Módszertani megjegyzések

Az adatszolgáltatás teljesítése az 1868-as nyilvántartási számú Jelentés a lakossági lakáshitelezési tevékenységről szóló adatgyűjtés keretében történik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Országos Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.15) számú kormányrendelet írja elő.

A szabad felhasználású hitelek nem részei az adatgyűjtésnek.

A hitelintézeteknél lévő hitelek minősítését a 39/2016.(X.11.) MNB számú, a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet szabályozza, ezért a jelentésben a lakáshitelek minősítése megváltozott, létrejöttek a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség, ezeken belül pedig az átstrukturált teljesítő és nem teljesítő kitettség elnevezésű kategóriák.

A hitelek és támogatások céljai az alábbiak lehetnek:

• építés: új lakás felépítése, családi vagy ikerház emeletráépítésnek minősülő tetőtér-beépítése, három vagy annál több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtér-beépítés is;
• új lakás vásárlása: értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása;
• használt lakás vásárlása: nem újonnan épített, a másodlagos lakáspiacon kínált lakás megvásárlása;
• korszerűsítés, bővítés: a korszerűsítés eredményeként a lakás komfortfokozata növekszik, a bővítéssel pedig legalább egy lakószobával növekszik a lakás alapterülete;
• hitelkiváltás: korábbi lakáscélú hitel visszafizetése;
• egyéb: a fent felsoroltak egyikébe sem tartozó lakáscélok.

Az adatszolgáltatók (hitelintézetek) csoportosítása:

1. Bankok

2. Szakosított pénzintézetek

3. Szakosított hitelintézetek

   a) Lakás-takarékpénztárak

   b) Jelzáloghitel-intézetek

A lakossági lakáshitelezést érintő változások:

2011 második felétől 2012 februárjáig a devizahitelesek megsegítésére lehetővé vált a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés. A törvény szerint azok élhettek ezzel a lehetőséggel, akiknek devizahitele fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgált.

A későbbiekben a kormány és a Magyar Bankszövetség az alábbi ötpontos otthonvédelmi tervben állapodott meg:

Az árfolyamgát célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozását tompítsa. A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180, az euróét 250, a jenét 2,5 forinton rögzítik átmeneti időre. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbség egy forintalapú gyűjtőszámlára kerül, ami egy átmeneti idő után könnyített feltételekkel törlesztendő.

A limitált árverés a hitelintézetek árverezéseit szabályozza. Meghatározott ideig csak szűk feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését, egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek biztonsága érdekében, másrészt hogy ne kerüljön egyazon időben nagyszámú lakás a piacra. Otthonvédelmi kamattámogatás adható annak az adósnak, aki devizahitelét forintra váltja, és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik.

2011 második felétől további intézkedés volt a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása és a devizaalapú lakáshitelezés – szigorított feltételek melletti – újbóli engedélyezése.

A vizsgált lakáshitelek átlagos futamidejének számításában a folyósított hitelek számát vettük figyelembe.

A családi otthonteremtési támogatások folyósítására vonatkozó 2019-2020. évi adatokat az egyik adatszolgáltató visszamenőleges adatrevíziója miatt módosítottuk, így azok eltérnek a korábbi kiadványainkban közölt értékektől.

Az adatszolgáltatók által kitöltött kérdőívek száma

Időszak	Bankok	Jelzáloghitel-intézetek	Takarék- és hitel- szövetkezetek	Lakás-takarékpénztáraka)	Összesen
2001	14	2	183	–	199
2002	16	3	184	–	203
2003	20	3	176	–	199
2004	21	3	177	–	201
2005	20	3	173	–	196
2006	19	3	168	–	190
2007	20	3	156	–	179
2008	21	3	147	–	170
2009	22	3	137	–	162
2010	22	3	136	–	161
2011	25	3	132	2	162
2012	25	3	128	2	158
2013	26	3	123	2	154
2014	30	3	114	2	149
2015	30	3	91	2	126
2016	24	3	63	3	93
2017	23	3	21	3	50
2018	24	3	14	3	44
2019. I. félév	21	3	11	3	38
2019. II. félév	19	3	–	3	25
2020	18	3	–	3	24
2021	17	3	–	3	23
2022. I. félév	16	3	–	3	22

^a) 2011 és 2015 között a két lakás-takarékpénztár hozzájárult adataik külön sorban való közléséhez. A harmadik lakás-takarékpénztár 2016-tól lett adatszolgáltató.

2022 I. félévében a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 16 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, valamint 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat. A takarékszövetkezeti szektorban bekövetkezett összevonások, felszámolások miatt az elmúlt években az adatszolgáltatók száma folyamatosan csökkent, a tendencia az elmúlt négy évben felgyorsult, 2017-hez képest 2019 közepére számuk közel felére esett vissza, majd 2019 második felére a takarékszövetkezeti szektor a Takarékbank Zrt.-be olvadt.

Jelmagyarázat

– =A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

.. = Az adat nem ismeretes.

0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.