2024 III. negyedévében folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom bővülése, az értékesítések száma 14%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A lakásárak emelkedése a III. negyedévben megtorpant, az előző negyedévhez képest a használt lakások ára gyakorlatilag stagnált, az új lakásoké 2,2%-kal csökkent. Ugyanakkor az év eleji gyors emelkedés hatására a lakásárak szintje az összevont lakáspiacon nominálisan 12, reálértéken 8,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
Továbbra is élénk a lakáspiaci forgalom
A lakáspiaci forgalom 2023. évi visszaesése után 2024 I–III. negyedévében az eladott használt és az új lakások száma egyaránt emelkedett.
A lakáspiaci forgalom visszaesése még 2023 IV. negyedévében megállt, azóta mindegyik negyedévben több lakást adtak el az egy évvel korábbinál. 2024 I–III. negyedévében a használt lakások forgalma 29, az újaké 45%-kal nőtt. A III. negyedévben a teljes lakáspiaci forgalom 14%-kal haladta meg a megelőző évi értéket. Az új lakások súlya továbbra is alacsony, 2024 I–III. negyedévének eddig feldolgozott adataiban arányuk 3,9%-ot tett ki.
Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma
Év, negyedév | Összes eladott lakás | Ebből: | Értékesítési céllal épült új lakás | |
---|---|---|---|---|
használt lakás | új lakás | |||
2007 | 191,2 | 184,8 | 6,4 | 17,9 |
2008 | 154,1 | 140,0 | 14,1 | 17,4 |
2009 | 91,1 | 82,9 | 8,3 | 16,9 |
2010 | 90,3 | 85,5 | 4,8 | 10,7 |
2011 | 87,7 | 83,9 | 3,9 | 4,8 |
2012 | 86,0 | 83,3 | 2,6 | 3,5 |
2013 | 88,7 | 86,4 | 2,3 | 3,2 |
2014 | 113,8 | 110,5 | 3,3 | 3,4 |
2015 | 134,1 | 130,7 | 3,4 | 3,1 |
2016 | 146,3 | 141,4 | 4,9 | 5,2 |
2017 | 153,8 | 147,7 | 6,1 | 7,3 |
2018 | 163,7 | 154,6 | 9,1 | 9,5 |
2019 | 157,0 | 145,8 | 11,2 | 12,1 |
2020 | 134,0 |
125,0 | 9,0 |
15,0 |
2021 | 160,7 |
148,8 | 12,0 | 12,9 |
2022 | 138,0 | 127,7 | 10,3 | 12,2 |
2023 | 105,2 | 98,6 | 6,6 | 12,0 |
2024. I–III. negyedév (az adatok zárásáig beérkezett) | 80,0 | 77,0 | 3,1 | 5,0 |
Lendületes évkezdet után a III. negyedévben megállt az árak emelkedése
Az előző évi lassulás után az előző negyedévhez képest 2024 I. negyedévében 8,5, a II. negyedévben 1,8%-kal emelkedtek a lakásárak az összevont lakáspiacon. A III. negyedévben az eddig beérkezett adatok alapján a használt lakások ára lényegében nem változott (0,1%-kal nőtt), az újaké pedig (2,2%-kal) csökkent.
Az egy évvel korábbihoz képest a használt lakások 12, az új lakások 11%-kal többe kerültek, így a 2015. évi bázisidőszakhoz viszonyítva 3,0-, illetve 3,4-szeresére emelkedtek az árak.
2023-ban az éves lakásár-emelkedés elmaradt a fogyasztói árakétól, így ebben az évben a teljes lakáspiac reálárszintje 8,8%-kal csökkent az előző évihez képest.
A 2024 I. negyedévi növekedés már meghaladta az általános árváltozás ütemét: reálértéken a használt lakások 7,6, az újak 4,6%-kal drágultak az előző negyedévhez képest. A II. negyedévben reálértéken azonban már enyhébb volt a növekedés (0,4, illetve 0,3%), majd a III. negyedévben a lakásár-emelkedés megtorpanása reálárcsökkenést eredményezett (–0,6% a használt és –2,8% az új lakások esetében).
2023 I–III. negyedévében a reállakásárak átmenetileg 10%-ot meghaladó mértékben visszaestek az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Ilyen mértékű reálárcsökkenésre 2009 óta nem volt példa. Ezúttal azonban a visszaesést gyors kilábalás követte, és 2024 kezdetétől újra pozitív, 8–9% közötti éves reállakásár-változás jellemezte a piacot. 2024 III. negyedévében a használt lakások reálára 8,4, az újaké 7,0%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
A lakáspiaci forgalom minden települési kategóriában élénkült
A 2023. évi visszaesés a nagyobb települések lakáspiaci eladásait súlyosabban érintette, azt követően azonban itt gyorsabban megindult és nagyobb arányú volt az élénkülés. A községek lakáspiaci forgalma csak 2024 I. negyedévében haladta meg az előző év azonos időszakit, miközben a nagyobb településeken ez már az előző negyedévben megtörtént.
2024 I. negyedévében Budapesten 56, a községekben 14%-kal több eladás történt az egy évvel korábbinál. A növekedés mértéke a II. negyedévben az előző időszakihoz hasonlóan alakult, és a III. negyedévben is az egy évvel korábbinál nagyobb lakáspiaci forgalom jellemezte az egyes települési kategóriákat. Kivételt csak a községek képeztek, ahol a lakáseladások száma gyakorlatilag az előző év azonos időszakinak felelt meg.
Az újlakás-piacon alacsony a forgalom
2024 I–III. negyedévére vonatkozóan eddig mintegy 3,1 ezer eladott új lakás adata érkezett be. A megfigyelt eladások száma a III. negyedévben 599 volt.
2024 I–III. negyedévében az új lakások piacán:
- Az országos átlagár a 2023. évi 62,6 millió forintról 67,2 millió forintra emelkedett. A négyzetméterár megközelítette az 1,2 millió forintot.
- Budapesten átlagosan 78 millió forintba került egy új lakás, 7,0 millióval többe, mint 2023-ban. Az átlagos négyzetméterár megközelítette a 1,5 millió forintot.
- Országszerte Budapest XI. kerületében adták el a legtöbb (474) új lakást, amelyek átlagára 94 millió, négyzetméterára 1,6 millió forint volt.
- Egy új lakás átlagos ára 49 millió forint volt a vármegyeszékhelyeken, és 54 millió forint a kisebb városokban.
- A vármegyeszékhelyek és a kisebb városok 850 ezer, illetve 880 ezer forintot kitevő átlagos négyzetméterára mögött jelentős különbségek figyelhetők meg: az árak Székesfehérváron meghaladták az 1 millió, miközben Nyíregyházán nem érték el a 700 ezer forintot sem.
- A siófoki új lakások ára négyzetméterenként 1,4 millió forintot tett ki.
- A budapesti agglomerációban 66 millió forintért, 888 ezer forintos négyzetméteráron kelt el egy átlagos új lakás. Miközben az előbbi érték 8,2%-kal csökkent, a négyzetméterárak 6,2%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, az agglomerációban eladott új lakások jellemző mérete tehát kisebb lett.
- Az agglomerációkon kívüli településeken 42 millióért, 680 ezer forintos négyzetméteráron értékesítettek új építésű lakásokat, ám ezek száma csekély volt. A kézirat lezárásáig mindössze 340 ilyen lakáseladást regisztráltunk, és e települések nagy többségében egyáltalán nem került a piacra új lakás.
Az 50-nél több új lakást értékesítő települések és budapesti kerületek rangsora az eladott lakások száma szerint
Település, kerület | ||||
---|---|---|---|---|
Eladott új lakás, darab |
Átlagos ár, millió forint |
Átlagos négyzetméterár, millió forint |
Négyzetméterár változása a 2023. évi %-ában |
|
Budapest, XI. kerület | 474 | 93,6 | 1,6 | 113 |
Budapest, XIII. kerület | 304 | 74,7 | 1,4 | 113 |
Budapest, VIII. kerület | 180 | 58,5 | 1,3 | 95 |
Budapest, III. kerület | 163 | 67,3 | 1,3 | 93 |
Budapest, X. kerület | 148 | 61,2 | 1,2 | 109 |
Kecskemét | 134 | 40,1 | 0,8 | 119 |
Budapest, IX. ker. | 97 | 71,4 | 1,6 | 135 |
Nyíregyháza | 65 | 41,6 | 0,7 | 111 |
Budapest IV. ker. | 62 | 67,8 | 1,2 | 113 |
Siófok | 57 | 79,0 | 1,4 | 112 |
Budapest XIV. ker. | 53 | 86,4 | 1,3 | 109 |
Székesfehérvár | 52 | 62,9 | 1,0 | 125 |
Eltérő tendenciák a használt lakások piacán
A 2024. I. negyedévi általános áremelkedés után a II. negyedévben Budapesten és a vármegyeszékhelyeken folytatódott a drágulás, miközben az ország többi részén csökkent a használt lakások négyzetméterára. Az eddig feldolgozott III. negyedévi adásvételek további lassulásra, illetve a fővároson kívüli településkategóriákban (különösen a községekben) csökkenésre utalnak, ám a később beérkező nagyobb értékű ingatlanok adatai ezt a képet még érdemben módosíthatják.
2024 I–III. negyedévében a használt lakások piacán:
- Egy lakás átlagára országosan 33,8 millió forint volt, 4,2 millió forinttal több, mint 2023 átlagában. Az 519 ezer forintot kitevő négyzetméterár 79 ezer forinttal haladta meg az előző évi szintet.
- Budapesten egy lakás átlagosan 53,7 millió forintba került, 2,3 millióval többe, mint 2023-ban. A négyzetméterár a megelőző évi 887 ezerről 955 ezer forintra emelkedett. A növekedés folyamatos volt, és csaknem minden fővárosi kerületcsoportban érvényesült – kivéve a pesti belső kerületeket, ahol az emelkedés megtorpant a III. negyedévben.
- A budai hegyvidéki kerületek árszintje már 2022 elején átlépte az 1 millió forintos határt. 2024 I. negyedévében ez már a budai oldal többi kerületében és a pesti belső kerületekben is bekövetkezett.
- Budapesten továbbra is a panellakások ára nőtt a leginkább (10%), a nem panel, többlakásos épületekben 7,0, a családi házakban 4,1%-os volt a drágulás 2023-hoz képest.
- A balatoni agglomerációban az I. negyedév 13%-os drágulása után a II–III. negyedévben nem emelkedtek tovább az árak.
- A budapesti agglomerációban a 2023. évi 636 ezer forintot kitevő átlagár az I. negyedévben 692 ezer forintra emelkedett, ezután a növekedés lassult, majd a III. negyedévben megállt. Ugyanakkor a vizsgált időszakban mintegy kétszeresére nőtt a regisztrált eladások száma a megelőző évi, azonos feldolgozottság mellett megfigyelt tranzakciószámhoz lépest.
Az EU-tagállamokban és az eurózónában is folytatódott a lakásárak emelkedése
2024 III. negyedévében az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 154%-át tette ki. Az előző negyedévi gyorsabb emelkedés után valamivel mérsékeltebben, 1,4%-kal nőtt a lakásárak szintje. Ugyanilyen mértékben drágultak a lakások az eurózónában, amelynek a bázisindexe 147%-ot ért el. A magyarországi összevont lakáspiaci árindex 306%-ot tett ki, továbbra is ez a legmagasabb nominális index az adatot közlő országok sorában.
2024 III. negyedévében:
- Kiugró áremelkedést jelentett Bulgária (3,9%) emellett Portugáliában, Hollandiában és Lettországban is 3%-ot meghaladó áremelkedés zajlott le a megelőző negyedévhez képest.
- A szomszédos országok közül Szlovákiában 2,9, Horvátországban 2,4%-kal nőttek az árak a II. negyedévhez viszonyítva. Szlovéniában 1,7%-os, Romániában és Ausztriában viszont 1,0% alatti volt az árak emelkedése.
- Németországban a II. negyedévben megindult 1,5%-os áremelkedés mérsékeltebb ütemben folytatódott (0,3%).
- Egy év alatt 10% feletti mértékben drágultak a lakások hazánk mellett Bulgáriában (17%), Lengyelországban (14%), Horvátországban (12%) és Hollandiában (10%). Ugyanakkor több országban alacsonyabbak voltak a lakásárak, mint egy évvel korábban: Franciaországban 3,5, Finnországban 2,8%-kal mérséklődtek az árak éves szinten.
- 2015-höz képest Magyarországon és Portugáliában nőttek a legnagyobb mértékben a reállakásárak (egyaránt 85%-kal). Az adatokat közlő országok nagy többségében reálértéken is jelentős lakásár-emelkedés következett be a vizsgált időszakban. A rangsor elején több volt szocialista országot is megtalálunk, míg a régi uniós tagállamok döntő része inkább a rangsor vége felé helyezkedik el. Románia, Olaszország és Finnország esetében azonban csökkentek a reállakásárak 2015 óta.
Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban
Ország | 2023. | 2024. | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
I. | II. | III. | IV. | I. | II. | III. | |
Ausztria | 164,4 | 164,7 | 164,3 | 161,4 | 159,5 | 164,3 | 165,4 |
Belgium | 135,0 | 134,6 | 136,3 | 138,3 | 139,4 | 139,0 | 141,2 |
Bulgária | 177,9 | 185,5 | 190,5 | 192,8 | 206,4 | 213,5 | 221,9 |
Ciprus | 110,3 | 110,2 | 110,7 | 110,0 | 111,5 | 112,9 | 113,6 |
Csehország | 211,8 | 211,0 | 211,7 | 212,3 | 214,3 | 219,9 | 224,1 |
Dánia | 135,1 | 135,7 | 138,1 | 140,3 | 136,7 | 140,9 | 144,4 |
Észtország | 191,4 | 198,8 | 198,3 | 202,4 | 206,4 | 212,1 | 211,0 |
Finnország | 106,5 | 107,5 | 104,4 | 103,3 | 102,0 | 102,1 | 101,5 |
Franciaország | 132,3 | 131,7 | 132,3 | 128,7 | 126,0 | 125,7 | 127,6 |
Hollandia | 183,1 | 180,9 | 182,9 | 186,1 | 189,9 | 194,8 | 201,8 |
Horvátország | 173,6 | 179,6 | 180,1 | 186,2 | 189,4 | 197,5 | 202,2 |
Írország | 167,2 | 166,3 | 168,8 | 173,7 | 177,7 | 180,3 | 185,6 |
Lengyelország | 169,5 | 175,0 | 182,9 | 191,7 | 200,0 | 205,9 | 209,2 |
Lettország | 186,4 | 195,5 | 193,5 | 188,1 | 193,1 | 196,9 | 203,9 |
Litvánia | 207,2 | 212,1 | 217,2 | 220,4 | 227,7 | 234,0 | 236,4 |
Luxemburg | 181,2 | 177,3 | 165,5 | 162,0 | 160,9 | 162,4 | 162,8 |
Magyarország | 268,8 | 271,5 | 272,6 | 277,2 | 301,0 | 306,5 | 306,0 |
Málta | 149,9 | 152,2 | 154,5 | 157,1 | 160,0 | 162,7 | 165,2 |
Németország | 152,0 | 150,0 | 147,9 | 145,0 | 144,1 | 146,3 | 146,8 |
Olaszország | 106,8 | 108,8 | 108,7 | 108,7 | 108,5 | 112,0 | 112,9 |
Portugália | 198,6 | 204,7 | 208,5 | 211,3 | 212,5 | 220,7 | 228,9 |
Románia | 146,3 | 145,1 | 150,0 | 152,3 | 154,3 | 155,1 | 155,9 |
Spanyolország | 144,0 | 147,0 | 150,7 | 149,1 | 153,2 | 158,6 | 163,1 |
Svédország | 132,4 | 133,2 | 132,6 | 129,6 | 130,3 | 132,1 | 133,0 |
Szlovákia | 178,8 | 171,8 | 173,2 | 176,6 | 173,5 | 178,7 | 183,9 |
Szlovénia | 182,0 | 185,4 | 186,3 | 191,2 | 193,5 | 197,7 | 201,1 |
EU27_2020 | 147,2 | 147,8 | 148,8 | 148,5 | 149,4 | 152,3 | 154,4 |
Eurózóna | 142,7 | 142,9 | 143,3 | 142,1 | 142,2 | 144,9 | 146,9 |
Forrás: Eurostat.
További adatok, információk
Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma
Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint
Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként
Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu