Átállási terület: a hagyományos gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átállás ideje két év.
Ásvány: a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű anyaga, mely jellemző belső szerkezettel és vegyi összetétellel rendelkezik.
Ásványi nyersanyag: a Föld felszínén vagy a felszín alatt, a földkéregben előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása, amelyek közvetlenül vagy feldolgozás után hasznosíthatók (1993. évi XLVIII. sz törvény, továbbiakban Bt. 49. §).
Fosszilis tüzelőanyag: elhalt növényi, állati szervezetek maradványaiból felhalmozódott, a földtörténeti korok során átalakult, feldúsult energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz).
Reménybeli vagyon: földtani feltételezések alapján becsült ásványi nyersanyag mennyisége.
Vízkészlet: a térben, adott időpontban található vízmennyiség egésze. A térben való előfordulás alapján megkülönböztetjük a talaj felszínén, a felszín feletti légtérben és a felszín alatti, különböző mélységben található vízkészletet.
Vízkészlet, felszíni: a vízfolyások és természetes lefolyású állóvizek dinamikus vízkészlete.
Vízkészlet, felszín alatti: valamely meghatározott területrész mélyebb rétegeiben tárolódó vagy áramló vízkészlet.
Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt.
Vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása.
Aszályossági index (PAI): a hőmérséklet és a csapadékmennyiség viszonyszáma az aszály mértékének érzékeltetésére (aszálymentes terület az, ahol a PAI 6,0°C/100 mm alatt van; rendkívüli aszályról beszélünk ott, ahol a PAI 12°C/100 mm felett van).
Összes erdő (15.1.1.2.–15.1.1.3.)
Erdőterület: A FAO/COST E43 definíció alapján erdőnek minősül minden 0,5 ha-t meghaladó terület, ahol az 5 m-t elérő, avagy azt az adott termőhelyen elérni képes fák záródása meghaladja a 10%-ot. A 20 méter szélességet el nem érő erdősávok nem tartoznak az erdőterület fogalmába, még ha a többi elvárást ki is elégítenék. (15.1.1.2.)
Egyéb fás terület (OWL): Egyéb fás terület (avagy elterjedt angol nevén: other wooded land; OWL) a FAO/COST E43 definíció alapján minden olyan 0,5 ha-t meghaladó terület, ahol az 5 m-es magasságot elérő, avagy az adott termőhelyen elérni képes faegyedek záródása 5–10% közé esik, avagy a 0,5 ha-nál nagyobb területen a fák és cserjék együttes záródása meghaladja a 10%-ot. A hazai erdőleltár a fenti két definíció alapján elkülönülten is nyilvántartja a csak fákkal borított egyéb fás területeket (OWL1) és a cserjés területeket (OWL2). E két érték összege a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott egyéb fás terület (OWL). (15.1.1.2.)
Fiatal állomány: Ha a mintaponton a koncentrikus körökhöz tartozó, körönként eltérő átmérőhatár értékei miatt nem lehet egyedi mintafát felvenni, de az 500 m2-es mintaterületen található akárcsak 1 db minimum 7 cm mellmagassági átmérőjű fa, akkor a mintaterület fiatal állomány besorolást kap. (15.1.1.3.)
Kisfás terület: Olyan mintaterület, ahol kizárólag 7 cm-es mellmagassági átmérőt el nem érő egyedek találhatók. (15.1.1.3.)
Holt erdő: A holt erdő kategóriába olyan mintapontok tartoznak, ahol kizárólag elhalt mintafák találhatók. (15.1.1.3.)
Erdőgazdálkodási célú erdő (15.1.1.4.–15.1.1.12.)
Erdőgazdálkodási célú erdőterület: művelési ágtól függetlenül az 1500 m2-t meghaladó, erdei fákkal és cserjékkel borított, erdőgazdálkodással hasznosított terület. (15.1.1.4., 15.1.1.5.)
Élőfakészlet: a faállománnyal borított erdőterület bruttó fatömege. (15.1.1.7.)
Faállománnyal borított terület: az erdőterületből a fafajok által elfoglalt terület, amely nem tartalmazza az üres vágásterületeket, erdősítéssel pótlandó területeket, cserjéseket. (15.1.1.6.)
Fakitermelési arány: az éves kitermelt famennyiség és a bruttó éves folyónövedék hányadosa. (15.1.1.8.)
Szennyvíz: a háztartási, ipari, mezőgazdasági és intézményi vízhasználat során keletkező, több-kevesebb szerves és szervetlen szennyeződést tartalmazó víz; tulajdonképpen minden olyan víz, amelynek fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságait nagymértékben megváltoztatták a használat következtében.
Kellően tisztított szennyvíz: olyan szennyvíz, amely nem tartalmaz olyan mennyiségű szennyező anyagot, amely után bírságot kellene fizetni. Minősége a tisztítás után megfelel a vonatkozó határértékeknek.
Nem tisztított szennyvíz: olyan szennyvíz, amelynél semmiféle tisztítást nem alkalmaznak. A csak egy durva rácson történő átvezetés (mechanikai előtisztítás) nem minősül tisztításnak.
Mechanikai szennyvíztisztítás (I. fokozat): a szennyvízben lévő szilárd, szűrhető vagy ülepíthető szennyező anyagok eltávolítása gépekkel, berendezésekkel.
Biológiai szennyvíztisztítás (II. fokozat): a mechanikailag már tisztított szennyvíz szennyezettségének további csökkentése, illetve megszüntetése mesterségesen irányított biológiai folyamatok (rendszerint mikroorganizmusok) segítségével. A mechanikai és a III. szennyvíztisztítási fokozattal kombinálva is használatos.
III. szennyvíztisztítási fokozat: a már általában előzetesen mechanikailag és biológiailag is tisztított szennyvíz további tisztítása biológiai és/vagy kémiai, fizikai módszerekkel, amely elsősorban a nitrogén és a foszfor eltávolítására irányul. Ide tartoznak az egyéb fejlett tisztítási eljárások is, amelyek a szennyvíz további tisztítására szolgálnak, pl. mikroszűrés, fordított ozmózis stb.
Települési hulladékok: a háztartási hulladék, valamint minden egyéb, elsősorban intézményekben és gazdasági vállalatoknál keletkező a háztartásihoz hasonló összetételű és ezért azzal együtt szállítható és ártalmatlanítható hulladék.
A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék kizárólag a közszolgáltatás keretében elszállított mennyiséget jelenti, tehát például nem foglalja magában az egyedi szerződés alapján megrendelésre elszállított hulladék mennyiségét.
Veszélyes hulladékok: a 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.
A veszélyes hulladék mennyisége nem tartalmazza a keletkezett vörösiszap mennyiségét, ugyanis 2004-et követően az EUROSTAT-tól átvett hulladékosztályozás szerint a vörösiszap nem minősül veszélyes hulladéknak (849/2010/EU).
A keletkezett és kezelt hulladék mennyisége, azért tér el egy adott évre vonatkozóan, mert nem feltétlenül abban az évben kezelnek egy hulladékot, amikor keletkezett illetve a hulladék bizonyos előkezelési folyamatok során veszít tömegéből, például párolgás, gázképződés miatt.
Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb tája, ahol a növény- és állatfajok jelenléte, a földfelszíni formák és ezek együttese a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségű.
Tájvédelmi körzet: a természetvédelmi értékek, valamint kedvező természeti tulajdonságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb terület vagy tájrész.
Természetvédelmi terület: a természetvédelmi értékek megóvására és fenntartására szolgáló terület, valamint a feltárt barlang és annak felszíni területe.
Környezetvédelmi ráfordításoknaktekintjük azokat a gazdasági ráfordításokat, melyek fő célja a környezetszennyezés vagy -degradáció megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése.
Környezetvédelmi beruházásnakminősül minden olyan beruházási ráfordítás, amelynek elsődleges célja a környezetszennyezés vagy bármilyen más környezetkárosítás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Ezek a beruházások valamely környezetvédelmi feladat miatt merülnek fel, és egyértelműen, közvetlenül a környezetvédelmi feladat megvalósításához rendelhetők.
A környezetvédelmi ipar magában foglalja egyrészt a környezetvédelmi termékek, technológiák előállítását, szolgáltatások nyújtását (közvetlen szennyezéscsökkentés), másrészt a tisztább és/vagy erőforrás-hatékony termékek, valamint az integrált környezetvédelmi technológiák előállítását (integrált szennyezéscsökkentés). Célja – a környezetvédelmi ráfordításokhoz hasonlóan – a környezetszennyezés vagy -degradáció megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése, továbbá hozzájárulhat a természeti erőforrásokkal történő hatékonyabb gazdálkodáshoz, ezzel is csökkentve a környezet terhelését.
Környezeti adóknak nevezzük azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, melynek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre.
Vezetékes gázzal ellátott település: olyan település, ahol legalább egy gázfogyasztó található.
Az ivóvízvezeték-hálózat hossza: a település közigazgatási határán belül általában a közterület (út, utca, tér) alá fektetett, üzembe helyezett, illetve rendeltetésszerűen használatba vett főnyomó- és elosztóvezeték-hálózat együttes hossza (bekötővezeték nélkül).
Közcsatorna-hálózat: az adott település közigazgatási határán belül általában közterület alá fektetett, különböző átmérőjű zárt csatornáknak és műtárgyaknak egymáshoz kapcsolt rendszere, amelyeknek rendeltetése a csatornázott települések területén keletkezett szenny-, használt- és csapadékvíz összegyűjtése, továbbá elvezetése a szennyvíztisztító telepekre, illetve más szennyvízbefogadóba.
Elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat: külön hálózatban (szennyvízcsatorna) vezeti el a szenny- és használt vizet, külön hálózatban pedig a csapadékvizet.
Egyesített rendszerű csatornahálózat: a szenny-, használt és csapadékvizet együtt (ugyanazon hálózaton) vezeti el.