Az infokommunikációs szektor helyzete, 2023

Módszertani megjegyzések

A kiadványban felhasznált 2018–2022. évi adatok véglegesek, a 2023. évi adatok közül a beruházás volumenindexei jelenleg előzetesek.

Makromutatók

Működő vállalkozás az, amely a vonatkozási évben rendelkezett árbevétellel, vagy létszáma meghaladta a nulla főt. A statisztikákban „0 fő” megjelöléssel a nullánál nagyobb, de nullára kerekített létszámadatokat rögzítik.

Teljesítménystatisztika

Az adatok forrása az éves gazdaságstatisztikai jelentések, valamint – ahol ezek nem állnak rendelkezésre – a különböző típusú (a NAV-tól átvett) adóbevallások számviteli információi.

Vonatkozási kör

  • 2020-ig: az Európai Biztosság éves gazdaságszerkezeti statisztikára (Structural Business Statistics, továbbiakban SBS) vonatkozó 2009/250/EK rendelete

  • 2021-től: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 (European Business Statistics, 2152/2019, EBS) rendelete

alapján definiált működő piaci tevékenységet végző szervezetek.

Az adatok vonatkozási köre az SBS-adatokban a következő nemzetgazdasági ágakra (TEÁOR ’08 szerinti osztályozás) terjed ki:

  • 2018–2020. tárgyévig: B–J, L–N, P–S, kivéve S94
    1. tárgyévtől: B–N, P–S, kivéve S94

Megfigyelési egység

    1. tárgyévig a megfigyelési egység a jogi egység.
    1. tárgyévtől a nemzetközi módszertannak megfelelően (a Tanács 696/93/EGK rendelete) új megfigyelési egység került bevezetésre, a gazdasági egység (enterprise). A gazdasági egység egy vállalatcsoport része, ugyanakkor egy vagy több jogi egységből (vállalkozásból) áll, és a döntéshozatal során bizonyos fokú autonómiával rendelkezik. A csoport egyes tagjai között zajló belső forgalom kiszűrése lehetővé teszi a nemzetgazdasági értékteremtési folyamatok pontosabb mérését.

Az IKT-szektor tekintetében a megfigyelés a következő nemzetgazdasági alágazatokra terjed ki:

IKT-termékek gyártása

261 = Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása

262 = Számítógép, perifériás egység gyártása

263 = Híradástechnikai berendezés gyártása

264 = Elektronikus fogyasztási cikk gyártása

268 = Mágneses, optikai információhordozó gyártása

IKT-szolgáltatás

465 = Információtechnológiai, híradástechnikai termék nagykereskedelme

582 = Szoftverkiadás

611 = Vezetékes távközlés

612 = Vezeték nélküli távközlés

613 = Műholdas távközlés

619 = Egyéb távközlés

620 = Információtechnológiai szolgáltatás

631 = Adatfeldolgozás, webhosting, világhálóportál-szolgáltatás

951 = Számítógép, kommunikációs eszköz javítása

IKT-szektor összesen: IKT-termékek gyártása + IKT-szolgáltatás

Kis- és középvállalkozások adatai:

A kkv-k meghatározása az új kkv-módszertan szerint történt.

Az új módszertan kidolgozásakor a KSH figyelembe vette a létszám-kategóriát, tehát azon szervezeteket, amelyek foglalkoztatotti létszáma 249 fő feletti, a kkv-körből kizárta. A létszámkorlátok figyelésekor azok kerültek a kategóriába, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

Az önállósági kritériumok tekintetében a kkv-körbe tartozásnál alapvető kizáró okot jelentett 250 fő alatti szervezetek esetében a 25%-ot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni hányad. A módszertan nem tekinti továbbá kkv-nak azokat a vállalkozásokat sem, amelyeknél az állam tekinthető a végső tulajdonosnak.

A KSH ezen kritériumokat követően vette figyelembe a társaságok adóbevallásában rögzített önbesorolást, amely adattal 2013-tól kezdődően rendelkezik. Azokat, akik magukat nem vallották kkv-körbe tartozónak, de a rendelkezésre álló információk szerint potenciálisan kkv-knak minősülnek, tovább vizsgálta a cégbíróságtól származó kapcsolati adatokat felhasználva. Kis- és középvállalkozásnak tekintendők azok a gazdasági szervezetek, amelyek a cégbírósági adatok alapján nem tagjai vállalatcsoportoknak. Jelenleg a külföldi kapcsolattal rendelkező szervezetek sem kerültek a kkv-körbe, az egzakt adatokat szolgáltató adatforrás hiányában.

A KSH az adminisztratív kapcsolati adatok alapján vállalatcsoportokat alakított ki, amelyeknél az egyes vállalkozások létszám-, árbevétel-, mérlegfőösszeg-, jegyzettőke- és állami/önkormányzati forrásból származó tőke értékét konszolidálta. Az egymáshoz kapcsolódó (külföldi kapcsolattal nem rendelkező) potenciális kkv-k konszolidált adatainak további vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek azok a belföldi vállalatcsoportok, amelyek ezen adataik alapján kkv-nak minősülnek.

A kkv-körön belül az alábbi megbontást alkalmaztuk:

1. Mikrovállalkozás:

a) 0–9 fő maximum, 2 millió euró árbevételig és maximum 2 millió euró mérlegfőösszegig;

2. Kisvállalkozás:

a) 0–9 fő, ahol az árbevétel és/vagy mérlegfőösszeg 2 és 10 millió euró között van (de az egyik mutató értéke sem haladja meg a 10 millió eurót),

b) 10–49 fő, maximum 10 millió euró árbevételig és maximum 10 millió euró mérlegfőösszegig;

3. Középvállalkozás:

a) 0–49 fő és 10–50 millió euró árbevétel vagy 10–43 millió euró mérlegfőösszeg között van,

b) 50–249 fő, 50 millió euró árbevételig vagy 43 millió euró mérlegfőösszegig.

Tulajdonosi szerkezet:

Az IKT-szektor tulajdonosi szerkezetének meghatározásakor a külföldi, illetve a hazai tulajdonban lévő vállalkozásokat különböztettük meg. Azok a szervezetek kerültek a külföldi tulajdonúak közé, amelyek élő kapcsolattal rendelkeztek, végső tulajdonosuk pedig egy külföldi szervezet volt.

Regionális bontás:

A regionális bontású táblák esetében az új, 2018. január 1-jén érvénybe lépett NUTS 2 szerinti régiós bontást használtuk.

  • Budapest

  • Dél-Alföld

  • Dél-Dunántúl

  • Észak-Alföld

  • Észak-Magyarország

  • Közép-Dunántúl

  • Nyugat-Dunántúl

  • Pest

A mutatók tartalma:

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése: A termékek és a szolgáltatások beszerzése magában foglalja az összes beszerzett áru és szolgáltatás értékét, amelyet az elszámolási időszakban szereznek be viszonteladás vagy a termelési folyamatban történő felhasználás érdekében, kivéve azokat a tőkejavakat, amelyek fogyasztását értékcsökkenési leírásként könyvelik el. A szóban forgó áruk és szolgáltatások eladhatók további átalakítással vagy anélkül, teljes egészében felhasználhatók a termelési folyamatban, vagy végül készletezhetők.

Ezekhez a beszerzésekhez tartoznak azok az anyagok, amelyek közvetlenül a gyártott termékekbe kerülnek, illetve a nem tőkésített kis értékű tárgyi eszközök és berendezések. Szintén ide tartozik a segédanyagok, valamint az energiatermékek értéke. Ehhez a változóhoz értendők az egység által a tőkejavak gyártásához készített anyagok beszerzései.

A referencia-időszakban kifizetett szolgáltatások szintén ide tartoznak. Ez az adat tartalmaz minden, az egység javára, harmadik fél által elvégzett munkáért folyósított kifizetést. Az áruk és a szolgáltatások beszerzéseit piaci beszerzési áron értékelik.

Értékesítés nettó árbevétele: A tárgyévben értékesített (kész- és félkész) termékek, anyagok, áruk, teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, regisztrációs, jövedéki és energiaadót tartalmazó, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. Idetartozik a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más magyarországi fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott, áfa nélküli ellenértéke is.

Az értékesítés árbevétele a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardek (IFRS) fogalmi meghatározásainak megfelelően:

Az értékesítés árbevétele az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard alapján elszámolt (ár)bevétel, korrigálva a nettó módon elszámolt adókkal.

Bruttó tárgyieszköz-beruházás:

A nemzetgazdasági és az üzemgazdasági beruházások pénzügyi lízingbe vett, a tárgyi eszközök értékével növelt összege. Három részből áll:

  • a termelésben legalább egy évig használni kívánt új tárgyi eszközök beszerzésével, létesítésével, a meglevő eszközök bővítésével és felújításával kapcsolatos, tárgyidőszaki ráfordítások összege, függetlenül attól, hogy azok értékét pénzben kiegyenlítették-e, vagy sem (nemzetgazdasági, azaz „új” tárgyieszköz-beruházások);

  • használt, belföldön már aktivált tárgyi eszközök beszerzése, vagyis minden olyan tárgyieszköz-beszerzés, amely a beruházó tárgyieszköz-állományát növeli, de a nemzetgazdaságét nem (üzemgazdasági, azaz beruházás „használt” tárgyi eszközre);

  • az adott időszakban pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszközök értéke.

Bruttó hazai termék (GDP): termelési oldalról számítva egyenlő az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeinek) és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összegével. E meghatározás jelen formájában az 1995. évtől kezdődően érvényes.

Bruttó hozzáadott érték, alapáron:

+ kibocsátás (alapáron)

– folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron)

Bruttó működési eredmény: A bruttó működési eredmény a működési tevékenység által létrehozott többlet, miután a munkaerőtényező-ráfordítást ellentételezték. A tényezőköltségen számított hozzáadott érték és a személyi jellegű kifizetések különbözeteként számítható.

Termelési érték:

+ igénybe vett szolgáltatások értéke

+ termék- és termelési támogatások

– anyag- és energiaköltség

– termék- és termelési adók

– egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adók

Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások: A viszonteladás céljából történő beszerzés az áruk olyan célból történő beszerzése, hogy azokat további feldolgozás nélkül egy harmadik félnek újból eladják. Tartalmazza az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ), az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét és az árukészletek állományváltozását.

Személyi jellegű ráfordítások: Ilyen ráfordítások a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok.

A szervezet tevékenységében részt vevők száma (Foglalkoztatottak száma): Az alkalmazásban állók, a munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a szervezet tevékenységében aktívan részt vevő egyéb foglalkoztatottak (az egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa, az egyéni vállalkozó; társas vállalkozás esetében a vállalkozás tulajdonosa és a menedzsment azon tagjai, akiknek munkajövedelme a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%-ánál kevesebb).

Továbbá idetartoznak a szervezet tevékenységében aktívan közreműködő személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként közvetlenül munkadíj kifizetésére nem vagy csak a minimálbér munkaidő-arányos részénél kisebb mértékben kerül sor (pl.: segítő családtag).

Alkalmazottak száma: A munkaadó számára munkát végző és munkaszerződéssel rendelkező, bér, fizetés, díj, pénzjutalom, darabbér vagy természetbeni javadalmazás formájában ellenszolgáltatásban részesülőket foglalja magában.

Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában munkavégzésre kötelezett.

Az alkalmazottak száma magában foglalja a részmunkaidősöket, az idénymunkásokat és a sztrájkolókat vagy a rövid ideig szabadságon lévőket, de nem foglalja magában a hosszú ideig szabadságon lévőket. Az alkalmazottak számában nem szerepelnek az önkéntes munkavállalók.

Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám: A munkavállalók száma teljes munkaidejű egyenértékesekké (FTE) alakítva.

A teljes évben teljes munkaidős, rendes munkaidőben dolgozónál kevesebbet dolgozó személyek adatait át kell számítani teljes munkaidejű egyenértékessé, tekintetbe véve az egységben teljes évben teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók munkaidejét.

Ehhez a kategóriához tartoznak azok a személyek, akik kevesebbet dolgoznak, mint a rendes munkaidő, kevesebbet, mint a rendes heti munkanapok száma, vagy kevesebbet, mint az éves rendes munkahetek vagy munkahónapok száma. Az átváltást a ledolgozott munkaórák, munkanapok, munkahetek vagy munkahónapok alapján kell elvégezni.

Beruházásstatisztika

A beruházások teljesítményértéke: A beruházási teljesítmények szerződés szerinti teljesítése, függetlenül attól, hogy a számla ellenértékét kiegyenlítették-e, vagy sem. A teljesítményérték az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó összegét is tartalmazza a számviteli törvény előírásai alapján. Az indexeket összehasonlítható szerkezetű adatokból számítottuk.

A beruházások volumenindexe: A beruházásiteljesítmény-érték tárgyidőszaki árszinten kifejezett, összehasonlító áras adataiból számított mutató. A volumenindex kiszámításához felhasználjuk az ágazati tagolású beruházási árindexet. Az ágazatok negyedéves beruházási árindexeinek számítása a beruházások szerkezetének megfelelő termékcsoportos árindexek alapján az ágazati beruházások tárgyévet megelőző második évi megoszlását jellemző súlyokkal történik. Az éves beruházási árindexek a negyedéves indexek beruházási teljesítményértékkel súlyozott átlagolásával készülnek.

Adatszolgáltatók: A teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett és a reprezentatív megfigyelésbe bevont szervezetek.

Kutatás, fejlesztés (K+F)

A KSH kutatás-fejlesztésre vonatkozó adatgyűjtése – a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetekre, költségvetési szervezetekre, vállalkozásokra, felsőoktatási intézményekre, illetve az ezekben működő tanszékekre, klinikákra, laboratóriumokra), ahol kutatás-fejlesztést végeznek.

A felvétel módszertani alapja az Európai Bizottság 2019/2152/EU és a 2020/1197/EU rendelete, illetve a Frascati-kézikönyv.

Kutatás-fejlesztés

A kutatás-fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra, hogy ezt a tudást új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás-fejlesztés jellemzői: az alkotásra és újdonságra törekvés, a tudományos módszerek alkalmazása, új ismeretek létrehozása. Típusai: alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés.

A megfigyelés köre

A statisztikai megfigyelés számbavételi egységei azok a kutató-fejlesztő helyek, amelyek fő vagy melléktevékenységként kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak, függetlenül attól, hogy ezt milyen szervezeti keretek között végzik. A kutatási statisztikában a megfigyelési egység – a felsőoktatási kutatóhelyeket kivéve – megegyezik az önálló gazdasági egységgel.

A K+F-adatok publikálása

A K+F-adatok publikálása a 2021. tárgyévtől a 2019/2152/EU- és a 2020/1197/EU-rendelet szerint a statisztikai megfigyelési egység (gazdasági egység) alapján és nem jogiegység-szinten történik. (Egy statisztikai megfigyelési egységhez, »gazdasági egységhez« egy vagy több jogi egység is tartozhat.) Ez a módszertani változás a főbb, országos K+F-mutatókat nem érinti, de azok további bontása/részletezése (pl. TEÁOR, létszámkategória, terület stb.) esetén a 2021. évi adatok korlátozottan összehasonlíthatók az azt megelőző időszak adataival. A publikált adatok pótolt és becsült adatokat is tartalmaznak.

Vállalkozási szektor

A vállalkozási szektorba tartozik kutatóhelyként az a vállalkozás, amely fő tevékenységként vagy alaptevékenysége (áruk, szolgáltatások előállítása, forgalmazása) mellett saját eszközeivel, saját dolgozóival, saját szervezetben kutatási-fejlesztési tevékenységet végez. Ez a szektor fogja át a jogi személyiségű, illetve a jogi személyiség nélküli vállalkozásokat és a döntően nem állami finanszírozású nonprofit szervezeteket, amennyiben azok az előbbi feltételeknek megfelelnek.

Idetartoznak továbbá azok a gazdasági egységek, amelyek a 2008-as TEÁOR szerint a 72.10 (természettudományi, műszaki kutatás-fejlesztés), a 72.20 (társadalomtudományi, humán kutatás-fejlesztés) besorolással rendelkeznek, valamint azok a vállalkozások, amelyek jelentős feladatokat végeznek kiemelt programok teljesítésében, vagy elnyert K+F-pályázat alapján K+F-célra folyósított összegben részesültek.

A kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak K+F tényleges létszáma: Azoknak a természetes személyeknek az állományi és az állományba nem tartozók együttes létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F-tevékenységgel foglalkoznak (kutatók, kutatási segédszemélyzet, egyéb támogató személyzet), függetlenül a kutatás-fejlesztésre fordított időtől.

Kutatók: Olyan szakemberek, akik új, tudományos ismeretek, termékek, eljárások, módszerek és rendszerek koncepciójával vagy megalkotásával, valamint az érintett projektek menedzselésével foglalkoznak.

Kutatás-fejlesztési ráfordítás: A K+F-ráfordítás, a K+F-költség és a K+F-beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatás-fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre. A K+F-ráfordítás – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a saját szervezetben végzett („falakon belüli”) tevékenység ráfordításait méri. Az összes K+F-ráfordítás az egyes szektorokhoz (államháztartási, felsőoktatási, vállalkozási) tartozó kutatóhelyek K+F-költségeinek és K+F-célú beruházásának összege, kiegészítve a K+F-statisztikában nem jelentkező – nem a kutatóhelyek által közvetlenül felhasznált –, a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére kifizetett összegekkel.

Kutatás-fejlesztési költség: A saját szervezetben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő költségek összessége. A kutatás-fejlesztés költsége a saját foglalkoztatottakkal, saját berendezéssel végzett K+F-munka költségeit jelenti, akár saját célra végzett K+F-tevékenységként elszámolt, akár szerződés, megrendelés alapján végzett kutatás-fejlesztésről van szó. A költség a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltséget (áfa nélkül), az igénybe vett szolgáltatások értékét (áfa nélkül) és az egyéb költségeket (áfa nélkül) tartalmazza. A K+F-tevékenység költségeként nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett költségek, így pl. a K+F általános költségei is elszámolásra kerülnek, viszont az amortizáció – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – nem. A kutató-fejlesztő helyek összes K+F-költsége az egyes szektorokba (államháztartási szektor, felsőoktatási szektor, vállalkozási szektor) tartozó kutatóhelyek K+F-költségeinek a visszaigényelhető áfa nélküli összege.

2018-tól a nemzetközi módszertan (Frascati Manual, 2015) szerint az egyéb költségek tartalmazzák a nem állományba tartozók személyi jellegű ráfordításait is.

A K+F-költségek nem tartalmazzák a kapcsolódó tevékenységek (a tudományos célú szolgáltatás, a termelőtevékenység, a nem tudományos célú szolgáltatás) költségeit és az amortizációt.

Kutatás-fejlesztési beruházás: A tárgyévben felmerült, közvetlenül a kutatás-fejlesztés végzését elősegítő, annak eszközeként – egy évnél hosszabb ideig – szolgáló, új és használt tárgyi eszközök és számítógépes szoftverek beszerzésének áfa nélküli értéke. Beruházásnak minősül a tárgyi eszközök, a számítógépes szoftverek beszerzése, előállítása, saját vállalkozásban történő kivitelezése, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mindaz a tevékenység, amely az egyedi tárgyi eszközhöz közvetlenül vagy közvetve hozzákapcsolható, ideértve a hitel-igénybevételt és a biztosítást is. Az ezekkel kapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások a beszerzési ár részét képezik.

2018-tól a nemzetközi módszertan (Frascati Manual, 2015) szerint a beruházások tartalmazzák az immateriális javak (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) beszerzésére fordított összegeket is.

A K+F tárgyát képező gépek, műszerek, szoftverek beszerzési, előállítási költségei a beruházási adatokban nem szerepelnek.

A beruházások az alábbiakat tartalmazzák:

  • építési (földterületek és épületek) beruházás,

  • gép-, műszer-, berendezés- és informatikai beruházás,

  • informatikai információs és kommunikációs beruházás,

  • járműberuházás,

  • egyéb beruházás,

  • számítógépes szoftver,

  • vagyoni értékű jogok,

  • szellemi termékek.

A K+F-ráfordítások pénzügyi forrásai szerinti számbavétel azt részletezi, hogy a – nemzetgazdasági szintű – ráfordításoknak kik voltak a finanszírozói, illetve milyen pénzforrások felhasználására került sor.

A K+F-statisztikában az alábbi pénzügyi forrásokat különböztetjük meg:

  • vállalkozások,

  • állami költségvetés (2006-tól az állami költségvetéshez tartoznak az önkormányzatok is),

  • felsőoktatási forrás (2018-ig az állami költségvetési forrás tartalmazta),

  • nonprofit szervezetek (2006-tól szerepelnek önálló forrásként, addig az egyéb hazai forrás részei voltak),

  • egyéb hazai forrás (2006-ig szerepelt külön pénzügyi forrásként, és a nonprofit szervezeteket, valamint az önkormányzatokat tartalmazta, 2006-tól nonprofit forrás),

  • külföldi forrás.

A megfigyelés egyéves időtartamra vonatkozik.

Innováció

Az adatgyűjtés nemzetközi módszertana

A vállalkozások innovációs adatfelvétele a nemzetközi ajánlások alapján összeállított, OSAP 2132. számú adatgyűjtéssel történik. A felvétel alapja az Európai Bizottság 2019/2152/EU, a 2020/1197/EU és a 2022/1092/EU rendelete, az OECD Oslo Kézikönyve, valamint az Eurostat kétévenkénti közösségi innovációs felmérése (a CIS modellkérdőív). A 2022. évi adatfelvétel az első (megfigyelt időszak: 2020–2022.), amely az EBS-rendelettel összhangban statisztikai egységnek a korábbi jogi egység helyett a hazai gazdasági egységet (enterprise) tekinti. Egy statisztikai egységhez egy vagy több jogi egység is tartozhat. Az adatfelvétel adatszolgáltatási egysége a jogi egység. A módszertani váltás az adatfelvétel mintakijelölését és a statisztikai feldolgozást is érinti, ezért a 2022. évi adatokban törés keletkezett.

A megfigyelés köre

Az adatfelvétel megfigyelési célsokasága (a viszonyítási alapként jelölt „összes vállalkozás”) a bányászat, kőfejtés (B); feldolgozóipar (C); villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás (D); vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E); nagykereskedelem (G46); szállítás, raktározás (H); információ, kommunikáció (J), pénzügyi, biztosítási tevékenység (K); valamint az építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés; tudományos kutatás, fejlesztés; reklám, piackutatás (M 71–73) ágakban, ágazatokban működő, legalább 10 fős gazdasági egységek.

Az ennél kisebb gazdasági egységek nem tartoznak a megfigyelési körbe. Az egy jogi egységből álló, 100 főt vagy annál többet foglalkoztató gazdasági egységekre az adatfelvétel teljes körű, a 10–99 fős egységekre mintavételes. A 2–8 jogi egységből álló, 250 főt vagy annál többet foglalkoztató gazdasági egységekre az adatfelvétel teljes körű, a 10–249 fős egységekre, valamint a minimum 9 tagból álló egységekre mintavételes.

A nemzetközi módszertannal összhangban a megfigyelt ágazatok köre a 2012. évi (CIS2012) adatgyűjtés során bővült a film, videó, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (J59); a műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás (J60); a tudományos kutatás (M72) és a reklám, piackutatás (M73) ágazatokkal.

Fogalmak

Innováció

Új vagy továbbfejlesztett termék vagy üzleti folyamat, vagy ezek kombinációja, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi termékeitől vagy üzleti folyamataitól, továbbá termék esetén annak piacra vezetése megtörtént, üzleti folyamat esetén pedig megtörtént a folyamat bevezetése a vállalkozáson belül.

Az innovációnak két fő típusa van: termékinnováció és üzletifolyamat-innováció. Az innováció feltétele – a módszertan lényeges, új eleme –, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozásnak a terméket elérhetővé kellett tennie a potenciális fogyasztók számára, üzleti folyamat esetén a vállalkozásnak a folyamatot be kellett vezetnie a vállalkozáson belül, azaz használnia kell belső folyamataiban vagy külső kapcsolataiban.

Az innovációnak nem feltétele – hasonlóan a korábbi módszertanhoz –, hogy a vállalkozás maga fejlessze a terméket, ez történhet a vállalkozáson belül, vagy más vállalkozással, szervezettel együttműködésben, avagy a vállalkozás át is veheti azt más vállalkozástól, szervezettől. A módszertan ezzel elismeri, hogy az innováció magában foglalja a meglévő technológiák és módszerek gazdaságon belüli megosztását és átvételét (ez jelenti az innováció diffúzióját).

Termékinnováció

Olyan új vagy továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi áruitól vagy szolgáltatásaitól, és amelynek piacra vezetése megtörtént. A termékinnovációnak jelentős javulást kell tartalmaznia egy vagy több terméktulajdonságban vagy teljesítményjellemzőben. A termékinnovációba beletartozik a digitális termékek vagy szolgáltatások innovációja, valamint innovációnak minősülnek a termékdizájnban megvalósított jelentős változtatások is. Nem minősül termékinnovációnak a más vállalkozástól vásárolt új termék viszonteladása, és a kisebb, kizárólag esztétikai jellegű változtatások.

A termékinnovációnak két típusát különböztetjük meg a termék tulajdonságai alapján:

  • áruinnováció,

  • szolgáltatásinnováció.

Termékinnováció esetén az újdonság foka szerint lehet:

  • piacon új termék, amellyel azonos vagy amelyhez nagyon hasonló terméket a versenytársak korábban nem kínáltak;

  • a vállalkozás számára új termék, amellyel azonos vagy amelyhez nagyon hasonló terméket a versenytársak korábban kínáltak.

A termékinnovációból származó éves nettó árbevétel a vállalkozások által becsült adat, amely magában foglalja mind a piacon új, mind a vállalkozás számára új termékinnováció értékesítéséből származó árbevételt.

Üzletifolyamat-innováció

Olyan egy vagy több üzleti funkcióban új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat, amely jelentősen eltér a vállalkozás korábbi üzleti folyamataitól, és megtörtént a bevezetése a vállalkozáson belül.

Az üzletifolyamat-innováció típusainak meghatározása az alapján történik, hogy a vállalkozás mely üzleti funkcióban használja az új vagy jelentősen továbbfejlesztett üzleti folyamatot.

Az üzletifolyamat-innováció bevezetése az alábbi üzleti funkciókban mehet végbe:

  1. termék-előállítási, szolgáltatásnyújtási vagy fejlesztési módszerek,
  2. logisztikai, szállítási vagy elosztási módszerek,
  3. információfeldolgozási vagy kommunikációs módszerek,
  4. számviteli vagy egyéb adminisztratív tevékenységek módszerei,
  5. eljárások (az üzleti menedzsment, a vállalatirányítás eljárásai) vagy a külső kapcsolatok szervezésének üzleti gyakorlatai,
  6. a felelősségi körök, a döntéshozatal vagy az emberierőforrás-menedzsment szervezésének módszerei,
  7. a marketing vagy az értékesítés módszerei.

Innovatív vállalkozás

Az a vállalkozás, amely a vizsgált időszakban egy vagy több innovációról tesz jelentést. Az innováció lehet egyedül a vállalkozásé, de lehet más vállalkozással közös innováció is. Innovatív vállalkozás a vizsgált időszakban az innovációnak legalább egy, bármely típusát bevezette.

Innovációs tevékenységek

Az innovációs tevékenységek magukban foglalják egy vállalkozás összes olyan fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységét, amelyek innovációt eredményeznek, vagy azt célozzák a vállalkozás számára.

Innovációs tevékenységet végző vállalkozás

Az a vállalkozás, amely a vizsgált időszakon belül bármikor egy vagy több innovációs tevékenységet végzett (azaz új vagy továbbfejlesztett termék vagy üzleti folyamat fejlesztését vagy bevezetését célzó tevékenysége volt). Az innovációs tevékenységgel rendelkező vállalkozás lehet innovatív vagy nem innovatív vállalkozás a megfigyelt időszakban.

Üzletimodell-innováció

A vállalkozások időről időre olyan fontos (jelentős) változásokat hajtanak végre, amelyek alapvetően megváltoztatják a vállalkozás működését. Ez jelenti az üzleti modellben bevezetett jelentős változtatást. A változtatás akkor tekinthető jelentősnek, amennyiben a bevezetett módosításhoz kapcsolódó elvárt vagy realizált előnyök kimagaslók. Az üzleti modell azt írja le, ahogy egy vállalkozás értéket teremt a vevőinek, és profitot termel. Magában foglalja a vállalkozás által kínált termékek (áruk, szolgáltatások) hasznosságát a potenciális vevők/fogyasztók számára („értékteremtés”), azt a folyamatot, ahogy a vállalkozás előállítja és elosztja a termékeit – beleértve az értékláncban részt vevő beszállítók és a termékelosztók szerepét („érték átadása”), és azt is, ahogy a vállalkozás megszerzi a bevételeit a termékek előállítási, valamint elosztási költségeit meghaladó mértékben („érték megtartása”).

Munkaügyi adatok – a KSH munkaerő-felvételi adatai

A digitális gazdaságba azon területeket értjük bele, amelyek döntő hányadában digitális termékek vagy szolgáltatások előállítása folyik. A digitális területek meghatározása két irányból történhet: egyrészt ágazati oldalról közelítve, vagyis a munkáltató vállalkozás gazdasági tevékenységét vizsgálva, másrészt foglalkozási oldalról, vagyis a munkavállaló által végzett feladatokat nézve. Ennek kapcsán három fogalmat kell elkülönítenünk:

  1. digitális foglalkozások
  2. IKT-szektor (EU)
  3. digitális gazdaság

Digitális foglalkozások

Azok a foglalkozások tartoznak ide, amelyekben a feladatok elvégzéséhez nagy arányban szükség van a digitális gazdasággal összefüggő tudásra, készségekre. A digitális termeléssel közvetlenül összefüggő tevékenységet végeznek, függetlenül attól, hogy a munkáltatójuk milyen ágazatban működik. A digitális foglalkozások körének meghatározásánál a KSH szakértőinek javaslatai mellett figyelembe vettük egyéb hazai és külföldi gyakorlatok tapasztalatait, eredményeit. Ezek alapján az alábbi foglalkozásokat tekintjük a digitális fejlesztés és innováció, valamint exportképes digitális termék- vagy szolgáltatás-előállítás, értékesítés stb. szempontjából relevánsnak:

4 számjegyű
FEOR-kód		 Digitális foglalkozások megnevezése
1322 Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője
2123 Telekommunikációs mérnök
2135 Földmérő és térinformatikus
2136 Grafikus és multimédia-tervező
2141 Rendszerelemző (informatikai)
2142 Szoftverfejlesztő
2143 Hálózat- és multimédia-fejlesztő
2144 Alkalmazásprogramozó
2149 Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző
2151 Adatbázis-tervező és -üzemeltető
2152 Rendszergazda
2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető
2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető
2495 Informatikatanár (iskolarendszeren kívül)
3136 Műszaki rajzoló, szerkesztő
3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus
3142 Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus
3143 Számítógéphálózat- és rendszertechnikus
3144 Webrendszer- (hálózati) technikus
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus
3146 Telekommunikációs technikus
7342 Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója

IKT-szektorban foglalkoztatottak

Azok a foglalkoztatottak tartoznak ide, akik a digitális szektorban dolgoznak (bármilyen foglalkozásban/munkakörben), hiszen a digitális termék vagy szolgáltatás előállításához a folyamatban részt vevők valamennyien hozzájárulnak. A digitális szektor meghatározásánál a kiindulópontot az információs, kommunikációs technológiai (IKT) ágazatok lehatárolása jelentette, az Eurostat definíciója alapján a fentiekkel megegyezően.

Digitális gazdaság

Azokat tekintjük a digitális gazdaságban foglalkoztatottaknak, akik vagy digitális foglalkozásban, vagy az IKT-szektorban dolgoznak. A második munkaként végzett tevékenységet is figyelembe véve kapjuk az állások számát. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy ezzel a módszerrel meghatározva a digitális gazdaságban foglalkoztatottaknak egy jelentős része a digitális gazdasághoz csak közvetetten kapcsolódó feladatokat lát el, és olyan munkafolyamatokban vesz részt, amelyekben az előállított termék típusa nem digitális, és a szükséges tudás sem digitálistechnológia-specifikus.

Külkereskedelem

Termék-külkereskedelem

A KSH a külkereskedelmi termékforgalmi statisztikáját az Európai uniós jogszabályok által meghatározott módszertan szerint, a nemzetközi termékforgalmi statisztika megfigyelésére vonatkozó ENSZ-ajánlásokban közzétett alapelvek, fogalmak és meghatározások figyelembevételével készíti.

A külkereskedelmi termékforgalom megfigyelése az ország gazdasági területének határát átlépő termékek számbavételén alapul azzal a megkötéssel, hogy az unión kívüli forgalomban – az aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás miatt szállított termékek kivételével – vámraktárakba külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában, a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen.

Az uniós forgalomra vonatkozóan a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven begyűjtött adatok, míg az unión kívüli forgalom tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámeljárás keretében begyűjtött adatai és egy vállalati kérdőíves adatgyűjtésből származó adatok állnak rendelkezésre.

Az uniós forgalom adatait a KSH nem teljeskörűen – küszöbértékek alkalmazásával – gyűjti be. Az adatszolgáltatási küszöböt el nem érő vállalkozások mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól, külkereskedelemi forgalmukat aggregált szintű becslési eljárással pótoljuk.

Magyarország külkereskedelmi forgalma az uniós és az unión kívüli forgalom összege.

A külkereskedelmi termékforgalom értéke (határparitásos érték) behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték.

    C.i.f.: A magyar határon behozott termékek piaci értéke, beleértve a szállítással kapcsolatos összes költséget és a szállítás biztosítását.
    F.o.b.: A magyar határon kivitt termékek piaci értéke, beleértve a termékeknek a határig történő szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.

Az alapadatok begyűjtése az EU-tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai termékjegyzék, a Kombinált Nómenklatúra (KN) szerint valósul meg.

Az IKT-szektor exportja és importja

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 (European Business Statistics, 2152/2019, EBS) rendelete, illetve a Bizottság (EU) 2020/1197 végrehajtási rendelete (2020. július 30.) rendelet II. sz. mellékletének B (a NACE-kódok speciális tevékenységre vonatkozó aggregátumai) táblázata meghatározza az IKT-termékek gyártására és az IKT-szolgáltatásokra vonatkozó tevékenységi kódokat a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (TEÁOR’08). A 2018–2023 évekre összeállítottuk a rendelet által meghatározott alágazatok szerinti statisztikai főtevékenységekbe sorolt vállalkozások összes export- és import-, valamint az IKT-eszközökre vonatkozó termékforgalmi adatait.

IKT-termékek

Az IKT-termékeket a rendeletben meghatározott tevékenységi kódoknak a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszerében (TESZOR) történő alkalmazásával definiáltuk. Ezt követően a Kombinált Nómenklatúra szerint gyűjtött külkereskedelmi termékforgalmi adatokból a KN–CPA-fordítókulcsok alapján történt az adatok összeállítása (a TESZOR az EU tevékenység szerinti termékosztályozásának, a CPA [Classification of Products by Activity] magyar nyelvű változata.).Az alkalmazott KN–CPA-fordítókulcsok megtalálhatóak:[1] Az IKT-termékekre vonatkozóan – tudomásunk szerint – nincs EU-s ajánlás. Így az IKT-szektor EU-s definíciójából indultunk ki.

Megfigyelt IKT-termékek TESZOR szerint (részletesen lásd TESZOR’15)

26.1. Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása

26.2. Számítógép perifériás egység gyártása

26.3. Híradástechnikai berendezés gyártása

26.4. Elektronikus fogyasztási cikk gyártása

26.8. Mágneses, optikai információhordozó gyártása

Kis- és középvállalkozások szerinti bontás

Az IKT-szektor vállalkozásainak, illetve a fentiek alapján definiált IKT-termékek exportjára és importjára vonatkozó adatsort a KSH által a 2004. évi XXXIV. törvény alapján meghatározott mikro-, kis- és közepes vállalkozások adataira leszűkítve is összeállítottuk. 2015 előtti adatok az új kkv-módszertan alapján nem állíthatók elő a vállalkozások export/import adataira vonatkozóan.

Az export és import alakulása partnerország szerint

Meghatározásra került a fent részletezett IKT-eszközök összes külkereskedelmi termékforgalmának partnerországonkénti bontása export és import irányban külön-külön. Az export rendeltetési, az import feladó országok szerint szerepel.

A külkereskedelmi termékforgalomra bemutatott adatok nem tartalmazzák a magánszemélyek forgalmát, az európai uniós forgalomban az adatszolgáltatási küszöböt el nem érő vállalkozások forgalmát (100 millió forint), valamint az unión kívüli forgalomban a külföldi vámazonosítóval vámkezelt forgalmat. A fentiekben leírt módszertant követve a magyar adatokat olyan részletezettségben válogattuk és használtuk fel, amelyeket a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok általában nem tartalmaznak, így nemzetközi összehasonlítás csak ezeknél aggregáltabb szintű adatokat felhasználva képzelhető el.

Szolgáltatás-külkereskedelem

A Nemzetközi üzleti és szállítási szolgáltatások felmérése a 184/2005/EK., az 555/2012/EU és a 707/2009/EK rendeletek alapján történik.

Az adatgyűjtés célja: Az adatok biztosítása egyrészt a magyar makrostatisztikák összeállításához, másrészt az EU és a különböző nemzetközi szervezetek felé teljesítendő adatszolgáltatáshoz, illetve kereskedelempolitikai, piackutatási célokra.

Szolgáltatások külkereskedelmének minősül minden olyan magánjogi szerződésen alapuló ügylet, amelynek során egy ország rezidense nem rezidens részére szolgáltatást nyújt (export), illetve nem rezidenstől szolgáltatást vesz igénybe (import). Rezidens: minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy aminek a közvetlen gazdasági érdeke és tevékenysége tartósan – 1 évnél hosszabb ideig – Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik.

Az adatszolgáltatók: A megfigyelésbe bevont rezidens gazdasági, költségvetési, valamint nonprofit szervezetek (beleértve a képviseleteket is), amelyek a szolgáltatásokat nem rezidenseknek nyújtották, illetve nem rezidensektől vették igénybe. Az adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása a KSH regiszterében szereplő információk alapján történhet, és független a gazdálkodási és a tulajdonformától.

A szolgáltatások teljesítése a rezidens és a nem rezidens közötti szolgáltatás tranzakció lebonyolításának tényleges időpontja, azaz amikor a szolgáltatást nyújtották, illetve igénybe vették. Ez eltérhet a pénzügyi teljesítéstől.

Külkereskedelmi szolgáltatásforgalom értéke: A szolgáltatásoknak a számlán feltüntetett, forgalmi adó nélküli értéke. Amennyiben az ügylet devizában valósul meg, a forintra átszámítás a teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyam alapján történik.

Az adatszolgáltatás a kijelölt cégekre (negyedévente átlagosan 3500) nézve kötelező, gyakorisága negyedéves, megadása ezer forintban történik.

Tulajdonosi szerkezet: Az IKT-szektor tulajdonosi szerkezetének meghatározásakor a külföldi, illetve a hazai tulajdonban lévő vállalkozásokat különböztettünk meg. Azok a szervezetek kerültek a külföldi tulajdonúak közé, amelyek élő kapcsolattal rendelkeztek, végső tulajdonosuk pedig egy külföldi szervezet volt. Az ismeretlen és nem besorolt vállalkozások az egyéb kategóriában vannak.

EBOPS: az Eurostat az OECD-vel és az IMF-fel közösen új nómenklatúra-rendszert dolgozott ki a rezidensek (belföldiek) és a nem rezidensek (külföldiek) közötti szolgáltatás-tranzakciók számbavételére.

Az alábbi EBOPS-okat szerepeltettük:

  • 247: Távközlési szolgáltatások: Ide tartozik a nem rezidensnek nyújtott, illetve nem rezidenstől igénybe vett hang, kép, adat, jel és egyéb információk továbbításával kapcsolatos szolgáltatások. Nem rezidensnek nyújtott, illetve nem rezidenstől igénybe vett hang, kép, adat, jel és egyéb információk továbbításával kapcsolatos szolgáltatások.
    • Az információ továbbításának eszköze lehet:
    • telefon, mobiltelefon, telex, távirat, rádió és televízió (kábel-, illetve földi sugárzású), műhold, elektronikus levél, fax stb.,
    • nyilvános távbeszélő szolgáltatás,
    • vezeték nélküli távközlési szolgáltatás (földfelszíni, nyalábolt, műholdas),
    • osztott, illetve dedikált (magánhálózati) üzleti hálózati szolgáltatás,
    • adathálózati szolgáltatás,
    • internet-hozzáférés, -ellátás szolgáltatása,
    • internetalapú távközlési szolgáltatások,
    • egyéb távközlési szolgáltatás (televízióműsor-szórás, rádióműsor-szórás, összekapcsolási [távbeszélő, adatátviteli] szolgáltatás, telex, távirat, telefax, telekonferencia),
    • vezetékes műsorjel-elosztás,
    • fenntartással kapcsolatos szolgáltatások.
      • Nem tartozik ide:
    • a továbbított információ értéke (nem képezi részét a szolgáltatásnak!),
    • (telefon)hálózat telepítése (250 vagy 251; Építési-szerelési szolgáltatások),
    • adatbázis-szolgáltatások (890; Adatbázis-szolgáltatás, on-line kiadás),
    • MNB R11 és R18-as adatszolgáltatásaiban jelentett jogvásárlások (MNB adatgyűjtés része).
  • 263: Számítástechnikai szolgáltatások: Idetartozik az információ-technológiai szolgáltatás; az adatfeldolgozás; a webhosting; a világhálóportál-szolgáltatás; a hardverrel, szoftverrel és adatfeldolgozással kapcsolatos szolgáltatások:
    • Rezidens és nem rezidens közötti, hardverrel, szoftverrel és adatfeldolgozással kapcsolatos szolgáltatások, például:
    • egyedi (bármilyen formában kézbesített) szoftvertermék használatához kapcsolódó licencdíj,
    • egyedi szoftverek fejlesztése, gyártása, telepítése és dokumentálása,
    • letöltött vagy más elektronikus formában kézbesített, csomagolt (tömeggyártott) szoftvertermék (pl. vállalati szoftver, játékszoftver, egyéb alkalmazás), valamint egyéb letöltött tartalmak használatáért fizetett licencdíj,
    • fizikai hordozóeszközön (CD, DVD) átadott, csomagolt (tömeggyártott) szoftvertermék (pl. vállalati szoftver, játékszoftver, egyéb alkalmazás) meghatározott időre szóló használatáért fizetett licencdíj,
    • számítógépes hardver és szoftver üzembe helyezése, beleértve a mainframe-eket és a központi számítógépes egységeket,
    • kiszervezett szolgáltatások felügyelete,
    • hardver-szaktanácsadás (számítástechnikai erőforrások és berendezések gazdálkodásával, rendszerrel, rendszerbiztonsággal kapcsolatos tanácsadás),
    • szoftver-szaktanácsadás,
    • kivitelezéssel kapcsolatos szolgáltatások, tanácsadás,
    • számítógép és perifériák karbantartása, javítása (TESZOR’15 95.11),
    • sérült szoftverek helyreállítása,
    • használatkész rendszerek elemzése, tervezése, programozása (ideértve a honlapfejlesztést és -dizájnt is),
    • rendszerkarbantartás és kapcsolódó szolgáltatások (például tanácsadás keretében tartott oktatás),
    • adatfeldolgozással kapcsolatos szolgáltatások (például adatbevitel, táblázatkészítés, adatrögzítés, időmegosztásos alapon működő feldolgozás, weboldal-elhelyezéssel kapcsolatos szolgáltatások),
    • speciális, megrendelőorientált számítástechnikai tanfolyamok (TESZOR’15 85.59.12),
    • webhosting-szolgáltatás, internetes tárhely biztosítása.
      • Nem tartozik ide:
    • fizikai hordozóeszközön (CD, DVD) átadott, csomagolt (tömeggyártott és nem egyedi fejlesztésű) szoftvertermék értékesítése örökös használati joga (az áruforgalom része),
    • szoftvertermék másolásához és/vagy terjesztéséhez kapcsolódó licencdíjak (893; Szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak),
    • általános, nem vevőspecifikus (például Word, Excel) számítástechnikai tanfolyamok (895; Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások),
    • adatbázis-szolgáltatások (890; Adatbázis-szolgáltatás, on-line kiadás),
    • internetes hirdetési hely és idő eladása (278; Hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás),
    • számítástechnikai eszközök bérbeadása kezelőszemélyzet nélkül (272; Operatív lízing),
    • MNB R11 és R18-as adatszolgáltatásaiban jelentett jogvásárlások (MNB adatgyűjtés része).
  • 890: Adatbázis-szolgáltatás, on-line kiadás: Idetartozik a címtár; levelezőjegyzék kiadása; napilapkiadás; könyvtári, levéltári tevékenység.
    • Rezidens és nem rezidens közötti adatbázis-szolgáltatások például:
    • adatbázis-tervezés,
    • adattárolás,
    • adatok és adatbázisok (például címtárak és levelezési listák) terjesztése, amely történhet on-line, mágneses, optikai vagy nyomtatott eszközökön,
    • webes keresőportálok üzemeltetése (TESZOR’15 63.12.10),
    • könyvtári és levéltári szolgáltatások,
    • letöltött tartalom (képek, szövegek, információk, elektronikus kiadványok stb.), amely nem szoftver vagy audiovizuális termék,
    • közvetlen, kis tételben történő napilap- és folyóirat-előfizetés (levélben, elektronikus úton vagy egyéb módon),
    • előfizetés újságok, folyóiratok adatbázisára,
    • on-line napilap, folyóirat, időszaki kiadvány (TESZOR’15 58.14.20),
    • on-line tartalom felnőtteknek (TESZOR’15 58.19.21), egyéb máshová nem sorolt on-line tartalom, például képek, szöveg, információk, elektronikus kiadványok (TESZOR’15 58.19.29),
      • Nem tartozik ide:
    • nagy tételben történő napilap- és folyóirat-előfizetés (az áruforgalom része),
    • internetes hirdetési felület eladása (278; Hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás).

Bár az adatszolgáltatás a kijelölt cégekre kötelező érvényű, ennek számos vállalkozás nem tesz eleget a megadott határidőig, valamint a publikáció előtti negyedév zárásáig. A hiányzó adatokat különböző eljárással pótoljuk, indokolt esetben szakértői becsléssel helyettesítjük a revízióig. Teljeskörűsítés során a mintából gyűjtött adatokat áfa-, TAO-, illetve külső és belső információk alapján extrapoláljuk a teljes sokaságra. A szolgáltatás-külkereskedelem tekintetében egy adott év forgalmi adatait a negyedik negyedév publikálásakor, illetve egy évvel később is revideálják, és a KSH újból publikálja.

[1]:↑ Az alkalmazott KN–CPA-fordítókulcsok megtalálhatóak:

http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/relations/index.cfm?TargetUrl=LST_LINK&StrNomRelCode=CN%202013%20-%20CPA%202008&StrLanguageCode=EN