A mezőgazdasági haszonállatok közül Magyarországon 2023 decemberében az egy évvel korábbinál több sertést és juhot, ugyanakkor kevesebb szarvasmarhát és tyúkot tartottak. Eltérő mértékben, de valamennyi haszonállat felvásárlási ára emelkedett a 2022. év végihez képest, az állattartók létszáma azonban visszaesett. Az Európai Unióban tovább csökkent a szarvasmarha-állomány, a sertésállomány pedig mélypontra került. A szektor válságból való kilábalását a megemelkedett felvásárlási árak sem segítették.
Kevesebb szarvasmarhát tartottak, a felvásárolt vágómarhák mennyisége is csökkent
2023. december 1-jén a szarvasmarha-állomány 862 ezer volt, 23 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 403 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 15 ezerrel csökkent.
A szarvasmarhatartók számában egy év alatt 5,4%-os csökkenés következett be, számuk 2023. december 1-jén 13 ezer volt.
2023-ban 41 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 14%-kal kevesebbet. A kilogrammonkénti 674 forintos felvásárlási átlagár 2,6%-kal volt magasabb a megelőző évinél.
A tehéntej felvásárolt mennyisége 2,8 %-kal csökkent, míg felvásárlási átlagára 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 176 forintot fizettek.
2023-ban az országban levágott szarvasmarhák száma meghaladta a 93 ezret, ami 10 ezerrel (9,8%-kal) volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az összes vágás 95%-a vágóhídon zajlott, aminek 60%-át tehenek tették ki. A fiatal szarvasmarhák és borjak vágásának száma 17%-kal, a teheneké pedig 9,6%-kal csökkent.
2023 első tizenegy hónapjában az élőszarvasmarha-export 16%-kal, 58,5 ezer tonnára csökkent a megelőző év azonos időszakához képest. A főbb kereskedelmi partnerek sorrendben Koszovó, Horvátország, Ausztria és Törökország voltak. Az összes kivitel 60%-a ebbe a négy országba került. Az élőállat-import (14,8 ezer tonna) 33%-kal nőtt. Az élő szarvasmarhák 72%-át Németországból, Dániából, Ausztriából és Szlovákiából hozták Magyarországra.
A 2023. január–novemberben kivitt marhahús mennyisége (8,4 ezer tonna) 17%-kal, míg a húsimport (11,8 ezer tonna) 12%-kal csökkent 2022 első tizenegy hónapjához viszonyítva.
Nőtt a sertésállomány és a vágósertés felvásárlási ára
A sertések száma 2023. december 1-jén 2,6 millió volt, az egy évvel korábbihoz képest 1,9%-kal emelkedett. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 4,1%-kal, 154 ezerre nőtt.
A sertéstartók száma 7,1%-kal csökkent, számuk 2023. december 1-jén 26 ezer volt.
2023-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási ára 705 forint volt, 21%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
A felvásárolt vágósertések száma (3,5 millió) 3,5%-kal lett kevesebb a megelőző évinél. A vágósertések átlagos tömege 116 kilogramm volt.
Hazánkban összesen közel 4,6 millió sertést vágtak le 2023-ban, ami 97 ezer darabos (2,1%-os) csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az ország teljes vágásának közel 99%-a vágóhidakon történt.
Magyarországról 2023 első 11 hónapjában 32,3 ezer tonna élő sertést exportáltak, ami 16%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé Románia, Ausztria és Albánia tartozott, a kivitel 62%-a került ebbe a három országba. Az élőállat-import (70,2 ezer tonna) 16%-kal volt több 2022 első tizenegy hónapjáénál. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnereink Szlovákia, Horvátország és Németország, az import 89%-a ebből a három országból érkezett 2023. január és november között.
A sertéshús kivitele 9,0%-kal, 134,8 ezer tonnára csökkent 2023 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes kivitel 62%-a Romániába, Horvátországba és Olaszországba került. Az import a kivitelnél nagyobb mértékben, 12%-kal csökkent, 129,8 ezer tonna volt, így a sertéshús esetében ismét nettó exportőrré vált az ország. (Egy évvel korábban az export és az import volumene lényegében megegyezett.) A behozatali oldalon a mennyiség 59%-a két országból (Németország és Spanyolország) származott.
A baromfiállomány összeségében nőtt, ugyanakkor a tyúk- és a pulykaállomány csökkent a megelőző évhez képest
A baromfifélék állományában jelentősebb és eltérő irányú változások történtek 2022. december 1-jéhez viszonyítva.
A tyúkok száma 2023. december 1-jén 28,7 millió volt, egy év alatt 1,3%-kal mérséklődött. A 8,5 milliós tojóállomány 2,6%-kal lett kisebb az egy évvel korábbihoz képest. A tyúktartók száma 16%-kal csökkent 2022 azonos időpontjához képest.
2023-ban a vágótyúk felvásárlási átlagára a megelőző évhez képest jelentősen, 8,0%-kal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 467 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (173 millió darab) 3,9%-kal meghaladta az előző évi mennyiséget.
2023-ban a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és a kettős hasznosítású tyúkféléknél 5,9%-kal, 336 millió darabra nőtt a megelőző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a tyúkféléknél 6,5%-kal emelkedett, 290 millió volt.
Az étkezési tyúktojás darabonkénti 42 forintos felvásárlási ára 27%-kal volt magasabb a 2022. évinél.
A 2023. december 1-jei 4,2 milliós kacsaállomány 55%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és száma lényegében a 2021. évivel megegyezett. (Az adatok az adott napra vonatkoznak, és 2023-ban a felmérés eszmei időpontjában tartott állományok később kerültek elszállításra, vágóhidakra a gazdaságokból.)
A 628 ezres lúdállomány 2,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A kacsatartók számában 4,9, a lúdtartók esetében 8,9%-os visszaesés figyelhető meg.
A pulykaállomány az elmúlt években folyamatosan csökkent, száma 2023 decemberében közel 2,0 millió volt, ami 21%-os csökkenést jelent 2022 decemberéhez viszonyítva. A többi baromfitartóhoz hasonlóan csökkent a pulykatartók száma is, ennek mértéke 31% volt.
2023-ban a vágókacsa felvásárlási átlagára 18, a vágólúdé 1,7, a vágópulykáé 19%-kal emelkedett a megelőző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 548 ezerrel (4,0%-kal), vágólúdból 332 ezerrel (28%-kal) többet, míg vágópulykából 1 millióval (22%-kal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.
2023-ban a keltetésre berakott tojások száma a kacsánál 52,3 millió, a lúdnál 6,2 millió darab volt, ami 8,7, illetve 8,8%-kal meghaladta a megelőző évit. A 8,7 millió darab, keltetőgépbe helyezett pulykatojás száma nem változott 2022-höz képest.
A kikelt tojások száma 2023-ban a kacsánál 34 millió, a lúdnál 3,3 millió darab volt, ami egy év alatt 10, illetve 7,3%-os, a 6,5 millió darab kikelt pulyka esetében 4,5%-os visszaesést jelent.
Több volt a juh és a házinyúl, míg a kecskék száma tovább csökkent
2023. december 1-jén a juhállomány 907 ezer, az anyajuhok száma 694 ezer volt, az előbbi 4,1%-kal emelkedett, az utóbbi lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A létszámbővülés több éve tartó folyamatos csökkenés után következett be.
2023-ban a vágójuh kilogrammonkénti 1439 forintos felvásárlási átlagára 8,1%-kal, felvásárolt mennyisége (187 ezer darab) 2,5%-kal haladta meg az előző évit.
2023. december 1-jére az ország kecskeállománya egy év alatt közel 10 ezerrel csökkent, száma 31 ezer volt.
Az 1,1 milliós házinyúl-állomány 2,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Csökkentek a takarmányárak
2023-ban a takarmánykukorica felvásárlási ára 39, a takarmányárpáé 46, a takarmánybúzáé 40%-kal csökkent a megelőző évhez viszonyítva. Ugyanebben az időszakban a takarmánykeverékek árai összességében nőttek.
Tovább csökkent a szarvasmarha-állomány az Európai Unióban
2023 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 73,9 millió volt, ami 892 ezerrel (1,2%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta minden évben csökkent, a mostani létszám az ezredforduló óta a legalacsonyabb. A megelőző évhez hasonlóan 2023 év végén is 11 tagállamban tartottak több mint 1,5 millió szarvasmarhát, és ezen országok adták az unió állományának 87%-át. Franciaország továbbra is kiemelkedik 17 milliós állományával, mellette Németországban tartanak még 10 milliónál több (10,8 millió) állatot. Az előbbiben 1,1, az utóbbiban 1,5%-kal mérséklődött a számuk az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2023 végén mindössze három tagállamban tartottak több szarvasmarhát, mint 2022-ben. A jelentősebb szarvasmarhatartó tagállamok közül Franciaországban 179 ezerrel, Németországban 161 ezerrel csökkent a szarvasmarhák száma. Magyarország az uniós országok rangsorában továbbra is a 15. helyet foglalja el.
Újabb mélyponton az Európai Unió sertésállománya
2023 decemberében az Európai Unió sertéslétszáma 133,6 milliót tett ki, ami 801 ezerrel (0,6%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az elmúlt tíz évben csak 2022-ben és 2023-ban fordult elő, hogy az összlétszám 140 millió alá csökkent. Ezt elsődlegesen a tartási költségek (energia-, illetve takarmányárak) magas árszínvonala, a külpiaci lehetőségek visszaszorulása és a belső fogyasztás visszaesése okozta. A költségek némileg csökkentek, de még mindig magasak, és a megemelkedett felvásárlási árak sem segítették a szektor válságból való kilábalását. A tenyészkocák száma is visszaesett, így az állománycsökkenés a következő időszakban is folytatódhat.
A mostani csökkenés annak ellenére következett be, hogy
- a legnagyobb sertéstartó Spanyolországban 378 ezres bővülés történt egy év alatt, így az állomány nagysága lényegében a 2021. évivel megegyezik;
- a 7. legnagyobb állománnyal rendelkező Olaszországban 432 ezerrel több sertést tartottak, mint 2022 végén.
A legjelentősebb sertéstartók közül
- Németországban 0,7%-kal mérséklődött, és így történelmi mélypontra került a sertések száma;
- Franciaországban a 3,2%-os csökkenés következtében 12 millió alatt van a sertésállomány, ami utoljára 1988-ban fordult elő;
- Dániában 1,5%-kal kevesebb, 11,4 millió sertést tartottak 2023 végén, ennél kevesebb utoljára 1996-ban volt a skandináv országban.
Magyarország sertéslétszám tekintetében az uniós tagállamok rangsorában egy helyet javított 2022. évi helyezésén, így a 2,6 milliós létszámmal a tizedik.
További adatok, információk
Táblák (Stadat)
19.1.2.20. Szarvasmarha-állomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.1.2.21. Sertésállomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.1.2.22. Juhállomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.1.2.23. Tyúkállomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.2.2.1. Szarvasmarha-állomány vármegye és régió szerint félévente
19.2.2.2. Sertésállomány vármegye és régió szerint félévente
19.2.2.3. Juhállomány vármegye és régió szerint félévente
19.2.2.4. Tyúkállomány vármegye és régió szerint félévente
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu