Eltérő fejlődési pályák
Az ezredforduló óta jelentős gazdasági változások mentek végbe Magyarországon, eltérő nyomokat hagyva az ország egyes térségeiben. Több vármegyébe korábban nem látott mértékű fejlesztési források érkeztek, más területek ellenben nem rendelkeztek megfelelő tőkevonzó képességgel. A térségek lehetőségeit meghatározó tényezők (pl. földrajzi elhelyezkedés és megközelíthetőség, infrastrukturális fejlettség, kialakult gazdaságszerkezet és nem utolsósorban a megfelelő munkaerő rendelkezésre állása) eltérő fejlődési pályákat eredményeztek.
Az egyes térségek gazdasági folyamatainak, fejlődésének értékeléséhez szükség van gazdasági teljesítményeik és fejlődési pályáik összehasonlítására. Az értékeléshez, illetve az összehasonlításhoz a leggyakrabban a bruttó hazai terméket (GDP), valamint annak az egy lakosra jutó mutatóját használjuk. Arra keressük most a választ, hogyan alakult a vármegyék gazdasági teljesítménye, és megvalósult-e azok konvergenciája egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagához viszonyítva az utóbbi több mint két évtizedben. (Vizsgált időszakunk azért tart 2022-ig, mert a legfrissebb, vármegyei szintű GDP-adatok eddig állnak rendelkezésre.) Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy a lassan változó területi folyamatokban is megfigyelhessünk tendenciákat.
Hazánk gazdaságának főváros-centrikussága az ezredfordulót követő első évtizedben valamelyest fokozódott, majd a következő bő tízéves periódusban – kisebb ingadozások mellett – összességében némiképp csökkent: 2000–2007 között a GDP 34–36%-a koncentrálódott Budapestre, 2008–2012 között 37–39%-a (a maximumot 2009-ben érte el), az ezt követő tíz évben, 2013–2022 között pedig az ország GDP-jének 36–37%-a származott a fővárosból. Ezzel Budapest gazdasági súlya az ezredforduló óta 2,5 százalékponttal növekedett. A főváros után Pest vármegye gazdasági teljesítménye volt a legjelentősebb, amelynek részaránya még dinamikusabban (3,2 százalékponttal) bővült, mint az előbbié, 2000-ben még a GDP 8,6%-át tette ki, ami 2022-ben rekordot döntött 12%-os részesedésével. A fővároson és Pest vármegyén kívül mindössze Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun vármegye tudta növelni gazdasági súlyát (0,3 és 0,1 százalékponttal), de a vármegyék rangsorában nem történt lényegi átrendeződés az ezredforduló óta. 2022-ben Budapest és Pest után Győr-Moson-Sopron vármegye gazdasági súlya volt a legnagyobb (5,1%), a minimumot (0,9%) Nógrád vármegye képviselte. Az ország gazdasági súlypontja továbbra is Közép-Magyarország maradt, a fővárossal és az erősödő Pest vármegyével együtt.
Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlag százalékában
A leggyakrabban az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában mutatót használják a fejlettség mérésére, ami alkalmas a területi egységek helyzetében bekövetkezett időbeli változások vizsgálatára is. Értékét viszont nem csupán a gazdasági teljesítmény, hanem a lakosság számának alakulása is befolyásolja. Előfordulhat, hogy egy térség csökkenő lakosságszámának eredményeként is növekedhet a mutató értéke, amit a folyamatok értékelésekor érdemes figyelembe venni.
A mutatót tekintve 2022-ben Budapest állt az élen, ahol a 6,8 millió forintos országos átlagnak mintegy 2,1-szerese volt az egy főre jutó GDP. A fővárost Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye követte, az országos átlagot 2,8 és 2,6%-kal meghaladva. A többi vármegye nem érte el az átlagot, a legkevésbé fejlett Nógrád vármegye pedig még annak a felét sem. A legfejlettebb és a legfejletlenebb vármegye között 2022-ben 4,6-szeres volt a különbség. Ugyanez az eltérés 2000-ben még 3,8-szeres volt, ami nem jelenti automatikusan a területi fejlettségbeli különbségek folyamatos növekedését. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában mutató relatív szórásának alakulása alapján a fejlettségbeli különbségek 2001-től egészen 2009-ig meredeken emelkedtek (elsősorban Budapest kiugró teljesítménye miatt). A főváros előnye ekkor érte el a maximumát. 2010-től kisebb megszakításokkal egyes vármegyék fejlődése – főképp az ipari beruházások nyomán kiépülő feldolgozóipari kapacitásoknak köszönhetően – felgyorsult. Ez a folyamat érhető tetten a relatív szórás csökkenésében is 2010-et követően. Míg 2022-ben Budapestet is figyelembe véve a mutató értékei átlagosan 51%-kal tértek el az országos átlagtól a vizsgált területi egységeknél, addig a mutató szempontjából jóval homogénebb képet festenek az ország vármegyéi Budapest nélkül a 27%-os relatív szórásukkal.
2022-re az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában mutatót alapul véve Budapesten következett be a legnagyobb (12 százalékpontos) javulás az ezredfordulóhoz képest, amelyet Komárom-Esztergom vármegye követett (11 százalékpont). Rajtuk kívül csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Pest, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt az egy főre jutó GDP az országos átlaghoz viszonyítva (rendre 5,0, 4,6, 3,1, 1,2 és 0,6 százalékponttal). Néhány vármegyében kiugró visszaesés következet be, Győr-Moson-Sopronban 32, Vasban 30, Zalában 14, Fejér vármegyében pedig 13 százalékpontos.
Budapest egy főre jutó GDP-jét a gazdasági teljesítményén túl növelte, hogy 2022. közepi lakónépessége 3,8%-kal elmaradt a 2000. közepitől. Pest vármegye teljesítményének növekedése még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je úgy emelkedett 2022-re a 2000-ben mérthez képest 3,1 százalékponttal, hogy a vármegye év közepi népessége ezalatt 25%-kal nőtt. Győr-Moson-Sopron vármegye vizsgált mutató szerinti értékelésénél is figyelembe kell vennünk, hogy a 32 százalékpontos visszaesés 11%-os népességbővülés mellett következett be. (Győr-Moson-Sopron fejlettségbeli előnye jórészt 2017 és 2022 között kopott meg, amikor a legintenzívebb volt a népességszám-emelkedése.) Az összes többi vármegyében csökkent a népesség, kilencben a 10%-ot is meghaladó mértékben. Két vármegyét ki kell emelnünk, az egy főre jutó GDP az országos százalékában mutató 2000-hez mért Tolna vármegyei 8,0 és Békés vármegyei 7,1 százalékpontos csökkenése kiugró (rendre 16 és 20%-os) népesség-visszaesés mellett következett be, ami még inkább felhívja a figyelmet e vármegyék gazdasági súlyának zsugorodására.
Érdemes megvizsgálni, mely nemzetgazdasági ágak, illetve ágcsoportok járultak a leginkább hozzá a legnagyobb fejlődést felmutató vármegyék teljesítményének bővüléséhez. Budapest esetében 2022-ben az üzleti szolgáltatások, az ingatlanügyletek, az információ és kommunikáció, valamint a pénzügyi szolgáltatás súlya emelkedett az ezredfordulóhoz képest a bruttó hozzáadott érték előállításában, a többi területé csökkent. Pest vármegyében az üzleti szolgáltatások, a kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, valamint az építőipar súlya nőtt, elsősorban a Budapest térségében megvalósuló logisztikai fejlesztéseknek köszönhetően, míg az iparé a fővárosihoz hasonlóan kisebb lett. Komárom-Esztergomban sorrendben az ipar, az ingatlanügyletek, az építőipar és az üzleti szolgáltatások teljesítménye nőtt. Bács-Kiskun vármegyében elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódóan az ipar, majd az építőipar, az ingatlanügyletek és az üzleti szolgáltatások pozíciója erősödött 2000-hez képest.
A gazdasági térszerkezetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Budapest és Pest vármegye gazdasági fejlődése elsősorban az itt nyújtott szolgáltatásoknak köszönhető, ami fejlődési pályájukat a fejlettebb nyugat- és közép-európai térségekével teszi hasonlóvá. A szintén gyors fejlődési pályán mozgó vármegyék – mint például Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun – teljesítményének bővülése inkább a multinacionális vállalatok termelő tevékenységének köszönhető.
Az egy főre jutó GDP alakulása az Európai Unió átlagának százalékában
Az egy lakosra jutó GDP – vásárlóerő-paritáson számolt – értékét az EU-átlagához is viszonyíthatjuk, így nemzetközileg is összehasonlítható az országok és területi egységeik helyzete. Magyarország kilenc másik állammal együtt 2004. május 1-jén vált az EU teljes jogú tagjává, ebben a vonatkozásban 2004 a bázisévünk. 2022-ben Magyarországon az egy lakosra jutó GDP értéke 24%-kal elmaradt az unió átlagától. A területi egységek közül csupán Budapest fejlettségi szintje haladta meg az EU-átlagot, mégpedig jelentősen (58%-kal), miközben valamennyi vármegyénk teljesítménye alulmúlta. A rangsorban a fővárost Fejér és Győr-Moson-Sopron követte, 22–22%-kal elmaradva az uniós átlagtól. A legrosszabb helyzetben Nógrád vármegye volt, ahol az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva mindössze 35%-át érte el a közösségi átlagnak.
2004, azaz az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Vas, illetve Zala kivételével valamennyi vármegye és Budapest gazdasági teljesítménye is közeledett az EU átlagához. Országosan az egy főre jutó GDP 2004-ben az uniós átlag mindössze 63%-át érte el, ez 2022-re 76%-ra emelkedett, vagyis 13 százalékponttal javult. Ugyanakkor a közeledés üteme jelentős különbségeket mutatott az egyes területi egységek esetében. A legnagyobb, 29 százalékpontos előrelépést Budapest tette, amelyet Fejér és Bács-Kiskun követett, 17, illetve 14 százalékponttal. Vas vármegye pozíciója stagnált, Zala vármegyéé viszont 3 százalékponttal romlott.
Összegzésként megállapítható, hogy a magyar gazdaság továbbra is erősen fővárosközpontú. 2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének csaknem felét Budapesten és a növekvő súlyú Pest vármegyében állították elő (előbbiben 37, utóbbiban 12%-át). Az ezredforduló óta Pest vármegye gazdasági teljesítménye erősödött a leginkább, a többi vármegye rangsorában nem történt lényegi átrendeződés. Budapest és annak agglomerációjaként Pest vármegye a közép-európai gazdaság egyik motorja, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög része, de több vármegye is felkerült a világgazdaság térképére, elsősorban a megtelepült multinacionális vállalatoknak köszönhetően. A relatív szórás mutatója alapján elmondható, hogy az ezredforduló és 2010 között növekvő vármegyei fejlettségbeli különbségek 2010 után a területileg egyenletesebben elosztott fejlesztési forrásoknak és beruházásoknak köszönhetően egyértelműen csökkentek.
2004, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország csaknem minden vármegyéje, valamint Budapest gazdasági teljesítménye is közeledett az EU átlagához, vagyis megvalósult a konvergencia, a közeledés üteme viszont jelentős különbségeket mutatott az egyes területi egységek esetében.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu