Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2024

Tartalom

• Kevesebb gabona termett
• A kukorica terméseredménye elmaradt az egy évvel korábbitól
• Napraforgóból és repcéből egyaránt kevesebb termett
• Magas burgonyahozam
• Hatéves csúcsra nőtt a cukorrépa betakarított területe
• Csökkenő termelési kedv a zöldségtermesztőknél
• Az elmúlt 14 év legnagyobb kajszitermése
• Összességében gyengébb volt a búzatermés az Európai Unióban
• Mérséklődött az unió kukoricatermelése
• Magyarországon termett a legtöbb napraforgó az unióban
• Kissé emelkedett az uniós burgonyatermelés, rekordot döntött a hazai átlagmennyiség
• További adatok, információk

Kevesebb gabona termett

A hazai gabonatermelés 2024-ben visszaesett 2023-hoz viszonyítva. A 2022–2023. évi magas raktárkészlet és a 2023. évi alacsony felvásárlási átlagárak a kalászosok vetésterületének csökkenését eredményezték 2024-ben, ami hozzájárult a korábbinál kisebb gabonaterméshez. A tavaszi száraz meleg és a július elejei magas hőmérséklet negatívan hatott a növénykultúrák fejlődésére és a termés minőségére is, amit a júniusban lokálisan lehullott intenzív esőzések sem tudtak ellensúlyozni.

• 2024-ben hazánkban 12,6 millió tonna gabona termett, 2,3 millió tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál.

• A gabonafélék 2,2 millió hektáros betakarított területe 169 ezer hektárral kisebb volt a 2023. évinél.

• Az 5,3 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél 10, betakarított területe 12,5%-kal volt kisebb.

• A kukorica betakarított területe a 2023. évinél közel 15%-kal (883 ezer hektár) nagyobb volt, ugyanakkor a betakarított mennyiség több mint 16%-kal csökkent.

2024-ben a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2023. évi 40%-ról 42%-ra nőtt, a kukoricáé ugyanekkora arányú (42%) volt. A kalászosok közül az árpa a második legjelentősebb növény hazánkban, ennek betakarított területe 285 ezer hektárra csökkent. Az egy évvel korábbinál 31%-kal kisebb területről 29%-kal kevesebb, közel 1,6 millió tonna árpát takarítottak be, a gabonatermésből való aránya pedig a 2023. évi 15%-ról 13%-ra mérséklődött, miközben 5,5 tonnás átlaghozama 2,8%-kal meghaladta az előző évit.

2024-ben a búza betakarított területe 131 ezer hektárral, 922 ezer hektárra csökkent. Az egy évvel korábbinál több mint 12%-kal kisebb betakarított területen 5,3 millió tonna búza termett, a 2023. évinél 10%-kal kevesebb, a megelőző öt év átlagánál 2,3%-kal több. A 2024. évi 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlag közel 2,7%-kal haladta meg a 2023. évit.

Az ország legnagyobb búzaterületei Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében találhatók. Előbbi az országban megtermett mennyiségből közel 11, utóbbi 9,8%-kal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Baranya (7,2 tonna), Fejér (6,8 tonna) és Tolna (6,3 tonna) vármegye érte el, míg a legkisebb termésátlagokat Csongrád-Csanád (4,9 tonna/hektár), Veszprém (5,0 tonna/hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (5,1 tonna/hektár) vármegyében könyvelhették el.

2024 első 11 hónapjában 11%-kal kevesebb búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2023 azonos időszakában. A felvásárlási átlagár az egy évvel korábbinál 9,0%-kal alacsonyabb, 71 forint volt kilogrammonként.

A 2020 és 2024 közötti időszakban a hazai gabonapiacon jelentős változás ment végbe. 2020-tól egészen 2021 júniusáig az árak csak kismértékben emelkedtek. Az előrejelzések az európai és az amerikai gabonaállomány csökkenését jelezték, aminek hatására 2021. júliustól az árak hirtelen nőni kezdtek. A háborús események okozta élelmiszer- és energiaellátási bizonytalanság tovább növelte az árakat, egészen 2022 októberéig, amit akkor egy lefelé irányuló korrekció követett. A 2023 májusában kialakult újabb piaci bizonytalanság hatására átmenetileg megint emelkedtek az árak, ez azonban nem bizonyult tartósnak, a búza felvásárlási ára decemberben a felére esett vissza 2022 decemberéhez képest.

2024-ben a meleg és száraz időszak miatt a betakarítás a szokásostól eltérően, mintegy két héttel korábban kezdődött. 2024 júliusában a gazdák a megelőző évek júliusi eladásaikhoz képest 75%-kal több terményt elértékesítettek. A nagyobb felvásárolt mennyiség az előző évben eladatlan készleteket is tartalmazta, mindez pedig alacsonyan tartotta a felvásárlási árakat az év első felében.

Az átlagárak emelkedése augusztustól figyelhető meg, onnantól kezdve, hogy lefelé módosították az Európai Unió várható búzatermését. A hazai átlagár havonta 3–5%-kal nőtt augusztus és november között.

A kukorica terméseredménye elmaradt az egy évvel korábbitól

2024-ben a kukoricatermesztésben a megelőző évi kisebb termelési kedvet nem követte további csökkenés, sőt a 15%-os területnövekedés következtében a hazai kukoricaterület közel 883 ezer hektárral nőtt. Ennek ellenére a júliustól szeptember közepéig tartó csapadékmentes időjárás és magas hőmérséklet negatívan hatott a termésmennyiségre. Sok helyen a megszokottnál jóval korábban megkezdték a kukorica betakarítását, annak érdekében, hogy elkerüljék a nagyobb területek kiégését, így mérsékelve a veszteséget.

A kukorica mennyiségét és minőségét tovább rontották a már későn érkező (szeptember közepi) esőzések. Ennek hatására 2024-ben a termelők 5,3 millió tonna termést takarítottak be, 2023-hoz képest több mint 16, a megelőző öt év átlagánál 18%-kal kevesebbet.

A 6,0 tonnás termésátlag a 2023. évinél közel 27, a megelőző öt év átlagánál 14%-kal alacsonyabb.

2024 első 11 hónapjában közel 24%-kal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2023 azonos időszakában, kilogrammonként 67 forintos átlagáron, ami egy év alatt 5,7%-os csökkenést jelent.

A búza 2024. évi 5,8 tonnás hektáronkénti átlaghozama 1921 óta a második legmagasabb, viszont a kukorica 6,0 tonnás hektáronkénti termésátlaga elmaradt a várakozásoktól.

6. ábra

A búza és a kukorica termésátlagának alakulása

+ Előzetes adat.

A kukorica aratását a jelentős csapadékhiány miatt a növény többnyire kényszerérett állapotában kezdték meg. A kevésbé száraz területeken a jobb hozamú állomány betakarítását a szeptemberi esőzések hátráltatták, ami nagyban rontotta a termény minőségét. Mindezek összességében negatívan hatottak a kukorica hazai, 2024. évi terméseredményére. A kukorica termésátlaga – az 57 ezer hektár kukoricaterülettel rendelkező – Baranya vármegyében volt a legnagyobb, 7,3 tonna hektáronként. Ezt két kisebb termőterületű vármegye követte: Zalában 30 ezer hektárnyi, Borsodban 40 ezer hektárnyi területen az átlag termésmennyiség 7,1, illetve 7,0 tonna volt hektáronként. Csongrád-Csanád és Pest (Budapesttel együtt) vármegyében volt a legalacsonyabb a termésátlag, hektáronként, 3,7, illetve 3,8 tonna.

Napraforgóból és repcéből egyaránt kevesebb termett

2024-ben a napraforgó betakarított területe az egy évvel korábbival lényegében megegyező (675 ezer hektár) volt, 5,9%-kal nagyobb a megelőző öt év átlagánál. A 2023. évinél 8,5%-kal kevesebbet, 1,8 millió tonnát takarítottak be. A mintegy 2,7 tonna hektáronkénti átlaghozam az egy évvel korábbinál 8,6%-kal kisebb, a megelőző öt év átlagánál 1,0%-kal nagyobb.

A napraforgó felvásárlási ára 2024. január és november között 14%-kal emelkedett, átlagosan 162 forintos áron lehetett értékesíteni kilogrammonként.

2024-ben a repce betakarítás előtti időszakát a viharos széllökések és a gyakran előforduló, jéggel kisért esőzések jellemezték, amelyek rontották a terméseredményeket. A repce betakarított területe a 2023. évitől 7,8%-kal elmaradva 174 ezer hektárra csökkent. A 447 ezer tonna betakarított termés 29%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értéket, 2012 óta ez a legalacsonyabb mennyiség. A 2,6 tonna hektáronkénti hozam az előző évitől 23, a megelőző öt év átlagától 11%-kal maradt el.

A repce felvásárlási ára 2024. január–novemberben kilogrammonként átlagosan 174 forint volt, 7,0%-kal magasabb, mint 2023 azonos időszakában.

2022-ben és 2023-ban a négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül a búza és a kukorica betakarított területét tekintve az előbbinél növekedés, az utóbbinál csökkenés figyelhető meg. 2024-ben a trend ellentétesen alakult, a búza területe kisebb, a kukoricáé nagyobb lett. A napraforgó betakarított területe 2020 és 2022 között növekedett, 2023-tól stagnált, a repcéé folyamatosan kisebb lett.

Magas burgonyahozam

A burgonya 2024. évi hazai 8,2 ezer hektáros betakarított területe a 2023. évinél 8,1%-kal, 616 hektárral nagyobb volt. A terület nagysága ugyanakkor a megelőző öt év átlagához képest 11%-kal csökkent. A burgonya vetésének elhúzódása és a májusi, júniusi bőséges esők miatt a 245 ezer tonnás termésmennyiség 17%-kal, a hektáronkénti hozam (26,4 tonna) 10%-kal volt magasabb a megelőző évinél, .

2024 első 11 hónapjában több mint 10%-kal több burgonyát vásároltak fel a termelőktől, mint 2023 hasonló időszakában. A 2024. január–novemberi kilogrammonkénti 172 forintos elvásárlási átlagár 22%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Hatéves csúcsra nőtt a cukorrépa betakarított területe

2024-ben a különböző támogatásoknak, illetve megelőző évi jövedelmező termesztésnek köszönhetően a hazai gazdálkodók a 2023. évinél nagyobb területen termesztettek cukorrépát. A betakarított terület meghaladta a 16 ezer hektárt, 15%-kal nagyobb volt a 2023. évinél, és 30%-kal nőtt a megelőző öt év átlagához mérten.

13. ábra

A cukorrépa területe és termésmennyisége Magyarországon

+ Előzetes adat.

A csapadékhiány, a száraz talaj sem a répa növekedésének, sem a minőségének nem kedvezett. A betakarított területen mintegy 49 ezer tonnával (5,6%-kal) kevesebb termett, hektáronkénti hozama 50,5 tonna volt, az előző évinél 18%-kal alacsonyabb

Csökkenő termelési kedv a zöldségtermesztőknél

A zöldségtermesztésben 2023 kedvező eredményei után hazánkban 2024-ben gyengébb volt a termés. Csemegekukoricából a 2023. évinél 6,6%-kal kisebb területen 18%-kal kevesebb (418 ezer tonna), a zöldborsó 25%-kal kisebb területéről pedig 38%-kal kisebb (57 ezer tonna) termést takarítottak be.

Nőtt a paradicsom és a zöldpaprika termésmennyisége, előbbi 11%-kal, 197 ezer tonnára, utóbbi 4,1%-kal, 94 ezer tonnára.

Az elmúlt 14 év legnagyobb kajszitermése

Az egyik legkedveltebb gyümölcsünkből, az almából 2024-ben hazánkban az utóbbi 12 év egyik legkevesebb mennyiségét szüretelték. A 371 ezer tonnás almatermés 24%-kal kisebb volt a 2023. évinél.

A kedvezőbb tavaszi időjárásnak köszönhetően kajsziból több mint 56%-kal (26 ezer tonnát), őszibarackból pedig 42%-kal nagyobb mennyiséget, 19 ezer tonnát szüreteltek. Kajsziból ez 2010 óta a második legmagasabb érték.

2024-ben meggyből a 2023. évinél 11%-kal több, 62 ezer tonna termett hazánkban. Szilvából 38 ezer tonna termést szedtek le, ez 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Összességében gyengébb volt a búzatermés az Európai Unióban

Az Európai Unió tagállamaiban számottevő eltérések alakultak ki a 2024. évi búza terméseredményeiben. Az Eurostat előzetes adatai alapján Spanyolországban kimagaslóan, közel 84%-kal több búza termett a megelőző évhez képest (ami az elmúlt évek legrosszabb eredménye volt). Romániában 5,5, Bulgáriában 2,0%-os növekedés következett be. A csapadékos időjárás hatásaként a két legjelentősebb uniós búzatermelő tagállam közül Franciaország több mint 26, Németország 13%-kal kevesebb termést jelentett.

Hazánkban 5,3 millió tonna búzát takarítottak be, ami az elmúlt 10 év negyedik legnagyobb termése, valamint a becsült összes uniós (119 millió tonna)¹ termésmennyiség 4,5%-a.

Mérséklődött az unió kukoricatermelése

2024-ben az Európai Unió 27 tagállamában 8,9 millió hektáron, a 2023. évinél 7,2%-kal nagyobb területen (3,0%-kal kevesebb) 59 millió tonna kukorica termett. A legtöbb kukoricát – közel 15 millió tonnát – már ötödik éve Franciaországban termelték, a sorrendben azt követő Lengyelországban 9,7 millió, Romániában 7,6 millió tonnát arattak le. A legnagyobb növekedést Spanyolországban (15%) és Franciaországban (13%) érték el a termelők a 2023. évihez képest, a legnagyobb mennyiségi visszaesés pedig Romániában (–13%) és Olaszországban (–7,6%) következett be. A 10 legjelentősebb uniós kukoricatermelő közül a legmagasabb termésátlagot (12 tonna/hektár) a korábbi évekhez hasonlóan Spanyolországban mérték.

Magyarországon átlagosan 6,0 tonna termett hektáronként, közel 27%-kal több a megelőző évinél, viszont 14%-kal alacsonyabb 2019–2023 átlagánál.

Magyarországon termett a legtöbb napraforgó az unióban

2024-ben az Európai Unió napraforgótermése a növekvő területnagyság ellenére csökkent. A 2023. évinél 4%-kal nagyobb, csaknem 4,9 millió hektár területen, 18%-kal kevesebbet, közel 8,1 millió tonna termést arattak le.

2024-ben a legtöbb napraforgó, 1,8 millió tonna Magyarországon termett az Európai Unió országai közül. Hazánkat Franciaország követte1,7 millió tonnás betakarított mennyiséggel. A nyári aszály az egész délkelet-európai régióban visszavetette a termést, Romániában 38, Bulgáriában közel 19%-kal kevesebb lett a termés. A hozamok a napraforgót termesztő legtöbb tagállamban alacsonyabbak voltak a 2023 évi hektáronkénti átlagnál, Romániában 50, Franciaországban 11, Magyarországon 8,6%-kal.

Kissé emelkedett az uniós burgonyatermelés, rekordot döntött a hazai átlagmennyiség

2024-ben az Európai Unió burgonyaterülete 2,0%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A legjelentősebb területtel rendelkező országok közül egyedül Franciaországban következett be csökkenés (–7,4%), míg Németországban 6,6, Belgiumban 7,2 Lengyelországban 3,1, Hollandiában 1,2%-kal nagyobb területen termelték a gumós növényt.

A 2024-es uniós burgonyatermés megközelítette az 50 millió tonnát, ami 3,3%-kal több a 2023. évi mennyiségnél. A legnagyobb mennyiséget, közel 13 millió tonnát Németországban takarították be, ami 26%-os részesedést jelent az uniós össztermelésből. Ez az arány 1,4 százalékpontos emelkedés az megelőző évihez viszonyítva.

Hazánkban a 2022-es mélypont óta bővül a burgonya termőterülete és növekszik a betakarított termése. A 2024. évi 245 ezer tonnás burgonyamennyiség 17%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, így az uniós össztermelés 0,5%-át tette ki. A 2024. évi hektáronkénti 26,4 tonnás átlaghozam rekordnak számít.

További adatok, információk

Módszertan

19.1.1.12. Fontosabb szántóföldi növények betakarított területe
19.1.1.15. Fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége
19.1.1.18. Fontosabb szántóföldi növények termésátlaga
19.1.2.4. A búza termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.5. A kukorica termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.6. Az árpa termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.11. A napraforgómag termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.12. A repcemag termelése vármegye és régió szerint

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu