A mezőgazdaság kibocsátása 2022-ben megközelítette a 4 ezer milliárd forintot, amely 17%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A bővülést az árak 42%-os növekedése eredményezte. A növénytermesztés 57, az állattenyésztés 37%-kal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi kibocsátási értéke 9,3, utóbbié 33%-kal nőtt 2021-hez képest. A bruttó hozzáadott érték volumene 37, folyó áron 11%-kal csökkent. Hazánk 2022-ben 2,1%-kal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából.

A csapadékszegény időjárás és a nyári hónapokra kialakuló súlyos aszály következtében az összes haszonnövény termése csökkent. A ráfordítások jelentős drágulása az állattenyésztés teljesítményét is visszavetette.

Az állattenyésztés volumene 6,1, a növénytermesztésé 27%-kal csökkent

2022-ben a növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj – őszibarack, egyéb friss gyümölcs – jelentett kivételt.

• A gabonafélék volumene 36%-kal kisebb lett a 2021. évi, alacsony bázishoz képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a kukorica termesztése 57, a búzáé 18, az árpáé 10%-kal csökkent.

• Az ipari növények volumene 28, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 29, a kisebb részarányú repcéé 31, a dohányé 46, a cukorrépáé 32, a szójáé 19%-kal visszaesett.
• A kertészeti termékek termésmennyisége 8,1, a takarmánynövényeké 18%-kal csökkent.
• A gyümölcsfélék volumene 1,6%-kal kisebb volt. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 39, a körtéé 25%-kal csökkent, az őszibaracké – az előző évi fagy okozta terméskiesés alacsony bázisa miatt – 76%-kal nőtt.

2022-ben az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene nem érte el az egy évvel korábbit. Az állattenyésztés kibocsátását az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza –, valamint a ráfordítások jelentős emelkedése miatt kialakuló kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.

• Az élő állatok volumene 8,0%-kal kisebb lett, ezen belül a baromfié 10, a szarvasmarháé 8,0, a sertésé 6,0, az egyéb állatoké 5,0%-kal csökkent.

• Az állati termékek mennyisége összességében 2,0%-kal kevesebb lett. Előzetes adatok szerint a 2022-ben felvásárolt tejmennyiség 1683 millió kilogramm volt, 3,2%-kal kevesebb az előző évinél.

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, tovább mérséklődött a termelékenység

2022-ben a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értékeA mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.^[1] 3998 milliárd forint volt, ebből 2282 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1478 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (57 és 37%) az elmúlt tíz év alatt néhány százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

2022-ben a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 42%-kal magasabb, volumene 18%-kal alacsonyabb volt a 2021. évinél, értéke így összességében 17%-kal nőtt az előző évihez képest. A teljes árindexen belül a növénytermesztési termékek árszínvonala 49, az állatok és állati termékeké 42%-kal növekedett.

A folyó termelőfelhasználás volumene 5,5%-kal csökkent, árindexe 43%-kal növekedett, értéke összességében 35%-kal meghaladta az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaeséséhez vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására. A bruttó hozzáadott érték (1226 milliárd forint) előző évi áron 37, folyó áron 11%-kal csökkent.

A termelési tényezők jövedelme 4,7, a vállalkozói jövedelem 1,8%-kal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 2,3%-kal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 9,2%-kal emelkedett.

A mezőgazdasági termékcsoportok közül a legnagyobb mértékben a gabonafélék és az ipari növények járultak hozzá (11, illetve 4,1 százalékponttal) a kibocsátás volumenének csökkenéséhez.

Az Európai Unió (EU27_2020) mezőgazdasági kibocsátása nőtt és a trend felett alakult

Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátási értékeElső (2022. novemberi) becsült adatok euróban számolva. ^[2] az első előzetes adatok szerint 2022-ben folyó alapáron 537 milliárd euró volt, 19%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedést a volumen 3,0%-os csökkenése mellett az árszínvonal 23%-os emelkedése biztosította.

• A növénytermesztés kibocsátási értéke 15%-kal bővült. Az összes termékcsoport kibocsátása nőtt, a legnagyobb mértékben a burgonya és a gabonafélék esetében. A betakarított mennyiség csökkenése mellett az árszínvonal nagyarányú emelkedése miatt az előbbi 29, az utóbbi 28%-kal lett több.
• Az állattenyésztés 27%-kal meghaladta az előző évit. Az élő állatok és az állati termékek kibocsátása egyaránt nőtt, egyedül az egyéb állati termékek esetében maradt változatlan.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 2022-ben 13%-kal emelkedett, a termelési tényezők jövedelmének 17%-os növekedése és a munkaerő-ráfordítás 1,8%-os csökkenése következtében.

• A mutató értéke Németországban és Észtországban nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb arányban Romániában és Szlovákiában csökkent.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 24%-kal meghaladta az elmúlt 10 év trendjét. Az összes ország kibocsátása növekedett és trend fölött alakult.

• A tagországok közül Észtországban és Litvániában történt az előző évhez viszonyítva a legnagyobb növekedés, mindkét esetben a trend fölött teljesítettek.

Az unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 2,0 és 2,2% között részesedett az elmúlt 10 évben. Az állattenyésztés 2,0, a növénytermesztés 2,2%-kal járult hozzá az unió kibocsátásához. A folyó termelőfelhasználás aránya (2,1 és 2,2%) az előző 9 év alatt alig változott, viszont 2022-ben 2,4%-ra emelkedett, így Magyarország részesedése a bruttó hozzáadott értékből 0,5 százalékponttal 1,5 százalékpontra csökkent.

Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 44% volt, azaz 100 euró kibocsátáshoz 56 euró ráfordítás volt szükséges. Görögország és Olaszország 50%-os arány felett teljesített. Ellenben Szlovákia, Finnország és Belgium 25% alatt maradt. A Magyarország termelési és kibocsátási szerkezetéhez hasonló négy másik tagállam közül Horvátországban alakult legjobban a bruttó hozzáadott érték aránya a teljes kibocsátáson belül, megközelítette az 50%-ot. A legalacsonyabb arány Szlovákiában volt.

[1]:↑ A mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.

[2]:↑ Első (2022. novemberi) becsült adatok euróban számolva.

További adatok, információk

Módszertan

Összefoglaló táblák (STADAT):

19.1.1.2. Mezőgazdasági számlák rendszere, folyó alapáron
19.1.1.3. Mezőgazdasági számlák rendszere, volumenindexek
19.1.1.4. Mezőgazdasági számlák rendszere, árindexek
19.1.1.5. Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu