A mezőgazdaság kibocsátása 2023-ban meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, amely 6,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A bővülést a teljes termelési volumen 25%-os emelkedése eredményezte, miközben az ágazat teljes kibocsátási árszínvonala 15%-kal csökkent 2022-höz képest. A növénytermesztés volumene 45%-kal nagyobb, az állattenyésztésé 0,5%-kal kisebb lett. Az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedése az előző év alacsony bázisával hozható összefüggésbe. Hazánk 2,1%-kal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából 2023-ban.

A növénytermesztés volumene 45%-kal bővült, az állattenyésztésé 0,5%-kal szűkült

2023-ban a növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése elsősorban az előző év alacsony bázisa és a betakarított szántóföldi terület gyarapodása miatt nőtt, ez alól csak néhány növényfaj – rizs, őszibarack, egyéb friss gyümölcs – jelentett kivételt.

• A gabonafélék volumene 65%-kal nagyobb lett a 2022. évi, alacsony bázishoz képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a kukorica termesztése 125, az árpáé 42, a búzáé 36%-kal nőtt.

• Az ipari növények volumene 42, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 52, a kisebb részarányú cukorrépáé 77, a szójáé 32, a dohányé 24, a repcéé 22%-kal lett nagyobb.

• A kertészeti termékek termésmennyisége 14, a takarmánynövényeké 22%-kal növekedett.

• A gyümölcsfélék volumene 0,1%-kal mérséklődött. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 38, a körtéé 11%-kal nőtt, az őszibaracké 35%-kal visszaesett.

2023-ban az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit.

• Az élő állatok volumene 0,6, ezen belül a baromfié 8%-kal nőtt, a szarvasmarháé 10, a sertésé 5,0%-kal csökkent.

• Az állati termékek mennyisége összességében 2,7%-kal kevesebb lett. Előzetes adatok szerint a 2023-ban felvásárolt tejmennyiség 1644 millió kilogramm volt, 3,3%-kal kevesebb az előző évinél.

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, javult a termelékenység

2023-ban a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értékeA mezőgazdasági kibocsátás érték- és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.^[1] 4338 milliárd forint volt, ebből 2387 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1644 milliárddal az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (55, illetve 38%) az elmúlt tíz év alatt néhány százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

2023-ban a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 15%-kal alacsonyabb, volumene 25%-kal magasabb volt a 2022. évinél, értéke így összességében 6,6%-kal emelkedett az előző évihez képest. A teljes árindexen belül a növénytermesztési termékek árszínvonala 29%-kal csökkent, az állatok és állati termékeké 13%-kal növekedett.

A folyó termelőfelhasználás volumene 1,6%-kal csökkent, árindexe 1,7%-kal nőtt, értéke összességében 0,2%-kal meghaladta az előző évit. A közel változatlan ráfordítással előállított több agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének javulásához vezetett, ami kedvező hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására. A bruttó hozzáadott érték (1615 milliárd forint) előző évi áron 79, folyó áron 20%-kal nőtt.

A termelési tényezők jövedelme 17, a vállalkozói jövedelem 15%-kal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 5,2%-kal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 7,5%-kal emelkedett.

A mezőgazdasági termékcsoportok közül a legnagyobb mértékben a gabonafélék és az ipari növények járultak hozzá (18, illetve 5,7 százalékponttal) a kibocsátás volumennövekedéséhez.

Az Európai Unió (EU27_2020) mezőgazdasági kibocsátása csökkent és a trend felett alakult

Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátási értékeElső (2023. novemberi) becsült adatok euróban számolva. ^[2] az első előzetes adatok szerint 2023-ban folyó alapáron 535 milliárd euró volt, 0,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés hátterében az árszínvonal 0,5%-os emelkedése mellett a volumen 1,0%-os csökkenése áll.

• A növénytermesztés kibocsátási értéke 4,5%-kal szűkült. A termékcsoportok felénél csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben az ipari növényeké és a gabonaféléké. A betakarított mennyiség mérsékelt növekedése mellett az árszínvonal nagyarányú visszaesése miatt az előbbi 14, az utóbbi 27%-kal lett kevesebb.

• Az állattenyésztés 3,9%-kal meghaladta az előző évit. Az élő állatok kibocsátása nőtt, a legnagyobb mértékben a sertésé. Az állati termékek kibocsátása összeségében csökkent.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 2023-ban 6,6%-kal visszaesett, a termelési tényezők jövedelmének 2,1 és a munkaerő-ráfordítás 1,5%-os csökkenése következtében.

• A mutató értéke hét országban emelkedett. Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb arányban Észtországban, Svédországban és Írországban csökkent.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 10%-kal meghaladta az elmúlt 10 év trendjét. Tizenegy tagország esetében a kibocsátás növekedett és a trend felett alakult.

• A tagországok közül Portugáliában, Romániában és Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kibocsátás az előző évhez viszonyítva, mindhárom esetben a trend felett alakult.

Az unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 1,9 és 2,2% között részesedett az elmúlt 10 évben. Az állattenyésztés 1,9, a növénytermesztés 2,2%-kal járult hozzá az unió kibocsátásához 2023-ban. A folyó termelőfelhasználás aránya (2,1 és 2,2%) az elmúlt 10 év során alig változott. Magyarország részesedése az unió bruttó hozzáadott értékéből – 0,2 százalékponttal – 1,8 százalékra nőtt 2023-ban.

Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 42% volt, azaz 100 euró kibocsátáshoz 58 euró ráfordításra volt szükség. Spanyolország, Horvátország és Olaszország 50%-os arány felett teljesített, ellenben Észtország és Dánia kibocsátása 25% alatti maradt. A Magyarországhoz hasonló termelési és kibocsátási szerkezettel rendelkező négy másik tagállam közül Portugáliában volt a legmagasabb a bruttó hozzáadott érték aránya a teljes kibocsátáson belül (36%), a legalacsonyabb (29%) pedig Lettországban volt.

[1]:↑ A mezőgazdasági kibocsátás érték- és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.

[2]:↑ Első (2023. novemberi) becsült adatok euróban számolva.

További adatok, információk

Módszertan

Összefoglaló táblák (STADAT):

19.1.1.2. Mezőgazdasági számlák rendszere, folyó alapáron
19.1.1.3. Mezőgazdasági számlák rendszere, volumenindexek
19.1.1.4. Mezőgazdasági számlák rendszere, árindexek
19.1.1.5. Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu