A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.

Az IKT-szektor helyzete

2021-ben az Európai Unióban az IKT-szektor aránya a teljes bruttó hozzáadott értékből 5,5%-ot tett ki. A visegrádi országok közül a szektor részesedése Magyarországon volt a legnagyobb (5,8%), Lengyelországban pedig a legkisebb (4,0%). A szektor két nagy szegmense közül az IKT-termékeket gyártó vállalkozások bruttó hozzáadott értékének aránya ugyancsak hazánkban volt a legmagasabb (1,2%), Lengyelországban a legalacsonyabb (0,3%). 2021-ben a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben az EU egészét tekintve, és ezen belül a V4-országokban is – hazánk kivételével – a bruttó hozzáadott érték változása pozitív irányú volt az előző évihez képest. 2021-ben Magyarországon az IKT-szektor 3,2%-os csökkenését a gyártásban bekövetkezett 14,5%-os visszaesés okozta, amelyet az IKT-szolgáltatást nyújtó vállalkozások növekedése (0,4%) nem tudott ellensúlyozni.

2022-ben az IKT-szektorban működött a nemzetgazdaság 5,0%-át kitevő, mintegy 48,5 ezer vállalkozás, számuk 29%-kal haladta meg a 2018. évit. A működő vállalkozásokban részt vevők átlagos állományi létszáma megközelítette a 189 ezer főt, közel 13%-kal többen dolgoztak a szektorhoz kötődő alágazatokban, mint négy évvel korábban. 2022-ben az IKT-szektorban működő vállalkozások értékesítésének nettó árbevétele folyó áron meghaladta a 12 ezer milliárd forintot, a termelési érték összege a 8,3 ezer milliárd forintot, részesedésük a nemzetgazdaságon belül 6,5, illetve 7,5% volt. Az értékesítés nettó árbevételének részaránya 1,3, a termelési értéké 1,5 százalékponttal csökkent a 2018. évihez képest. 2018 és 2022 között az IKT-szektoron belül – a vállalkozások mérete szerint – a kkv-k több teljesítménymutató esetében is nagyobb növekedést értek el, mint a nagyvállalatok.

Az IKT-szektorban 2022-ben működő vállalkozások bruttó hozzáadott értéke folyó áron 3081 milliárd forint volt, amely a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 8,1%-ot tett ki.

2018 és 2022 között a nemzetgazdaságban működő vállalkozások száma évente átlagosan 7,4%-kal, míg az IKT-szektorban ennél kisebb ütemben, 6,6%-kal nőtt. Az IKT-szektorban a bővülés mértéke gyakorlatilag nem változott a 2013 és 2017 közötti időszakban elért éves átlagos növekedéshez képest (+6,3%). 2018 és 2022 között az IKT-szektorban működő vállalkozások tevékenységében részt vevők átlagos állományi létszáma évente átlagosan 3,0%-kal nőtt, 168 ezerről 189 ezer főre. E mutató folyamatos bővülését törte meg a koronavírus-járvány 2020-ban, ami 1,1 százalékos csökkenést okozott a 2019. évi adatokhoz képest. 2022-ben az IKT-szektor vállalkozásainak tevékenységében részt vevők állományi létszámának 79%-át tették ki az alkalmazottak, arányuk 4,8 százalékponttal csökkent a négy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidősre átszámított létszám megközelítette a 146 ezret, ez 8,9 ezer fővel meghaladta a 2018. évit. Az IKT-szektor alágazataiba sorolt vállalkozások személyi jellegű ráfordításai folyó áron megközelítették az 1610 milliárd forintot, súlya a nemzetgazdaság 9,0%-át tette ki, és 53%-kal nőtt a 2018. évi összeghez képest.

2022-ben az IKT-szektorban működő vállalkozások több mint 98%-a (47,7 ezer) az IKT-szolgáltatáshoz tartozó alágazatokban végezte a tevékenységét, számuk 2018 óta évente átlagosan 6,8%-kal bővült. Ez utóbbi szegmensen belül az információtechnológiai szolgáltatás ágazatban tevékenykedett a vállalkozások 77%-a (36,8 ezer). 2022-ben az IKT-termékek gyártásához tartozó alágazatokba sorolt vállalkozások száma a 2018. évi 808-ról 795-re csökkent.

2022-ben az alkalmazottak és a teljes munkaidősre átszámítottak létszámának egynegyede az IKT-termékek gyártásában, 75%-uk pedig az IKT-szolgáltatási szegmens tevékenységében vett részt. 2018 és 2022 között a személyi jellegű ráfordítások a gyártási szegmensben évente átlagosan 4,3, a szolgáltatási ágakban működő vállalkozásoknál több mint 13%-kal növekedett.

2022-ben a nettó árbevétel 44%-a az IKT-termékek gyártását végző, 56%-a az IKT-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknál keletkezett. Ezen belül az IKT-szektor export árbevételének 72%-át realizáló termékgyártók évente átlagosan 9,8%-os, a szolgáltatást végzők több mint 17%-os bővülést értek el 2018 óta. 2018 és 2022 között a bruttó hozzáadott érték folyó áron évente átlagosan 3,6%-kal bővült a gyártási és 11%-kal a szolgáltaltatási szegmensben.

2022-ben az IKT-szektorban működő vállalkozások nettó árbevételének 55%-a, 6679 milliárd forint realizálódott exportbevételként. A kivitelből származó bevétel folyó áron egyötödével haladta meg az előző évi és 56%-kal a 2018. évi teljesítményt. Az exportárbevételben az IKT-szektoron belül a korábbi évek tendenciája szerint 2022-ben is a nagyvállalatok részesedése (90%) volt a meghatározó. Ugyanakkor a kkv-k 2018 és 2022 között megduplázták az exportteljesítményüket (342 milliárd forintról 680 milliárd forintra), ezzel súlyuk a 2018. évi 8,0%-ról 10%-ra nőtt.

2022-ben a nemzetgazdaság termelési értékének 7,5%-át az IKT-vállalkozások állították elő, amely 2018-tól évente átlagosan 9,3%-kal nőtt. 2018-ról 2022-re az IKT-szektoron belül a kkv-k személyi jellegű ráfordításaikat közel a duplájára növelték. Az évenkénti átlagos bővülés üteme 18% volt, amely 9,9 százalékponttal meghaladta a nagyvállalatok ráfordításainak átlagos növekedését. 2022-ben a kkv-k bruttó beruházásai folyó áron megközelítették a 96 milliárd forintot, ami 54%-os bővülést jelentett a négy évvel korábbihoz képest, így ezzel 8,0 százalékponttal növelték súlyukat a nagyvállalatokkal szemben.

Magyarországon az IKT-szektorban működő vállalkozások, ezen belül a kkv-k területi elhelyezkedését is a korábbi évekhez hasonlóan erős koncentráció jellemzi, Budapest dominanciája meghatározó minden mutatónál. 2018 és 2022 között a szektorban működő vállalkozások (ezen belül a kkv-k is) száma Pest régióban növekedett a legnagyobb ütemben, évente átlagosan 8,3%-kal, míg a fővárosban volt a legkisebb, 4,9%-os bővülés, amely 2,8 százalékpontos részaránycsökkenést jelentett a négy évvel korábbihoz képest. 2018 és 2022 között az IKT-szektorban az országos átlagot meghaladó legnagyobb éves átlagos növekedés a Közép-Dunántúlon történt: az értékesítés nettó árbevétele 18%-kal, a bruttó hozzáadott érték 26%-kal, a bruttó működési eredmény 21%-kal bővült (éves országos átlag: nettó árbevétel 10%, bruttó hozzáadott érték 9,1%, bruttó működési eredmény 6,9%).

2022-ben az összes IKT-vállalkozás 99%-a kis- és középvállalkozásként működött. 2018 és 2022 között a Pest régióban működő IKT-s kkv-k értékesítésének nettó árbevétele a többi régiót meghaladó ütemben, 18%-kal bővült, így részaránya 2018-hoz képest 2,9 százalékponttal 14%-ra nőtt. A vizsgált időszakban az IKT-s kkv-k bruttó hozzáadott értéke az országos átlagot (14%) meghaladó ütemben bővült Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon (17, illetve 16%-kal).

Az IKT-szektorban működő kkv-k között a korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is a mikrovállalkozások voltak túlsúlyban (97%). A foglalkoztatásban jelentős szerepet töltenek be, átlagosan 58 ezer fő vett részt e szervezetek tevékenységében, ami a kkv-kör 58%-a. Ugyanakkor ehhez a mutatóhoz képest a mikrovállalkozások az alkalmazottak (20 ezer fő), illetve a teljes munkaidősre átszámított foglalkoztatottak (19 ezer fő) számában alacsonyabb részarányt, 33, illetve 32%-ot képviseltek. 2018 és 2022 között az IKT-szektorban működő kkv-k mindhárom méretkategóriájában folyó áron számítva nőtt az értékesítés nettó árbevétele: a középvállalkozásoknál 61, a kisvállalkozásoknál 56 és a mikrovállalkozásoknál pedig 43%-kal. A vizsgált időszakban az IKT-szektor mikro- és középvállalkozásai folyó áron megduplázták exportbevételüket, évente átlagosan 22, illetve 21%-os bővülést értek el. Az IKT-szektorban a középvállalkozások száma 272, részarányuk mindössze 0,6% volt 2022-ben. Ugyanakkor a kkv-k árbevételének 43%-át, a termelési érték 36%-át, valamint a bruttó hozzáadott érték 33%-át realizálták. Az IKT-szektor kkv-körén belül a középvállalkozások fordították a legnagyobb összeget, 1059 milliárd forintot termékek és szolgáltatások vásárlására, így súlyuk meghaladta a 47%-ot.

2018 és 2022 között a gazdasági szereplők tevékenységét nehezítette a koronavírus-járvány, valamint a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború miatt megváltozott gazdasági környezet is. A tendencia nem változott a korábbi évekhez képest, az IKT-szektorban a fajlagos mutatók értékei a vállalkozások méretével együtt növekedtek. 2022-ben Magyarországon az IKT-szektorban az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel átlagosan 248, a termelési érték 171 és a bruttó hozzáadott érték 64 millió forint volt. 2018 és 2022 között a bruttó beruházás kivételével a többi felsorolt fajlagos mutatónál forintban kifejezve a kkv-körbe nem tartozó nagyvállalatok bővülése nagyobb volt a kkv-kör szervezeteinél. A bruttó beruházások fajlagos értéke a nagyvállalatoknál a 2018. évi 1102 millió forintról 2022-re 828 millió forintra (75%-ára) csökkent, míg a kkv-körben 1,7 millió forintról 2,0 millióra forintra növekedett. 2022-ben az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel az IKT-s kkv-k körében közel 67 millió forint volt, ezen belül abszolútértékben a középvállalkozásoknál valósult meg a legnagyobb növekedés a 2018. évi 4031 millió forintról 5046 millió forintra. Az egy vállalkozásra jutó termelési érték az IKT-szektorban 10%-kal nőtt, ezen belül a kis- és a középvállalkozások ennél lényegesen nagyobb, egyaránt 46%-os bővülést értek el 2018-hoz képest. A kis- és a középvállalkozások bruttó hozzáadott értéke 44, illetve 42%-kal emelkedett 2022-ben, ami vállalatonként átlagosan 75, illetve 377 millió forint növekedést jelentett folyó áron.

A szektorban működő vállalkozások fajlagos teljesítménymutatói már nem Budapest egyértelmű dominanciáját mutatták. 2022-ben az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel Észak-Magyarországon több mint kétszer, a termelési értéké három és félszer akkora volt, mint Budapesten. A régiók közül a fajlagos teljesítménymutatók Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon voltak a legalacsonyabbak, jóval az országos átlag alatt. Ennek részben az az oka, hogy e két régió részesedése a legkisebb a teljesítménymutatók abszolútértékeiben, továbbá a vállalkozások ezer lakosra vetített arányszáma jelentősen eltért az egyes régiók között: a fővárosban 11,6, Észak-Magyarországon 2,3, míg a Dél-Alföldön 3,5 darab volt.

2022-ben az IKT-szektorban működő kkv-k körében a fajlagos mutatók nagysága újra Budapest dominanciáját mutatta. Az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 112, a termelési érték 60, a bruttó hozzáadott érték 35 millió forint volt, amely meghaladta az országos átlagot és a többi régió adatát is. (Országos átlag: egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel 67, termelési érték 38, bruttó hozzáadott érték 21 millió forint.)

A 2023. évi előzetes adatok alapján az IKT-szektorban a beruházások folyó értéke meghaladta a 456 milliárd forintot, volumene 10%-kal elmaradt a 2022. évitől. A beruházások volumenének csökkenését döntően a szektoron belül 63%-os részarányt képviselő IKT-szolgáltatások szegmensének 16%-os visszaesése okozta. 2018 és 2022 között az IKT-szektort és azon belül két szegmensét – a gazdasági környezet, a rendelkezésre álló hazai és uniós források változása, a koronavírus-járvány hatásai mellett – évről évre változó irányú beruházási hajlandóság jellemezte.

2019-ben az IKT-szektorban a 2018. évi magas bázishoz képest 32 százalékkal csökkent a beruházási teljesítményérték. 2020-ban az IKT-termékek előállítása területén folytatódott a beruházások volumenének csökkenése az előző évihez képest, de jóval kisebb mértékben (–23%). 2021-től a változás iránya pozitív lett, ami 2022-ben 7,7%-os volumenemelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szolgáltatásszegmensben a 2019. évi visszaesést követően 2020-tól 2022-ig folyamatosan növekedett a beruházások folyó áron számított teljesítményértéke és volumene is.

K+F és innováció az IKT-szektorban

2023-ban az IKT-szektorba sorolt vállalkozásoknál 339 kutatóhely működött, 8,1 ezer fő, ezen belül 6960 kutató, fejlesztő foglalkoztatásával. A K+F-ráfordítások folyó áron számított értéke 115 milliárd forint volt, ebből 8,5 milliárd forintot fordítottak K+F-beruházásokra, amely a ráfordítások 7,4%-át tette ki. 2018 és 2023 között folyó áron évente átlagosan 15%-kal emelkedtek a szektor kutatási és fejlesztési ráfordításai. Ebben az időszakban az IKT-eszközök gyártásával foglalkozó vállalkozások K+F-ráfordításai évente átlagosan 16,9%-kal emelkedtek folyó áron. Az IKT-szektor teljes K+F-ráfordításának 94%-át a szolgáltatási szegmens vállalkozásai jelentették.

2023-ban az IKT-szektorban a kutatás, fejlesztés ráfordításaiból a vállalkozások 72 milliárd forintot finanszíroztak, amely a rendelkezésre álló pénzügyi források 62%-a volt. További 33 milliárd forint külföldi forrásból (28%) és 10,6 milliárd forint az állami költségvetésből származott (9,2%). 2023-ban a szektor K+F-forrásainak részaránya a vállalkozásoknál 7,9, az állami költségvetésből származó összegé 6,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2023-ban a külföldről érkezett K+F-forrás több mint a duplája volt az egy évvel korábbi összegnek (14 milliárd forint), ami 2023-ban 28%-os részesedést eredményezett a forrásokon belül.

2023-ban az IKT-szektoron belül a gyártási szegmensben a K+F-tevékenység finanszírozásához a források 92%-át (6,7 milliárd forint) a vállalkozások, 6,7%-át pedig az állami költségvetés (494 millió forint) biztosította. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásokon belül a külföldi források a kiadások 1,0%-át fedezték. 2023-ban az IKT-szektor szolgáltatási szegmensében is a vállalkozások fedezték a kiadások döntő részét, 60%-át (65 milliárd forint), a külföldi források további 30%-ot biztosítottak (33 milliárd forint), az állami költségvetésből érkezett összegek részesedése 9,4% (10 milliárd forint) volt. Az IKT-szolgáltatás szegmensben a külföldi források aránya (30%) jóval meghaladta a gyártásét (1%).

Az IKT-szektorban működő vállalkozások számára elengedhetetlen az innováció a fenntartható fejlődéshez, a piaci pozíciók megerősítéséhez. 2020–2022 között a szektorban működő vállalkozások átlagosan 55%-a végzett innovációs tevékenységet, ez jóval meghaladta a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó 30%-os arányt. Az egyes létszámkategóriák közül az 50–249 fő közötti szervezetek voltak a legaktívabbak, innovációs tevékenységük aránya meghaladta a 62%-ot.

A megfigyelt időszakban az IKT-szektorban működő vállalkozások közül az innováció legalább egy típusát bevezető, innovatív vállalkozások aránya 50% volt. A szektor innovatív vállalkozásai 41%-ának volt termékinnovációja, további 40%-a üzletifolyamat-innovációt vezetett be. A termékinnovációval rendelkező IKT-vállalkozások 18,5%-a áruinnovációval, további 36%-uk szolgáltatásinnovációval rendelkezett.

Foglalkoztatás

2023-ban a munkaerő-felmérés adatai alapján az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztatottak, számuk egy év alatt 2,3, a 2018. évihez képest 25%-kal nőtt. 2023-ban a foglalkoztatottak döntő többsége (96%) magán- vagy vegyes tulajdonban lévő munkáltatónál tevékenykedett. A foglalkoztatottak 51%-a felsőfokú, további 19%-uk középfokú érettségi szakmai végzettséggel rendelkezett. A 2023. évi munkaerő-felmérés adatai alapján a digitális gazdaságban – mint a legtágabb értelemben használt kategória, amely magában foglalja vagy a digitális foglalkozásokban szakágazattól függetlenül, vagy az IKT-szektorban dolgozókat – 306,1 ezer fő végzett munkát. Létszámuk 2023-ban egy év alatt 2,6, 2018-hoz képest 22%-kal bővült.

Külkereskedelem az IKT szektorban

2023-ban a hazai külkereskedelmi termékforgalom exportjának értéke 57 125 milliárd forint volt, ennek 11,8%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták. Az általuk exportált IKT-termékek részesedése 8,7%-át tette ki a teljes magyar kivitel folyóáron számított értékének.
2023-ban az IKT-szektorban működő vállalkozások összes exportja folyó áron 6750 milliárd forint volt, a 2018. évihez képest 50%-kal bővült (4506 milliárd forint). Az IKT-termékek (4957 milliárd forint) az IKT-vállalkozások teljes exportforgalmának 73%-át tették ki. Ez 1737 milliárd forinttal haladta meg a 2018. évi kivitelt, évente átlagosan 9,0%-kal növekedett. 2023-ban az IKT-termékek közül a híradástechnikai berendezések részesedése volt a legnagyobb (37,5%), exportjuk értéke folyó áron a 2018. évi 856 milliárd forintról 1858 milliárd forintra nőtt.

2023-ban az IKT-szektorban működő vállalkozások exportjának 3,7%-át, közel 248 milliárd forintot a mikro-, kis- és középvállalkozások bonyolították, teljes exportforgalmuk 5,1%-kal nőtt a 2018. évihez képest. 2023-ban a teljes kivitelük 71%-át az IKT-termékek exportforgalma tette ki (177 milliárd forint). Az IKT-szektor kkv-vállalkozásainak exportforgalmából a középvállalkozások részesedése volt a legnagyobb: a teljes kivitelben 68, az IKT-termékekében 72%.

2018 és 2023 között az IKT-szektor vállalkozásainak teljes külkereskedelmi egyenlege a 2021. és 2022. kivételével minden évben pozitív egyenleget ért el. Ezen belül az IKT-termékek forgalma is pozitív egyenleget mutatott, kivéve a 2021. évet. 2023-ban az IKT-vállalkozások összes külkereskedelmi forgalmának többlete 278, az IKT-termékeké 293 milliárd forint volt. Utóbbiak körében a 2023. évi egyenleg folyó áron több mint a kétszerese volt a 2018. évinek (130 milliárd forint). A termékek közül 2018 és 2023 között minden évben az elektronikus fogyasztási cikkek és a mágneses optikai információhordozók, valamint a számítógépek perifériás egységei csoportjának forgalma ért el aktívumot, 2023-ban 854, illetve 598 milliárd forintot.

2023-ban a magyar külkereskedelmi termékforgalom behozatala 53 706 milliárd forint volt, ennek 12,1%-a az IKT-szektor vállalkozásainak importjából származott. Az általuk behozott IKT-termékek részesedése 8,7%-át tette ki a teljes magyar import folyó áron számított forgalmának.

2023-ban az IKT-szektorban működő vállalkozások összes import forgalma folyó áron 6472 milliárd forint volt, a 2018. évihez képest 45%-kal nőtt. Az IKT-termékek (4663 milliárd forint) a teljes behozatal 72%-át tették ki. Ez 1575 milliárd forinttal haladta meg a 2018. évi importot, évente átlagosan 8,6%-kal növekedett. 2023-ban az IKT-termékek közül a híradástechnikai berendezések részesedése volt a legnagyobb (36%), importjuk értéke folyó áron a 2018. évi 1129 milliárd forintról 1685 milliárd forintra nőtt.

2023-ban az IKT-szektorban tevékenységet végző vállalkozások behozatalának 5,0%-át, közel 326 milliárd forintot a mikro-, kis- és középvállalkozások bonyolították, teljes importforgalmuk 20%-kal csökkent a 2018. évihez képest. 2023-ban a teljes behozataluk 50%-át az IKT-termékek importja tette ki (163 milliárd forint). Az IKT-szektor kkv-vállalkozásainak importforgalmában a középvállalkozások részesedése a legnagyobb: a teljes behozatalban 56, az IKT-termékekében 60% volt.

Magyarországon 2023-ban az IKT-termékek exportja folyó áron 6104,5 milliárd forint volt, amely 2420 milliárd forinttal meghaladta a 2018. évit, évente átlagosan 11%-kal nőtt. Az importforgalom 2023-ra 6309,2 milliárd forintra bővült, évente átlagosan 10%-kal nőtt. 2018 és 2023 között az IKT-termékek exportjának és importjának döntő része egyaránt Európához kötődött: 2023-ban a kivitel 82 és a behozatal 61%-a irányult a kontinensen belülre. Az export 3,8 százalékponttal csökkent, az import 2,7 százalékponttal nőtt 2018-hoz képest.

Az IKT-termékek importjában Európa mellett Ázsia részaránya is jelentős, 2023-ban a behozatal értéke folyó áron 2024,6 milliárd forint volt, amely közel három és félszerese volt az exportforgalomnak. 2018 és 2023 között az IKT-termékek külkereskedelmében Ázsiát tekintve minden évben negatív egyenleg keletkezett.

A hazai szolgáltatásexport és -import forgalma bár alacsonyabb, mint a termékforgalom, jelentősége és értéke azonban növekvő tendenciát mutat. 2018 és 2023 között az IKT-szolgáltatások körébe tartozó csoportok külkereskedelmének forgalma évenként, illetve egymástól is eltérő irányban változtak.

2023-ban nemzetgazdasági szinten a szolgáltatások exportja 12 852 milliárd, importja 8671 milliárd forint volt. Ehhez az IKT-szolgáltatások exportja 9,7%-kal járult hozzá, az importból 11%-kal részesedett. Ezen belül egy szűkebb kört határol le az IKT-szektorban működő vállalkozások IKT-szolgáltatásainak exportja, amely 1046 milliárd forintot, importja 555 milliárd forintot ért el 2023-ban.

2018-ról 2023-ra az IKT-szolgáltatások igénybevételének értéke folyó áron a kétszeresére nőtt, exportja 65%-kal bővült. 2023-ban az IKT-szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának döntő része – az export 87, az import 80%-a – külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokhoz köthető. Ezek az arányok nem változtak a vizsgált időszakban.

2018 és 2023 között az IKT-szolgáltatások külkereskedelmi forgalmán belül a számítástechnikai szolgáltatások részesedése volt a meghatározó, súlyuk a vizsgált időszak végén az importban 87, az exportban 92% volt.

2023-ban az IKT-vállalkozások számítástechnikai szolgáltatásának exportja 966 milliárd forint volt, amely 2018 óta évente folyó áron átlagosan 11%-kal bővült. Részesedése az IKT-szolgáltatásokon belül 5,7 százalékponttal haladta meg a 2018. évit. 2023-ban az IKT-szektorban a számítástechnikai szolgáltatások behozatala 480,3 milliárd forintot tett ki, évente átlagosan 20%-kal nőtt 2018 óta. 2023-ban az IKT-szolgáltatásokon belül az importforgalom 87%-a származott a számítástechnikai szolgáltatásokból, részesedése 14 százalékponttal nőtt a 2018. évihez képest. 2023-ban e szolgáltatáscsoport exportjának 58%-a, importjának 28%-a a 250 vagy több főt foglalkoztató IKT-vállalkozások teljesítményéből származott.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu