbé maradt el az egy évvel korábbitól, mint az év első két hónapjában.

A foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliség is nőtt

2023 I. negyedévében a gazdaság teljesítményének csökkenése a munkaerőpiaci folyamatok alakulását is befolyásolta. Összességében nőtt a munkaerőpiacon aktívan megjelenők száma és aránya, ezen belül mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség kissé emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.Budapest és a vármegyék munkaerőpiaci adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza. ^[14]

2023 I. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 696 ezer fő volt, ez 21 ezer fős (0,5%-os) bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatottak közül 4 millió 579 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, ami 10 ezer fővel (0,2%-kal) meghaladta a 2022. I. negyedévit. A létszámbővülés forrása a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának 6 ezer, illetve a külföldön dolgozók 14 ezer fős növekedése volt, ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számának 10 ezer fős csökkenése visszafogta az emelkedést. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt 0,4 százalékponttal, 74,3%-ra nőtt, ez a korábbi évek I. negyedéveit tekintve rekordmagasnak tekinthető.

2023 I. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül egyedül a mezőgazdaságban alkalmazásban állókKözfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen. ^[15] száma csökkent az előző évihez viszonyítva. Nőtt a dolgozók létszáma az iparban és az építőiparban, többen dolgoztak a piaci és egyéb szolgáltatások területén, utóbbin belül jelentősen emelkedett az alkalmazásban állók száma a tudományos és műszaki tevékenység, az adminisztratív szolgáltatások, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció területén, valamint a közszolgáltatásokban. (A közszféra esetében az oktatásban és az egészségügyben bővült, a közigazgatásban csökkent a létszám.)Egyes ágakban a létszámnövekedéshez hozzájárult a kisadózó vállalkozások tételes adója feltételeinek szigorítása is, mivel 2022. szeptembertől a katás egyéni vállalkozók egy része alkalmazottként dolgozott tovább.^[16]

2023 I. negyedévében a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 17 ezer fővel (9,5%-kal), 196 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (Ebben az időszakban az inaktívak száma 44 ezer fővel, 1 millió 385 ezer főre mérséklődött.). A nők munkanélküliségi rátájának emelkedése nagyobb mértékű volt, mint a férfiaké (0,4 és 0,2 százalékpont), ugyanakkor annak szintje megegyezett: 4,1%-ot tett ki. Míg éves összehasonlításban a 15–24 éves fiatalok, illetve az idősebb, 55–64 évesek munkanélküliségi rátája lényegében nem változott, értéke 10,3, és 3,4%-ot ért el, addig a 25–54 éveseké 0,4 százalékponttal, 3,7%-ra emelkedett.

2023 I. negyedévében az előző évihez képest a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya 34,5%-ról 33,1%-ra mérséklődött, az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza pedig 9,0 hónapról 9,3 hónapra nőtt.

A reálbérek csökkenése folytatódottA kereseti adatokat a munkáltatók teljes körére (alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetés teljeskörűen) közöljük.^[17]

2023. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 545 700 forint volt, 10,8%-kal több az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 376 100 forintot tett ki, 10,9%-kal felülmúlta az előző év január–márciusit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a 2023-ban végrehajtott jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mellett az a 2022. februári bázishatás határozta meg alapvetően, amit a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány számára kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz jelentett. Utóbbi hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 5,3, a kedvezményekkel együtt számított nettó béré pedig 5,7 százalékponttal lenne magasabb. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 362 900 forint volt, 10,8%-kal magasabb a 2022. január–márciusinál.

A fogyasztói árak kiemelkedő, 25,4%-os növekedése mellett a keresetek vásárlóereje 11,6%-kal visszaesett 2023 I. negyedévében. (Az ún. fegyverpénz hatását figyelmen kívül hagyva a reálbér csökkenése ebben az időszakban 7,4%-ra becsülhető, és kedvezőbb képet vetít előre, hogy a negyedéven belül márciusban már csak 6,9%-ra.) Ezzel a reálbérek 2022 szeptembere óta tartó csökkenő tendenciája folytatódott.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 509 600 forintra becsülhető, 16,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 429 000 forint volt, ez 16,4%-os növekedést jelent az előző év január–márciusihoz képest, a kedvezmények figyelembevétele nélkül számított nettó kereset mediánértéke pedig 299 300 forintot tett ki, 16,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó átlagkereseti adatokat nézve a vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók 560 000 forintot kerestek, 17,8%-kal többet az egy évvel korábbinál, miközben a költségvetésben ugyanezen időszak alatt 9,6%-kal, 502 800 forintra csökkentek a bruttó átlagbérek. Utóbbi hátterében – ami leginkább a közigazgatás, védelem területét érintette – a 2022. februári bázishatás áll, akkor került sor a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás (ún. fegyverpénz) kifizetésére. (Ennek hatását kiszűrve a költségvetésben a bruttó átlagbér növekedése 11,5%-ra becsülhető.) A nonprofit szervezeteknél dolgozók 526 600 forintos keresete 11,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Fókuszban az árak alakulása

2023 elején inflációs fordulat következett be hazánkban

2022 folyamán az energiahordozók és az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak ugrásszerű növekedése, a dráguló import begyűrűzése a fogyasztási cikkek piacára több évtizede nem tapasztalt szintre emelte az inflációt. 2022 őszétől a termelői és a külkereskedelmi behozatali árak növekedése lelassult, aminek következtében 2023. februártól az infláció mérséklődni kezdett. 2023. januárban átlagosan 25,7, áprilisban 24,0%-kal magasabb volt az árszínvonal az egy évvel korábbinál.

A balti és a visegrádi országokban nőttek a leginkább az árak az unióban

Az Eurostat által közölt harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint az infláció 2023. január–áprilisban Cipruson, Görögországban, Spanyolországban és a Benelux államokban alacsonyabb volt, mint 2022. január–áprilisban. A többi uniós tagországban 1,0 (Írország) és 16,9 (Magyarország) százalékpont közötti mértékben gyorsult az árdinamika a 2022 első 4 hónapjában mért növekedési ütemhez képest. Ennek következtében az uniós infláció 6,9%-ról 9,1%-ra emelkedett. Január–áprilisban a közösségen belül hazánkban kiugró mértékben nőttek az árak (25,5%-kal), de az unió keleti, az orosz–ukrán háborús zónához közelebb eső, a konfliktusban érintett országokkal szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat ápoló tagállamaiban – így a visegrádi országokban is – az uniós átlagnál jóval nagyobb volt a drágulás. Németországban, legfontosabb kereskedelmi partnerünknél 8,5%-os inflációt mértek.

Részben nemzetközi, környezeti és pénzpiaci hatásokra vezethető vissza, hogy hazánkban a 2022. január–áprilisi 8,5% után 2023. január–áprilisban 25,1%-ra gyorsult a fogyasztói árak előző év azonos időszakához viszonyított emelkedése. A kiadási főcsoportok közül a háztartási energia fogyasztói ára emelkedett a leginkább, a ruházkodási cikkeké a legkevésbé az előző év azonos időszakához képest. A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó maginfláció (25,2%) alig múlta felül az általános árszínvonalat. A nyugdíjasok körében az infláció átlag feletti (26,6%) volt, mivel a leginkább dráguló élelmiszereknek és a háztartási energiának az ő fogyasztásukban nagyobb a súlya, mint az összes háztartás esetében.

A magas infláció többek között az ipari termelői árak január–áprilisban bekövetkezett 25,0%-os emelkedésének a következménye. A magyarországi drágulás mértéke a legmagasabb volt az unióban. Hazánkban az ipari belföldi értékesítési árak az év első 4 hónapjában átlagosan 51,8, az exportárak 12,0%-kal nőttek 2022 azonos időszakához mérten, utóbbi visszafogottabb növekedése az energiahordozók feldolgozását végző és az energiaellátást biztosító ágazatok exporton belüli kis súlyával függött össze.

Az energiahordozók ára 2022 második felében kezdett csökkenni

A lakossági fogyasztásban 8,1%-os részesedésű járműüzemanyagok január–áprilisi 29,8%-os drágulása 2,4 százalékponttal növelte az inflációt, amiben közrejátszott az is, hogy a benzin és a gázolaj 2021. november 15-én bevezetett literenkénti 480 forintos hatósági árát 2022. december 6-án megszüntették. Az üzemanyagok ára ezután egy hónapon keresztül nőtt, 2023. január elejétől a kőolaj árának csökkenése és a forint amerikai dollárral szembeni árfolyamának erősödése hatására kezdett mérséklődni. Május végén a benzin literenkénti piaci ára 13, a gázolajé 18%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

2022 nyarától az energiaellátás folyamatos és biztonságos fenntartása érdekében hozott intézkedések (például a gázkészletek feltöltése, a beszerzés diverzifikációja, a zöldenergia támogatása, takarékosság) hatására az energiahordozók ára csökkenésnek indult. A holland gáztőzsdénForrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures. Letöltés dátuma: 2023. május 12.^[18] a földgáz 2023. áprilisi átlagára (megawattonként 38,54 euró) 61,2, a hazai áramtőzsdénForrás: https://hupx.hu/hu/piaci-adatok/dam/historikus-adatok, Letöltés dátuma: 2023. május 12.^[19] a villamos energia havi elszámolási ára (megawattonként 106,71 euró) 43,6%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit. Az energiahordozók árának csökkenése ellenére az energiaipar hazai értékesítési árai január–áprilisban 2,2-szer magasabbak voltak, mint 2022 azonos időszakában, ami a hatósági szabályozás 2022. augusztus 1-jén életbe lépett módosítása miatt szeptembertől megjelent a vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árában is. Ezeknek az energiahordozóknak a lakossági ára 2023 első 4 hónapjában 72,3, illetve 27,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A távfűtés fogyasztói ára nem változott, a helyettesítő terméknek számító tűzifát viszont a növekvő kereslet miatt a 2022. január–áprilisinál 56,9%-kal drágábban lehetett vásárolni.

A növekvő előállítási költségek miatt jelentősen drágultak az élelmiszerek

Az év első négy hónapjában a fogyasztási kiadások között a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek fogyasztói árai 42,0%-kal emelkedtek 2022. január–áprilishoz képest, így ez a főcsoport járult hozzá a leginkább (12,2 százalékponttal) az inflációhoz. Az élelmiszerek 12 hónap alatti árnövekedése 2022. decemberben 44,8%-kal tetőzött, ezután 2023. áprilisra 37,9%-ra mérséklődött.

A főbb élelmiszerek áremelkedésének mértéke termékenként számottevően különbözött – az étolaj ára nőtt a legkevésbé, 1,1, a tejtermékeké (sajt nélkül) a leginkább, 72,1%-kal 2022. január–áprilishoz mérten – az alapanyagárak és az előállítási költségek változásának, továbbá a néhány élelmiszerre bevezetett központi árszabályozásnak a függvényében.A 6/2022. (I. 14.) számú kormányrendelet szerint a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a fínomitott napraforgó-étolaj, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a házisertés-comb, valamint a csirkemell, a csirke far-hát bruttó kiskereskedelmi ára 2022. február 1-jétől nem lehet magasabb, mint a 2021. október 15-én alkalmazott ár. A 451/2022. (XI. 9.) számú kormányrendelet 2022. november 10-től a friss tojással és az étkezési burgonyával (az újburgonya kivételével) bővítette a hatósági áras élelmiszerek körét, utóbbiak ára pedig nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál. Az élelmiszerár-stop érvényességét 2023. július 31-ig meghosszabbították.^[20] Az élelmiszerekhez kapcsolódó munkahelyi előfizetéses, az éttermi, az óvodai, bölcsődei, valamint az iskolai étkezés fogyasztói árai az élelmiszerárak átlagos növekedésétől elmaradó mértékben emelkedtek.

Az átlagosnál mérsékeltebben drágultak a tartós fogyasztási cikkek január–áprilisban (11,7%) az előző év azonos időszakához képest. Az ebben a termékkörben nagy részaránnyal bíró új személygépkocsikat a 2022. január–áprilisinál 21,7, a konyha- és egyéb bútorokat, 18,8, a szobabútorokat 17,4, a használt személygépkocsikat 3,5%-kal drágábban értékesítették. A televíziók 0,3%-kal olcsóbbak lettek. A szeszes italok, dohányáruk árnövekedése 18,6%-ra gyorsult, legfőképp a jelentősen (37,4%-kal) dráguló sörök miatt. A dohányáruk árának emelkedése ugyancsak fokozódott, mivel 2022. július 1-jén nőtt a cigaretta jövedéki adója, 2023. február 1-jétől pedig a hevített dohánytermékek után is jövedéki adót kell fizetni. A ruházkodási cikkek fogyasztói ára 2023. január–áprilisban átlagosan 9,6, a gyógyszerek, gyógyáruké 7,8%-kal emelkedett.

A szolgáltatások fogyasztói árát leginkább a növekvő bérek, a Covid19-járvány alatt kiesett jövedelem pótlása, illetve a teljesítés során felhasznált anyagok és termékek árainak emelkedése alakította. Ebben a főcsoportban 2023. január–áprilisban az átlagosnál (12,5%) nagyobb mértékben drágultak a sport-, múzeumi belépők (27,0%), a belföldi üdülés (24,5%) és egyes élőmunka-igényes szolgáltatások, például a járműjavítás, -karbantartás (24,2%), a lakásjavítás, -karbantartás (21,4%), a testápolási szolgáltatás (18,9%) és az egészségügyi szolgáltatás (16,3%). A telefon- és internethasználatért az egy évvel korábbinál 7,0%-kal többet kellett fizetni. A kommunális szolgáltatások (víz, csatorna, szemétszállítás) árai és a munkahelyre, iskolába történő utazás tarifái nem változtak. A helyi tömegközlekedési díjak mérsékelten (5,8%-kal) nőttek.

Az élelmiszerárakat befolyásoló mezőgazdasági termelői árak 2023. január–áprilisi 11,6%-os növekedése a növényi és kertészeti termékek 0,9, valamint az állatok és állati termékek 39,4%-os áremelkedéséből adódott össze. A növényi és kertészeti termékek drágulásának lefékeződésében jelentős szerepet játszott a gabonák és az olajos magvú növények fokozódó ukrán importja, ami a hazai piacon leszorította a felvásárlási árakat. 2023. január–áprilisban az árpa termelői ára 18,3, a kukoricáé 8,2%-kal nőtt, a búzáé 7,2, a napraforgóé 25,3, a repcéé 35,6%-kal csökkent 2022 azonos időszakához viszonyítva. Az árpa, a búza és a napraforgó áprilisi felvásárlási ára legutóbb 2021 őszén, a repcéé 2021 elején volt ennyire alacsony, de a kukoricáé is 13 havi mélypontra süllyedt.

A mezőgazdasági termelői, az élelmiszeripari és energiaárak előző évben tapasztalt ugrásszerű emelkedése továbbgyűrűzött a fogyasztói árakba, emiatt január–áprilisban például a kenyeret 70,1, az édesipari lisztes árut 67,6, a száraztésztát 56,3, a péksüteményeket 50,7%-kal magasabb áron lehetett megvásárolni az egy évvel korábbinál.

A burgonya termelői ára 2023. január–áprilisban 49,1, a zöldségféléké 26,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A gyümölcsök felvásárlási ára az előbbieknél visszafogottabban (10,4%-kal) emelkedett, részben a kínálatbővüléssel összefüggésben. Ezzel párhuzamosan a burgonya fogyasztói ára 2023 első 4 hónapjában 41,6, a friss zöldségé 35,6, a friss hazai és déligyümölcsé 26,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

2023 első 4 hónapjában az élő állatok termelői ára átlagosan 39,5%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit, ezen belül:

• A vágócsirke 36,2, a vágómarha 15,4%-kal drágult. A vágócsirke felvásárlási ára 2021. januártól, a vágómarháé 2021. augusztustól a növekvő állattartási és takarmányozási költségek miatt szinte folyamatosan nőtt, előbbié 2023 márciusában, utóbbié 2022 októberében rekordmagasságba (511, illetve 737 forint/kilogramm) emelkedett, és ezt követően is csak kissé mérséklődött. Ezzel párhuzamosan 2023. január–áprilisban a baromfihúst 41,0, a marhahúst 35,3%-kal drágábban forgalmazták a kiskereskedelmi üzletekben az egy évvel korábbinál.

• A vágósertés ára az élénkülő kereslet és a sertéshizlalással összefüggő ráfordítások növekedése következtében 46,8%-kal emelkedett. A vágósertés felvásárlási ára 2022 márciusában ugrásszerűen nőtt, és 2022 nyarától magas szinten állandósult. A 2023. áprilisi felvásárlási árnál (713 forint/kilogramm) csak a 2022. szeptemberi (737 forint/kilogramm) volt nagyobb. Ennek hatása a fogyasztói árakban csak részben jelent meg, a sertéscombra bevezetett ársapkának köszönhetően. A sertéshús ugyanis az év első 4 hónapjában az átlagosnál kisebb mértékben (25,4%-kal) drágult az üzletekben.
• Az állati termékek közül a tehéntej termelői átlagára 43,6, az étkezési tyúktojásé 76,8%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Ezzel párhuzamosan a tej fogyasztói ára az év első 4 hónapjában 48,9, a tojásé 70,9%-kal emelkedett.

A mezőgazdasági inputok drágulása mérséklődött

Az agrártermelésben felhasznált erőforrások drágulási üteme 2022 IV. negyedévétől kezdett csillapodni. A mezőgazdasági ráfordítási árak 2023. január–márciusban 27,5%-kal emelkedtek az előző év hasonló időszakához mérten, a folyó termelőfelhasználás és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 28,8, illetve 17,8%-os növekedése eredőjeként. A folyó termelőfelhasználás valamennyi főbb összetevője drágult, ezen belül az energia és a kenőanyagok ára nőtt a leginkább (60,4%-kal). Az elektromos áram és a fűtőanyag 65,6, illetve 77,2%-os drágulása legfőképpen az üvegház és a fóliatakarás alatti termesztést folytató kertészetek, az állattartó telepek és a terményszárítással foglalkozó gazdálkodók számára okozott jelentős költségnövekedést. Az alapanyagárak növekedése miatt a takarmányokat az előző évinél 29,5%-kal drágábban lehetett beszerezni. A műtrágyák áremelkedése az év első 3 hónapjában 11%-ra szelídült. Az I. negyedévben a mezőgazdasági termelőiár-index és a ráfordításár-index hányadosaként számított agrárolló a 2022. január–márciusi 97,7%-ról 92,4%-ra nyílt, azaz a cserearányok a gazdálkodók számára kedvezőtlenebbé váltak.

Az építőiparban is lassult az áremelkedés

2021 második felétől a nemzetgazdaság más szektoraihoz hasonlóan az építőiparban is felgyorsult az árak növekedési üteme. A 2022. IV. negyedévi csúcsot követően 2023. I. negyedévben az építőipari termelői árak lassabban, átlagosan 24%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipari ágazatok közül a legnagyobb súlyú speciális szaképítés területén 26, az épületépítéseknél 24, az egyéb építmények esetében pedig 22%-kal nőttek a termelői árak. Az árak növekedésében szerepet játszott az építő-alapanyagok jelentős drágulása is, leginkább a tűzálló termékek és az égetett agyag építőanyagok I. negyedévi átlagára emelkedett, 60, illetve 53%-kal az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva.

Jelentősen drágultak a külkereskedelmi termékek

2023 I. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala exportban 14, importban 11%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány 2,5%-kal javult, a két évvel korábbinál azonban 4,9%-kal kedvezőtlenebb.

Az árufőcsoportok közül egyedül az energiahordozók forintárszínvonala mérséklődött, behozatalban a csökkenés 9,4%-os volt, ennek ellenére árszintjük a két évvel korábbi 2,6-szeresét tette ki. 2022. I. negyedévhez képest a legnagyobb áremelkedést az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmére tapasztaltuk, a változás mértéke kivitelben 33, behozatalban 26%-os volt.

A forint az euróhoz mérten 6,7, a dollárral szemben 12%-kal gyengült 2022 első három hónapjához viszonyítva. A leértékelődés növelőleg hatott a külkereskedelmi árak forintban kimutatott növekedési ütemére.

[1]:↑ Budapest és a vármegyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.

[2]:↑ Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

[3]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a vármegyék ipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának a 2023. I. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[4]:↑ Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

[5]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[6]:↑ Budapest és a vármegyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.

[7]:↑ Budapest és a vármegyék lakásépítésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.

[8]:↑ Budapest és a vármegyék a kiskereskedelmi üzletek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.

[9]:↑ Budapest és a vármegyék a turisztikai szálláshelyeinek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza. A turisztikai szálláshelyek a kereskedelmi, illetve magán- és egyéb szálláshelyek összességét jelentik.

[10]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[11]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.

[12]:↑ Kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[13]:↑ Budapest és a vármegyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának a 2023. I. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[14]:↑ Budapest és a vármegyék munkaerőpiaci adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.

[15]:↑ Közfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen.

[16]:↑ Egyes ágakban a létszámnövekedéshez hozzájárult a kisadózó vállalkozások tételes adója feltételeinek szigorítása is, mivel 2022. szeptembertől a katás egyéni vállalkozók egy része alkalmazottként dolgozott tovább.

[17]:↑ A kereseti adatokat a munkáltatók teljes körére (alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetés teljeskörűen) közöljük.

[18]:↑ Forrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures. Letöltés dátuma: 2023. május 12.

[19]:↑ Forrás: https://hupx.hu/hu/piaci-adatok/dam/historikus-adatok, Letöltés dátuma: 2023. május 12.

[20]:↑ A 6/2022. (I. 14.) számú kormányrendelet szerint a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a fínomitott napraforgó-étolaj, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a házisertés-comb, valamint a csirkemell, a csirke far-hát bruttó kiskereskedelmi ára 2022. február 1-jétől nem lehet magasabb, mint a 2021. október 15-én alkalmazott ár. A 451/2022. (XI. 9.) számú kormányrendelet 2022. november 10-től a friss tojással és az étkezési burgonyával (az újburgonya kivételével) bővítette a hatósági áras élelmiszerek körét, utóbbiak ára pedig nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál. Az élelmiszerár-stop érvényességét 2023. július 31-ig meghosszabbították.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu