Módszertan

Az iparstatisztikai adatokat 2009-től a tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) szerint közöljük, összhangban az Európai Unió tevékenységi osztályozásával (NACE Rev.2).

Az évközi iparstatisztika a bányászat, a feldolgozóipar és az energiaipar (B, C és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen összes iparnak, amelynek hivatalos rövid megnevezése: Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

Az adatok forrása: a havi iparstatisztikai jelentés.

A statisztikai megfigyelés köre: az ipar összesenre közölt adatok (Stadat-táblák: 13.2.1.2–13.2.1.4) valamennyi ipari vállalkozás adatát tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5–49 fő között), részben egyéb adatforrások alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként. Az alágas (13.2.1.5–13.2.1.20), az ágazatcsoportos (13.2.1.21–13.2.1.28), valamint a területi bontású adatok (13.2.2.1–13.2.2.6) az 5 fős és a feletti vállalkozásokra vonatkoznak. A rendelésállomány-adatok csak a kijelölt ágazatok teljeskörűen megfigyelt vállalkozásaira vonatkoznak (13.2.1.30–13.2.1.35).

Összehasonlíthatóság: az Európai Parlament és a Tanács statisztikai regiszterre vonatkozó, 177/2008/EK számú rendelete (2008. február 20.) előírja, hogy a statisztikai egységeket a statisztikai regiszterben az általuk folytatott tevékenységek közül a fő tevékenység alapján a NACE Rev. 2 (magyar megfelelője a TEÁOR '08) szerint, annak legrészletesebb szakágazati szintjén kell nyilvántartani. A statisztikai egység fő tevékenysége az a tevékenység, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez.

A KSH kidolgozta a statisztikai fő tevékenység megállapításának eljárási szabályait, ezeket a Statisztikai Közlöny 2003. évi 5–6. számában közzétett, a KSH elnökének 9003/2003. (SK. 5–6.) KSH számú közleménye ismerteti. A statisztikai adatgyűjtések az e szabályok szerint számított statisztikai fő tevékenység figyelembevételével történnek.

Fontosabb fogalmak, mutatók

Termelési érték: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységének (bruttó) termelési értéke, amelyet úgy számítunk, hogy az ipari tevékenység nettó árbevételét korrigáljuk a saját termelésű készletek állományváltozásával. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás tevékenység ipari termelési értékéből – a többszörös halmozódás elkerülése miatt – levonjuk az elosztásra átvett és továbbértékesített energia értékét.

Összes értékesítés: azonos az ipari tevékenység nettó árbevételével, az értékesített saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a teljesített ipari szolgáltatások ártámogatással növelt, jövedéki, regisztrációs és energiaadót, valamint általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét foglalja magában. Az értékesítésre vonatkozó adatok a mindenkori számviteli törvény adott időszakban hatályos tartalmának felelnek meg.

Exportértékesítés: a saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldön végzett ipari szolgáltatás nyújtásának teljesítéskori forintértékét foglalja magában, függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik. Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldnek a Magyarország államhatárán kívüli terület minősül. A nem magyarországi székhelyű, de magyar adószámmal rendelkező cégek felé történő értékesítést is exportértékesítésként vesszük számba. Az iparstatisztikában és a külkereskedelmi statisztikában kimutatott exportforgalom eltér egymástól. Az eltérés okait lásd a honlapon, a Módszertani dokumentációk menüben, a szakstatisztikák Külkereskedelmi termékforgalom c. fejezetében.

Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékek és a belföldön értékesített ipari szolgáltatások értéke. A belföldi értékesítés elszámolása szempontjából belföld Magyarország területe.

Területi adatok (telephely szerinti): olyan megyei adatok, amelyek telephelyre vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol a termelőtevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). A megyei adatok összege az országhatáron kívüli termelőtevékenység értékével tér el az ipari tevékenység (bruttó) termelési értékétől. A területi adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – csak az ipar egészére lehet meghatározni.

Termelési volumenindex: az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelésivolumen-indexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk. Az energiaipar területén – az iparban általánosan alkalmazott értékesítési árbevétel alapú termelésivolumenindex-számítástól eltérően – termék alapú volumenindex-számítást alkalmazunk. Ennek a módszernek az a lényege, hogy az érintett szakágazatok (3514 Villamosenergia-kereskedelem és 3523 Gázkereskedelem) termelésivolumen-indexét a homogén termékcsoportok mennyiségének változásával számoljuk, aminek forrása a havi termékstatisztika.

Értékesítési volumenindex: az értékesítés nettó árbevétele alapján számított, az ipari értékesítési árak változásától megtisztított mutató.

Termelékenységi index: az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés változását mérő mutató, a termelésivolumen-index és a létszámindex hányadosaként számítjuk.

Indexek 2015. évi bázison: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított, fix bázisú index 2015. januári áron, a 2015. év havi átlagához viszonyítva mutatja a termelés és az értékesítés alakulását. A szezonális kiigazítás a Demetra szoftver segítségével, a TRAMO-SEATS módszerével történik. Az ipari értékesítés idősoraira (összes, belföldi, exportértékesítés) is alkalmazunk munkanap-korrekciót, mivel a próbafuttatások alátámasztották, hogy az értékesítésben szignifikáns munkanaphatás jelentkezik. A szezonális kiigazítás módszerének változása miatt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok a teljes idősorra vonatkozóan minden hónapban változhatnak. Bővebben »

Rendelésállomány: az ipari termékekre és az ipari szolgáltatásokra vonatkozóan a megrendelőtől az adatszolgáltatóhoz beérkezett és elfogadott rendelések forgalmi adó nélküli, ártámogatást tartalmazó áron számított értéke. A rendelésállományt hó végi értéken közöljük, az adat a még nem teljesített rendeléseket foglalja magában.

Az új rendelés fogalmába a tárgyhónapban beérkezett és elfogadott valamennyi rendelés beletartozik, függetlenül attól, hogy teljesítették-e vagy sem. Az adatok a teljeskörűen megfigyelt szervezetek adatait tartalmazzák. A megfigyelés a feldolgozóipar kiemelt ágazataira (rendelésre termelő) terjed ki. A rendelésállomány és az új rendelés adatai a több mint 49 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

Becslési módszer

Az 5–49 főt foglalkoztató bányászati és feldolgozóipari vállalkozásokat reprezentatívan figyeljük meg. A célsokaság a működő kisvállalkozások összessége, a mintavételi keret a KSH számjelnyilvántartása. A mintavétel rétegzett, a teljeskörűsítés egyszerű felszorzáson alapuló átlagbecslés. A standard hibát hagyományos módon határozzuk meg.

Az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások adatainak becslése az utolsó két év áfaadatai, az egyes értékesítési irányok arányának összes értékesítéstől való függése, valamint a működő vállalkozások tárgyévi száma alapján történik.

Az adatok pontosítása, véglegesítése

A tájékoztatóban közölt adatok előzetesek, a korábban közöltektől adatjavítások miatt eltérhetnek. Az adatjavításokat negyedévente érvényesítjük. A javított adatokat a március, a június, a szeptember és a december tárgyhavi kiadványokban publikáljuk, ekkor a tárgyév adatait évkezdettől felülvizsgáljuk és módosítjuk. Ettől a gyakorlattól csak indokolt esetben, jelentős hiba felfedezésekor térünk el, ilyenkor rendkívüli adatjavítást hajtunk végre, a módosított adatot pedig a következő gyorstájékoztatóban tesszük közzé. Az előző évi adatok végleges felülvizsgálatára minden év július–augusztusában kerül sor. Az adatokat a június tárgyhavi tájékoztatóban közöljük, ekkor a bázisév 12 havi volumenindex- és értékadatai mellett a tárgyévi indexek is változhatnak. A részadatok összege(i) – a kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól. A fontosabb ipari ágazatokra vonatkozó adatokat nemzetgazdasági alág bontásban közöljük. Ezek TEÁOR'08 szerinti kódjai az alábbiak: