A lakáshitel-állomány 2022. évi 7,5%-os növekedési üteme lassult az előző négy évhez képest. Az engedélyezett és folyósított hitelek száma és értéke is elmaradt az előző évitől. A használtlakás-vásárlás súlya csökkent, ugyanakkor az új lakások hitelezése – különösen értékben – bővült. 2022 II. félévében a lakáshitelezés feltételei romlottak, az újlakás-hitelezés növekedése mellett a használtlakás-vásárlásra folyósított összeg alig haladta meg az előző év azonos időszaki érték felét.

Bővült a lakáshitelek állománya

2022 végén a magyarországi lakáshitel-állomány 4928 milliárd forint volt, 7,5%-kal magasabb a 2021. évinél. A növekedési ütem jelentősen lassult a 2021. évi 15%-hoz képest. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,3-ről 7,4%-ra csökkent.

A lakáshitel-állomány bővülésében egyre nagyobb lett az újonnan folyósított hitelek szerepe, a törlesztési moratórium 2022-ben már nem befolyásolta érdemben az állomány alakulását.

2022-ben az államilag támogatott lakáshitelek állománya 16, a támogatás nélküli hiteleké 5,8%-kal nőtt az előző év végéhez képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (18, illetve 82%).

2022 végén a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból elérte az 59%-ot. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak részesedése 30, illetve 11% volt, nem történt számottevő elmozdulás.

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2021 között 86-ról 97%-ra emelkedett, majd ez az arány 2022-ben nem változott számottevően. A nem teljesítő kitettség 2021 II. félévében 3,7% volt, ez 2022-ben 3,2%-ra mérséklődött. A nem teljesítő hitelek száma az előző év végi 25 ezerről 21 ezerre csökkent.

Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 2,7%-át tették ki 2022 II. félévében, ami jelentős csökkenés az egy évvel korábbi 7,7%-hoz képest, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével hozható összefüggésbe. A nem teljesítő hitelek 59%-ában történt átstrukturálás, ez 12 százalékpontos emelkedés az előző év végéhez viszonyítva.

A törlesztési moratórium elérhetőségét korlátozó 2021. novemberi intézkedések hatására 2022. június végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 39 ezerre, értéke pedig 267 milliárd forintra csökkent. Ez a trend folytatódott 2022 végéig: a moratóriummal érintett lakáshitelek száma ekkor 27 ezer, értéke pedig 165 milliárd forint volt, így a törlesztési moratórium az év végén már csak az összes lakáshitel 4,0 és a lakáshitel-állomány 3,3%-át érintette.

2022 végén a bankoknál 3,2, a jelzáloghitel-intézeteknél 3,8, a lakás-takarékpénztáraknál 2,7% volt a törlesztési moratóriummal érintett hitelek összegének aránya. Az érintett hitelek száma a bankoknál 5,0, a jelzáloghitel-intézeteknél 3,4, míg a lakás-takarékpénztáraknál 2,0% volt.

Jelentősen csökkent az engedélyezett hitelek összege

2022-ben 93,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 1187 milliárd forint értékben. A megelőző évhez képest az engedélyezett hitelek száma 15, összege 9,3%-kal csökkent. Az I. félévben még mindkét mutató értéke emelkedett. A fordulat a II. félévben következett be, amikor az engedélyezett hitelek száma 33, összege 39%-kal maradt el az előző év azonos időszakától.

A lakáshitelezés I. félévi bővüléséhez az otthonteremtési támogatások mellett a 2021 októberében elindult Zöld Otthon Program is hozzájárult, azonban 2022 második felében a program lezárult, és az emelkedő kamatok miatt is visszaesett a lakáshitelek iránti kereslet. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022 végére 11,2 millió forintra csökkent, ez 2,5 millióval kevesebb, mint 2022 I. félévében, és 1,1 millióval kevesebb, mint 2021 végén volt.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma éves szinten 3,2%-kal csökkent, összege ugyanakkor 16%-kal nőtt. A hitelek számának több mint háromnegyedét kitevő állami támogatás nélküli hitelek mind számukban, mind értékükben visszaszorultak (19, illetve 15%-kal), a lassuló tendencia ez esetben is az év második felében felerősödött.

A támogatás nélküli hitelek erőteljesebb visszaesésével tovább nőtt a támogatott lakáshitelezés az engedélyezésen belül, így a támogatott hitelek aránya 29-ről 32%-ra nőtt, összegük pedig 24%-os arányt ért el, szemben az előző évi 19%-kal.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

2022-ben 93 ezer lakáshitelt folyósítottak, 23%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az év során folyósított 1069 milliárd forint 14%-kal elmaradt a korábbitól. A II. félévben folyósított 43 ezer lakáshitel ugyanakkor már 31%-os visszaesést jelent a megelőző év azonos időszakához képest.

• A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, minden második lakáshitelt erre a célra folyósítottak. Éves számuk 45 ezret, összegük 632 milliárd forintot tett ki, mindkét érték jelentősen (38, illetve 26%-kal) kevesebb a korábbinál. Fokozódott a visszaesés a II. félévben, amikor a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 49, összege 44%-kal csökkent. Az átlagos hitelösszeg a 2021. évi 11,9 millióról 14,0 millió forintra emelkedett 2022-ben, ez az összeg az I. és a II. félévben megegyező volt.

• A lakásépítéshez nyújtott hitelek éves száma 37, értéke 61%-kal nőtt. Ez a hiteltípus az év második felében is bővült, ekkor számuk 27, összegük 30%-kal emelkedett. Az átlagos hitelösszeg ugyanakkor az I. félévben érte el a csúcsot (7,2 millió forintot), majd az év második felében csökkent (6,7 millió forintra).

• Az újlakás-vásárláshoz kapcsolódó hitelezés az év folyamán már alig bővült (3,1%), a folyósított összeg azonban az újlakás-árak emelkedésével párhuzamosan 26%-kal nőtt. Az átlaghitel ebben a kategóriában volt a legmagasabb: 2022 I. félévében 18 millió forintot tett ki, az év második felében 21 millióra emelkedett.

• A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására 2021-ben ugrásszerűen megemelkedett. 2022-ben még mindig jelentős, de már mérséklődő számban folyósítottak erre a célra hiteleket. Az átlagos felújítási hitel az I. félévi 5,9-ről 5,5 millió forintra csökkent az év második felében.

Mérséklődött a csoktámogatások folyósítása

2016 és 2022 között a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 230 ezer, összege 560 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 73 ezer csoktámogatást folyósítottak, ez az esetek 32%-át tette ki, ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 49%-át fordították új lakások megszerzésére.

2022-ben 3,6%-kal kevesebb csoktámogatást folyósítottak 1,0%-kal nagyobb összegben. A II. félévben a folyósított támogatások száma 13, összege 5,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

2022-ben a támogatások 73%-át használt lakások vásárlására vagy bővítésére, 27%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összege magasabb volt az új lakásoknál, ennek megfelelően az új lakások részesedése a teljes folyósított összegből már 43%-ot tett ki.

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2022-ben:

• új lakás építése esetén 3,4 millió,
• új lakás vásárlásakor 3,9 millió,
• használt lakás vásárlásakor 2,0 millió,
• lakásbővítés esetén 1,7 millió forint volt.

További adatok, információk

Módszertan

Táblák (STADAT):

18.1.1.16. Lakáscélú hitelek

18.2.1.10 Lakáscélú hitelek félévenként

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu