A GDP volumene 2023 I. félévében 1,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Ehhez a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás alakulása egyaránt hozzájárult, miközben a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. Az infláció januári tetőzését követően mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, így a reálbérek csökkenése is kisebb mértékű volt. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom uniós országok többségére jellemző csökkenése a II. negyedévben fokozatosan lassult.

A beruházási aktivitás és ezzel együtt az építőipar teljesítménye csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amiben az állami megrendelések kifutása és a lakásépítések, -felújítások visszaesése is szerepet játszott. A feldolgozóipar beruházásai viszont továbbra is nőttek, főleg a járműiparban és az akkumulátorgyártásban. E két ágazat kibocsátása is számottevően növekedett, ami mérsékelte az ipari termelés egészének csökkenését, és jelentősen hozzájárult a termékexport bővüléséhez, ezáltal a külkereskedelmi egyenleg javulásához. Az egyenleg javulásában emellett az energiahordozók világpiaci árának visszaesése is fontos szerepet játszott. Folytatódott a hazai energiafelhasználás mérséklődése, amelyhez az év eleji, viszonylag enyhe időjárás és a takarékossági intézkedések mellett az ipar visszafogott teljesítménye is hozzájárult. A turizmus összességében élénkülő keresletét a növekvő külföldivendég-forgalom eredményezte. Az áruszállítás teljesítménye csökkent, míg a személyszállításé élénkült az egy évvel korábbihoz mérten.

Közel annyian születtek és kevesebben haltak meg 2023 I. félévében, mint az előző év azonos időszakában, így a népesség természetes fogyása lassult.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

A fogyasztás visszafogása és a beruházási aktivitás csökkenése is mérsékelte a GDP volumenét

2022-ben negyedévről negyedévre lassult, 2023 elején pedig meg is tört a magyar gazdaság növekedése: 2023 I. félévében a bruttó hazai termék (GDP) volumene 1,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint is 1,7%-kal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye a 2022. I. félévihez képest, miközben az Európai Unióé 0,7%-kal bővült. 2022 II. negyedéve óta az uniós növekedés is fokozatosan fékeződött, 2023 II. negyedévében már 11 tagállamban csökkent a GDP volumene. A teljes első félévet tekintve Magyarországgal együtt hét országban lett kisebb a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbinál (Finnországé és Svédországé pedig stagnált). Az EU legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2%-kal mérséklődött a GDP volumene, a visegrádi országok közül pedig egyedül Szlovákiában emelkedett.Forrás: az Eurostat október 2-i adatai.^[1]  

A magyar gazdaság 2023. I. félévi visszaesésében a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás csökkenése egyaránt szerepet játszott, a külkereskedelmi egyenleg azonban számottevően javult, ami lassította a GDP mérséklődését.  

A háztartások tényleges fogyasztása volumenét tekintve 2,7%-kal kisebb volt, mint 2022 I. félévében. Ebben a reálkeresetek 8,1%-os csökkenése mellett a rendkívül magas bázis is szerepet játszott, ugyanis 2022 első felében a gyermeket nevelő családoknak nyújtott szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett ún.„fegyverpénz” is növelte a lakosság vásárlóerejét. A nem rezidensek (például turisták) vásárlásait is magában foglaló, Magyarország területén realizálódott (hazai) fogyasztási kiadások volumene 4,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belül a nem tartós termékek vásárlását fogták vissza leginkább (9,1%-kal) a háztartások, de a szolgáltatások igénybevétele is csökkent (1,6%-kal). (A nem tartós termékek közé tartoznak többek között az élelmiszerek és a háztartási energia is, amelyek fogyasztói ára kiemelkedően nőtt egy év alatt.) A háztartások hazai fogyasztási kiadásuk összességében 86%-át fordították nem tartós termékekre és szolgáltatásokra. A fennmaradó 14%-ot adó tételek közül tartós termékekből 2,4%-kal többet, féltartósakból 3,1%-kal kevesebbet vásárolt a lakosság, mint 2022 I. félévében.

A háztartásokénál jóval kisebb súlyú közösségi fogyasztás volumene – az állami kiadáscsökkentő lépésekkel összefüggésben – 2022 III. negyedéve és 2023 I. negyedéve között éves összevetésben csökkent, a II. negyedévben viszont már emelkedett. Ennek ellenére a 2023. I. félévi volumene 2,1%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A leginkább a beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás összehasonlító áron 11%-kal kisebb volt, mint 2022 I. félévében. A nemzetgazdasági beruházásokBudapest és a vármegyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.^[2] volumene 9,6%-kal csökkent az egy évvel korábbi, nagyon magas bázishoz képest, ebben az uniós források elmaradása, az állami megrendelések visszaesése és a kedvezőtlen gazdasági és kamatkörnyezet is szerepet játszott. A beruházásokon belül:

• Az építési beruházások 20%-os csökkenése mellett a gép- és berendezésberuházások volumene 7,9%-kal nőtt.

• A beruházások harmadát jelentő, ezáltal a legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágnak számító feldolgozóipar fejlesztései 12%-kal felülmúlták az előző év azonos időszaki, magas bázist. A növekedést elsősorban az akkumulátorgyártás és a járműipar beruházásai okozták.

• A második legnagyobb részarányú, a fejlesztések 21%-át megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye – az irodaház-építési projektek kifutásával és a lakásépítések, -felújítások visszaesésével – 15%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

• Az állami infrastrukturális fejlesztések visszafogása jelentős szerepet játszott a szállítás, raktározásban történt 17%-os csökkenésben. Emellett visszaestek más, a nemzetgazdasági beruházások kisebb részét adó, de elsősorban szintén az állami és az uniós forrásoktól függő területek, például a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, szociális ellátás, valamint a – többségében sport- és kulturális fejlesztéseket magában foglaló és a közelmúltban nagy volumenű projekteket lezáró – művészet és szabadidő ág beruházásai is.

Számottevően javult a külkereskedelmi egyenleg

A belföldi végső felhasználás GDP-csökkentő hatásával szemben a külkereskedelmi forgalom egyenlege pozitívan befolyásolta a gazdasági teljesítményt. A külkereskedelmi forgalomban keletkezett – a nemzeti számlák módszertana szerinti – 1741 milliárd forint aktívum jelentős egyenlegjavulást jelent az egy évvel korábbi, 792 milliárd forintos passzívum után. A 2023. I. félévi exporttöbblet 98%-a a (külkereskedelmi forgalmunk 16%-át jelentő) szolgáltatás-külkereskedelemből adódott, de ezúttal a termékforgalom egyenlege is pozitív volt. A nemzeti számlákétól eltérő módszertanon alapuló külkereskedelmi statisztika adatai alapján:

• 2023 I. félévében a termékexport euróban számított értéke (77 milliárd euró) 12, az importé (73 milliárd euró) 1,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, az így keletkezett 4,4 milliárd eurós aktívum 7,1 milliárd eurós javulást jelent a magas hiányt felmutató 2022. I. félévihez mérten.

• Az egyenlegjavulást alapvetően két árufőcsoportban történt változások okozták. Egyrészt a gépek és szállítóeszközök (euróban számított) exportértéke 24%-kal emelkedett, főként a dinamikusan bővülő akkumulátor- és járműgyártás révén, másrészt a világpiaci árak visszaesése következtében az energiahordozók importértéke – növekvő behozatali volumen mellett is – jelentősen, 30%-kal csökkent.

• Nemcsak értékét, hanem volumenét tekintve is emelkedett a termékforgalom: az export 6,4, az import 0,5%-kal bővült a 2022. I. félévihez képest. A kivitelt a már említett gépek és szállítóeszközök 15%-os volumennövekedése húzta, és behozatalban is ennek az árufőcsoportnak a volumene nőtt a leginkább, 4,6%-kal. A legtöbb feldolgozóipari terület termeléscsökkenésével és a szűkülő hazai kereslettel párhuzamosan a feldolgozott termékek kivitele és behozatala egyaránt elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben az energiahordozók forgalma mindkét irányban emelkedett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja 7,9%-kal csökkent, importja viszont 2,5%-kal emelkedett az unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelem, főleg az Ukrajnából érkező gabonaszállítások felfutása révén.

• Míg az unión kívüli országokkal szemben az áruforgalom mindkét irányban nőtt a 2022. I. félévihez képest, addig az uniós tagállamokba irányuló export emelkedése mellett az onnan származó import volumene csökkent.

• A termékkülkereskedelmi forgalmunk 73%-át adó, Európai Unió tagállamaival lebonyolított forgalom egyenlege számottevően javult, és mérlege 9,9 milliárd euró exporttöbbletet mutatott. Az unión kívüli országgal szemben kialakult 5,5 milliárd eurós passzívum 0,2 milliárddal több volt az egy évvel korábbinál. Ebben jelentős szerepet játszott a Kínával és Dél-Koreával folytatott áruforgalomból származó növekvő, az Oroszországgal lebonyolítottból adódó csökkenő deficit, valamint az Egyesült Államok relációjában kialakuló, növekvő exporttöbblet.

• A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export euróban számított, 2023. I. félévi értéke (15 milliárd euró) 9,4, az importé (10 milliárd euró) 3,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az így kialakult 5,1 milliárd eurós többlet 24%-os javulást jelent a 2022. I. félévihez képest.

• A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg az Európai Unió többi tagállamával és az EU-n kívüliekkel szemben is hasonló mértékű, 2,4, illetve 2,7 milliárd eurós aktívumot mutatott. Az egyenleg mindkét relációban javult. A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet legnagyobb része, közel kétharmada a szállítási szolgáltatásoknak és a turizmusnak köszönhető.

Leszálló ágra került, de továbbra is magas az infláció

Az infláció mértéke másfél évig tartó emelkedés végén 2023 januárjában tetőzött hazánkban. Akkor a fogyasztói árak átlagosan 25,7%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki szintet. Ezt követően fokozatosan (júniusra 20,1, majd júliusra 17,6%-ra) lassult az áremelkedés üteme.

A dezinflációhoz bázis- és tárgyidőszaki folyamatok egyaránt hozzájárultak:

A 2023 februárjától kedvezőbbé váló árfolyamatok ellenére a fogyasztói és a termelői árak 2023 I. félévében összességében jóval magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

A háztartások fogyasztási szerkezetében a legnagyobb (29%-os) súlyú élelmiszerek ára 2023 január–júniusában átlagosan 38%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül a sertéshús 22, a baromfihús 34, a tej, tejtermékek és tojás átlagosan 55, a kenyér 64, a zöldség, gyümölcs, burgonya pedig összességében 33%-kal drágult. Az élelmiszerárakat befolyásoló tényezők közül:

• A kristálycukorra (fehér cukorra), a búzafinomlisztre, a finomított napraforgó-étolajra, a házisertés-combra, a csirkemellre, a csirke far-hátra és a 2,8%-os UHT-tehéntejre vonatkozóan 2022. február 1-jétől, a friss tojásra és az étkezési burgonyára (az újburgonya kivételével) 2023. november 10-étől állt fenn hatósági árszabályozás, amely 2023. július 31-éig volt érvényben.
• A vágóbaromfi felvásárlási ára két és fél évig tartó folyamatos emelkedés után 2023 februárjában az 546 forint/kilogrammos csúcson megállt, a következő hónapokban pedig lényegesen nem változott.
• A vágósertés felvásárlási ára 2023 I. félévében 38%-kal drágult az előző év azonos időszakihoz képest. Egész Európában termeléscsökkenés figyelhető meg, a sertéstartási kedv a magas árak ellenére sem javul.
• Az állattartást drágította, hogy a takarmányok és az állatgyógyászati készítmények ára egyaránt 16%-kal magasabb lett 2023 I. félévében, mint az előző év azonos időszakában.
• A tehéntej felvásárlási ára 2022 decemberében, az étkezési tyúktojásé 2023 januárjában tetőzött. Az ezt követő jelentős csökkenés ellenére a 2023 I. félévi átlagárak a tehéntejnél 32, a tojás esetében 69%-kal meghaladták az egy évvel korábbit.
• Az újburgonya árát – a készletek alacsony szintje mellett – a májusi egyhetes eső és lehűlés miatti termeléskiesés is növelte.
• A gabonafélék és az olajos növények ára a készletek magas szintje és az ukrajnai import révén visszaesett.
• 2023 január–júniusában az élelmiszeripar termelői árai 30, belföldi értékesítési árai 33%-kal meghaladták az egy évvel korábbit.

A szeszesitalok és a dohányáruk 18,7%-kal drágultak 2022. január–júniushoz mérten. A szeszesitalok közül a sörárak emelkedtek a leginkább, a dohánytermékek drágulásában pedig jelentős szerepe volt annak, hogy 2022. július 1-jén nőtt a cigaretta jövedéki adója, 2023. február 1-jétől pedig a hevített dohánytermékek után is jövedéki adót kell fizetni.

2023 első hat hónapjában a háztartási energia fogyasztói ára 43%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az áremelkedést az okozta, hogy a hatósági árszabályozás módosítása miatt 2022 szeptemberétől a piaci árak is megjelentek a vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árában, ami az energiahordozók világpiaci áresése mellett is jelentős drágulással járt. A földgáz 2023. január–júniusi átlagáraA holland gáztőzsdén. Forrás: Dutch TTF Natural Gas Futures Historical Prices - Investing.com^[3] 39, a brent típusú kőolajéForrás: Nemzetközi Energiaügynökség.^[4] 75%-a volt az egy évvel korábbinak. Így az energiahordozók importára az I. félévben – forintban számolva – 28%-kal csökkent a 2022 azonos időszakihoz mérten. A nyersanyagok importára is mérséklődött, átlagosan 5,9%-kal. (A behozatali árak csökkenését visszafogta, hogy az I. félévi középárfolyamokat tekintve a forint a főbb devizákkal szemben gyengült.)

A járműüzemanyagok hazai fogyasztói árváltozásában sem a világpiaci árak visszaesése volt a meghatározó, hanem a benzin és a gázolaj (2021 november 15-én bevezetett literenkénti 480 forintos) hatósági árának 2022. december 6-i kivezetése, amely ugrásszerű drágulással járt. 2023 január–júniusában az üzemanyagok ára átlagosan 26%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Mindazonáltal az energiahordozók és a nyersanyagok olcsóbbá válása mérsékelte az előállítási és a szállítási költségeket, ami a fogyasztói árakba átgyűrűzve hozzájárult az infláció csökkenéséhez.

Miközben a legtöbb termékkörben 2023 I. félévében hónapról hónapra jellemzően lassult a fogyasztói árak növekedése, addig a szolgáltatások esetén fokozódott a drágulás mértéke. 2023 első hat hónapjában a szolgáltatások ára átlagosan 13%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagosnál nagyobb mértékben drágult a belföldi üdülés (25%), a közlekedési szolgáltatás (20%) és egyes élőmunka-igényes szolgáltatások.

Az Eurostat által közölt fogyasztóiár-index (HICP) szerint az uniós infláció 2023 I. félévében 8,3% volt. A tagállamok közül hazánkban nőttek a leginkább (24,0%-kal) az árak. Magyarországon kívül a másik három visegrádi országban, a balti államokban, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban volt még kétszámjegyű az infláció. 2023 első felében általános tendencia volt, hogy az infláció mértéke hónapról hónapra csökkent a tagállamokban, júniusban már csak a visegrádi országokban haladta meg a 10%-ot.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság 2023. I. félévi visszaesésében a nemzetgazdaság több területe szerepet játszott: csökkent az ipar, az építőipar és számos szolgáltatás – közülük legnagyobb mértékben a kereskedelem – teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. Ezek negatív hatását a tavalyi súlyos aszály miatt rendkívül alacsony bázisról induló mezőgazdaság, valamint néhány szolgáltató ág (elsősorban az egészségügy, szociális ellátás) bővülése tompította.

A szűkülő belföldi kereslet és a stagnáló export mellett csökkent az ipari termelés volumene

2023 I. félévében az ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a vármegyék ipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.^[5] volumene 4,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az I. féléveket tekintve 2010 óta számottevő csökkenésre csak 2013-ban és 2020-ban volt példa. (A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 4,9, az Európai Unióban ugyanakkor 0,3%-kal mérséklődött a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.)

Az ipari értékesítés 60%-át adó export volumene 0,2, a belföldi eladásoké 17%-kal csökkent. A nagy különbséget elsősorban az okozta, hogy a belföldi értékesítésben nagy súlyú energiatermelő ágazatok termelése és értékesítése nagymértékben visszaesett, miközben az exportorientált gépipar teljesítménye számottevően bővült, így exporton belüli jelentős súlyánál fogva mérsékelte az export összteljesítményének csökkenését.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (96%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 3,4, az energiaiparé 26, a csekély súlyú bányászaté 25%-kal elmaradt a 2022. I. félévitől.

A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, amit a termelésből jelentős súlyt képviselő járműgyártás és villamosberendezés-gyártás volumennövekedése mérsékelt.

A feldolgozóipar alakulását leginkább befolyásoló alágak közül:

• a vegyiparhoz kapcsolódó területek, a vegyi anyag, termék gyártása, a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás negatív változása járult hozzá leginkább a termelési volumen csökkenéséhez;
• a járműgyártás növekedése alacsony bázison történt, hiszen a koronavírus-járvány, valamint az azt követő alkatrészellátási problémák miatt a teljesítménycsökkenés jelentős volt, de a 2023. I. félévi kibocsátás már felülmúlta a járvány kitörését megelőző kibocsátást;
• a villamosberendezés-gyártás bővülését elsősorban az – alág termelésének több mint felét jelentő – akkumulátorgyártás felfutása eredményezte;
• az élelmiszeripar kibocsátásának 2022 IV. negyedévében kezdődő, a szűkülő belföldi kereslethez igazodó csökkenése tovább folytatódott, valamint 2023 I. negyedévétől az élelmiszeripari export szintén elmaradt az előző év azonos időszakitól;
• a feldolgozóipar tizedét kitevő, a járvánnyal terhelt években szintén alkatrészhiánnyal küzdő, erősen exportorientált elektronikai ipar az I. féléveket tekintve az elmúlt két évben növekedést mutatott, ez a bővülés azonban 2023-ban megtorpant.

Tovább csökkent az energiafogyasztás

2023 I. félévében az ipari termelés mérséklődéséhez hozzájárult a kibocsátásból 3,7%-kal részesedő energiaipari termelés is, volumene 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Ebben szerepet játszott az is, hogy a hazai, takarékosabb energiaigény (részben a megszokottnál enyhébb időjárásForrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.^[6] és a visszafogottabb feldolgozóipari teljesítmény hatására) 11%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[7] A csökkenő tendencia 2022 áprilisától tart. Villamosenergia-fogyasztásunk 2022 júniusától folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól. 2023 I. félévének energiaigénye a 2022 azonos időszakinál 7,2%-kal alacsonyabb, 22,7 ezer GWh volt. A földgázfogyasztást is hasonló tendencia jellemezte, 2022 februárjától minden hónapban alatta maradt az egy évvel korábbinak. A 2023 első hat hónapjában elhasznált 4,7 milliárd m³ 18%-kal volt kevesebb a 2022 azonos időszakinál.

A 2022 tavaszára kialakult rekordalacsony szintről – a nyári és az őszi nagyobb volumenű betárolásnak köszönhetően – a fűtési szezon kezdetére sikerült a téli ellátást biztosító földgázkészletet felhalmozni. Az előző évinél melegebb ősz és tél, valamint a tárolókímélő ellátás eredményeként a 2023. augusztus 15-i adatok szerint a megelőző öt év átlaga felett állt a töltöttség. A hazai készletszint 5,4 milliárd m³-re emelkedett, ez a 2022. évi lakossági fogyasztás több mint másfélszerese.

Csökkenő rendelésállomány és visszafogottabb termelés az építőiparban

2023 I. félévében az építőipari termelés értéke (folyó áron 3056 milliárd forint) összehasonlító áron 7,0%-kalBudapest és a vármegyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.^[8] elmaradt az egy évvel korábbitól. (A csökkenés 2022 decemberében kezdődött, és azóta folyamatos az elmaradás előző év azonos hónapjaihoz képest.) A termelés visszaesésének oka a kibocsátás közel kétharmadát kitevő épületépítések 6,1, illetve az egyéb építmények építésének 8,4%-os volumencsökkenése.

Az egyéb építmények (nem épületek) építése terén a visszafogottabb állami beruházások, míg az épületépítések esetében a kedvezőtlen várakozások (továbbra is magas infláció és hitelkamatok) szűkítették a keresletet és ezáltal az új szerződéskötések lehetőségeit. A 2023 első hat hónapjában megkötött, 2321 milliárd forint értékű új szerződések volumenben 28%-kal elmaradtak az előző év azonos időszakitól. Részben emiatt is a 2023. június végi 2797 milliárd forintot kitevő szerződésállomány volumene 26%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A rendelésállomány csökkenését elsősorban az egyéb építmények építésére irányuló új szerződések volumenének 39%-os visszaesése okozta, az épületépítésekre vonatkozó megállapodásoké ennél kisebb mértékben, 20%-kal mérséklődött.

Tartósan csökken a lakásépítés és az építési kedv

Tovább csökken a lakásépítésBudapest és a vármegyék lakásépítésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.^[9] I. féléves teljesítménye: a 2022. I. félévi, 6,8%-os visszaesés után 2023 azonos időszakában mintegy ötödével kevesebb, 7353 lakást vettek használatba.

Településtípusokat tekintve:

• a községekben 9,2%-kal nőtt,

• a fővárosban 36,

• a megyei jogú városokban 22,

• a többi városban 9,6%-kal csökkent a felépült lakások száma.

A vállalkozói lakásépítések aránya 66-ról 62%-ra csökkent, ugyanakkor a saját használatra épített lakásoké 32-ről 38%-ra emelkedett. Az átlagos alapterület szintén jelentősen, 8,6 m²-rel 97 m²-re növekedett. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a volt családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 4%-a lakóparkban.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, amely a 2022 azonos időszakihoz képest 39%-os visszaesést jelent; leginkább a községekben (53%-kal), legkevésbé a fővárosban (17%-kal) csökkent az építési hajlandóság.

A lakbérek növekedése 2023 első felében tovább folytatódott, júniusban országosan 14, Budapesten 15%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál, és az előző havit is 2,1, illetve 2,5%-kal meghaladták. Nominális növekedési ütemük alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük 4-5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A II. negyedéven belül lassult a kiskereskedelmi forgalom csökkenése

2023 I. félévében a kiskereskedelmi forgalom volumene mind a három fő üzlettípusban (élelmiszer, nem élelmiszer, üzemanyag) visszaesett. Ez egyrészt az előző év azonos időszaki, magas bázisra vezethető vissza, ahol a háztartások elkölthető jövedelmét kedvezően befolyásolták egyes kormányzati intézkedések (a minimálbér és a bérminimum emelése, a fegyverpénz, a SZÉP-kártyára érkező juttatások élelmiszer-vásárlásra fordíthatósága, a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés stb.), másrészt a magas infláció következtében csökkenő reálkereset visszafogta a vásárlóerőt. Ezzel együtt 2023. január–júniusban a kiskereskedelem naptárhatástól megtisztított volumene 10,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.Budapest és a vármegyék a kiskereskedelmi üzletek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.^[10] Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok többségében szintén csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene 2023 első hat hónapjában.

2023 I. félévében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 7,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek esetében 8,0%-kal csökkent az eladási volumen. A 2022. I. félévihez mérten gyógyszert, gyógyászati terméket és illatszert árusító üzletek kivételével valamennyi üzletcsoport forgalma csökkent, a legnagyobb mértékben a bútor, műszakicikk-, valamint az iparcikk jellegű vegyes üzleteké (17, illetve 15%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem súlya az összforgalomból az év első hat hónapjában 8,0%-ot tett ki. A részarány mintegy 0,8 százalékpontos csökkenése a forgalom volumenének 9,5%-os visszaesése mellett következett be.

A kiskereskedelmi volumen csökkenésében jelentős szerepet játszott az üzemanyagtöltő állomások forgalma, amely 2023. január–júniusban 22%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. 2022 I. félévében az üzemanyagár-sapka miatt jelentősen emelkedett a forgalom.

A külföldivendég-forgalom tovább bővítette a turisztikai szálláshelyek vendégforgalmát

Január–júniusban a turisztikai szálláshelyekenA turisztikai szálláshelyek a kereskedelmi, illetve magán- és egyéb szálláshelyek összességét jelentik. Budapest és a vármegyék turisztikai szálláshelyeinek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.^[11] 15 millió 979 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 1,3%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A félév során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben bővült, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég átlagosan kevesebb időt töltött el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban.

2023 júniusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek és a bennük található férőhelyek száma (2941 egység, illetve 295 ezer férőhely) kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Ez idő alatt a magán- és egyéb szálláshelyek esetében bővült a kapacitás, 2023. I. félév végén közel 25 ezer szálláshely összesen 197 ezer férőhellyel várta a vendégeket. Az országos növekedés elsősorban a jelentősen megnövekedett budapesti kínálatra vezethető vissza.

A turisztikai szálláshelyek 2023. I. félévi forgalomnövekedését a külföldivendég-éjszakák 13%-os emelkedése generálta. A legtöbb éjszakát a Németországból, az Egyesült Királyságból, a Csehországból és a Romániából érkező vendégek töltötték el a szálláshelyeken. Ezzel egy időben a belföldivendég-forgalom a félév egészében 8,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két vendégkör forgalmának eltérő irányú alakulása a vendégforgalom területi alakulásában is megmutatkozott: míg a kiemelkedő külföldivendég-forgalmat realizáló Budapesten 16%-kal nőtt a vendégéjszakák száma, addig a jelentősebb belföldivendég-forgalmú vármegyék mindegyikében csökkenés következett be.

A vendéglátásban szintén kedvezőtlen folyamat jellemezte az I. félévet. A vendéglátóhelyek 1052 milliárd forint árbevételt realizáltak, a forgalom volumene január kivételével valamennyi hónapban csökkent, összességében 4,0%-kal.

Az áruszállítás teljesítménye csökkent, a személyszállításé nőtt

Az áruszállítás 2023. I. félévi, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 13%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál (a járványt megelőző, 2019. I. félévitől 17%-kal szintén elmaradt). A változások jobbára a szállított árutömeg csökkenésének tulajdoníthatók. Mindkét viszonylatban alacsonyabb volt a teljesítmény: a belföldiben 9,4, a nemzetköziben 14%-kal. (Előbbi relációban 7,1, utóbbiban 21%-kal elmaradt a teljesítmény a négy évvel korábbitól.)

A nemzetközi csővezetékes szállítás kivételével valamennyi módozat belföldi és nemzetközi teljesítménye csökkent 2023 I. félévében. Az áruszállítási ágazat egy évvel korábbinál kisebb teljesítményét elsősorban a forgalom négytizedét adó nemzetközi közúti áruszállításban regisztrált 17%-os visszaesés okozta. A korábbi évek azonos időszakait tekintve utoljára a koronavírus-járvány (határzár, korlátozások) idején 2020 I. félévében volt ennél alacsonyabb a nemzetközi közúti árufuvarozás teljesítménye. Jelen esetben elsősorban a gazdasági recesszió és a számottevően emelkedő fuvardíjak miatt csökkenő megrendelések hatása mutatkozott meg.

A szállítási ágazat teljesítményére ugyanakkor kedvezően hatott, hogy a helyi személyszállításban szállított utasok száma az egy évvel korábbit 13%-kal meghaladta (a járványt megelőző, 2019. I. félévitől viszont 8,8%-kal továbbra is elmaradt). Ebben – súlyából adódóan – az autóbuszos közlekedés iránti igény változása játszotta a legnagyobb szerepet.

A helyközi személyszállítás 2023. I. félévi teljesítménye 20%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A növekedés legnagyobbrészt a légi és a vasúti személyszállításnak tulajdonítható. A 2019. I. félévitől viszont még 8,6%-kal elmaradt a távolsági személyszállítás teljesítménye, mivel az autóbuszos forgalom a járvány előtti szintnél továbbra is jóval alacsonyabb volt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2023. I. félévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[12] (6,7 millió fő) az egy évvel korábbit 27%-kal meghaladta, a 2019. azonos időszakinak viszont 91%-át tette ki. Hosszabb időtávon, a pandémia enyhülésével párhuzamosan a havi utaslétszám tendenciájában egyre jobban közelíti a járvány előtti szintet, január óta már nagyjából a 2019 azonos időszaki kilenctizede körül mozog.

Jelentősen nőtt a mobilhálózatos adatforgalom

A távközlési ágazat meghatározó szegmensében, a mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2023. I. félév végi előfizetésszáma – a 2,4 milliónyi M2M-kártyávalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.^[13] együtt – az egy évvel korábbinál 1,8%-kal több, 13,7 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 4,6%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 7,3%-kal tovább csökkent, utóbbiak az I. félév végén a SIM-kártyák 22%-át tették ki. Ezzel párhuzamosan az egy évvel korábbinál 4,5%-kal kevesebb, 2,8 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, a fővonalak 82%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[14] száma 1,5%-kal csökkent.

A mobilhálózatból indított hívások száma az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest 2023 II. negyedévében 8,3%-kal kevesebb lett, a vezetékes hívásoké pedig 16%-kal tovább csökkent. A járvány okozta lezárások idején folytatott, mindkét szegmensre jellemző hosszabb beszélgetési idő a pandémia lecsengését követően némileg csökkent: egy mobilhívás átlagos ideje 3,3, a vezetékes telefonról indítottaké 6,0 perc volt, jellemzően ez utóbbiaké haladta meg jobban a járványt megelőző időszaki értéket.

2023. június végén a helyhez kötött (vezetékes és vezeték nélküli) internethez kapcsolódó előfizetések száma (3,5 millió darab) 2,8%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, amelyek a helyhez kötött előfizetéseknek már 42%-át tették ki. Az előfizetésszámot meghaladó ütemben, 24%-kal (51 milliárd forintra) nőtt a helyhez kötött internetszolgáltatás árbevétele az előző év II. negyedévéhez képest.

A helyhez kötött internet adatforgalmának éveken keresztül tartó lendületes növekedése 2022 elején megtorpant, míg a letöltési forgalom 2022 második felétől ismét emelkedett, addig a feltöltési forgalom csak 2023 II. negyedévében követte azt. Ekkor ismét mindkét irány esetén (25, illetve 4,7%-kal) nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest.

A mobiladat-előfizetések intenzív terjedésével összhangban továbbra is nőtt a mobilhálózat adatforgalma, 2023 II. negyedévében 29%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Csekély mértékben nőtt a vetésterület, a haszonállatfajok többségénél csökkent az állomány

2023. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe az előző évinél 0,6, a 2020-as azonos időpontinál 3,8%-kal nagyobb, 5 millió 111 ezer hektár volt. Ennek túlnyomó hányada (82%) szántóként, kisebb része gyepként (16%) hasznosult, a gyümölcsösök és a szőlőültetvények együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították.

A gazdálkodók az előző évinél 10 ezer hektárral nagyobb, millió 173 ezer hektár szántót használtak.

• Az őszi búza és a kukorica együtt a szántó 44%-át foglalta el. Az előbbi növényt az egy évvel korábbinál 9,5%-kal nagyobb (1 millió 37 ezer hektáron), az utóbbit 19%-kal kisebb területen (793 ezer hektáron) termesztették.

• Az olajos magvú növények közül a napraforgó kiterjedése az egy évvel korábbihoz képest 25 ezer hektárral 677 ezer hektárra csökkent, de még így is 3,5-szer nagyobb területen művelték, mint a repcét.

• A szója vetésterülete 2022-höz képest 13%-kal kisebb, 60 ezer hektár lett.

• A szamóca és a zöldségfélék együttes kiterjedése (80 ezer hektár) 1,4 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál, elsősorban a legnagyobb területen termesztett csemegekukorica (32 ezer hektár) vetésterületének emelkedése miatt.

• Járható üvegház és fólia alatt az egy évvel korábbinál kisebb területen, kevesebb mint 2 ezer hektáron gondoztak növényeket.

Az I. félévben az állattartás volumenét egyes haszonállatfajoknál kedvezőtlenül befolyásolta a munkaerő, az energia, valamint a takarmánynövények drágulása, valamint az egyes járványos állatbetegségek tartós jelenléte. 2023. június 1-jén a gazdaságméretet elérő állattartók körében:

• a sertésállomány (2,6 millió) 5,7%-kal kevesebb lett;
• a szarvasmarha-állomány (876,0 ezer) egy év alatt 3,0%-kal mérséklődött;
• a juhállomány (922,2 ezer) 0,7%-kal csökkent.
• a tyúkállomány (34,5 millió) 16%-kal gyarapodott az előző év azonos időpontjához képest.

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

Lassult a népesség természetes fogyása

2023. január–júniusban 41 915 gyermek született, csaknem ugyanannyi (0,3%-kal kevesebb), mint 2022 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában összesen 64 826-an haltak meg, 6,8%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Ebben az is szerepet játszott, hogy 2022 elejét még számottevően érintette a koronavírus-járvány utolsó nagyobb hulláma. Összességében 2023 január–júniusában az élveszületések száma kisebb mértékben csökkent a halálozásokénál, ami a természetes fogyás (22 911 fő) 17%-os csökkenését eredményezte.

A házasodási kedv az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest visszaesett, az év első hat hónapjában 20 897 pár kötött házasságot, 30%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. A féléven belül a rendszerint nagyobb esetszámú, júniusban kötött házasságok száma már kevésbé maradt el az egy évvel korábbitól, mint az év korábbi hónapjaiban kötötteké.

A foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliség is nőtt

A hazai munkaerőpiaci folyamatok II. negyedévi alakulását a bővülő foglalkoztatás, a növekvő munkanélküliség, ezáltal a 15–64 éves népesség gazdasági aktivitásának magas (77,8%-os) szintje mellett a potenciális munkaerő-tartalék (284 ezer fő) számának 11%-os növekedése, valamint az üres álláshelyek számának (80 ezer) 19%-os csökkenése határozta meg.

2023 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 724 ezer fő volt, ez 31 ezer fős (0,7%-os) bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, amely 17 ezer fővel (0,4%-kal) meghaladta a 2022. II. negyedévit. A létszámbővülés forrása a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának 31 ezer, illetve a külföldön dolgozók 7 ezer fős növekedése volt, ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számának 7 ezer fős csökkenése visszafogta az emelkedést. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt 0,4 százalékponttal 74,7%-ra nőtt, ez a korábbi évek II. negyedéveit tekintve rekordmagasnak tekinthető.

2023 II. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a mezőgazdaságban és az építőiparban alkalmazásban állókKözfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen.^[15] száma kissé csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ugyanakkor nőtt a dolgozók létszáma az iparban, többen dolgoztak a piaci és egyéb szolgáltatások területén, utóbbin belül jelentősen emelkedett az alkalmazásban állók száma a tudományos és műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban. A közszféra esetében az oktatásban és az egészségügyben bővült, a közigazgatásban csökkent a létszám.Egyes ágakban a létszámnövekedéshez hozzájárult a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása is, mivel 2022 szeptemberétől a katás egyéni vállalkozók egy része alkalmazottként dolgozott tovább.^[16]

2023 II. negyedévében a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 35 ezer fővel (23%-kal) 189 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,9%-ra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya 37,2-ről csökkent 36,3%-ra, az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza pedig 10,2-ről 9,6 hónapra mérséklődött.

Folytatódott a reálbérek csökkenéseA kereseti adatokat a munkáltatók teljes körére (alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetés teljeskörűen) közöljük.^[17]

2023. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 700 forint volt, 13,6%-kal több az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 383 800 forintot tett ki, amely szintén 13,6%-kal múlta felül az előző év január–júniusit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a 2023-ban végrehajtott jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mellett az a 2022. februári bázishatás határozta meg alapvetően, amelyet a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány számára kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz jelentett. Utóbbi hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezményekkel együtt számított nettó bérek növekedése egyaránt 2,7 százalékponttal lenne magasabb. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 370 200 forint volt, 13,6%-kal magasabb a 2022. január–júniusinál.

A fogyasztói árak kiemelkedő, 23,6%-os növekedése mellett a keresetek vásárlóereje 8,1%-kal visszaesett 2023 I. félévében. (A fegyverpénz hatását figyelmen kívül hagyva a reálbér csökkenése ebben az időszakban 5,9%-ra becsülhető.) Ezzel a reálbérek 2022 szeptembere óta tartó csökkenő tendenciája folytatódott, azonban kedvezőbb képet vetít előre, hogy a féléven belül májusban és júniusban mérsékeltebben, 3,0, illetve 3,4%-kal csökkent a keresetek vásárlóereje.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 517 600 forintra becsülhető, 16,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 437 900 forint volt, ez 16,5%-os növekedést jelent az előző év január–júniusihoz képest, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 303 500 forintot tett ki, 15,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 17,8%-kal 571 300 forintra, míg a költségvetésben 0,5%-kal 512 100 forintra nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az utóbbi, lényegesen visszafogottabb emelkedés hátterében – amely leginkább a közigazgatás, védelem területét érintette – a már említett 2022. februári bázishatás áll, ennek hatását kiszűrve a költségvetésben a bruttó átlagbér növekedése 12,1%-ra becsülhető. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 538 800 forintos keresete 11,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

[1]:↑ Forrás: az Eurostat október 2-i adatai.

[2]:↑ Budapest és a vármegyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.

[3]:↑ A holland gáztőzsdén. Forrás: Dutch TTF Natural Gas Futures Historical Prices - Investing.com

[4]:↑ Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség.

[5]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a vármegyék ipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.

[6]:↑ Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

[7]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[8]:↑ Budapest és a vármegyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.

[9]:↑ Budapest és a vármegyék lakásépítésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.

[10]:↑ Budapest és a vármegyék a kiskereskedelmi üzletek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. negyedévi száma tartalmazza.

[11]:↑ A turisztikai szálláshelyek a kereskedelmi, illetve magán- és egyéb szálláshelyek összességét jelentik. Budapest és a vármegyék turisztikai szálláshelyeinek forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványának 2023. I. félévi száma tartalmazza.

[12]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[13]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.

[14]:↑ Kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[15]:↑ Közfoglalkoztatottak nélkül, munkáltatók teljes köre: alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetés teljeskörűen.

[16]:↑ Egyes ágakban a létszámnövekedéshez hozzájárult a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása is, mivel 2022 szeptemberétől a katás egyéni vállalkozók egy része alkalmazottként dolgozott tovább.

[17]:↑ A kereseti adatokat a munkáltatók teljes körére (alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetés teljeskörűen) közöljük.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu