Módszertan

Az adatok forrása a munkaerő-felmérés, amely a magánháztartásokban élő népesség demográfiai, iskolázottsági, illetve munkaerőpiaci jellemzőiről gyűjt adatokat, negyedévente közel 38 ezer, adatszolgáltatásra felkért háztartás megkeresésével.

A havi adatok – az önálló havi mintákból eredő kilengések mérséklésére – modellbecsléssel kerülnek meghatározásra, ezért eltérhetnek a háromhavi átlagadatoktól, amelyek közvetlenül a felmérésből becsültek.

2023. január vonatkozási hónaptól már a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól átvett adminisztratív adatok bevonásával készülnek a becslések, a korábbinál nagyobb pontossággal.

A munkaerőpiaci részvétel fő indikátorai (foglalkoztatottak száma és aránya, munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta, gazdaságilag inaktívak száma, potenciális munkaerőtartalék száma) továbbra is a Munkaerő-felmérés negyedéves, illetve háromhavi mozgóátlagolt adatai, amelyeket a változtatás nem érint.

A munkaerő-felmérés fogalmi rendszere

Foglalkoztatott, aki a kérdezést hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság miatt, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.

2021. január 1-jétől a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok a – korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek számító – személyek is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek a korábbi munkahelyükre. Vagyis a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távollevők. A módszertani változás eredményeként a nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben módosulnak.

Munkanélküli, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – a gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni.

Gazdaságilag aktívak a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt.

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók, nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az (idényen kívül három hónapot meghaladó távollét esetén), ha nem kerestek munkát. Sajátos csoportot képeznek ezen belül az ún. passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan dolgozni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát.

Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya.

Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya.

Elsődleges munkaerőpiac: a foglalkoztatottak létszáma a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai, valamint a közfoglalkoztatottak nélkül.

Munkanélküliség átlagos időtartama: az aktív álláskereséssel töltött átlagos időtartam hónapokban kifejezve (azon munkanélküliek figyelembevétele nélkül, akik már találtak állást, amelyben 90 napon belül kezdenek).

Kiemelt korcsoportok a munkarő-felmérésben:

15–74 évesek: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a munkaerőpiac megfigyelésére. (A magyar munkaerő-felmérés megfigyelési köre.)

15–64 évesek: Az Európai Unió ajánlása a munkaerőpiac (foglalkoztatottság) megfigyelésére.

20–64 évesek: Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre.

15–24 évesek: Az Európai Unió ajánlása a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének megfigyelésére.

25–54 évesek: A legjobb munkavállalási korúak munkaerőpiaci helyzetének megfigyelésére használt korcsoport.

55–64 évesek: Az Európai Unió ajánlása az időskorúak munkaerőpiaci helyzetének megfigyelésére.

A munkaerő-felmérés mintája

A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős rétegzett valószínűségi minta. A nagyobb ún. önreprezentáló településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások. A kisebb települések esetében viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer. Az összeírás folyamatos, a negyedéves minta a három statisztikailag egymástól független havi részminta együttese. A teljeskörűsítés alapjául a megfigyelt időszak – matematikai modell segítségével előre becsült – (magánháztartásokban élő) népességszáma szolgál. Az egyes népességcsoportok létszámát a minta rétegeiben megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő felszorzásával és összegzésével számítjuk ki. A közölt abszolút számok elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – kerekítettek, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok kerekített értékeivel.

A kikérdezés 2012 első negyedévig papíralapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően folyamatos volt az áttérés a mobileszközös összeírásra, és 2012 novemberétől az összeírás kizárólag így valósul meg. 2020-ban a koronavírus okozta járvány következtében a korábban főként személyes felkereséssel megvalósuló kikérdezéseket jelentős arányban váltották fel telefonos interjúk, a 2021 januárjától érvényes módszertan pedig új, uniós szinten harmonizált, ún. modellkérdőív bevezetését tette szükségessé. A kikérdezés módjának, illetve eszközének (kérdőív) változása miatt a nem mintavételi hiba a szokásosnál nagyobb lehet.