2022 IV. negyedévében 6,3%-kal csökkentek a beruházások
A beruházások volumene 2022 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,3, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 5,5%-kal mérséklődött. A beruházások volumenét a költségvetés, a háztartások, valamint a vállalkozások egyaránt csökkenő aktivitása alakította. A tárgyidőszaki visszaesést a teljes nemzetgazdasági teljesítményt tekintve legnagyobb részarányú feldolgozóipar számottevő bővülése mérsékelte a leginkább. 2022-ben összességében 1,0%-kal nőtt a beruházások volumene az előző évhez képest.
2022 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez képest 5,5%-kal csökkent. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3%-kal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,7%-kal zsugorodott.
2022 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 6,3%-kal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházásoké 6,6, a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,5%-kal csökkent. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártásúaké egyaránt mérséklődött.
A beruházási teljesítmény 54%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7%-kal csökkent. A beruházások általános visszaesését részben a nagyobb létszámú vállalatok okozták, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok egyaránt mérsékelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 12%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések – jelentős mértékben – 28%-kal maradtak el a bázisidőszaktól, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 4,3%-kal csökkent.
A beruházások általános mérséklődése ellenére hat nemzetgazdasági ágban emelkedett a teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások három tizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben jelentősen nőttek (+13%). Ebben meghatározó szerepe volt a villamosberendezés gyártás területén hosszabb ideje folyamatban lévő, illetve újonnan induló nagyszabású projekteknek, valamint a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülésének is. Ugyancsak bővülés jellemezte a gumi-, műanyag és építőanyagipar; az elektronikai ipar, valamint a gyógyszergyártás alágak fejlesztéseit is.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 24%-át megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,8%-kal mérséklődött, ami többek között a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek kifutásának következménye.
A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző csökkenés (-20%), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 13%-os volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, elsősorban élelmiszer jellegű bolti vegyes kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.
A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései 17%-kal csökkentek, részben a központi és a helyi közigazgatási szervek visszafogott beruházásainak következtében.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az első félév jelentős bővülése után 8,1%-kal csökkent, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása*
| Nemzetgazdasági ág | 2022. IV. negyedév | 2022. I–IV. negyedév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, milliárd forint | volumenváltozás az előző év azonos időszakához, % | folyó áron, milliárd forint | volumenváltozás az előző év azonos időszakához, % | |
| Összesen | 5 432 | -6,3 | 15 409 | 1,0 |
| Ebből:* | ||||
| feldolgozóipar | 1 640 | 12,7 | 4 521 | 20,7 |
| ingatlanügyletek | 1 278 | -2,8 | 3 326 | 4,4 |
| szállítás, raktározás | 572 | -20,0 | 1 841 | -7,9 |
| kereskedelem | 283 | -13,1 | 834 | -8,7 |
| közigazgatás | 264 | -17,4 | 615 | -9,8 |
| mezőgazdaság | 208 | -8,1 | 686 | 6,6 |
* Az adott negyedévi beruházási teljesítmény alapján a 6 legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.
A nemzetgazdasági beruházások 2022. IV. negyedévi, 6,3%-os volumencsökkenését a feldolgozóipar 3,2 százalékponttal részben ellensúlyozta. Ezen túlmenően a további öt legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág csökkentette a beruházási aktivitást: az ingatlanügyletek, a szállítás, a kereskedelem, a közigazgatás, valamint a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre 0,6; 2,5; 0,7; 1 és 0,3 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.
2022-ben az előző évhez képest:
A nemzetgazdasági beruházások volumene 1,0, ezen belül az építési beruházásoké 1,7, a gép- és berendezésberuházásoké 0,2%-kal nőtt.
A beruházások 54%-át jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,9%-kal bővült, a költségvetési szerveknél 16%-kal csökkent a beruházási teljesítmény.
Az év egészét tekintve hat nemzetgazdasági ág kivételével csökkentek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték csaknem három tizedét realizáló feldolgozóiparban 21, a több mint ötödét képviselő ingatlanügyletek ágban 4,4%-kal bővült a beruházások volumene. Ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások 12%-át jelentő szállítás, raktározás területén 7,9%-kal csökkent a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások több mint hattizedét tette ki.
A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelemben csökkent a volumen (-8,7%), közel hasonló mértékben mérséklődött a közigazgatás volumene (-9,8%) is.
A hatodik legnagyobb részarányú mezőgazdaság nemzetgazdasági ág ugyanakkor bővült (+6,6%), valamint enyhe növekedés jellemezte a kisebb részarányú építőipar (+1,3%) fejlesztéseit is.