Lakossági lakáshitelezés, 2023

A lakáshitel-állomány az állami támogatású hitelezés hatására bővült

A magyarországi lakáshitel-állomány 5003 milliárd forint volt 2023 végén, 1,5%-kal magasabb a 2022. év véginél. A lakáshitel-állomány bővülési üteme lassult a 2022. évi 7,5, illetve az azt megelőző négy év 9–15% közötti éves növekedéséhez képest. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5%-ról 6,7%-ra mérséklődött.

2023 év végén az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1, a támogatás nélkülieké 0,3%-kal haladta meg az előző év végit. A teljes lakás-hitelállomány döntő többségét (81%) a támogatás nélküli hitelek adták.

1. ábra
A lakáscélú hitelállomány alakulása az időszak végén

2023 év végén a lakáshitel-állomány hitelfolyósítók szerinti megoszlása lényegében nem változott 2022 év végéhez képest: a bankok részesedése 59, a jelzáloghitel-intézeteké 31, míg a lakás-takarékpénztáraké 10% volt.

1. tábla

Lakáscélú hitelek állománya hitelfolyósító szerint, 2023. december 31.

Hitelintézet Lakáscélú hitelek száma, darab Lakáscélú hitelek összege, milliárd forint
Bank 324 072 2 944
Jelzáloghitel-intézet 209 660 1 537
Lakás-takarékpénztár 118 041 523
Összesen 651 773 5 003

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 98%-ra emelkedett, a pandémia alatt enyhén visszaesett, majd 2023 végére ismét elérte a 98%-ot. A nem teljesítő kitettség a 2022 végi 3,2%-ról 2023 közepére 2,5%-ra, majd az év végére 2,1%-ra csökkent. A nem teljesítő hitelek száma a megelőző év végi 21 ezerről 14 ezerre mérséklődött.

Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4%-át tették ki 2023 végén, szemben az egy évvel korábbi 2,7%-kal. A nem teljesítő hitelek 46%-ában történt átstrukturálás, ez 13 százalékpontos csökkenés 2022 év végéhez képest.

Az engedélyezett hitelek összege az I. félévi mélypont után emelkedni kezdett

2023-ban összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben. A hitelek száma 45, értéke 49%-kal maradt el a 2022. évitől. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47%-kal csökkent, ezzel az engedélyezett lakáshitelek összege nominálisan nagyjából a 2017. évi szintre esett vissza.

2. ábra
Az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének alakulása, 2002–2023

A lakáshitelezés alakulásában a 2023. I. félévi mélypont után, a II. félévben mutatkozott némi élénkülés, az engedélyezett hitelek száma 7,1, összege 31%-kal emelkedett, de még messze elmaradt a korábbi évekre jellemző szinttől. Az engedélyezett hitelek összesített értékének növekedése főként a jóformán változatlan számban, de nagyobb átlagos értékben engedélyezett támogatás nélküli hitelezésnek tulajdonítható. Az államilag támogatott hiteleket a II. félévben már 26%-kal több esetben engedélyezték, ám ezek kisebb súlya és átlagértékének szerényebb emelkedése kevésbé hatott a hitelezési folyamatokra.

Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022 II. félévében kezdett csökkenni (11,2 millió Ft), és ez folytatódott 2023 I. félévében is (10,6 millió Ft). 2023 II. félévében az egy engedélyezésre jutó hitelösszeg már újra emelkedett, és 12,9 millió forintot tett ki. A támogatott hitelek átlagos értéke ekkor 10,7, a támogatás nélkülieké 13,7 millió forint volt.

3. ábra
Az engedélyezett hitelek átlagos összege

Az újlakás-vásárlási és a korszerűsítési hitelezés esett vissza leginkább

2023-ban 55 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 639 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 41, összege 40%-kal csökkent a megelőző évhez képest.

  • A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 67%-a ezt a célt szolgálta. 2023-ban a használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek száma 34, összege 32%-kal csökkent a megelőző évhez képest. Az átlagos hitelösszeg ugyanakkor az egy évvel korábbi 14,0 millióról 14,5 millió forintra emelkedett. Ez volt az egyedüli olyan hitelcél, ahol az év során jelentősen, 13,6-ról 15,2 millió forintra emelkedett az átlagos hitelösszeg.

  • Az új lakás építéséhez nyújtott hitelek száma 37, összege 47%-kal esett vissza 2022-höz képest. Az átlagos hitelösszeg 6,7 millió forintról 5,8 millió forintra csökkent.

  • Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 41, míg összege közel 45%-kal csökkent. Erre a célra 2023-ban átlagosan 18,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 1,3 millió forinttal kevesebbet.

  • A korszerűsítési, bővítési hitelek száma az elérhető támogatások hiányában drasztikusan visszaesett. Számuk 59, összegük 69%-kal csökkent a megelőző évhez képest; az átlagos hitelösszeg 5,7 millióról 4,3 millió forintra csökkent.

  • A hitelkiváltások száma 59, összegük 70%-kal csökkent 2022-höz mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 11,2 millió forintról 8,2 millió forintra csökkent.

4. ábra
A folyósított lakáscélú hitelek összege célok szerint
2. tábla

A folyósított lakáshitelek célok és hitelintézetek szerint, 2023

Megnevezés Bankok Jelzáloghitel-intézetek Lakás-takarékpénztárak Összesen
Hitelek száma, darab
Építés 3 557 7 909 383 11 849
Új lakás vásárlása 2 388 2 195 513 5 096
Használt lakás vásárlása 15 319 10 884 3 453 29 656
Korszerűsítés 716 1 172 4 084 5 972
Bővítés 855 228 38 1 121
Hitelkiváltás 454 578 1 032
Egyéb célok 315 84 219 618
Összesen 23 604 22 472 9 268 55 344
Hitelek összege, millió forint
Építés 29 667 37 476 2 065 69 208
Új lakás vásárlása 47 740 44 014 1 601 93 355
Használt lakás vásárlása 276 087 135 140 19 093 430 320
Korszerűsítés 9 671 3 763 14 050 27 484
Bővítés 31 437 1 407 122 2 966
Hitelkiváltás 6 748 1 713 8 461
Egyéb célok 5 040 1 312 593 6 945
Összesen 376 390 223 112 39 237 638 739

Kevesebb csoktámogatást folyósítottak

A 2016. januártól 2023 végéig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 251 ezer, összege 609 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott.

3. tábla

A családi otthonteremtési támogatások célok szerint, 2016–2023

Cél A folyósítások
száma, darab összege, milliárd forint
Új lakás építése 48 307 144,4
Új lakás vásárlása 28 543 145,4
Használt lakás vásárlása 153 277 285,6
Lakásbővítés 21 152 33,3
Összesen 251 279 608,8

2023-ban a folyósított támogatások száma 44, összege 47%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

4. tábla

A családi otthonteremtési támogatások alakulása

Év A folyósítások
száma, darab összege, milliárd forint
2016 20 755 47,4
2017 29 104 70,1
2018 31 202 71,3
2019 33 064 83,4
2020 38 172 103,8
2021 39 555 91,4
2022 38 143 92,4
2023 21 284 49,0
Összesen 251 279 608,7

2023-ban a támogatások 71%-át használt, 19%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve az új lakások részesedése 31, a használtaké 60% volt. 2023-ban emelkedett a használtlakás-vásárlások részesedése a támogatottak között.

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2023-ban:

  • új lakás építése esetén 3,1 millió (2022-ben 3,4 millió),
  • új lakás vásárlásakor 4,4 millió (2022-ben 3,9 millió),
  • használt lakás vásárlásakor 1,9 millió (2022-ben 2,0 millió), míg
  • lakásbővítés esetén 2,1 millió (2022-ben 1,7 millió) forint volt.
5. ábra
A családi otthonteremtési támogatások számának alakulása

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu