A kedvezőtlen világgazdasági tendenciák miatt 2022 I. félévének hazai gazdasági folyamatait a növekedő energiaárak, az infláció és az energiaellátás körüli bizonytalanság határozta meg. Az energiahordozók importja egy év alatt közel háromszorosára drágult, ami rontotta a külkereskedelmi egyenleget, és beépült számos termék és szolgáltatás árába. A kihívások dacára tovább nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ehhez az aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével mindegyik gazdasági ág hozzájárult.

A munkaerőpiacon folytatódtak a kedvező tendenciák, bővülő foglalkoztatás mellett a keresetek tovább emelkedtek, ami az év elején folyósított juttatásokkal (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés) együtt jelentős lökést adott a fogyasztásnak. Ezzel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom február és május között kiemelkedően nőtt, júniusra viszont lelassult a növekedés, amiben az inflációs környezet is szerepet játszhatott.

A halálozások száma jelentősen csökkent az egy évvel korábbi, alapvetően a Covid19-járvány miatti, rendkívül magas bázishoz képest. A születésszám ennél mérsékeltebben csökkent, így a népesség természetes fogyása számottevően lassult a 2021. I. félévihez mérten.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Az orosz–ukrán háború került a globális folyamatok középpontjába

2022 I. félévében a világgazdasági folyamatokat jelentősen befolyásolták az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben hozott politikai és gazdasági döntések. A Covid19-járvány kitörése óta akadozó globális termelési és értékesítési láncokat újabb sokk érte, és ezúttal olyan létfontosságú területeken is zavarok keletkeztek, mint az élelmiszer- és az energiaellátás. Ezek az egyes régiókat – a helyben elérhető erőforrások függvényében – eltérő mértékben érintették. Az élelmiszerszállításokkal kapcsolatos bizonytalanságok – amelyekben a szélsőséges időjárás miatti terméskiesés is szerepet játszott – elsősorban Afrikában, az energiaellátási kockázatok főleg Európában jelentkeztek. A háború nyomán felboruló piaci viszonyok következtében az energiahordozók, egyes nyersanyagok és mezőgazdasági termékek a korábbinál is nagyobb ütemben drágultak, miáltal sok országban tovább gyorsult az infláció. Az inflációs nyomás csökkentése érdekében a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája szigorodott, és az MNB is folytatta a 2021 júniusában elkezdett kamatemelési ciklusát, amely során a hazai jegybanki alapkamat mértéke a történelmi mélypontot jelentő 0,6-ről 2022. augusztus végére 11,75%-ra nőtt. (A háború kitörésekor 3,4% volt az irányadó ráta.)Forrás: Magyar Nemzeti Bank.^[1]

A globális folyamatokat leginkább befolyásolni képes nemzetgazdaságok közül az Egyesült Államokban az I. negyedévben 3,5, a II. negyedévben 1,7%-kal nagyobb volt a bruttó hazai termék (GDP) volumene, mint az előző év azonos időszakában. A II. negyedévre főleg a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme lassult le, amiben fontos szerepe lehetett a magas inflációnak is. A megelőző negyedévhez viszonyítva 2022 I. és II. negyedévében is csökkent az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye, így az amerikai gazdaság technikai értelemben recesszióba fordult. Kínában a globális kihívások mellett az országot sújtó újabb járványhullámok, illetve az ezeket kísérő szigorú lezárások jelentősen visszafogták a gazdaság teljesítményét. Az ázsiai ország GDP-je az I. negyedévi 4,8%-os növekedést követően a II. negyedévben mindössze 0,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez a pandémia okozta, 2020. I. negyedévi visszaesés óta a legkisebb bővülésnek számít.Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[2]

A szűkebb gazdasági környezetünket jelentő Európai Unió gazdaságpolitikáját a háború kitörése óta nagyrészt az Oroszországgal szembeni szankciók, illetve az azokra adott válaszlépések következményei határozzák meg. Az unió gazdasági teljesítménye (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint) az I. negyedévben 5,5, a II. negyedévben 4,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Az EU legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban továbbra is meglehetősen alacsony (3,5, illetve 1,7%-os) volt a növekedés mértéke. A visegrádi országok közül hazánkban és Lengyelországban mindkét negyedévben az uniós átlagnál nagyobb, Szlovákiában és Csehországban pedig annál kisebb mértékben nőtt a gazdasági teljesítmény.Forrás: Eurostat.^[3]

A magyar gazdaság dinamikus bővüléséhez a legtöbb gazdasági terület hozzájárult

2022 I. félévében a magyar gazdaság teljesítménye (a kiigazítás nélküli adat szerint) 7,3%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye meghaladta az egy évvel korábbit, és többségük már kilábalt a járvány okozta csökkenésből.

Kiemelkedő (61%-os) volt a növekedés a pandémia alatt leginkább visszaeső szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, amelynek bruttó hozzáadott értéke 14%-kal már a járvány előtti, 2019. I. félévi szintet is meghaladta. Szintén alacsony bázishoz képest nőtt jelentősen (17, illetve 21%-kal) a művészet, szabadidő, valamint a szállítás, raktározás teljesítménye. Az üzleti szolgáltatások (szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység) iránti kereslet alapvetően a gazdasági konjunktúraciklusokat követi, így a járvány alatti visszaesés után újból emelkedő pályára állt, 2022 I. félévében 14%-kal bővült. Ezeken túl a gazdaság olyan területei is számottevően nőttek, amelyek teljesítménye már egy évvel korábban is magas szinten volt: az információ, kommunikációban 13, a kereskedelemben 8,4%-kal emelkedett a hozzáadott érték volumene. Az ipar teljesítménye 4,4%-kal haladta meg a 2021. I. félévit. Ehhez az ipari ágazatok többsége hozzájárult, leginkább a villamos berendezés gyártása és az élelmiszeripar. Az építőipar hozzáadott értékének volumene 6,3%-kal nőtt, amit elsősorban az I. negyedévi növekedés okozott. A mezőgazdaság teljesítménye a súlyos aszály következtében 23%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz mérten.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztásának volumene 9,9%-kal nagyobb volt, mint 2021 I. félévében, jelentősen hozzájárulva a dinamikus gazdasági növekedéshez. A fogyasztás felpörgésében a keresetek emelkedése mellett az olyan pluszforrások is szerepet játszottak, mint az szja-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj folyósítása.

A fogyasztással szemben a külkereskedelem visszafogta a GDP bővülését, az import volumene az exportét meghaladó mértékben emelkedett, és – az előző félévhez hasonlóan – ezúttal is negatív volt a forgalom egyenlege.

Ismét rekordot döntött a beruházások volumene

A beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 7,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A felhalmozás jelentős részét lefedő beruházások esetében 2022 I. félévében folytatódott a 2021 II. negyedévében kezdődött bővülés. Az 5964 milliárd forint összértékű fejlesztés volumene 8,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, amivel – az első féléveket tekintve – rekordszintre emelkedett.

A beruházások élénkülésében az I. negyedévben még a vállalkozások fejlesztései játszották a főszerepet, a II. negyedévben viszont már a háztartások növekvő aktivitása járult hozzá nagyobb mértékben a beruházások bővüléséhez, miközben a vállalkozások és a költségvetés aktivitása kisebb mértékben emelkedett.

A beruházási teljesítmény 53%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások fejlesztéseinek volumene a félév folyamán 7,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A beruházások 12%-át realizáló költségvetési szerveknél viszont a szigorodó költségvetési politika hatására 4,1%-os csökkenés következett be.

Anyagi-műszaki összetétel szempontjából a tovább fokozódó beruházási aktivitás az I. félévben a teljesítményérték 59%-át képviselő építési beruházások 5,3%-os és a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházások 13%-os növekedésének volt köszönhető.

A beruházások alakulását leginkább befolyásoló gazdasági területek közül az I. félévben:

• A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (28%-át) megvalósító feldolgozóipar fejlesztései jelentősen (24%-kal) bővültek, elsősorban a nagy súlyú villamos berendezés gyártása területén, a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhetően. Az élelmiszeripar, valamint a kohászat, fémfeldolgozás területén is növekedtek a beruházások, ugyanakkor a járműgyártás és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar fejlesztései csökkentek.
• A második legnagyobb beruházó, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21%-át megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén jelentősen (13%-kal) emelkedett, ami a bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések mellett elsősorban az együttesen meghatározó súlyt képviselő lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások kiemelkedő növekedésének eredménye.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene 7,9%-kal csökkent, többek között a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások bázisidőszakitól elmaradó beruházásai, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése miatt.
• A kereskedelmi beruházások volumene 4,9%-kal csökkent, elsősorban a kiskereskedelmi üzletek 2021-ben regisztrált kiugróan magas fejlesztéseinek befejeződése és a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások visszafogottabb beruházásai folytán.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye jelentősen, 23%-kal bővült az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest (2021 I. félévében 19%-kal visszaesett a fejlesztések volumene), amihez leginkább az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak emelkedése járult hozzá.
• A közigazgatás területén, elsősorban a központi költségvetési szervek fejlesztései nyomán, 4,0%-kal nőtt a beruházási volumen. 

A nemzetgazdasági beruházások 2022. I. félévi, 8,1%-os volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá, melyet növelt az ingatlanügyletek, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye is, ugyanakkor a szállítás, raktározás és a művészet, szabadidő teljesítménycsökkenése visszafogta azt.

A termék-külkereskedelem mérlege jelentősen romlott, a szolgáltatás-külkereskedelemé javult

2022. I. félévben a termékexport euróban számított értéke (69,7 milliárd euró) 17, az -importé (71,9 milliárd euró) 28%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A forgalom értéke mindkét irányban rekordnagyságú volt, a járvány előtti, 2019. I. félévinél 26, illetve 38%-kal több. Ugyanakkor az I. félév során 2,2 milliárd eurós passzívum keletkezett, aminél nagyobb hiány 2004-ben volt utoljára. Az egyenleg 5,6 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest, amekkora mértékű romlás 1999 – az euróban rendelkezésre álló idősor kezdete – óta még nem történt.

2022. I. félévben az áruforgalom volumene kivitelben 2,3, behozatalban 4,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom szintje nemcsak euróban, hanem változatlan áron számítva is rekordot döntött, és a járvány előtti, 2019. I. félévi szintet az export 12, az import pedig 15%-kal haladta meg.

A két fő országcsoport közül az egyenleg az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben nagyobb mértékben romlott, ebben a relációban a passzívum 3,0 milliárd euróval nőtt, és 5,1 milliárd eurót tett ki. Ezen belül:

• Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 2,1 milliárd euróval romlott, ugyanis az onnan érkező behozatal értéke 3,5 milliárd euróval nőtt. A partnereink közül a legnagyobb mértékben az Oroszországgal lebonyolított kereskedelem mérlege vált kedvezőtlenebbé (2,6 milliárd euróval), alapvetően a jelentősen dráguló energiahordozó-importtal összefüggésben. Az energiahordozók forgalma nélkül az orosz relációjú egyenlegünk mindössze 313 millió euróval romlott, ami szinte teljes egészében a harmadával visszaeső exportunknak tulajdonítható.
• Az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere mérlege 1,7 milliárd euróval romlott. 2022 I. félévében a Kínával lebonyolított áruforgalom egyenlege – az egy évvel korábbihoz képest 0,8 milliárddal nagyobb – 3,7 milliárd eurós deficitet mutatott, ami valamennyi partnerünk közül a legnagyobb hiányt jelenti.

Az Európai Unióval folytatott kereskedelemben 2,6 milliárd euróval csökkent az aktívum, és 2,9 milliárd eurót tett ki. Nemcsak uniós partnereink, hanem a világ összes országa közül a legnagyobb többlet (2,4 milliárd euró) Németország vonatkozásában alakult ki. Az EU-n belül a legnagyobb mértékben, 1,8 milliárd euróval a Szlovákiával lebonyolított forgalom egyenlege romlott 2021 I. félévéhez képest, döntően a 232 millióról 1,7 milliárd euróra növekedett villamosenergia-importunk hatására. Az Ausztriával folytatott árucsere egyenlege 1,5 milliárd euróval vált kedvezőtlenebbé, amiben a legfontosabb tényezőt a 164 millióról 1,1 milliárd euróra növekedett gázimport jelentette.

A villamos gépek, készülékek, műszerek nemcsak a gépek és szállítóeszközök, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját jelentették, úgy az exportban, mint az importban. Kivitelük – részben a dinamikusan bővülő elektromosakkumulátor-gyártás következtében – 17, behozataluk 16%-kal nőtt euróban az egy évvel korábbihoz képest. A közúti járművek exportértéke ezzel szemben 1,5%-kal csökkent, összefüggésben a termelést akadályozó alapanyaghiánnyal. Az import ezzel szemben 3,9%-kal bővült, és ez az árucsoport mindkét forgalmi irányban külkereskedelmünk második legnagyobb forgalmú termékkörét jelenti.

A feldolgozott termékeken belül a legfontosabb árucsoportot mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított exportja 7,6, importja 0,4%-kal több volt a 2021. I. félévinél.

Az energiahordozók importja volumenben mérve 1,3%-kal mérséklődött, folyó áron – euróban számítva – viszont a 2,8-szeresére bővült. Az idetartozó árucsoportok beszerzésére fordított összegek jellemzően a többszörösükre nőttek, például a villamos energiáé a 4,2-szeresére, a természetes és mesterséges gázé pedig a 3,5-szeresére.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek változatlan áron számított forgalma kivitelben 0,9%-kal mérséklődött, behozatalban 12%-kal nőtt a 2021. I. félévihez képest. Agrárjellegű kivitelünk legfontosabb árucsoportját a gabona és gabonakészítmények jelentik, amelyek 1,2 milliárd eurós forgalma 15%-kal több volt az egy évvel korábbinál.

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export euróban számított, 2022. I. félévi értéke 29, az importé 24%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bevételek értéke 12,6 milliárd eurót tett ki január–júniusban, 2,1%-kal kevesebbet, mint a járvány által még nem érintett, az I. féléveket tekintve rekordmagas összeget felmutató 2019. I. félévben. A kiadások értéke 9,1 milliárd euró volt, valamelyest (1,8%-kal) meghaladva a három évvel ezelőtti, idáig rekordmagas szintet.

Szolgáltatás-külkereskedelmünk 3,5 milliárd eurós többlettel zárta az első félévet, ami a mérleg 1,1 milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A jelentős javulás ellenére az aktívum tizedével kevesebb volt a járványt megelőző három év (2017–2019) I. féléveinek átlagos többleténél.

A mérleg az EU-n kívüli országokkal szemben nagyobb mértékben javult, mint az uniósokkal (593, illetve 495 millió euró). Az egyenleg az I. félévben valamennyi országcsoporttal aktív volt, és a többlet összege is számottevőbb volt az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben, mint az uniósban (2,0, valamint 1,6 milliárd euró).

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása legnagyobbrészt a turizmusnak köszönhető, amelynek mérlege 505 millió euróval lett kedvezőbb. A legnagyobb aktívum is a turizmusban, továbbá a szállítási szolgáltatásokat illetően keletkezett (egyaránt 1,3 milliárd euró), a bérmunka-szolgáltatások esetében pedig 655 millió eurós volt a többlet.

A kormányzati szektor 2,8%-os hiánnyal zárta az I. félévet

2022 I. félévében a kormányzati szektor hiánya 893 milliárd forint volt, amely a GDP 2,8%-ának felelt meg. Az egyenleg értékben 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal javult a 2021. I. félévihez képest.

A kormányzati szektor 2022. I. félévi bevétele (13,3 ezer milliárd forint) 27%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A termelési és importadókból származó bevétel 19, ezen belül az áfabevétel 27%-kal bővült. A jövedelemadó-bevétel 58%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családok számára visszatérített személyi jövedelemadó hatására, ami – az eredményszemléletű elszámolással összefüggésben – a bázisidőszaki bevételt csökkentette. Az egyéb bevételek 46%-kal bővültek, főként az EU-transzferek növekedésének köszönhetően.

A kiadások értéke (14,2 ezer milliárd forint) a bevételekénél kisebb mértékben, 18%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kiadási tételek közül az egyéb kiadások negyedével nagyobb lett. A kormányzati szektorban dolgozó munkavállalóknak kifizetett jövedelemtömeg 18%-kal emelkedett, azzal is összefüggésben, hogy a fegyveres szerveknél 6 havi „fegyverpénzt” fizettek ki. A pénzbeni társadalmi juttatások 17%-kal nőttek.

Tovább emelkedett a regisztrált vállalkozások száma

A járvány 2020. márciusi kitörését követően rövid ideig csökkent a regisztrált vállalkozások száma, júniustól azonban ismét emelkedett. Ez a tendencia a 2020 és 2021 végén tapasztalt átmeneti csekély mérséklődést leszámítva folytatódott. 2022. június végén közel 1,9 millió vállalkozást tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 1,9, a járvány kirobbanása előtti, 2019. júniusinál 5,5%-kal többet. Ezzel a vállalkozások száma az eddigi legmagasabbra emelkedett. A növekedéshez mind a társas, mind az önálló vállalkozások hozzájárultak, utóbbiak körében elsősorban az egyéni vállalkozók száma gyarapodott, egy év alatt 5,3%-kal, de a közeljövőben a jogszabályok változása miatt az egyéni vállalkozók körének jelentős átrendeződése várható.

2022 I. félévében 68 ezer új vállalkozást jegyeztek be, az egy évvel korábbinál 6,2%-kal kevesebbet. Ezt elsősorban a társas vállalkozások számának közel 19%-os visszaesése eredményezte, miközben az önálló vállalkozók száma is csökkent (2,1%-kal). Utóbbin belül az egyéni vállalkozóké viszont 0,4%-kal emelkedett.

A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók köre 2020 áprilisában volt a legnagyobb (108 ezer), azóta számuk elsősorban a járvány hullámzásával összefüggésben változott. 2022 februárjától májusig ismét csökkent a működésüket felfüggesztők száma, majd egy hónap alatt június végére 2,1%-kal nőtt. Ekkor mintegy 86 ezer, az összes egyéni vállalkozó 14,2%-a szüneteltette működését. Arányuk az egy évvel korábbihoz képest 2,0 százalékponttal lett kevesebb, a gazdaság több területén azonban nagyobb arányban kényszerültek átmeneti leállásra.

Termelői és importoldalról a fogyasztói árakra erős nyomás nehezedett

A jelentősen dráguló nyers- és alapanyagok, a növekvő termelői és szállítási költségek az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak nagymértékű emelkedését okozták, ami áttevődött a fogyasztási cikkek piacára. A lakossági többletjövedelmek miatt tavasszal számottevően bővülő kiskereskedelmi forgalom és a nemzetközi infláció begyűrűzése a külkereskedelmi árakon keresztül szintén emelte az árszínvonalat. A júliusban életbe lépett adóbevétel-növelő intézkedések (az extraprofitadó, a kiskereskedelmi különadó, a népegészségügyi termékadó és a tranzakciós illeték szabályainak módosítása, az alkohol- és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése) inflációnövelő hatását tompítja, hogy az alapvető élelmiszerekre és az üzemanyagokra bevezetett árstopot 2022. december 31-ig meghosszabbították.

Júliusban átlagosan 13,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, az új évezredben nem mértünk ennél nagyobb 12 havi drágulást. Túlnyomó részben külső hatásokra vezethető vissza, hogy a 2021. január‒júliusi 4,2% után 2022. január‒júliusban 10,0%-ra gyorsult a fogyasztói árak előző év azonos időszakához viszonyított emelkedése.

Az Európai Unió többi tagországában is élénkült az árdinamika. Az Eurostat által közölt harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint január‒júliusban az infláció 3,9 (Franciaország) és 15,2 százalékpont (Észtország) közötti mértékben gyorsult a 2021. január‒júliusban mért, az előző év azonos időszakához viszonyított árnövekedési ütemhez képest. Az év első hét hónapjában a balti államokban volt a legnagyobb (14% és afeletti), Franciaországban és Máltán a legkisebb az infláció (egyformán 5,3%) az unióban. A visegrádi országokban a magyarországit (10,4%) és a közösségi átlagot (8,0%) meghaladó mértékben emelkedtek az árak: Csehországban 13,3, Lengyelországban 11,4, Szlovákiában 10,5%-kal.

Magyarországon az év első hét hónapjában az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, a háztartási energia, fűtésé a legkevésbé az előző év azonos időszakához képest. A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó maginfláció 2022. január‒júliusban (11,1%) meghaladta az általános árszínvonal emelkedését. A nyugdíjasok körében az árnövekedés az átlagosnál valamelyest kisebb (9,9%) volt.

A gyorsuló inflációban az iparcikkek és a járműüzemanyagok révén számottevő szerepe volt az ipari termelői árak január‒júliusban bekövetkezett 29,2%-os emelkedésének. Utóbbihoz az alapanyagok és az energiahordozók drágulása mellett hozzájárult a bérek növekedése és a forint főbb devizákkal szembeni gyengülése is. Az I. félévben a visegrádi országok közül a magyarországi áremelkedés mértéke (27,5%) a szlovákiaihoz (29,0%) hasonlóan az uniós átlagnál (26,9%) nagyobb, Csehországban (18,7%) és Lengyelországban (21,4%) annál kisebb volt. Hazánkban az ipari belföldi értékesítési árak az év első 7 hónapjában átlagosan 42,0, az exportárak 22,7%-kal nőttek 2021 hasonló időszakához viszonyítva, utóbbi alacsonyabb növekedését az energiatermelő ágazatok exporton belüli kis súlya is befolyásolta.

A hazai fogyasztásban 6,5%-os részesedésű járműüzemanyagok január‒júliusi 13,4%-os drágulása 0,9 százalékponttal járult hozzá a 10,0%-os inflációhoz. A gazdaság járvány utáni újraindulása és az orosz-ukrán konfliktus okozta olajárrobbanás hatásainak megfékezésére 2021. november 15-től 2022. december 31-ig a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forinton rögzítették.2022. július 30-tól csak a természetes személyek által üzemeltetett magyar rendszámú és forgalmi engedélyű gépjárművekbe, a taxikba, illetve a mezőgazdasági gépekbe lehet kedvezményes áron tankolni.^[4]

A keresletnövekedés és az ellátási bizonytalanság hatására nemcsak a kőolaj, hanem a többi energiahordozó is drágult. A holland gáztőzsdénForrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures, Letöltés dátuma: 2022. augusztus 19.^[5] például a földgáz júliusi átlagára (megawattonként 190,915 euró) 4,7-szer nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A hazai áramtőzsdénForrás: hupx/historikus-adatok, Letöltés dátuma: 2022. augusztus 19.^[6] ugyanezen időszak alatt 3,9-szeresére, megawattonként 371,10 euróra nőtt a villamos energia havi elszámolási ára. Mindezek következtében az energiaipar hazai értékesítési árai az év első 7 hónapjában átlagosan 71,7%-kal emelkedtek, ami a hatósági árszabályozásnak köszönhetően az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés fogyasztói árában nem jelentkezett. (A tűzifa viszont 10,0%-kal drágább volt.)

A fenti tényezők hatására a továbbfelhasználásra termelő ipari ágazatok belföldi értékesítési árainak emelkedése január‒júliusban 33,9%-ra gyorsult. Ezen belül a nagy energiaigényű, illetve a szénhidrogéneket alapanyagként felhasználó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, illetve a vegyi anyag, termék gyártása területén nőttek az árak a legjelentősebben (85,9, illetve 54,1%-kal).

A fogyasztási kiadások között a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek árai január‒júliusban 16,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezáltal ez a főcsoport 4,6 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz. Uniós összehasonlításban, az erre alkalmas harmonizált fogyasztóiár-index alapján a magyarországi élelmiszerár-emelkedés mértéke (18,5%) magasnak számított, ennél nagyobb drágulást csak Litvániában (21,6%) és Bulgáriában (19,3%) mértek. Ezt jelentős részben az okozta, hogy az élelmiszer-termékpályán a termelői árak január‒júliusban a tagországok közül hazánkban nőttek (18,5%-kal) a leginkább.

Az alapvető élelmiszerek drágulásának mértéke termékenként számottevően különbözött ‒ a cukor ára nőtt a legkevésbé, 5,6%-kal, a margariné a leginkább, 40,6%-kal ‒ az alapanyagárak változásának és egyes alapvető élelmiszerekreA 6/2022. (I. 14.) kormányrendelet szerint a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó étolaj, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a házisertés-comb, valamint a csirkemell, csirkefarhát bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb 2022. február 1-jétől, mint a 2021. október 15-én alkalmazott ár. Az eredetileg május 2-áig meghirdetett hatósági árstopot december 31-ig meghosszabbították.^[7] bevezetett központi árszabályozásnak a függvényében. Az élelmiszerárak változása kapcsolatban van a mezőgazdasági termelői árak 2022. január‒júliusi 44,5%-os növekedésével, ami a növényi és kertészeti termékek 49,8, és az állatok és állati termékek 32,7%-os áremelkedéséből tevődött össze.

A növényi és kertészeti termékek árainak növekedését alapvetően a gabonafélék és az olajos magvú növények nagymértékű drágulása okozta. Ez összefüggésbe hozható a készletek csökkenésével, az orosz–ukrán háború és az időjárási hatások (például az egész Európára kiterjedő nyári aszály) okozta bizonytalan termés- és ellátási kilátásokkal. Az év első hét hónapjában az árpa termelői átlagára 87,4, a búzáé 84,1, a repcéé 71,5, a kukoricáé 59,7, a napraforgóé 53,2%-kal nőtt 2021 azonos időszakához képest, felvásárlási átlagáruk a késő tavaszi, kora nyári hónapokban rekordmagasságot ért el. A drágulás következtében július utolsó hetében az étkezési és a takarmánybúza hazai termelői árai alig maradtak el a főbb európai átvevőhelyeken rögzített legmagasabb árakéhoz képest.Forrás: Agrárközgazdasági Intézet, Piaci Árinformációs Rendszer aki.gov.hu/nemzetkozi-arak, Letöltés dátuma: 2022. szeptember 5.^[8] A takarmánykukorica és a takarmányárpa esetében a magyarországi árak ekkor nemzetközi összehasonlításban az alacsonyabbak közé tartoztak.

A mezőgazdasági termelői árak emelkedése továbbgyűrűzött a fogyasztói árakba is, emiatt például január‒júliusban a kenyeret 33,6, a száraztésztát 29,7, a péksüteményeket 24,0, a lisztet 20,9, az étolajat 13,7%-kal magasabb áron lehetett megvásárolni az egy évvel korábbinál.

A burgonya termelői ára január‒júliusban az előző évi csökkenést követően 18,8, a zöldségféléké 22,7%-kal nőtt. A gyümölcsök felvásárlási ára ezzel szemben 1,3%-kal mérséklődött a kínálat bővülésével összefüggésben. Ezzel párhuzamosan a burgonya fogyasztói ára az év első hét hónapjában 19,9, a friss zöldségé 14,8%-kal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában. A friss hazai és déligyümölcsöt a termelői árak csökkenése ellenére a fogyasztók január‒júliusban az egy évvel korábbinál 11,3%-kal drágábban tudták megvásárolni. Az élelmiszerekhez kapcsolódó munkahelyi előfizetéses és az éttermi étkezés fogyasztói árai az átlagosnál valamivel kisebb mértékben (15,5, illetve 15,4%-kal), a bölcsődei, óvodai, valamint az iskolai étkezés tarifái mérsékelten (1,9, illetve 2,1%-kal) növekedtek.

2022. január‒júliusban az élő állatok és állati termékek termelői ára átlagosan 32,7%-kal emelkedett, ezen belül:

• a vágócsirke 42,5, a vágómarha 36,1%-kal drágult. Előbbi felvásárlási ára 2021. januártól a növekvő állattartási költségek hatására szinte folyamatosan, utóbbié kisebb ingadozásokkal tarkítva nőtt, és 2022. júliusban mindkettőé korábban nem tapasztalt szintre (449, illetve 699 forint/kilogramm) emelkedett. Ezzel összefüggésben január‒júliusban a baromfihúst 28,4, a marhahúst 27,0%-kal drágábban kínálták az üzletekben, mint az előző év azonos időszakában.

• A vágósertés ára az élénkülő kereslet és a sertéshizlalással összefüggő ráfordítások drágulása következtében 29,9%-kal emelkedett. A vágósertés felvásárlási ára korábban nem volt olyan magas, mint júliusban (kilogrammonként 605 forint). Utóbbi hatása a fogyasztói árakban csak részben jelent meg, a sertéscombra bevezetett árplafonnak köszönhetően. A sertéshús ugyanis január‒júliusban az átlagosnál kisebb mértékben (7,6%-kal) drágult a kiskereskedelemben.
• Az állati termékek közül a tehéntej termelői ára január‒júliusban 31,9, az étkezési tyúktojásé 21,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában a tej fogyasztói ára átlagosan 18,5, a tejtermékeké 26,3, a sajté 30,8, a tojásé 23,1%-kal nőtt.

A drágulás ellenére a főbb vágóállatok július utolsó heti hazai felvásárlási árai az uniós átlag alatt maradtak. Ezen belül a vágóüszőért egyik tagállamban sem kínáltak az itteninél kevesebbet, a vágótehénért is csak Szlovákiában. A vágócsirke feldolgozói ára ebben az időszakban 4, a vágósertés vágóhídi ára 8 tagországban volt a magyarországinál alacsonyabb.

Az agrártermelésben felhasznált erőforrások is jelentősen drágultak. A mezőgazdasági ráfordítási árak 2022 I. félévében 41%-kal emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, a folyó termelőfelhasználás és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 45, illetve 14%-os növekedése eredőjeként. A folyó termelőfelhasználás főbb tételei közül a műtrágyák ára nőtt a leginkább, több mint a háromszorosára. Ezen belül a nitrogénműtrágyák 3,5-szeresére drágultak, mivel az előállításukhoz felhasznált földgáz ára történelmi csúcsra emelkedett. A foszforműtrágyák 83%-os drágulása összefügg a kitermelési és a feldolgozási költségek növekedésével és a globális kínálatot meghaladó kereslettel. A világpiaci kereskedelem beszűkülése húzódik meg a káliumműtrágyák közel 2,5-szeres árnövekedése mögött. Az emelkedő alapanyagárak következtében a takarmányok 39%-kal kerültek többe. A növényvédő szerek ára 17, az állatgyógyászati készítményeké 10%-kal nőtt. Az elektromos áram és a fűtőanyagok egy év alatt bekövetkezett 65, illetve 54%-os áremelkedése legfőképp az üvegház és fóliatakarás alatti termelést folytató kertészetek, az állattartó telepek és a terményszárítással foglalkozó gazdálkodók számára okozhat jelentősebb költségnövekedést.

Az élelmiszerek mellett a tartós fogyasztási cikkek drágultak a leginkább január‒júliusban az előző év azonos időszakához képest. A készterméket forgalmazók a piaci verseny mellett is kénytelenek voltak a növekvő alapanyag- és energiaköltségeket a fogyasztói árakban érvényesíteni. A termékkörben a nagyobb részaránnyal rendelkező szobabútorokat az egy évvel korábbinál 16,8, a használt személygépkocsikat 13,7, az újakat 10,6, a televíziókat 7,8%-kal magasabb áron értékesítették. A fogyasztásban 4‒11%-os súlyú főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése a korábbi jövedékiadó-emelések miatti magas bázishoz képest 7,6%-ra lassult. A ruházkodási cikkek fogyasztói ára 2022 első hét hónapjában átlagosan 4,1%-kal nőtt, ezen belül a férfiruházat 5,0, a gyermekruházat 3,7, a női ruházat 3,5%-kal drágult.

A szolgáltatások fogyasztói árát legfőképp a növekvő bérek, illetve a teljesítés során felhasznált anyagok és termékek áremelkedése alakította. Január‒júliusban egyes élőmunka-igényes szolgáltatások, például a lakásjavítás, -karbantartás (19,0%), a járműjavítás, -karbantartás (13,9%), a háztartási berendezés javítása (12,6%), az egészségügyi szolgáltatás (7,5%) az átlagosnál (6,0%) nagyobb mértékben drágultak. A kommunális szolgáltatások (víz, csatorna, szemétszállítás) árai és a munkahelyre, iskolába történő utazás tarifái nem módosultak. A helyi tömegközlekedési díjak 3,8%-kal mérséklődtek, ennek oka az, hogy néhány településen mindenkinek vagy bizonyos korcsoportba tartozók számára ingyenessé tették a közösségi közlekedést. A telefon-, internethasználatért az egy évvel korábbinál 1,6%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Az iparhoz és a mezőgazdasághoz hasonlóan az építőiparban is dinamikusan emelkedtek a termelői árak: az I. negyedévi 21%-os áremelkedés után, a II. negyedévben átlagosan 25%-kal haladták meg az építőipari termelői árak az egy évvel korábbit. (A féléves árváltozás 23%-ot tett ki.) Ezzel tovább gyorsult az áremelkedés, amit a költségek növekedése, különösen az energia és egyes építőanyagok ipari termelői árának jelentős drágulása okozott (például a műanyag építőanyagok júniusi ára 60, a fűrészáruké 51, az égetett agyag építőanyagoké 30, a cement-, mész- és gipsztermékeké 25%-kal múlta felül az egy évvel korábbit). Az előző negyedévihez viszonyítva is erőteljesen, 7,6%-kal növekedtek az építőipari árak. Ehhez hasonló mértékű drágulást a 2008-ban kirobbant pénzügyi-gazdasági világválság óta nem mértek az építőiparban. A megfigyelt építményalcsoportok közül leginkább (30%-kal) az ipari épületek és raktárak építése drágult 2021 II. negyedévéhez képest, de a szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek, a szállodák, valamint a nagy- és kiskereskedelmi létesítmények kivitelezési költségei is jelentősen (25%-kal) emelkedtek, ahogy az egy-, illetve többlakásos épületek építése is ugyanennyivel került többe.

Az árutermelő ágazatokkal (mezőgazdaság, ipar, építőipar) szemben továbbra is jóval mérsékeltebb árdinamika jellemezte a szolgáltatásokat, viszont 2021 második felétől gyorsuló ütemben drágulnak. 2022 I. negyedévében a szolgáltatási kibocsátási árakAz EBS- (European Business Statistics, 2152/2019) rendelet 2021. évi hatályba lépése óta az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási területek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.^[9] 6,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A 2016 I. negyedévéig visszamenőleg rendelkezésre álló idősorban idáig még nem történt hasonló mértékű árnövekedés. A megfigyelt szolgáltatások közül – a távközlés (–4,9%) kivételével – valamennyi szolgáltatás többe került az I. negyedévben. Az árak átlagos változására a legnagyobb hatással

• részben a gázolaj megugró piaci ára miatt a szárazföldi és csővezetékes szállítás (7,7%),
• a bérletidíj-emelkedéssel összefüggésben az ingatlanügyletek (7,4%),
• az élelmiszer-alapanyagok drágulása és a keresetek növekedése következtében a vendéglátás (11,3%), valamint
• a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység (5,8%) drágulása volt.

2022 I. félévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a korábbiakhoz képest kiugróan, exportban 20, importban 28%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A behozatali árak nagyobb arányú növekedése hatására a cserearány jelentősen, 6,5%-kal romlott. A külkereskedelmi árarányok kedvezőtlen változása összefüggést mutat az energiahordozók árrobbanásával, amelyek importja a 2021. I. félévhez képest a 2,9-szeresére drágult.

2022 I. félévében az árszintnövekedés nagyrészt a devizaárszint emelkedéséből fakadt, amelyet fokozott a forint 2021 I. félévéhez képest bekövetkezett 6,5%-os leértékelődése. A forint átlagárfolyama 2022. január–júniusban az euróhoz képest 4,8, a dollárhoz viszonyítva 16%-kal volt gyengébb, mint 2021 azonos időszakában. A dollárban meghatározott árú nyersanyagok világpiaci drágulása az európai piacokon – az euró dollárhoz viszonyított leértékelődése révén – az I. félévben nagyobb inflációs nyomást okozott. 

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A gazdaság újraindulása és a globálisan felerősödő kockázatok eltérően érintették az egyes gazdasági területeket 2022 I. félévében. A gazdasági bővülés egyik fő pillére továbbra is az ipari kibocsátás, de a szállítás, raktározás és a kereskedelem is számottevően hozzájárult a GDP növekedéséhez. Bár a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás összességében pozitívan változtatta meg a gazdasági teljesítményt, a járvány előtti szinthez képest még jelentősen elmaradt. A gazdasági területek közül mindössze a mezőgazdaság teljesítménye hatott kedvezőtlenül a gazdasági teljesítményre. Ágazati körképünkben a GDP volumenváltozásához való hozzájárulás alapján kialakult sorrendben mutatjuk be a vizsgált gazdasági területeket.

Az ipari termelés a kedvezőtlen globális környezet ellenére is jelentősen bővült

2022 I. félévében az ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű, vagy létszám-kategóriák szerinti) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévi száma tartalmazza.^[10] volumene 5,1%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A bővülés magas bázison valósult meg, hiszen a kibocsátás már 2021 I. félévében is meghaladta a Covid19-járvány előtti szintet. A növekedést az elmúlt évek beruházásai alapozták meg, amelyek révén jelentősen bővültek hazánkban az ipari kapacitások. Ugyanakkor a nemzetközi környezet továbbra is kedvezőtlenül alakult: az ukrajnai háború újabb fennakadásokat okozott a globális termelési láncokban, az energiaellátás körüli bizonytalanságokkal pedig fokozódott az energiaárak meredek emelkedése.

2022 I. félévében az ipar belföldi eladásainak volumene dinamikusabban (9,3%-kal) nőtt, mint az exporté (4,2%), amiben az is szerepet játszott, hogy egyes ágazatok (elsősorban a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás) értékesítési szerkezetében jelentős változásokat okozott az energiahordozók drágulása, az exportkorlátozások, illetve az üzemanyagok hatósági árszabályozása.

2022 I. félévében az ipari produktum zömét (96%-át) adó feldolgozóipar termelési volumene 4,7, az energiaiparé 5,2, a csekély súlyú bányászaté 11%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A feldolgozóiparon belül:

• A legnagyobb mértékben (20%-kal) ezúttal is a közepes súlyú villamosberendezés-gyártás bővült. A növekedést továbbra is az elektromosmotor- és akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek megtelepedése és a gyártás fokozatos felfutása eredményezte.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23%-át adó járműgyártás kibocsátása 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az iparág termelése a Covid19-járvány előtt dinamikusan emelkedett, a pandémia begyűrűzésekor azonban időlegesen leálltak a hazai autógyárak, az újraindulást pedig az alkatrészellátás akadozása (elsősorban a globális chiphiány) nehezítette. Az ellátási láncokban 2022 I. félévében is voltak fennakadások, amelyek a háború kitörése után fokozottan érintették az ukrajnai beszállítókkal is együttműködő vállalatokat. A járműgyártás két meghatározó alágazata közül a közúti gépjármű gyártásában 3,5%-kal kisebb, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásában 0,5%-kal nagyobb volt a termelés volumene, mint az előző év azonos időszakában.
• A feldolgozóipari termelés 12%-át előállító és nagyobbrészt belföldön értékesítő élelmiszeripar kibocsátása 13%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A növekedéshez a legtöbb élelmiszeripari terület hozzájárult. A legnagyobb alágazat, a húsipar termelési volumene csak kevéssel (0,5%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit, a teljesítményt a baromfihús feldolgozása, tartósítása fogta vissza, melynek kibocsátása mintegy tizedével csökkent. Ebben a madárinfluenza miatti kényszervágások okozta alapanyag-kiesés is szerepet játszott.
• Az élelmiszeriparhoz hasonló súlyú, de zömmel exportra termelő elektronikai ipar teljesítménye 6,0%-kal meghaladta a 2021. I. félévit. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12%-kal bővült, miközben az autóiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,2%-kal csökkent, a visszaesés 2021 júliusa óta tart.
• A már említett járműgyártáson kívül csak a vegyi anyag, termék gyártásában és a gyógyszergyártásban maradt el a termelés volumene az egy évvel korábbitól.

A nemzetközi összehasonlításhoz rendelkezésre álló, naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2022. I. és II. negyedévben a hazai ipar egy évvel korábbihoz viszonyított növekedési üteme (5,3, illetve 4,3%) jóval meghaladta az uniós átlagot (1,0, illetve 1,7%). A tagállamok többségében mindkét negyedévben szintén növekedést mértek, ugyanakkor a legnagyobb ipari potenciállal rendelkező Németországban tovább csökkent a termelés. (A német ipar visszaesése – nagyrészt a járműgyártás recessziója miatt – jóval a járvány előtt, már 2018 II. félévében elkezdődött.) A visegrádi országok közül Lengyelországban ezúttal is kiemelkedő (mindkét negyedévben 10% feletti) volt a növekedés, ugyanakkor Csehországban lényegében stagnált, Szlovákiában csökkent az ipar teljesítménye a 2021. I. félévihez képest.

Stagnált az energiafogyasztás

A feldolgozóipar mellett az energiatermelés is támogatta az ipari növekedést, 2022 I. félévében az ipari termelés 3,8%-át adó energiaipari kibocsátás (folyó áron 974 milliárd forint) volumene 5,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A villamosenergia-termelés, -ellátás volumene nőtt, miközben a gázellátásé és a gőzellátás, légkondicionálásé mérséklődött.

A hazai energiafelhasználás változatosan alakult 2022 első öt hónapjában. Januárban és márciusban (részben a 2021. évinél hidegebb időjárás következtében)Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.^[11] nagyobb, a többi hónapban az egy évvel korábbinál kisebb volt az energiaszükségletünk.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[12] Összességében 2022 első öt hónapjában hazánk energiafogyasztása (508 PJ) lényegében azonos volt az egy évvel korábbival (507 PJ). Az elsődleges energiafogyasztás szerkezetében nem történt számottevő változás, a szükséglet

• 36%-át túlnyomórészt külföldről vásárolt földgáz,
• 27%-át döntően importált kőolaj és kőolajszármazékok,
• 15%-át a villamosenergia-termelésben kulcsszerepet játszó nukleáris energia,
• 4,6%-át a nagyjából felerészt hazai kitermelésből származó szén és széntermék,
• 3,7%-át nettó villamosenergia-import,
• 13%-át egyéb energiaforrások, döntő részben megújulók biztosították 2022 első öt hónapjában.

2021 őszén a tárolói készletezés elmaradt a megelőző évekétől, ezt követően 2021–2022 telén, majd 2022 tavaszán a felhasználás és a nettó földgázimport közel azonos volt az egy évvel korábbival. Így 2022. június végén a hazai gáztárolók készlete (89 PJ) kisebb volt, mint az előző évek azonos hónapjában, de az utóbbi öt év december–februári havi átlagfogyasztását figyelembe véve közel két téli hónapon keresztül fedezné a felhasználást.

Magyarország villamosenergia-fogyasztása (24,7 milliárd kWh) 2022 I. félévében ötéves csúcsra, az előző év azonos időszakához képest 2,4%-kal emelkedett. A megújuló alapú villamosenergia-termelésen (4,2 milliárd kWh) belül a napenergia szerepe évről évre nő, az így előállított közel 2,7 milliárd kWh 1,5-szerese az egy évvel korábbinak.

A személyszállítás teljesítménye erőteljesen nőtt, az áruszállításé mérséklődött

A nemzetgazdaság 2022. I félévi áruszállítási teljesítménye 1,6%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest (a járványt megelőző, 2019. I. félévitől 8,6%-kal elmaradt). Ez a szállított áruk tömegének csökkenéséből adódott, mivel az átlagos szállítási távolság némileg nőtt. A két viszonylat teljesítménye kismértékben, de ellentétes irányban változott: a belföldié 0,4%-kal emelkedett, a nemzetközié 2,6%-kal csökkent a 2021. január–júniusihoz mérten. (Belföldi relációban a teljesítmény nagyjából a három évvel korábbi szint körül alakult, a nemzetközi forgalom azonban 12%-kal elmaradt attól.)

Az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz mérten stagnáló csővezetékes szállítást kivéve valamennyi szállítási módozatnál csökkenést regisztráltunk. Az ágazat 2021. I. félévinél kisebb teljesítményét elsősorban a nemzetközi vasúti áruszállítás 7,6%-os forgalomcsökkenése okozta, amiben a vontatási villamosenergia-ár 2022 eleji nagymértékű emelkedése és a február végén kitört orosz–ukrán háború is szerepet játszhatott. (Az Oroszországgal és Ukrajnával lebonyolított vasúti szállítások együttesen Magyarország nemzetközi vasúti áruszállítási volumenének 9,2, teljesítményének 4,4%-át érték el 2021-ben.) A teljes áruszállítási teljesítmény több mint négytizedét adó nemzetközi közúti árufuvarozás I. félévi forgalma 0,6%-kal mérséklődött, ennek következtében 7,2%-kal elmaradt a három évvel korábbi, járvány előtti szinttől, amiben a szigorodó uniós szabályozás hatása is érzékelhető.

A szállítási ágazat teljesítményére kedvezőn hatott, hogy az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál közel másfélszer többen vették igénybe a helyi személyszállítást 2022 I. félévében. Ez azonban a járványt megelőző 2019. I. félévinél mintegy ötödével kevesebb volt. Ebben – súlyából adódóan – az autóbuszos közlekedés iránti igény változása játszotta a legnagyobb szerepet.

A helyközi személyszállítás 2022. I. félévi teljesítménye a helyinél is jelentősebben, 73%-kal nőtt a 2021. májusig tartó határzár miatti alacsony bázishoz képest. A 2019. I. félévitől ugyanakkor 26%-kal elmaradt, mivel a légi és az autóbuszos személyszállítás forgalma a járvány előtti szintnél továbbra is jóval alacsonyabb volt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2022. I. félévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[13] (5,3 millió fő) az egy évvel korábbi közel kilencszerese volt, a 2019 azonos időszakinak viszont csak 72%-a. A havi utaslétszám az év első felében egyre jobban közelítette a járvány előtti szintet, június–júliusban már kevesebb mint ötödével maradt el a 2019 azonos időszakitól. A jóval kisebb forgalmú Debreceni Nemzetközi Repülőtér I. félévi utaslétszáma szintén számottevően meghaladta az egy évvel korábbit; júniusban és júliusban az utasforgalom már a három évvel korábbi szint 50–60%-a között mozgott.

2022 I. félévében 126 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, az előző év azonos időszakinál 1,0, a három évvel korábbinál azonban 18%-kal kevesebbet. Az új autók forgalomba helyezése – főként a járműgyártást világszerte akadályozó alapanyaghiány miatt – tavaly július óta erőteljesen csökken éves összevetésben. 2022 első felében 10%-kal kevesebb új személygépkocsi került forgalomba, mint 2021 január–júniusában. Részben emiatt megnőtt a kereslet a használt autók iránt, esetükben a forgalomba helyezések száma 9,2%-kal lett több. (Ugyanebben az időszakban a 2019. I. félévinél 23 és 12%-kal kevesebb új, illetve használt személygépkocsi került forgalomba.) E piaci hatások is hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét kategóriában az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek a járművek fogyasztói árai.

A belső égésű motorral működő autókéval szemben az elektromos autók piaca dinamikusan bővült. A 2022. I. félév végi, teljes hazai személygépkocsi-állomány mindössze 0,6%-át kitevő elektromos üzemű autóknál továbbra is töretlen a növekedés: 2022 január–júniusában az egy évvel korábbinál 2,3-szer többet, 6,0 ezer darabot helyeztek belőlük forgalomba, ami az időszak forgalomba helyezéseinek mintegy 5%-át tette ki.

Júniusra lassult a kiskereskedelmi forgalom volumennövekedése

A 2022 I. negyedévében a kiskereskedelemben értékesített áruk volumenének felfutása után a félév hátralévő részében a forgalomnövekedés lassult. A II. negyedéves növekedés összességében (10%) közel azonos volt az I. negyedévivel, azonban júniusban már megmutatkozott a növekvő infláció, az emelkedő kamatok következményeként visszafogottabb fogyasztás. A kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított áprilisi 16, illetve májusi 11%-os volumennövekedését júniusban egy mérsékeltebb, 4,5%-os emelkedés követte, amelyben a fent felsoroltakon túl az egyre emelkedő bázis is szerepet játszott.

A kiskereskedelmi forgalom I. féléves, naptárhatástól megtisztított, előző év azonos időszakához mért 10%-os volumenbővülésében meghatározó szerepet játszott a nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek forgalmának 12%-os volumennövekedése. 2021. január–júniushoz mérten valamennyi üzletcsoport forgalma emelkedett: a legnagyobb mértékben – alacsony bázis mellett – a használtcikk-, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 52, illetve 45%-kal, a többiek esetében 6,1–18% közötti volt a növekedés. A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból az év első felében 8,7%-ot tett ki, a forgalom volumene 1,2%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Jelentős mértékben hozzájárult az összvolumen emelkedéséhez az üzemanyagtöltő állomások forgalma, amely 2022. január–júniusban 30%-kal nőtt. A forgalom magas szintjét a márciusi többletvásárlások kiugró értéke is magyarázza, ugyanakkor a volument valamelyest visszafogta az üzemanyagot kedvezményesen vásárlók körének szűkítése, és ezáltal a „benzinturizmus” és külfölditranzit-forgalom elmaradása. Utóbbiak hatása a félév utolsó hónapjának forgalmán érződött leginkább, ami így is csaknem negyedével haladta meg az egy évvel korábbit.

2022. I. félévben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 2,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A forgalom 75%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzletek által értékesített áruk volumene 1,7, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma 3,8%-kal nőtt. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmán már nyomon követhető volt az élelmiszerárak jelentős emelkedése, 2022. júniusban az értékesített volumen elmaradt (1,1%-kal) a 2021. júniusitól, némileg csökkentve az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek együttes forgalmát.

Hazánkhoz hasonlóan, az uniós tagországok döntő többségében – a rendelkezésre álló adatok alapján – szintén nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, ötben a növekedés meghaladta a 10%-ot. A legnagyobb mértékű emelkedést Szlovéniában (26%) regisztrálták. Ezzel egy időben Dániában, Finnországban és Belgiumban a volumen alatta maradt az előző év azonos időszakinak. Az Európai Unióban 2022. január–júniusban – az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 3,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit

2022 első félévébenÚj adatforrás bevezetése miatt a szálláshelyi adatok részletesebb elemzésére a III. negyedévről szóló kiadványunkban kerül sor. 2022. júniustól az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatók a korábbi adatokkal. További információk itt érhetők el.^[14] 4,3 millió vendég összesen 10,8 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken). Júniusban, a nyári főszezon első hónapjában 2844 kereskedelmi szálláshely, köztük 945 szálloda és 1183 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében.

A szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a félév mindegyik hónapjában jelentősen meghaladta az előző évi, alacsony bázisértékeket, mivel 2021. január–júniusban különböző járványügyi intézkedések korlátozták a turizmust. A vendégéjszakák 58%-át (6,2 milliót) belföldi, 42%-át (4,6 milliót) külföldi vendégek töltötték az egységekben. Júniusban a belföldivendég-éjszakák száma 18%-kal meghaladta a 2021. júniusit, míg a külföldivendég-éjszakáké három és félszerese volt az egy évvel korábbinak. A nyár első hónapjában a Németországból, a Csehországból és a Lengyelországból érkező külföldiek töltötték el a legtöbb éjszakát.

A turisztikai régiókBudapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévi száma tartalmazza.^[15] közül a Budapest–Közép-Duna-vidékiben és a Balatoniban regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát (3,9, illetve 1,9 milliót) 2022 I. félévében. Előbbi a külföldi, utóbbi a belföldi vendégek forgalmában volt a legjelentősebb célpont.

A növekvő forgalom mellett a kereskedelmi szálláshelyek 178 milliárd forintnyi bevételre tettek szert, ennek 69%-a szállásdíjakból, 24%-a vendéglátásból, 6,6%-a pedig egyéb szolgáltatásokból származott.

A szálláshelyekkel párhuzamosan a vendéglátóhelyek teljesítménye is kedvezően alakult: a forgalom 2022 I. félévében 837 milliárd forint volt, a kiigazítás nélküli adatok alapján a forgalom volumene 54%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, járványügyi korlátozásokkal érintett időszakot. A teljes forgalom kilenctizedét adó kereskedelmi vendéglátásban 59, a munkahelyiben 18%-os bővülés történt. Az egyes hónapokban a forgalom már csak csekély, 1,2–7,6% közötti mértékben maradt el a 2019 azonos havitól, májusban pedig 0,2%-kal meg is haladta azt.

Tartósan magas a vezetékestelefon-hívások átlagos ideje

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 2022 II. negyedévében is erőteljesen, 13%-kal nőtt, így a terület teljesítménye továbbra is stabilan hozzájárult a GDP növekedéséhez.

A távközlési szolgáltatásból származó nettó árbevétel 252 milliárd forintot tett ki 2022 II. negyedévében, melynek 56%-a mobil hang- és internetszolgáltatásból származott. A távközlési ágazat meghatározó szegmensében, a mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2022. II. negyedév végi előfizetésszáma – a 2,1 milliónyi M2M-kártyávalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.^[16] együtt – az egy évvel korábbinál 5,2%-kal több, 13,5 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 8,0%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 3,1%-kal tovább csökkent, utóbbi a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 24%-át tette ki. Ezzel párhuzamosan az egy évvel korábbinál 3,1%-kal kevesebb, 2,9 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, a fővonalak 80%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[17] száma 0,8%-kal csökkent.

A mobilhálózatból indított hívások száma 2022 II. negyedévében 6,4%-kal nőtt, a vezetékes hívásoké 17%-kal tovább csökkent. A járvány okozta lezárások idején a korábbinál hosszabban beszélgettünk telefonon, ám az akut szakasz lecsengését követően az egy előfizetésre jutó hívások időtartama a 2021. I. negyedévi csúcshoz képest mindkét szegmensnél csökkent. 2022 II. negyedévében a mobiltelefonálással töltött átlagos idő 3,1, a vezetékessel 5,8 perc volt, utóbbi azonban továbbra is lényegesen meghaladta a járványt megelőző időszak értékeit.

A járványhelyzet miatt még inkább felértékelődött a digitalizáció szerepe, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált. 2022. június végén a helyhez kötött (vezetékes és vezeték nélküli) internethez kapcsolódó előfizetések száma (3,4 millió darab) 3,1%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2022 II. negyedévében a helyhez kötött előfizetéseknek már 37%-át tették ki. Ugyanakkor az előfizetésszámnál gyorsabb ütemben, 7,8%-kal (41 milliárd forintra) nőtt a helyhez kötött internetszolgáltatás árbevétele az előző év II. negyedévéhez képest.

A helyhez kötött internet adatforgalmának éveken keresztül tartó lendületes növekedése megtört, a letöltési forgalom 1,0%-kal, a feltöltési 0,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a Covid19-járvány lecsengése játszott szerepet, mivel 2022 II. negyedévében már kisebb arányban dolgoztak távmunkában vagy home office keretében, mint egy évvel korábban, emellett az oktatás is jelenléti formában zajlott a 2021. II. negyedévi digitálissal szemben.

Ezzel párhuzamosan – a mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban – továbbra is nőtt a mobilhálózat adatforgalma, 2022 II. negyedévében 31%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Csökkenő lakásépítés és stagnáló ingatlanpiaci forgalom mellett az árak tovább emelkedtek

2022 I. félévében 9133 új lakás épült, 6,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A különböző településtípusokon eltérően alakultak a használatba vételek:

• a fővárosban jelentős, 20%-os visszaesés történt,
• a megyei jogú városokban lényegében stagnáltak,
• a többi városban 6,7,
• a községekben pedig 10%-kal emelkedtek.

A kisebb városokra és a községekre jellemző élénkülés, valamint a főváros visszaszorulása miatt az építtetői arányok a természetes személyek javára mozdultak el: az általuk épített lakások aránya 4 százalékponttal 32%-ra nőtt. 5,6%-kal több lakást építettek a természetes személyek, míg az elsősorban nagyobb városokban építkező vállalkozások 14%-kal kevesebbet. Ezzel összefüggésben az átlagos alapterület is emelkedett, 5,4m²-rel 88,4m²-re. Az új lakóépületben használatba vett lakások 40%-a volt családi házban, 47%-a többlakásos épületben és 11%-a lakóparkban. A családi házak és a lakóparki lakások aránya is nőtt (7, illetve 10 százalékponttal), a többlakásos épületeké viszont csökkent (17 százalékponttal).

Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számának (17 715) 16%-os emelkedése az építési kedv élénkülését jelzi. Az építésekkel ellentétes trendet az okozta, hogy az év végéig engedélyt kapott lakások 2026-ig kedvezményes áfával értékesíthetők, ugyanakkor a tervezett lakások jelentős budapesti koncentrációja (29%) a rozsdaövezeti fejlesztésekkel hozható összefüggésbe. A fővárosi (81%) mellett csak a községek építési hajlandósága nőtt (8,1%) érzékelhetően. A budapesti agglomerációban adták ki a lakásépítési engedélyek 15, a balatoni térségben 9,0, a győri agglomerációban 5,4%-át.

A 2013 óta tartó lakáspiaci forgalomnövekedés 2019-ben megtorpant, a járvány által már érintett 2020-ban pedig 15%-kal kevesebb lakást adtak el. Az újabb járványhullámok 2021-ben már nem okoztak további visszaesést, a hasonló feldolgozottság mellett mért forgalom 18%-kal meghaladta az előző évit, és visszaállt a 2019. évi szintre. A 2022 I. negyedévében – hasonló feldolgozottság mellett – mért enyhe (0,5%-os) bővülés az eladott használt lakások számának emelkedéséből és az új lakások értékesítésének mérséklődéséből tevődött össze. A használtlakás-piaci forgalom 2021-ben ugyan minden településkategóriában bővült, ám a lakások többségét a kisebb városokban és községekben adták el.

2021 I. félévének kiugró és II. félévének mérséklődő drágulását 2022. I negyedévében újra gyorsuló áremelkedés követte, az előző év azonos időszakához képest a használt lakások ára 20, az újaké 19%-kal lett magasabb. Az előző év eleji kiugró emelkedés az új otthonteremtési támogatásokkal hozható összefüggésbe, a mostani gyors emelkedés azonban változatlan szabályozói környezetben, emelkedő lakáshitelkamatok és infláció mellett következett be. 2022 elejére a használt lakások átlagos ára 2,3-, az újaké 2,5-szeresére emelkedett 2015-höz képest, míg az összevont árindex 234%, az egyre növekvő fogyasztói árindex alapján számított reálárindex pedig 185% volt.

2022 I. negyedévében az eddig feldolgozott adatok alapján az országban egy új lakás átlagosan 45,8 millió, Budapesten 61,4 millió forintba került. A fővárosban fajlagos áruk átlépte, a Balaton környéki településeken pedig megközelítette az 1 millió forintot (1040, illetve 932 ezer forint), míg a megyeszékhelyeken 619 ezer forint volt. A használt lakások átlagos ára 22,3, Budapesten 40,5 millió forintot ért el. A használt lakások négyzetméterenkénti átlagára 362, a fővárosban 766 ezer forint volt 2022 I. negyedévében.

A lakásbérleti piac, hasonlóan az eddigiekhez, a nagyvárosokban koncentrálódik. 2022. január–júniusban a hirdetések 86%-át nagyvárosokban, ezen belül 60%-át Budapesten adták fel. Az országos lakbérindex 2021 januárja óta a járvány folytatódása ellenére folyamatosan és – különösen 2022 elejétől – meredeken emelkedik. 2022 júniusában a lakbérindex 23%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. A nominális lakbérek országosan és a fővárosban is meghaladták a járvány előtti szintet, reálértéken azonban elmaradtak tőle 3,9, illetve 7,2%-kal. Az előző hónaphoz mérten a főváros valamennyi kerületcsoportjában jelentősen emelkedtek a kínálati lakbérek, leginkább a budai hegyvidéki (4,8%) és a pesti külső (4,6%) kerületekben.

Júniusban megtört az építőipari termelés bővülése

Az állami nagyberuházások kifutása és a járvány kirobbanása miatt 2020-ban visszaeső építőipari termelés 2021 májusában újra növekedési pályára állt. A termelés volumene 2022. május végéig hónapról hónapra meghaladta az előző év azonos időszakit, majd júniusban az építőipar teljesítménye 8,1%-kal csökkent.

Az I. félévi termelés (2 767 milliárd forint) volumenében 7,0%-kalBudapest és a megyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévet bemutató száma tartalmazza.^[18] felülmúlta az előző év azonos időszakit, köszönhetően az építőipari termelési érték csaknem kétharmadát adó épületépítés 8,8, és az egyéb építmények építése 5,1%-os volumennövekedésének. Ezzel az építőipar teljesítménye is hozzájárult a GDP volumenbővüléséhez.

Az építőipari vállalkozások szerződései a félév folyamán – március és június kivételével – bővültek: 2022 első felében 2645 milliárd forint értékű új megállapodást írtak alá, volumenében 9,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül:

• az épületek építésére irányulóké 13%-kal emelkedett (a féléven belül januárban, februárban és áprilisban az alacsonyabb bázis miatt jelentősebb volt a bővülés, júniusban viszont a magas bázis miatt jelentős visszaesés következett be az új szerződések volumenében);
• az egyéb építményekre vonatkozó megállapodások volumene is nőtt, a június végéig megkötött szerződések esetében 4,6%-kal az egy évvel korábbihoz képest.

A június végi 3 250 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 1,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedést az egyéb építmények kivitelezésére vonatkozó megállapodások okozták, június végi állományuk 10%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit, miközben az épületek építésére irányuló szerződések június végi állománya 11%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól.

Nőtt a vetésterület és mérséklődött az állatállomány

2020 óta bővül hazánk agrárgazdaságilag hasznosított területe. 2022. június 1-jén a mezőgazdasági terület nagysága az előző évinél 0,6, a 2 évvel korábbinál 3,2%-kal nagyobb, 5 millió 81 ezer hektár volt. Ennek túlnyomó hányada (82%) szántóként, kisebb része gyepként hasznosult, a gyümölcsösök és a szőlőültetvények együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították.

A gazdálkodók az előző évinél 0,4%-kal nagyobb, 4 millió 163 ezer hektár szántót használtak.

• Az őszi búza és a kukorica együtt a szántó 46%-át foglalta el. Az előbbi növényt az egy évvel korábbinál 11%-kal nagyobb (947 ezer hektáron), az utóbbit 8,7%-kal kisebb területen (983 ezer hektáron) termesztették.
• Az olajos magvú növények közül a napraforgó kiterjedése az egy évvel korábbihoz képest 39 ezer hektárral 702 ezer hektárra nőtt, és 3,4-szer nagyobb területen művelték, mint a repcét.
• A szója vetésterülete 2021-hez képest 8,6%-kal nagyobb, közel 69 ezer hektár lett.
• A burgonya és a cukorrépa termesztése egy évtizede visszaszorulóban van, az előbbi növényből 6,5 ezer, az utóbbiból 9,9 ezer hektár szántót vetettek be.
• A szamóca és a zöldségfélék együttes kiterjedése (79 ezer hektár) 4,3 ezer hektárral kisebb volt az egy évvel korábbinál, elsősorban a legnagyobb területen termesztett csemegekukorica (31 ezer hektár) és a zöldborsó (19 ezer hektár) vetésterületének zsugorodása miatt.
• Járható üvegház és fólia alatt az egy évvel korábbihoz hasonlóan mintegy 2 ezer hektáron gondoztak növényeket.

Az I. félévben folytatódott a főbb haszonállatok számának 2020 nyara óta megfigyelhető csökkenése.A megyék állatállományára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévi száma tartalmazza.^[19] Az állattartási kedvet kedvezőtlenül befolyásolta a takarmánynövények erőteljes drágulása és bizonyos állatbetegségek felbukkanása. 2022. június 1-jén a gazdaságméretet elérő állattartók körében

• a tyúkállomány (29,9 millió) 11, a tojóké (8,1 millió) 1,9%-kal fogyott az előző év azonos időpontjához képest, részben a madárinfluenza újbóli kitörése miatt elsősorban az alföldi megyéket érintő kényszervágások következtében;
• a sertésállomány (2,7 millió) 5,9, ezen belül az anyakocáké (158,8 ezer) 4,6%-kal lett kevesebb;
• a szarvasmarha-állomány (902,7 ezer) egy év alatt 3,1%-kal mérséklődött, miközben a teljes létszám 46%-át kitevő tehenek száma alig észrevehetően (0,3%-kal) gyarapodott;
• a juhállomány (928,5 ezer) 3,1, az összes egyed 77%-át kitevő anyajuhoké 1,4%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit.

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

A halálozások idei alakulása a járvány előtti évek átlagát követi

A Covid19-járvány fokozatos visszahúzódása, a magas átoltottság, illetve az enyhébb megbetegedéseket okozó új vírusvariánsok térnyerése is közrejátszott abban, hogy a halálozások száma a 2021 azonos időszaki, magas bázishoz mérten 2022 I. félévében jelentősen csökkent. Az előzetes adatok szerint 2022. I. félévében hazánkban 69,4 ezren haltak meg, 11,6 ezer fővel (14%-kal) kevesebben, mint egy évvel korábban. (A járvány előtti utolsó öt év, 2015–2019 január–júniusi átlagához viszonyítva 2,7%-kal volt magasabb az idei első hathavi érték.) Tavaly január–februárban még kevéssé éreztette a hatását a járvány harmadik hullámának felszálló ága, így a halálozások száma ebben a két hónapban (25,7 ezer fő) átlagosnak volt tekinthető, és ezzel megegyező számú halálozás történt 2022 első két hónapjában is. A 2021. március–áprilisi kiugró halálozáshoz képest viszont idén az azonos hónapokban átlagosan 29%-kal kevesebben haltak meg.

2022 I. félévében 42,0 ezer gyermek született, 5,0%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az alacsonyabb születésszám magyarázata lehet, hogy a koronavírus elleni védőoltás esetleges mellékhatásai, illetve a járványhelyzet kockázatai miatt a párok egy része későbbre halasztotta a gyermekvállalást. A féléven belül a születések száma január–áprilisban maradt el a 2021 azonos időszakitól, összesen 11%-kal, azonban májusban és júniusban kedvező fordulatként 6,6, illetve 5,5%-os születésszám-emelkedés történt.

Mivel a halálozások száma jelentősen visszaesett, a születéseké ugyanakkor ennél mérsékeltebben csökkent, a természetes fogyás a 2021. I. félévinél 9,4 ezer fővel (26%-kal) kevesebb, 27,4 ezer fő volt.

2022 első hat hónapjában 29,7 ezer pár kötött házasságot. Ez az egy évvel korábbi magas bázisnál 6,5%-kal kevesebb, viszont így is 1988 óta a második legmagasabb első féléves érték.

A foglalkoztatás jelentős növekedése mellett a munkanélküliség visszaesett

2022 II. negyedévében a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a munkaerőpiaci folyamatok is kedvezően alakultak: a foglalkoztatás bővült, míg a munkanélküliség mérséklődött.A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejére pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott, és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.^[20], Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. II. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[21]

2022 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 693 ezer főt tett ki, 74 ezer fővel (1,6%-kal) többet az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak közül 4 millió 586 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, ez 62 ezer fős (1,4%-os) bővülést jelentett a 2021. II. negyedévihez viszonyítva. A létszámnövekedés hátterében a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának 55 ezer, valamint a külföldön dolgozók számának 13 ezer fős emelkedése áll. A közfoglalkoztatottak száma közel 7 ezer fővel csökkent. A 15–64 évesek 74,3%-os foglalkoztatási aránya egy év alatt 1,5 százalékponttal nőtt, összehasonlítva a korábbi évek II. negyedéveivel, ez rekordmagas értéknek tekinthető.

A Covid19-járvány egyik markáns munkaerőpiaci hatása a távmunka és az otthoni munkavégzés szerepének felértékelődése volt. Az ilyen formában dolgozó 15–64 éves foglalkoztatottak aránya többszörösére nőtt a pandémiát megelőző, – a negyedéves adatokat tekintve – 2019-ben tapasztalt 2% körüli értékeknek. A mutató 2020 április–júniusában érte el a csúcspontját, 15,2%-ot, amelyet a járvány hullámainak aktuális fázisaiban csökkenés és növekedés egyaránt követett. Ez 2021 IV. negyedéve óta 7-8% körüli szinten alakul.

A nemzetgazdaság szektorai közül az építőiparban foglalkoztatottak 2013 óta tartó létszámbővülése 2022 I. negyedévében megtorpant, és ez a tendencia jellemezte 2022 II. negyedévét is. Az agráriumban és az iparban foglalkoztatottak száma némileg meghaladta az egy évvel korábbit. A szolgáltatások területén számottevőbb létszámnövekedés következett be. Ezen belül ellentétesen alakultak a folyamatok: míg a piaci és egyéb szolgáltatások területén dolgozók száma jelentősen bővült, addig a közszolgáltatásokban foglalkoztatottaké mérséklődött.

2022. II. negyedévben a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma több mint ötödével (41 ezer fővel), 154 ezer főre esett vissza, a munkanélküliségi ráta – a negyedéves adatokat tekintve rekordalacsony – 3,2%-os értéke pedig 0,9 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. (Ebben az időszakban az inaktívak száma szintén jelentősen, 60 ezer fővel, 1 millió 432 ezer főre csökkent.) A 15–64 éves nők munkanélküliségi rátáját erőteljesebb mérséklődés jellemezte, mint a férfiakét (1,1 és 0,7 százalékpont), egyúttal szintje is a nők körében volt alacsonyabb: 3,1 és 3,4%-ot ért el. A 15–24 éves fiatalok és a 25–54 évesek munkanélküliségi rátája egyaránt elmaradt az egy évvel korábbitól: előbbieké 3,4 százalékponttal 10,0%-ra, utóbbiaké 0,8 százalékponttal 2,8%-ra csökkent. Ugyanakkor az 55–64 évesek mutatója gyakorlatilag nem változott, 3,0%-ot tett ki.

Az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza, illetve a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya egyaránt emelkedett 2022 II. negyedévében az előző évihez képest: előbbi 8,4-ről 10,2 hónapra, utóbbi 32,1-ről 37,2%-ra.

A hazai munkaerőpiaci folyamatok alakulása abba az irányba mozdul, ami a járvány előttihez hasonló, erős, területileg differenciált munkaerőhiány kialakulását vetíti előre. Ugyanis – amellett, hogy nő a foglalkoztatás, csökken a munkanélküliség, és a hazai 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása magas szinten stabilizálódik – a 255 ezer főt számláló potenciális munkaerő-tartalék 102 ezer fővel alulmúlta az egy évvel korábbit, egyúttal nagysága alatta maradt a 2019-ben tapasztaltnak, míg az üres álláshelyek száma (99 ezer db) a járvány előtti értékeket is jelentős mértékben meghaladta.

Kiemelkedően nőttek a keresetek

2022. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintenA legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.^[22] átlagosan bruttó 505 300 forintot kerestek, az előző évihez viszonyított növekedés 18,0%-ot tett ki.Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. II. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[23] Az átlagkereset számottevő mértékű emelkedésének hátterében döntően a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatásEz elsősorban a 2022. februárban kifizetésre került honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatását (ún. fegyverpénzét) jelenti.^[24]), illetve a minimálbér és garantált bérminimum jelentős növekedése áll. A kedvezményeket (valamint az adó- és járulékmentességeket) is figyelembe véve a nettó átlagkereset 348 000 forint volt, 18,7%-kal több a 2021. január–júniusinál.

A fogyasztói árak 9,4%-os emelkedése mellett a keresetek vásárlóereje 7,9%-kal nőtt, amely közel kétszerese volt az egy évvel korábbi 4,0%-os növekedésnek.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 456 000 forintra becsülhető, 14,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó kereset mediánértéke 391 000 forint volt, ez 14,4%-os növekedést jelent az előző év január–júniusihoz képest, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 272 700 forintot tett ki, 16,6%-kal többet.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a férfiaknál 554 700, a nőknél 456 100 forint volt, ez egy év alatt 18,8 és 16,6%-os növekedést jelent.

A kedvezmények figyelembevétele nélkül számolt nettó átlagkereseti adatokat tekintve a vállalkozásoknál alkalmazásban állók 335 100 forintot kerestek, ez 14,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg a költségvetésben ugyanezen időszak alatt 26,6%-kal 338 700 forintra nőttek a nettó átlagbérek. Az utóbbi szektorban bekövetkezett kiugró mértékű növekedés – ami leginkább a közigazgatás, védelem területét érintette – a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás (ún. fegyverpénz) februári kifizetése, illetve az egyes előmeneteli rendszerekben a részben már előre ütemezett béremelések eredménye. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 336 300 forintos keresete 33,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek a szektornak a jelentős keresetnövekedéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény fenntartója megváltozott, a költségvetési szektorból ide kerültek át, aminek következtében az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

2022. január–júniusban a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsorát tekintve két területen kiemelkedő a – kedvezmények nélkül számolt – nettó átlagkereset: a pénzügyi szolgáltatásban munkát vállalók bére 573 800, míg az információ, kommunikáció területen dolgozóké 544 500 forint volt. Ezzel szemben a havi nettó átlagkereset összege a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (208 700 forint) a legalacsonyabb. Mindegyik nemzetgazdasági ágban nőtt a nettó átlagkereset az előző év január–júniushoz viszonyítva, leginkább, 41,1%-kal a közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ágban, ezenkívül még az egészségügy, szociális ellátás (25,2%), az egyéb szolgáltatásEgyéb szolgáltatás: az érdekképviselet; a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása; illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés, vagy fizikai közérzetet javító szolgáltatás).^[25] (23,6%), illetve a szálláshely-szolgáltatás vendéglátás (22,2%) területén tapasztalt emelkedés haladta meg jelentősebben a nemzetgazdaság 18,0%-os átlagát. A legkisebb mértékű, 5,6%-os bérnövekedés az energiaipar területét jellemezte.

A forgalom erőteljesebben növekedett, mint a balesetek száma

2022 I. félévében az előző év azonos időszakához képest 16%-kal megnövekedett forgalomban tizedével emelkedett a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma. A hazai utakon történt 6849 baleset az elmúlt három év hasonló időszakának adatai közül a legmagasabb volt ugyan, de 8,7%-kal alatta maradt az utolsó járványmentes év (2019) szintjének. A balesetek 2,9%-a végződött halálos, 29%-a súlyos és 68%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma az átlagosnál kevésbé (5,8%) emelkedett.

A balesetekben 9173-an sérültek meg. Közel negyedük súlyos, 73%-uk könnyű sérülést szenvedett, és 227-en vesztették életüket. A balesetekben 654 gyermek sérült, ketten közülük halálosan.

Az alkohol a balesetek 8,3%-ában játszott szerepet, és ezekben 719-en sérültek meg. Az 567 ittasan okozott baleset 6,8%-kal több volt az előző év azonos időszakinál.

A balesetek döntő többsége (93%) járművezetők hibájából következett be, a sebesség nem megfelelő megválasztása (28%) és az elsőbbség meg nem adása (26%) volt a leggyakoribb oka a baleseteknek.

Lakott területen kívül a balesetek 33%-a, autópályán 3,7%-a történt. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 42%-kal több (256) baleset történt, a halálosan végződők száma (11) nem változott.

[1]:↑ Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

[2]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[3]:↑ Forrás: Eurostat.

[4]:↑ 2022. július 30-tól csak a természetes személyek által üzemeltetett magyar rendszámú és forgalmi engedélyű gépjárművekbe, a taxikba, illetve a mezőgazdasági gépekbe lehet kedvezményes áron tankolni.

[5]:↑ Forrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures, Letöltés dátuma: 2022. augusztus 19.

[6]:↑ Forrás: hupx/historikus-adatok, Letöltés dátuma: 2022. augusztus 19.

[7]:↑ A 6/2022. (I. 14.) kormányrendelet szerint a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó étolaj, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a házisertés-comb, valamint a csirkemell, csirkefarhát bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb 2022. február 1-jétől, mint a 2021. október 15-én alkalmazott ár. Az eredetileg május 2-áig meghirdetett hatósági árstopot december 31-ig meghosszabbították.

[8]:↑ Forrás: Agrárközgazdasági Intézet, Piaci Árinformációs Rendszer aki.gov.hu/nemzetkozi-arak, Letöltés dátuma: 2022. szeptember 5.

[9]:↑ Az EBS- (European Business Statistics, 2152/2019) rendelet 2021. évi hatályba lépése óta az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási területek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

[10]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű, vagy létszám-kategóriák szerinti) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévi száma tartalmazza.

[11]:↑ Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

[12]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[13]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[14]:↑ Új adatforrás bevezetése miatt a szálláshelyi adatok részletesebb elemzésére a III. negyedévről szóló kiadványunkban kerül sor. 2022. júniustól az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatók a korábbi adatokkal. További információk itt érhetők el.

[15]:↑ Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévi száma tartalmazza.

[16]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.

[17]:↑ Kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[18]:↑ Budapest és a megyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévet bemutató száma tartalmazza.

[19]:↑ A megyék állatállományára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I. félévi száma tartalmazza.

[20]:↑ A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejére pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott, és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.

[21]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. II. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[22]:↑ A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

[23]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. II. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[24]:↑ Ez elsősorban a 2022. februárban kifizetésre került honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatását (ún. fegyverpénzét) jelenti.

[25]:↑ Egyéb szolgáltatás: az érdekképviselet; a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása; illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés, vagy fizikai közérzetet javító szolgáltatás).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu