A 49 fő feletti, építőipar gazdasági ágba sorolt vállalkozások adatai teljes körűen, a 5–49 fő közötti vállalkozások reprezentatív kiválasztás alapján szerepelnek. A teljeskörűsítés felszorzáson alapuló átlagbecslés, a standard hiba meghatározásával. Az 5 fő alatti vállalkozások becslése az évközi áfabevallások és a havi statisztikai beszámolójelentések adataiból történik. A területi egységek adatai a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetekre vonatkoznak.
Az építőipari tevékenységet két, egymástól elkülönült szempont, a végzett munkák jellege (TEÁOR’08), illetve a létrehozott építmény típusa (Építményjegyzék) szerint figyeljük meg.
Ágazati osztályozás:
A TEÁOR’08 41 – épületek építése ágazat tartalmazza az épületek szekezetkész építése mellett az épületépítési projektszervezési tevékenységet is.
A 42 – egyéb építmények építése ágazat az egyéb építmények szerkezetkész építését tartalmazza.
A 43 – speciális szaképítés ágazatba tartozó munkák épületeken és egyéb építményeken is végezhetők.
Az építményfőcsoportonkénti adatok az épületeken, illetve az egyéb építményeken végzett építőipari tevékenység értékét és volumenét mutatják, a végzett munkák jellegétől függetlenül.
A fentiek miatt az ágazati az építményfőcsoportok szerinti adatok eltérnek egymástól.
Épület: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely a környező tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot.
Egyéb építmény (műtárgy): minden, épületnek nem minősülő építmény (utak, vasutak, vízi építmények, vezetékek stb.).
Saját építőipari termelés: a saját állományba tartozó, valamint a szerződéses munkavállalókkal, saját vagy bérelt gépekkel végzett tevékenység, amely új építmények építésére, meglévő építmények bővítésére, átalakítására, bontására, illetve fenntartására irányul.
Az építőipari termelés volumenindexe: az építőipari tevékenység értékének változását tükrözi tárgyidőszaki összehasonlító áron.
Szerződésállomány: az építőipari szervezetek és az építtetők által fővállalkozóként megkötött, az építési-szerelési tevékenység körébe tartozó, az építőipari szervezethez írásban beérkezett, és általa visszaigazolt megrendelések összege.
Új szerződés: valamennyi, a tárgyhóban beérkezett és visszaigazolt építési szerződés értéke, függetlenül attól, hogy teljesítették-e, vagy sem.
Szerződések volumenindexe: a szerződések értékének változását tükrözi tárgyidőszaki összehasonlító áron.
A közölt adatok előzetesek, a korábban közöltektől adatjavítások miatt eltérhetnek. A javított adatokat a március, június, szeptember és december tárgyhavi kiadványokban közöljük. Ekkor a tárgyév adatait évkezdettől felülvizsgáljuk és módosítjuk. A gyakorlattól csak indokolt esetben, jelentős hiba felfedezése esetén térünk el, ilyenkor adatjavítást hajtunk végre, és a javított adatot a soron következő gyorstájékoztatóban tesszük közzé. A végleges előző évi adatok meghatározására minden év július–augusztusában kerül sor. Az adatokat a június tárgyhavi tájékoztatóban közöljük. Ekkor a bázisév 12 havi volumenindex- és értékadatai mellett a tárgyévi indexek is változhatnak.
Építőipari termelőiár-index
Az építőipar termelőiár-indexe: az építőiparban végzett kivitelezési tevékenység átlagos árváltozását mutatja. Az építési munkafolyamatok felbontásával nyert homogén elemek, résztevékenységek, ún. építési tételek egységárainak megfigyelésén alapul.
Az építményfajták árindexei: az építményfajta létrehozásához szükséges építési munkák átlagos árváltozását mutatja.
Az építési tételek egységára: a kiválasztott tételek áfa nélküli, anyag- és díjköltséget is tartalmazó egységárai, amelyek az adott időszakban kötött szerződések és szerződésmódosítások vállalkozói díját megalapozó költségvetésekből származnak.
Számítási módszer: az indexszámítási rendszer alapeleme a reprezentáns-viszonyszám, amelyet a reprezentánsnak az adatszolgáltató által jelentett tárgyi és bázisidőszaki árának hányadosaként képezünk. Ezekből egyszerű számtani átlagolással számítjuk először a vállalati indexeket, majd a vállalati indexekből létszám-kategória, építményfőcsoport szerinti súlyokkal aggregálva képezzük az alágazati, majd ágazati indexeket. Az ágazati indexekből számítjuk az építőipari termelőiár-indexet. Az aggregátumok kiszámításhoz a tárgyévet két évvel megelőző évből származó termelési adatokat használjuk súlyként. Az építményfajta indexek számításához először a tételindexeket számítjuk ki az egyedi indexek egyszerű számtani átlagaként, majd építményfajtánként összesúlyozzuk azokat. Az építményfajták indexeihez használt súlyokat megbízott szakértőkkel állíttattuk össze, akik különböző építmények költségvetéseiből gyűjtötték a súlyarányokat.
Az adatok forrása: az „Építőipari tevékenységek ára” című adatszolgáltatás
Az adatszolgáltatók köre: az építőiparba sorolt, kijelölt vállalkozások (összesen 900).