Hazánkban a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron 2009 óta növekszik, 2022-ben meghaladta a 4 ezer milliárd forintot, amely 19%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A bővülést az árak 44%-os növekedése eredményezte. A növénytermesztés 57, az állattenyésztés 36%-kal járult hozzá a teljesítményhez, az előbbi kibocsátási értéke 11, az utóbbié 34%-kal nőtt 2021-hez képest. A bruttó hozzáadott érték volumene 30, folyó áron 1,3%-kal csökkent. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 1,9%-át adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 809 milliárd forint volt.

A csapadékszegény időjárás és a nyári hónapokat jellemző súlyos aszály következtében az összes haszonnövény termése csökkent. A ráfordítások jelentős emelkedése az állattenyésztés teljesítményét is visszavetette.

A termelés volumene visszaesett

A mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene (az előző évi áron számított értéke) 2022-ben 16%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben a gabonafélék (11 százalékponttal) és az ipari növények (3,9 százalékponttal) járultak hozzá a kibocsátás visszaeséséhez.

A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent (együttesen 25%-kal), amely alól csak néhány növényfaj – pl. az őszibarack, egyéb friss gyümölcs, faiskolák és virágok, étkezési szőlő – jelentett kivételt. A legnagyobb termelés-visszaesés több gazdaságilag jelentős haszonnövényünket is érintette: pl. a kukoricát, a repcét, a napraforgót és az almát.

• A gabonafélékből 2,2 millió hektárról 9,1 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi növekedés után 115 ezer hektárral szűkült, a termésmennyiség 35%-kal kevesebb lett. Búzából az előző évinél 9,7%-kal nagyobb területen (979 ezer hektár) 18%-kal kevesebbet, 4,4 millió tonnát takarítottak be. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 11, ezen belül a búza 2,0, a kukorica 7,9 százalékponttal csökkentette.

• Az ipari növények betakarított területe és termésmennyisége is csökkent. Az olajos magvak betakarított területe 3,4, ezen belül a repcéé 21%-kal kisebb lett, a napraforgóé 3,8%-kal nagyobb. A termésmennyiség mindkettő esetében kevesebb lett (0,5 millió, illetve 1,3 millió tonna), a repcéé 31, a napraforgóé 27%-kal csökkent. Az ipari növények a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 3,9, az olajos magvak 3,7, ezen belül a repce 1,1, a napraforgó 2,3 százalékponttal csökkentette.

• Cukorrépából 470 ezer tonnát, az előző évinél 31%-kal kevesebbet termesztettek.

• A zöldségfélék mennyisége 12%-kal 1,2 millió tonnára mérséklődött.

• A főbb gyümölcsfélék mennyisége (527 ezer tonna) 21%-kal kevesebb volt az előző évinél. Az almatermésűek egy hektárra jutó terméseredménye 29%-kal csökkent, a csonthéjasoké és a málnáé javult. A szőlőtermés 2022-ben 415 ezer tonna volt, 5,3%-kal kevesebb a 2021. évinél.

Az állattenyésztési ágazat teljesítményét a ráfordítások áremelkedése, ezen belül a tömeg- és szemestakarmányok drágulása, valamint az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertés-pestis, madárinfluenza – kedvezőtlenül befolyásolták. Jelentősebb haszonállataink állománya csökkent, ezzel együtt a vágóállat- és az állati termékek termelése is.

• 2022 decemberében 1,9%-kal kevesebb szarvasmarhát (885 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány a tejtermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenindexét 0,1 százalékponttal mérsékelte.

• A sertések 2022. decemberi, 2,6 milliós állománya 6,2%-kal csökkent az előző évihez képest.

• A baromfiállomány 2022 decemberére 12%-kal 35 millióra, ezen belül a tyúkállomány 9,3%-kal 29 millióra csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A baromfiállomány a tojástermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenindexét 1,0 százalékponttal mérsékelte.

• Az év során levágott vágóállatok összsúlya (1,6 millió tonna) 7,5%-kal kevesebb volt az előző évinél. A vágósertés mennyisége (558 ezer tonna) 3,6, a vágóbaromfié (856 ezer tonna) 11%-kal csökkent, a vágómarháé (118 ezer tonna) 2,4%-kal növekedett.

• A főbb állati termékek közül a tehéntej-termelés 1,9%-kal csökkent, a tolltermelés 16%-kal nőtt.

Meghatározó volt a mezőgazdasági termékek árnövekedése a kibocsátási érték alakulására

2022-ben a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értékeA mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.^[1] 4069 milliárd forint volt, ebből 2315 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1469 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 44%-kal magasabb, volumene 16%-kal alacsonyabb volt a 2021. évinél, értéke így összességében 19%-kal nőtt. A teljes árindexen belül a növénytermesztési termékek árszínvonala 48, az állatok és állati termékeké 40%-kal növekedett.

• A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 11%-kal magasabb volt az előző évinél. Gabonából 1114 milliárd, ipari növényekből 550 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Az utóbbiak közül a legjelentősebb arányt képviselő napraforgó kibocsátása 341 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 261 milliárd, a friss gyümölcsök, szőlő és bor 176 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.

• Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1469 milliárd forintra nőtt 2022-ben. Az élő állatok kibocsátása 968 (ezen belül a baromfié 445) milliárd forintot ért el. Az állati termékeké 501 (közülük a tejé 341) milliárd forint volt.

• A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 228 milliárd, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldség-feldolgozás – 56 milliárd forintos értéket képviseltek. Ez utóbbi a teljes kibocsátás mindössze 1,4%-át adta.

Több termékcsoport és indikátor trend fölötti, és növekszik a termelési értékük. Trend alatti és csökken a bruttó hozzáadott érték. Trend alatti és növekszik a bor kibocsátása.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék (27%), az élő állatok (24%), az ipari növények (14%) és az állati termékek (12%) képviselik. A teljes növénytermesztés részaránya 57, az élő állatok és állati termékeké 36% volt.

A ráfordítások volumene csökkent, értéke emelkedett, a termelékenység romlott

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 2719 milliárd forint volt, volumene 7,7%-kal csökkent, árindexe 43%-kal növekedett, értéke összességében 33%-kal meghaladta az előző évit. A ráfordítások jelentősebb tételei közül a műtrágya és talajjavító szerek volumene 31, az energiáé 11, az állati takarmányoké 9,5, a növényvédő szereké 4,6%-kal csökkent, az egyéb termékeké és szolgáltatásoké növekedett.

2015-től 2019-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer-ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül csökkent. 2020-tól viszont arányuk nőtt, 2022-ben már 28%-ot tett ki. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható ráfordítások – állatgyógyászat és állati takarmányok – a teljes összegből csökkenő arányt képviseltek szintén 2019-ig, majd részesedésük emelkedni kezdett, 2022-ben 33% volt. A többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2015 óta nőtt, 2019-ben megközelítette a 44%-ot, a következő három évben viszont 5,0 százalékponttal csökkent. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaeséséhez vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására .

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 1,3%-kal alulmúlta az előző évit, 1350 milliárd forint volt 2022-ben, volumene 30%-kal csökkent. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 33%-ot tett ki, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 67 forintnyi ráfordításra volt szükség.

A nemzeti számlák előzetes adataiA mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy azoknak mi a fő tevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, amely az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.^[2] szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 3,8%-át adta 2022-ben .

A jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent

A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) előírásai szerint kimutatott jövedelem eredményszemléletű, vagyis az adott elszámolási időszakhoz köthető függetlenül attól, hogy a bevételek egy része csak egy későbbi időpontban jelenik meg. Ugyanakkor azt a jövedelmet is tartalmazza, amelyhez a saját termelésű mezőgazdasági termékek (illetve házilagos feldolgozásukkal előállított élelmiszerek) fogyasztása juttatja a háztartást. A jövedelmek forrásaként a 6. ábra bemutatja a bruttó hozzáadott értéket és a jövedelmet növelő egyéb tételeket. (A termelői áras bruttó hozzáadott értéket a terméktámogatások egészítik ki alapárasra, az egyéb termelési támogatások – termelési adókkal csökkentett – összege a kibocsátásban nem szerepel, közvetlenül a jövedelmet növeli.)

A termelési támogatások nettó összege 2022-ben 809 milliárd forintot ért el, 220 milliárddal többet az előző évinél. A támogatási jogcímeken belül az egyéb termelési támogatások aránya nőtt (3,2 százalékponttal).

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2022-ben 1482 milliárd forint volt, 6,1%-kal nagyobb az előző évinél.

A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2022-ben 3,6%-kal nőtt, összesen 778 milliárd forint volt.

Uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja. A rossz hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében nő, 2022-ben a nettó vállalkozói jövedelmet meghaladta a támogatások összege, az arány 104% volt.

Az éves munkaerőegységben (ÉME)Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.^[3] kifejezett élőmunka-felhasználás 2022-ben 290 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, amely 9,2%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (181 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2022-ben 12%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2020-ig folytatódott, majd egy átmeneti stagnálás után 2022-ben 5,2%-kal 109 ezer ÉME-re csökkent. A mezőgazdasági termelők 2022-ben 493 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 4,5%-kal többet, mint az előző évben.

A munkaerő-termelékenységi mutató információt szolgáltat a munkaerő-felhasználás hatékonyságáról, illetve lehetővé teszi az ágazatok és az országok közötti összehasonlítást. A mutató értékét többek között a kibocsátás szerkezete, a többi ráfordítások nagysága és azok felhasználásának hatékonysága vagy a termelési technológiák fejlettsége is befolyásolja.

A 2013-as munkaerő-termelékenyég 2021-re másfélszeresére emelkedett, összege meghaladta a 3 millió forintot. Az ezt követő évben a munkaerő termelékenysége 35%-kal csökkent, amely többek között visszavezethető az egész országot súlytó aszályra. A 2022-ben a változatlan alapáron számolt bruttó hozzáadott érték 37, a növénytermesztési és kertészeti termékek 27, az élő állatok és állati termékek kibocsátása 6,1%-kal csökkent az előző évhez képest.

Az MSZR egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2022-ben 2,2%-kal nőtt az előző évihez képest.

Kiemelkedő a Nyugat-Dunántúl termelési intenzitása

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik:

• a Dél-Dunántúl a gabona, az ipari növények és a sertés,

• Budapest és Pest régióBudapest és Pest régiók adata összevontan szerepel.^[4] az egyéb állatok és a burgonya,

• Észak-Magyarország a bor és a gyümölcsfélék,

• a Nyugat-Dunántúl a takarmánynövények és az egyéb növényi termékek,

• a Közép-Dunántúl a szarvasmarha és a tojás,

• az Észak-Alföld a juh és kecske, valamint a baromfi,

• a Dél-Alföld a kertészeti termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás 44%-át adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régió együttesen a kibocsátás csupán 5,7, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 8,1%-át.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek szerinti megoszlása alapján a régiók között számottevő az eltérés. A növénytermesztés aránya a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon meghaladta az országos átlagot (57%), míg az állattenyésztés és az állati termékek aránya az Észak-Alföldön, a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon volt átlag (36%) feletti.

2022-ben nőtt az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás. Magasan átlag feletti volt az intenzitás a Nyugat-Dunántúlon, és jelentősen elmaradt attól Észak-Magyarországon.

A régiók legkiegyenlítettebb (relatív szórás: 22%) termékkibocsátását a szántó, a legváltozatosabbat (relatív szórás 37%) a gyümölcs művelési ág adja. Az egy hektárra jutó kibocsátás országos szinten az előbbi esetében 509, az utóbbinál 1359 ezer forint. A szántóföldi növények faj- és fajtaválasztéka a leggazdagabb, ami már rövid távon lehetővé teszi a piaci igényekhez és a termőhelyi adottságokhoz legjobban illeszthető növényszerkezet, illetve vetésforgó kialakítását. A több évig termő szőlő- és gyümölcsültetvények esetében ez nem valósítható meg.

A gyep fajlagos hozama a legalacsonyabb (29 ezer forint/hektár), a szőlőé és boré (1031 ezer forint/hektár) a gyümölcs művelési ág után második legmagasabb. A Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon az egy hektárra jutó kibocsátás minden művelési ágban meghaladja az országos átlagot, az Észak-Alföldön egyik művélési ágban sem éri el.

2022-ben a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 153 ezer forint hozamot jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (12 ezer és 283 ezer forint) között mozgott: a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon kiugróan magas volt, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön valamivel az átlag körül alakult, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési kibocsátás harmadát (33%-át) és az állattenyésztési kibocsátás valamivel több mint negyedét (27%-át), a gabonakibocsátás 40, az egyéb növényi termékek 41%-át adta.

2022-ben az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 449 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (41 ezer és 672 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató a Dél-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön kiemelkedő volt, a Közép-Dunántúlon valamivel az átlag alatt alakult, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. Az átlagon felül teljesítő három régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás 57 és 46, a gabona 60, az egyéb növényi termékek 59%-át adta.

Hazánk fontos szerepet játszik az unió kukorica-, olajos növények és baromfikibocsátásában

Az Európai Unió 27 tagállamára (EU27_2020) elkészült második előrejelzésA tagállamok egységesen készítik és küldik el az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.^[5] szerint 2022-ben a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 537 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál 19%-kal több. Az érték 54%-át a növényi termékek, 39%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 15, az állattenyésztésé 27%-kal nőtt 2021-hez képest.

Az összes termékcsoport kibocsátása bővült, a legnagyobb mértékben az állati termékeké (35%), a burgonyáé (30%), az ipari növényeké (28%) és a gabonaféléké (27%). Az egyes termékek közül a dohány, a cukorrépa és a szőlő kibocsátásában történt visszaesés.

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország áll az élen, ezek a tagállamok együtt a teljes uniós kibocsátás 64%-át állították elő 2022-ben. Közülük Lengyelországban és Németországban a legmagasabb az állattenyésztés aránya (48 és 47%), a többi tagállamban inkább a növénytermesztés meghatározó. Finnország és Olaszország kibocsátási szerkezetében a legmagasabb a szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya (16%) az összes tagország között.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9%-át állította elő 2022-ben: a növényi termékek 2,0, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 3,5, ebből a kukorica 5,2%-át termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 4,6%-a, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően. Baromfiból az unió kibocsátásának 4,8, az egyéb állati termékekből 6,4%-át állítottuk elő.

Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 41% volt, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordításra volt szükség. Görögország és Olaszország 50%-os arány felett teljesített, Belgiumban az arány 25% alatt maradt.

A Magyarországhoz hasonló termelési és kibocsátási szerkezettel rendelkező négy másik tagállam közül Horvátországban alakult legjobban a teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya, elérte az 50%-ot. A legrosszabb arány Szlovákiában volt .

A 2022. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása nőtt, értéke 24 százalékponttal meghaladta az elmúlt tíz év trendjét. Az összes ország kibocsátása bővült, és értéke trend felett alakult. Cipruson, Magyarországon és Romániában volt a legkisebb növekedés euróban számolva.

A hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb az uniós tagországok között, csak Horvátország, Szlovénia, Románia és Lettország mutatójának értéke kisebb a magyarországinál. A hazai érték (6,3 ezer euró/éves munkaerőegység) az uniós átlagnak 30, a német értéknek 15%-a.

 

[1]:↑ A mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.

[2]:↑ A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy azoknak mi a fő tevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, amely az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.

[3]:↑ Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.

[4]:↑ Budapest és Pest régiók adata összevontan szerepel.

[5]:↑ A tagállamok egységesen készítik és küldik el az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.

További adatok, információk

Módszertan
Összefoglaló táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu