A koronavírus-járvány globális gazdasági hatásait általános vélekedés szerint alapvetően negatív változásnak tekintik ma is, ami a területi statisztikai adatok alapján nem minden esetben állja meg a helyét, vagy éppenséggel a feltételezettel ellentétes eredményt mutat. Az alábbi elemzés alá vont megfigyelési egységek kizárólag az OECD és az EU együttműködésével kidolgozott funkcionális várostérségek (functional urban areas: FUAs) területi adataira vonatkoznak. A funkcionális várostérségek egy városból (központból) és annak ingázási övezetéből állnak. Az ingázási övezetet azok a települések alkotják, amelyek esetében a munkaerő legalább 15%-a ingázik a központba.
A funkcionális várostérségek vizsgálatát az indokolja, hogy a járvány hatásának területi mérésével megjeleníthetők olyan eltérések, amelyek nem feltétlenül nyilvánvalók, ezáltal árnyalhatóbbá válhatnak az eddigi ismeretek a funkcionális várostérségek vonatkozásában. Magyarországon 19 FUA-t regisztráltak (1. ábra): a Budapesti, a Békéscsabai, a Debreceni, a Dunaújvárosi, az Egri, a Győri, a Kaposvári, a Kecskeméti, a Miskolci, a Nyíregyházi, a Pécsi, a Soproni, a Szegedi, a Székesfehérvári, a Szolnoki, a Szombathelyi, a Tatabányai, a Veszprémi és a Zalaegerszegi funkcionális várostérséget.
A vizsgált időszak a 2019., a 2020. és a 2021. év, amelyekhez bázisévként 2018 adatait használtuk fel. A 2018-as év bázisévként történő meghatározása szélesebb lehetőséget nyújt a szemléltethetőbb változáskövetésre.
Mivel a koronavírus-járvány számos gazdasági és társadalmi folyamatra kihatott, a teljességre törekvés helyett és az ok-okozat konkrét vizsgálata nélkül is érdemes elvégezni a közvélekedésben néhány hangsúlyosabban megfogalmazódott tárgykör éves adatainak összehasonlítását. Ennek megfelelően a népesség- és társadalomstatisztikai, illetve a gazdaságstatisztikai terület 5 komponensét – a nyilvántartott álláskeresők, a vendégéjszakák, a múzeumlátogatók, a halálozások számának, valamint a gazdasági teljesítménynek a változását – vizsgáltuk meg.
A munkanélküliség alakulása, 2019–2021
A nyilvántartott álláskeresők száma 2018-hoz viszonyítva a Győri, a Soproni és a Székesfehérvári várostérségben már 2019-ben is 10%-os vagy azt meghaladó növekedést mutatott, ugyanakkor a Debreceni és a Szegedi várostérségben 10%-os csökkenés volt megfigyelhető.
2020-ban valamennyi várostérségben emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, azonban egyrészt ennek mértéke eltért a vizsgált térségekben, másrészt 2021-ben többségükben ez az érték a 2018-as év adataihoz hasonlóan alakult, sőt néhány térségben erőteljes csökkenés történt a munkát keresők számában.
2020-ban – szinte az összes vizsgált funkcionális várostérségben – az álláskeresők száma 2018-hoz viszonyítva a bázisindex 100%-a felett alakult, egyetlen kivétel a Debreceni várostérség volt, ahol a bázisévhez viszonyítva 2019-ben és 2020-ban is csökkenést mutattak a nyilvántartott álláskeresők adatai. A növekedésben ugyanakkor kiugró (97%-os) értéket ért el 2020-ban a Soproni várostérség.
2020-hoz viszonyítva 2021-ben mindegyik térségben csökkent az álláskeresők száma. A 2021-es adatokat a 2018-as bázisévhez mérve 1 térségben stagnált (Szombathelyi) és 7 térségben (Budapesti, Békéscsabai, Dunaújvárosi, Győri, Egri, Soproni, Veszprémi) nőtt az az érték, azonban 11-ben (Debreceni, Kaposvári, Kecskeméti, Nyíregyházi, Pécsi, Szegedi, Székesfehérvári, Szolnoki, Tatabányai, Zalaegerszegi várostérség) csökkent az álláskeresők száma. A 2. ábrán látható, hogy a 2021-es, még koronavírus-járvánnyal sújtott évben a térségek többségében az álláskeresők száma újra a 2018. bázisévi számok közelébe került, sőt néhány esetben jelentősen visszaesett, a 2018-as évi bázisadatokkal összevetve is (például a Debreceni, a Kaposvári, a Nyíregyházi vagy a Szegedi várostérségben).
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2020-ban
A második komponens a vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken. Budapest mint főváros országosan is jelentős mértékben járul(t) hozzá a turizmus bevételeihez, az adatok területi vizsgálata során szembetűnő (3. ábra), hogy a vendégéjszakák száma tekintetében 2019-hez képest összességében a legnagyobb forgalmat bonyolító Budapesti várostérség szenvedte el 2020-ban a legnagyobb veszteséget (–75,7%), a legkisebbet pedig a Nyíregyházi várostérség (–25,4%). 2020-ban mind a 19 vizsgált várostérségben csökkent a vendégéjszakák száma, átlagosan 46,2%-kal. A vendégéjszakák számának valamennyi várostérségre kiterjedő, nagy mértékű visszaesése az adatok alapján igazolható. A járvány megfékezésére szolgáló lezárások és az utazási, mobilitási lehetőségek korlátozása miatt 2020-ban a vizsgált várostérségekben a vendégéjszakák számának alakulása egységesen jelentős csökkenést mutatott.
Múzeumlátogatók számának változása, 2019–2021
A vizsgált időszakban a kultúra és a művészet fontos központjai, például a múzeumok – a látogatók biztonságának érdekében előírt szigorú intézkedések betartatásával – látogathatók maradtak. Megállapítható, hogy a vizsgált funkcionális várostérségek múzeumi látogatószámának alakulása (4. ábra) a 2018-as bázisévhez hasonlítva már 2019-ben is csökkent 11 várostérségben, míg 8-ban emelkedett, és ebben az időszakban különösen jól teljesített a Békéscsabai (184%) és a Szolnoki várostérség (178%). 2020-ban azonban a (legalább részleges) látogathatóság ellenére egységesen mindenütt tetemesen csökkenő tendenciát mutat a múzeumlátogatók száma.
2021-ben a várostérségekben enyhe növekedés figyelhető meg 2020-hoz képest, de a 2019-es adatokat csak a Kaposvári és a Nyíregyházi várostérség tudta felülmúlni, illetve a 2018-as bázisadat számait csupán két várostérség, a Békéscsabai és a Zalaegerszegi tudta megközelíteni, egyaránt 96%-kal. Az adatok alapján igazolható, hogy a múzeumlátogatók száma kedvezőtlenül alakult.
Halálozások száma, 2019–2021
A vizsgált területen élő 65 éves és annál idősebbek, illetve a 65 év alattiak korcsoportját külön kezelve tovább árnyalható a halálozási adatok elemzése. Az 5. ábrán látható, hogy 2019-ben a 65 éves és annál idősebbek halálozási száma a 2018. évihez viszonyítva 12 várostérségben mutat emelkedést, de jelentősebb növekedés csak a Békéscsabai és a Szombathelyi várostérségben volt, viszont egyetlenben sem haladta meg a 10%-ot, sőt 7 várostérségben enyhe csökkenés mutatkozik. 2020-ban azonban 2018-hoz és 2019-hez képest is minden várostérségben nőttek a halálozási számok, sőt a Nyíregyházi és a Soproni várostérségben több mint 20%-kal. 2021-ben a tendencia tovább folytatódott, szinte az összes várostérségben növekedett a halálozások száma a 2018-as bázisévhez és 2019-hez, valamint 2020-hoz viszonyítva is. Három kivétel van 2021-ben: a Soproni, a Szolnoki és a Zalaegerszegi várostérségben enyhe csökkenés történt a 2020-as évvel összevetve.
Összességében megállapítható, hogy a 65 éves és annál idősebbek körében a 2018-as bázisévhez képest már 2020-ban is érezhető volt a járvány hatása, de figyelemreméltó, hogy azoknak a várostérségeknek a többségében, ahol 2019-ben is növekedést mutattak az esetszámok, a járvány idején 2020-ban és 2021-ben is magasabb értékek voltak tapasztalhatók.
A 65 év alattiak körében (6. ábra) a járványt megelőző 2019-ben három helyen mértek alacsony növekedést 2018-hoz képest: a Békéscsabai, a Debreceni és a Kaposvári várostérségben. A 2020-as adatok alapján megállapítható, hogy 2018-hoz viszonyítva a koronavírus-járvány hatása még nem volt egyértelműen kimutatható, annak ellenére sem, hogy 4 várostérségben csekély emelkedést mutattak a halálozási számok. A 2019-es évhez mérten 2020-ban már 14 várostérségben volt regisztrálható kismértékű emelkedés, tovább vizsgálódva azonban az is egyértelműnek látszik, hogy 2019-ben 15 várostérség halálozási adatai nem haladták meg a 2018-as bázisév számait.
2021 viszont rekordszámú halálesetet hozott ebben a korosztályban is: szinte mindegyik várostérség adata emelkedést mutat a 2018-as bázisév számaival összevetve. 2018-hoz, 2019-hez és 2020-hoz képest is kiugróan magasak a halálozási számok a Békéscsabai (123,7 %) és a Dunaújvárosi (132,3%) várostérségben. Akad ellenpélda is, 2 várostérségben, a Szombathelyiben és a Veszprémiben 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is a 2018-as bázisév számai alatt maradtak a halálozási számok.
Összességében megállapítható, hogy 2020-ban és 2021-ben a vizsgált területeken és korcsoportokban – bár jelentős különbségek mutatkoznak a halálozások számában – a negatív tendencia a várostérségek nagy többségében egyértelműen igazolható, legfőképpen 2021-re vonatkozóan.
A gazdasági erő alakulása, 2019–2021
A vizsgálat ötödik eleme a gazdasági erő alakulásának elemzése. A gazdasági erőt fejezik ki az olyan, a GDP-vel korreláló területi értékek, mint az szja-alapot képező jövedelem, a helyi adók és a működő vállalkozások száma. A területi értékek a 3 elem megyei átlagával és a megyei GDP-vel arányosított értékei alapján települési szinten kimutathatóvá teszik az egy év alatt millió forintban 1 főre jutó összeget. A számított adatok szerint a 2018-hoz viszonyított gazdasági erő (7. ábra) 2019-ben – a Győri várostérség kivételével, ahol stagnált – az összes vizsgált térségben emelkedett, közülük 6-ban következett be 10%-os vagy azt meghaladó növekedés. 2020-ban 2018-hoz képest minden térségben növekedőben volt a gazdasági erő, viszont a 2019-es adatokhoz képest a Dunaújvárosi, az Egri, a Soproni, a Szombathelyi és a Tatabányai várostérségben minimális csökkenés látható. 2021-ben a gazdasági erő 2018-hoz, 2019-hez és 2020-hoz képest emelkedő tendenciájú, ezenkívül a 2018-as bázisévhez viszonyítottan 5 térségben (Budapesti, Szegedi, Székesfehérvári, Szolnoki és Veszprémi) elérte vagy meghaladta a 30%-ot is.
Összegzés
A bevezetőben meghatározott komponensek elemzése alapján – az éves változások okainak és az ok-okozat közötti összefüggések vizsgálata nélkül – megállapítható, hogy a vizsgált tárgykörök közül a koronavírus-járvány a kulturális tér múzeumi intézményrendszerére, a nyilvántartott szálláshelyek vendégéjszakáinak számára és a halálozási számok alakulására mért jelentős csapást, vagyis a várakozásoknak megfelelően a vizsgált térségekben igazolható a kétségtelen negatív hatás. Ezzel szemben a nyilvántartott álláskeresők számában csak 2020-ra vonatkozóan bizonyítható kedvezőtlen irányú növekedés, mert 2021-ben a várostérségek többségében erőteljes csökkenés vagy a bázisadatok számaihoz történő nivellálódás figyelhető meg.
A koronavírus-járvány gazdasági erőre ható vizsgálata a várakozásokkal szemben nem jelez komoly traumákat, ugyanis a 2020-as adatok általános növekedést mutatnak a néhány, csupán minimális csökkenést mutató térség mellett, míg a 2021-es év – különösen a bázisévhez viszonyítva – komoly emelkedő tendenciát jelez.
Összegezve megállapítható, hogy a társadalom negatív feltevései a járvány hatásaira vonatkozóan a meghatározott öt elem vizsgálata során három esetében (múzeumlátogatók, vendégéjszakák, halálozási számok) a vizsgált időszakban és várostérségben visszaigazolhatók, ugyanakkor az adatok alapján romló tendencia egy elem (álláskeresők) esetében csupán egyetlen vizsgált időszakban bizonyított, míg egy másik elem (gazdasági erő) vizsgálata során egyetlen időszakban és várostérségben sem mutatható ki regresszió. A fentiekből következően fontos lehet az említett komponensek tekintetében az oksági tényezők alapos vizsgálata a területi eltérések feltárásában, mivel azok megállapításai támogathatják az általános és vészhelyzeti időszakok jó stratégiáinak tervezését és végrehajtását.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu