Módszertani megjegyzések

Az adatszolgáltatás teljesítése az 1868-as nyilvántartási számú Jelentés a lakossági lakáshitelezési tevékenységről szóló adatgyűjtés keretében történik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Országos Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.15) számú kormányrendelet írja elő.

A szabad felhasználású hitelek nem részei az adatgyűjtésnek.

A hitelintézeteknél lévő hitelek minősítését a 39/2016. (X.11.) számú, a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet szabályozza, ezért a jelentésben a lakáshitelek minősítése megváltozott, létrejöttek a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség, ezeken belül az átstrukturált teljesítő és nem teljesítő kitettség elnevezésű kategóriák.

A hitelek és támogatások céljai az alábbiak lehetnek:

• építés: új lakás felépítése, családi vagy ikerház emeletráépítésnek minősülő tetőtér-beépítése, három vagy annál több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtér-beépítés is;
• új lakás vásárlása: értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása;
• használt lakás vásárlása: nem újonnan épített, a másodlagos lakáspiacon kínált lakás megvásárlása;
• korszerűsítés, bővítés: a korszerűsítés eredményeként a lakás komfortfokozata növekszik, a bővítéssel pedig legalább egy lakószobával növekszik a lakás alapterülete;
• hitelkiváltás: korábbi lakáscélú hitel visszafizetése;
• egyéb: a fent felsoroltak egyikébe sem tartozó lakáscélok.

A lakossági lakáshitelezést érintő változások:

2023 I. félévében a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 13 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, valamint 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat.

Jelmagyarázat

– = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

.. = Az adat nem ismeretes.

0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.