Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 81 ezer hektár volt 2022. június 1-jén. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. Fólia és üvegház alatt mintegy 2 ezer hektáron folyt növénytermesztés. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények szerepe a meghatározó. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb.
Egy év alatt 32 ezer hektárral nőtt a szántóterület
2022. június 1-jén Magyarország területének közel 55%-a, mintegy 5,1 millió hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként, 15%-a (771 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. A mezőgazdasági terület nagysága 32,0 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az elmúlt tíz évben a mezőgazdasági területen belül a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak aránya kismértékben változott. Ez a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázható.
A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul. Az összes mezőgazdasági terület 9,1%-a Bács-Kiskun, 9,0%-a Hajdú-Bihar, 8,6%-a Békés, 8,5%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Békés megyében a legnagyobb a mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya (78%), ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (77%), valamint Hajdú-Bihar megye (74%).
Aszály sújtotta a földeket
Az elmúlt egy évben is rendkívül aszályos volt az időjárás Magyarországon. 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön összességében a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A csapadékhiány az Alföld középső és tiszántúli részein volt a legjelentősebb, ahol a búza és a kukorica termesztése meghatározó. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a száraz talajon a talajelőkészítési, vetési munkálatok is ellehetetlenülhetnek.
A gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan idén is gátolták. A szőlőültetvényekben a tavaszi fagyos napok és a csapadékhiány kisebb károkat okozott, ugyanakkor az elhúzódó száraz időjárás és a hőséghullámok kedvezőtlenül befolyásolhatják nemcsak a szüretelendő mennyiséget, de a minőséget is.
A legnagyobb területen kukoricát, búzát és napraforgót vetettek
2022. június 1-jén, a korábbi évekhez hasonlóan az ország földterületének 45%-át művelték szántóként. A szántók közel 46%-a az alföldi megyékben található.
A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati megyéin kívül Tolnában, Békésben, Komárom-Esztergomban, Fejérben és Baranyában volt magasabb. Nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét, azonban a mezőgazdasági területen belüli 71, illetve 73%-os arányuk alacsonyabb az országos 82%-os átlagnál.
Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének 9,5%-a terül el, és ez a művelési ág 90%-os részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből.
Az elmúlt három évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya nőtt, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké kismértékben csökkent. Legnagyobb arányban a be nem vetett szántónál tapasztalható területcsökkenés, míg üvegházban és fólia alatt az előző évihez hasonló nagyságú területen folyt növénytermesztés.
Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. 2022-ben vetésterületük közel 2,5 millió hektár volt, a legnagyobb kiterjedésű a kukoricáé (983 ezer hektár) és az őszi búzáé (947 ezer hektár). Ebben az évben két legfontosabb szántóföldi növényünket a teljes szabadföldi szántóterület több mint 46%-án termesztették. A kukorica vetésterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (107 ezer hektár), a búzáé Békésben (102 ezer hektár). A 2022-es aszály ezeket a megyéket is rendkívüli mértékben sújtotta.
Az ipari növények jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan nőtt, 2022-ben a szántóterületnek már közel negyedén, 1 millió 5 ezer hektáron foglalkoztak termesztésükkel. Az olajos magvú növények közül a repce termesztése idén kismértékben visszaszorult: 209 ezer hektáros területe 52 ezer hektárral kisebb volt az egy évvel korábbinál. A repcetermesztés szempontjából legjelentősebbnek számító Vas megyében a vetésterület nagysága egy év alatt az országosnál kisebb mértékben csökkent.
Legfontosabb olajos növényünket, a napraforgót 2022-ben az egy évvel korábbinál 5,8%-kal több, mintegy 700 ezer hektáron termesztették. Ennek közel 14%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében terült el. A szójabab vetésterülete a napraforgónál nagyobb mértékben, 8,6%-kal nőtt a tavalyihoz képest, és 2022-ben közel 69 ezer hektáron termesztették.
A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és változásának iránya megyénként, 2022
(ezer hektár, illetve a változás iránya az előző évhez képest)
A száraz hüvelyesek vetésterülete (10,4 ezer hektár) az utóbbi években nem változott. A gyökérnövények közül a burgonyának és a cukorrépának egy évtizede csökken a szántóföldi vetésterülete. Burgonyát idén 6,5, cukorrépát 9,9 ezer hektáron, az előző évinél több mint 3 ezer hektárral kisebb területen termesztettek. Az ország burgonyatermő területének közel harmada Csongrád-Csanád megyében (2 ezer hektár) található. A kaposvári cukorgyár közelsége miatt a cukorrépa hazai vetésterületének ötöde (2 ezer hektár) Somogy megyében helyezkedik el.
A takarmánynövények a szántóföldi vetésterület közel 8%-át borítják, termesztésük a nagyobb állatállománnyal rendelkező Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében a legjellemzőbb. A két megyében található legjelentősebb takarmánynövényünk, a lucerna vetésterületének közel negyede (50,4 ezer hektár). Míg silókukoricát (57,7 ezer hektár) és vörösherét (2,8 ezer hektár) az előző évinél kisebb területen termesztettek, addig a lucerna (224 ezer hektár) elterjedésének köszönhetően a takarmánynövények kiterjedése kismértékben, 2,5%-kal nőtt 2021-hez képest.
A csemegekukorica és a zöldborsó után az édeskömény a legnagyobb területen vetett zöldségféle
2022-ben 2134 hektáron, az előző évivel azonos nagyságú területen folyt takarás alatti növénytermesztés hazánkban. A termesztőberendezésekkel a gazdálkodók jelentősen növelhetik termelési értéküket, a tenyészidőszak kitolható, ezáltal a hazai zöldségigény könnyebben kielégíthető a fő tenyészidőszakon kívül is.
Az ugaroltatott területek kiterjedése az utóbbi évben 39%-kal, 75 ezer hektárra csökkent. 2022 júniusára 48,1 ezer hektár pihentetett területet hasznosítottak újra növénytermesztéssel, vagy vontak ki a szántóföldi művelés alól.
A zöldségfélék és a szamóca termőterülete az előző évihez képest közel 4,3 ezer hektárral csökkent, amit leginkább a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterületének (3,3 ezer, illetve 2,2 ezer hektáros) visszaesése okozott. A csökkenést ellensúlyozta, hogy a 2021-es trendet követve az édeskömény vetésterülete idén közel 4 ezer hektárral nőtt, így a zöldségfélék közül már a harmadik legnagyobb területen termesztették. Szamócával 660 hektáron, az előző évinél 18%-kal nagyobb területen foglalkoztak. A zöldségfélék vetésterületi megoszlása lényegesen nem változott a tavalyihoz képest, idén is csemegekukoricát (31,2 ezer hektár) és zöldborsót (18,8 ezer hektár) vetettek a legnagyobb területen, mely az összes zöldségterület közel 65%-át adja. Két legfontosabb zöldségnövényünk termesztése Hajdú-Bihar megyébe koncentrálódik, itt található az ország csemegekukoricával és zöldborsóval bevetett területének 35, illetve 22%-a.
A gyepek többsége az Alföldön található
Az ország mezőgazdasági területének 15%-a gyepterület, amelynek többségét legeltetéssel hasznosítják a gazdálkodók, ami a kérődző állatok leggazdaságosabb takarmányozási módja. Éppen ezért az összes gyepterület közel 30%-a (225,6 ezer hektár) két alföldi, legelőterületeket igénylő állatfajok tartására berendezkedett megyénkben, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban található. Számottevő nagyságú gyepek vannak ezen kívül természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, például a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Parkban, ahol a hagyományos állattartás támogatása kiemelt szerepet kap.
A gyepterületek mezőgazdasági területen belüli aránya Nógrád megyében (33%) volt a legmagasabb.
A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfajok területe zsugorodott
A gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,6%-át használják gyümölcsösként, a megyénkénti arányok jelentősen különböznek. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált, a teljes terület 37%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.
Míg Szabolcs-Szatmár Bereg megye mezőgazdasági területének több mint 10%-án gyümölcsöt termesztenek, addig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye területének mindössze 0,3%-át borítják gyümölcsösök.
A gyümölcsültetvények területének nagysága az utóbbi egy évben érdemben nem változott, a törzses fajok összterülete némileg csökkent, a gyümölcsbokroké kismértékben nőtt.
A törzses gyümölcsfajok közül a dió területe több mint ezer hektárral nőtt (10 ezer hektár) 2021-hez képest, viszont a meggy (14 ezer hektár) és az alma (23,2 ezer hektár) termőterülete összesen közel 2,5 ezer hektárral csökkent. A bogyós fajok közül a bodzát a telepítéseknek köszönhetően majdnem 500 hektárral nagyobb területen (6,6 ezer hektáron) termesztették, mint egy évvel korábban.
Magyarország almatermő területének 73%-a (közel 17 ezer hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Ugyancsak ebben a megyében termelnek a legnagyobb területen meggyet (5 ezer hektár) és diót (4,7 ezer hektár).
Bodzát Bács-Kiskun (2,7 ezer hektár) mellett Borsod-Abaúj-Zemplén (közel 1 ezer hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (0,7 ezer hektár) telepítettek jelentősebb területen, így az összes bodzaültevény 67%-a ebben a három megyében van.
Heves megye dominál a szőlőtermesztésben
A mezőgazdasági terület 1,2%-a (60, 2 ezer hektár) szőlőültetvény, amely 2,7%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Az összes szőlőterület több mint harmada (21,5 ezer hektár) a Kiskunsági borvidéknek otthont adó Bács-Kiskun megyében helyezkedik el, ahol jellemzően borszőlőtermeléssel (20,8 ezer hektáron) foglalkoznak. A Mátrai és az Egri borvidék révén Heves megyében található a szőlőterületek további 19%-a (11,3 ezer hektár), és az összes területen belüli aránya (3,1%) ebben a megyében volt a legnagyobb. A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves megyében a legmagasabb (6,0%). A borszőlő mellett a csemegeszőlő és az úgynevezett direkttermő szőlőfajok termesztése szintén az említett megyékben a legmeghatározóbb.
Ökológiai gazdálkodás
Az Európai Parlament 2021 októberében fogadta el a Termőföldtől az asztalig stratégiát. Az európai uniós ajánlás egyik eleme, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya 2030-ra érje el a teljes mezőgazdasági terület 25%-át. 2021-ben Magyarországon 5129-en foglalkoztak biogazdálkodással, az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága megközelítette a 294 ezer hektárt, ami a mezőgazdasági terület 5,8%-a.
A biogazdálkodás alatt álló területek többsége gyep
2021-ben az ország mezőgazdasági területének 5,8%-án, 293,6 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. Ennek 90%-a ökológiai művelés alatt álló, 10%-a átállás alatti területnek minősül.Az átállási időszak a szántóföldi és gyep földhasználati kategória esetében két egymást követő év, míg ültetvénynél három egymást követő év. Az átállási időszak kezdetét az ökológiai tanúsító szervezet igazolása alapján határozzák meg. A kötelezettségvállalással érintett terület ökológiai státuszát (besorolását) a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben a január 1-jei állapot szerint állapítják meg.[1]
Először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet a biogazdálkodásba bevont területek nagyságának növekedése, amely 2019 óta lassan csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi évek területváltozásának oka részben a támogatási rendszer ötéves ciklikussága és az abban foglalt átállási évek periódusának eltérő pénzügyi kerete.
Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61%-a rét és legelő (179,6 ezer hektár) volt, 31%-án (91,3 ezer hektáron) szántóföldi növényeket termesztettek. Az utóbbi öt év során a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké ugyanilyen arányban nőtt. A biogazdálkodás keretében termesztett szántóföldi növények 39%-a gabonaféle, 32%-a zöldtakarmány, 19%-a ipari növény volt. Míg az ökológiai gazdálkodásba bevont fehérjenövények 97%-ánál ment végbe a teljes átállás, addig ez az ültetvények 69%-áról mondható el.
2021-ben a bioültetvények területének 86%-a gyümölcsös, 14%-a szőlő volt. Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2%-a állt ökológiai művelés alatt.
Az ökológiai gazdálkodás inkább az Alföldön jellemző
Hazánk legnagyobb organikus művelésű területei erős korrelációt mutatnak az adott megye teljes mezőgazdasági területének nagyságával. Mind a mezőgazdasági terület, mind az ökoterület az Alföldön a legkiterjedtebb. A legnagyobb bioművelésű terület Hajdú-Bihar megyében található (40 486 hektár), ezt követi Bács-Kiskun (37 092 hektár) és Békés megye (27 668 hektár). A legkisebb organikus területtel Vas megye rendelkezik (2 624 hektár).
A teljes mezőgazdasági területre vetített bioterületek aránya az előzőektől kissé eltérő képet mutat. A legkisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Nógrád megyében a biogazdálkodású terület aránya közel 12%, amit Győr-Moson-Sopron megye követ 11%-kal. Az utóbbi megyében ugyanakkor a negyedik legnagyobb a bioterületek kiterjedése az országban (24 411 hektár). A három legnagyobb organikus területtel rendelkező megyében a mezőgazdasági területből való részesedés a következő: Hajdú-Bihar 8,8, Bács-Kiskun 8,2, Békés megye 6,3%. Az előzőekkel szemben a legkisebb ilyen területet használó Vas megye organikus művelésű területi aránya csupán 1,6%.
A biogazdálkodásba bevont területek közel hattizede részesült ökológiai támogatásban
Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és annak fenntartása érdekében a minősítésnek megfelelő gazdálkodást folytatók minden évben területi alapon támogatást igényelhetnek. A hazai gazdálkodók 2021-ben összesen 171 329 hektárra igényeltek ökológiai támogatást, amelynek szinte teljes egészére jóváhagyták a kifizetést.
Az ökológiai támogatásban részesülő mezőgazdasági terület nagysága, 2021
Magyarország mezőgazdasági területeinek csoportja és nagysága
A gazdálkodók a legnagyobb területre (22 375 hektár) Bács-Kiskun megyében kaptak ökológiai támogatást, de az ezt követő Hajdú-Bihar megyében is több mint 20 ezer hektárra. Ezzel szemben Vas megyében mindössze 932 hektárnyi bioterület részesült ilyen típusú támogatásban.
A legtöbb kérelmet – 958 darabot – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták be, ezután Bács-Kiskun (846 kérelem) és Hajdú-Bihar megye (634 kérelem) következett. Vas megye kérvényszáma (76 darab) a területi összehasonlítással egyezően elmaradt a többi megyéhez képest.
2021-ben a Békés és Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodók 79-79 különböző növénykultúrára adtak be támogatási kérelmet, míg a Komárom-Esztergom megyeiek 31 növényre.
A beadott kérelmek alapján átlagosan 24,3 hektárra igényeltek ökológiai támogatást. A négy legnagyobb ökológiai támogatott területtel rendelkező megyében a mutató nagysága felülmúlta az országos átlagot.
Az ökológiai támogatásban részesülő területek 56%-a állandó gyep, amit 32%-os részesedéssel a szabadföldi szántó követ. A jóval változatosabb gyümölcsös művelési ág 4,6, a szántóföldi egyéb zöldterület 4,0, a szabadföldi szántó, üvegház, fóliasátor kategória területe 2,9%-át adja a teljes területnek.
A kérelmenkénti átlagos 24,3 hektárnyi területnagyság alakulásában meghatározó szerepet játszanak a nagyobb kiterjedésű gyep- és szántóterületek. Bár a gyümölcsfákat és -bokrokat magában foglaló művelési ág csupán közel 8 ezer hektárnyi területen részesül ökológiai támogatásban, ennek a teljes gyümölcsösterülethez viszonyított aránya (9,4%) a második legnagyobb részesedésű támogatott kategóriát jelenti. Az első helyen a több mint 95 ezer hektáron művelt állandó biogyep áll, mely teljes területéhez képest 13%-ban organikus művelésű, támogatott területet jelent. Egy ökotámogatási kérelem a gyep esetében átlagosan 51 hektárra vonatkozó kifizetést foglal magában. A takarás nélküli szabadföldi szántó rendelkezik a második legnagyobb átlagos támogatott területnagysággal (egy kérelemre vetítve 19,8 hektár), azonban a teljes területéhez viszonyított aránya csupán 1,4%. A konyhakert kategória mind kiterjedésében, mind a támogatás terén elenyésző jelentőségű.
A biogazdálkodásba bevont területek nagysága és a támogatott növények száma között szoros a kapcsolat
2021-ben a legnagyobb támogatási területtel rendelkező növénykultúrák (összesen 121 174 hektár):
- állandó gyep (legeltetett) – 83 745 hektár
- lucerna – 12 628 hektár
- állandó gyep (kaszált) – 11 805 hektár
- őszi tönkölybúza – 7 253 hektár
- napraforgó – 5 743 hektár
A beadott kérelemszám szerint a terület alapján megállapított első három helyezettet az alma és a legeltetett ideiglenes gyep követi (406, illetve 281 kérelemmel).
2021-ben összesen 180 különböző növénykultúra részesült ökológiai támogatásban. Egy adott növényre átlagosan 5-6 megyében igényeltek támogatást, de kilenc növény esetében mind a 19 megyében. Ezek mellett 48 növénykultúra művelése csak egyetlen megyében fordult elő ökológiai támogatásban részesített területen. Ez a támogatási diverzitási mutató az ország egyes megyéiben 31–79-féle növény között szóródik.
Országosan átlagosan 56 különböző növényre adtak támogatást. Négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Békés, Budapest-Pest és Bács-Kiskun) ez a szám 70 feletti, míg Zala, Vas és Komárom-Esztergom megyében 40-nél is kevesebb. A teljes területhez viszonyított bioterület aránya és az ökológiai támogatásban részesülő növénykultúrák száma megyénként hasonló mintázatot mutat. Ahol nagyobb a biogazdálkodás aránya, ott általában változatosabb az organikus növénytermesztés. Ezeknek a területeknek az egyik közös jellemzője, hogy nagy folyóink mentén helyezkednek el, vagyis a Duna-Tisza közén, északabbra a Duna holtágánál, illetve a Szigetközben és a Körösök vidékén.
Az ökológiai támogatásban részesített terület teljes területhez viszonyított aránya 125 növény esetében külön is vizsgálható. Legnagyobb arányban, teljes területének 67%-án lencsét termesztenek támogatott ökológiai művelésű területen. Ezt követi a zöldségfélék közé tartozó édeskömény 65%-kal. A zöldségfélék között kiemelkedő még a retek 42%-os aránnyal. A legnagyobb területű gyep esetében a legelők 19%-a, míg a rétek csupán 3,8%-a támogatott ökológiai terület. A gyümölcsösön belül a homoktövis teljes területének 30, a dióénak 24%-a támogatott. A szőlő különböző típusai (borszőlő, csemegeszőlő és egyéb szőlő) összesítve 1,7%-ban kaptak támogatást teljes területükhöz viszonyítva.
[1]:↑ Az átállási időszak a szántóföldi és gyep földhasználati kategória esetében két egymást követő év, míg ültetvénynél három egymást követő év. Az átállási időszak kezdetét az ökológiai tanúsító szervezet igazolása alapján határozzák meg. A kötelezettségvállalással érintett terület ökológiai státuszát (besorolását) a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben a január 1-jei állapot szerint állapítják meg.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu