Tíz év alatt jelentősen nőtt a naponta internetezők aránya

A technológia fejlődésével digitális eszközeink révén szinte bárhol, bármikor és bárkivel kapcsolatot teremthetünk anélkül, hogy ténylegesen találkoznánk egymással. Ez a fokozódó virtuális jelenlét óhatatlanul magában hordozza, hogy a személyes kapcsolatfelvétel némileg háttérbe szorul. Hazánkban 2020-ban a 16–74 évesek 79%-a böngészett naponta az interneten, ami 31 százalékponttal meghaladta a 2010. évit. Bár a napi szintű online jelenlét továbbra is leginkább a 16–24 évesekre, a legkevésbé pedig a 65–74 évesekre jellemző, az elmúlt tíz évben mindegyik korcsoportban jelentős növekedés figyelhető meg e téren. Sőt, az idősebb korcsoportba tartozók némileg felzárkóztak a fiatalabbakhoz. Az internet tehát egyre inkább elválaszthatatlan része lett a mindennapjainknak, megkönnyíti például a banki ügyintézést, a bevásárlást, de a járvány idején gyakran alkalmazott digitális oktatás és az otthoni munkavégzés, a home office is online jelenlétet igényel.

Manapság nem csak a fiatalabb generáció tagjai használják az internetet kapcsolattartásra, ugyanis a világháló eltérő mértékben ugyan, de mindannyiunk életében szerepet játszik. A 16–34 évesek közül szinte kivétel nélkül mindenki küldött, fogadott üzeneteket a virtuális térben 2020-ban, de az 55–64 évesek több mint fele, és a 65–74 év közöttiek valamivel több mint egyharmada is kapcsolódott így másokhoz. A telefon- és videóhívások személyesebbé tehetik az online találkozásokat, talán éppen ezért olyan népszerű ez az egyes korcsoportok körében.

Életkortól függetlenül a személyes találkozásoknál gyakoribb az online kapcsolattartás

Az online és a személyes találkozások gyakoriságának egyidejű vizsgálatára csak ritkán adódik lehetőségünk, a KSH legutóbb a 2016. évi mikrocenzus, azaz a „kis népszámlálás” keretében gyűjtött erre adatokat. Életkortól függetlenül arányaiban többen keresték fel 2016-ban szinte napi rendszerességgel az internetes közösségi oldalakat, mint ahányszor meglátogatták vagy vendégül látták személyesen a családtagjaikat, barátaikat.

A családi állapotunkkal is összefügg, milyen gyakran keresünk fel internetes közösségi oldalakat. Leginkább a fiatalabb korösszetételű nőtlen, hajadon családi állapotúakra volt jellemző, hogy szinte naponta látogattak ilyen oldalakat, legkevésbé pedig a – jellemzően idősebb – özvegyekre.

A gyakori internetezés azonban nem vonja feltétlenül maga után azt, hogy a számunkra fontos, támaszt nyújtó kapcsolataink ápolására kevesebb időt fordítanánk, vélhetően inkább arra utal, hogy azokra részben az online terekben kerül sor. Tehát bár összességében a virtuális jelenlét a Covid19-járvány idején dominánsabb szerepet tölt be az életünkben, mint a személyes találkozás, előbbi is elősegítheti, hogy érezzük mások támogatását. Talán épp az összetartozás iránti igényt jelzi az is, hogy azok közül, akik szinte napi rendszerességgel keresték fel a közösségi oldalakat 2016-ban, arányaiban többen töltöttek majdnem mindennap valamennyi időt személyesen is a rokonaikkal, barátaikkal, mint azok, akik ennél ritkábban voltak jelen a közösségi felületeken. Ez a fiatalabb, az online platformokon legaktívabbnak számító korcsoport tagjairól különösen elmondható.

Az erősödő online jelenlét is növelheti a társas támogatottság érzését

Mind a személyes, mind az online kapcsolattartás növelheti az összetartozás érzését. A társas támogatottságA társas támogatottság mérése egy 12 elemű kérdéssor (3 baráti/ismerősi körre, illetve a szomszédságra vonatkozó kérdés) alapján történik. ^[1] mértéke, vagyis a hozzánk közel álló emberek által nyújtott érzelmi és anyagi biztonság az Európai lakossági egészségfelmérés eredményei szerint 2014 és 2019 között szinte mindegyik korcsoportban emelkedett. 2019-ben arányaiban többen rendelkeztek erős, kevesebben gyenge vagy közepes támogatottsággal, mint 5 évvel korábban. Az, hogy mennyire érezzük magunkat érzelmi és anyagi szempontból biztonságban nemcsak a személyes kapcsolatainkon múlik, hanem összefüggésbe hozható például az életkorunkkal, az iskolai végzettségünkkel és a jövedelmi helyzetünkkel is. A fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettséggel, valamint jövedelemmel rendelkezők körében ugyanis többnyire az erős támogatottságúak aránya is magasabb volt. A naponta internetezők arányának emelkedése mellett a társas támogatottság érzése is tovább emelkedett az elmúlt években, vagyis bár gyakrabban tartjuk egymással online a kapcsolatot, személyes kapcsolataink nem veszítettek fontosságukból. A járvány idején az online jelenléttel együtt vélhetően az érzelmi, anyagi támasz iránti igényünk is még inkább felerősödhetett.

Egy gondoskodó házastárs növelheti az érzelmi és az anyagi biztonságérzetünket. Erre utalhat ugyanis az, hogy a házastársukkal élők körében a legmagasabb az erős társas támogatottsággal rendelkezők aránya, a legalacsonyabb pedig az idősebb korösszetételű egyedül élő elváltak esetében. Tíz egyedül élő nőtlen, hajadon közül hét még nem töltötte be a 35. életévét, míg az együtt élő élettársak jóval kisebb része (43%) tartozott ebbe a korcsoportba 2019-ben. Vagyis részben a kor-összetételbeli sajátosságokkal is magyarázható az, hogy az egyedül élő nőtlenek, hajadonok az erős támogatottság szempontjából előrébb helyezkedtek el a rangsorban, mint az élettársak. A párkapcsolat és a kor szerinti összetétel mellett azonban más tényezők is befolyásolhatják azt, mennyire érezzük érzelmileg és anyagilag biztonságban magunkat. A házastársukkal élők után ugyanis az idősebb, döntő többségében (86%) nők alkotta egyedül élő özvegyek rendelkeztek arányaiban a legtöbben erős támogatottsággal.

A társas támogatottság segítséget jelenthet például akkor is, ha olyan problémákkal szembesülünk, mint a szomorúság, a lehangoltság, a reménytelenség, vagy éppen fáradtnak, sikertelennek érezzük magunkat. Ugyanis az erős társas támogatottsággal rendelkezők körében 2019-ben arányaiban kevesebben küzdöttek testi, lelki nehézségekkel, mint azok, akik gyenge vagy közepes támogatottságúak voltak. Az érzelmi állapotok megélésének gyakorisága a párkapcsolat típusával is összefüggést mutat. Az egyedülállók életében a társas támogatottság érzése különösen fontos szerepet tölthet be, hiszen nincs mellettük egy társ, akivel a mindennapi problémákat meg tudnák beszélni. Az erős támogatottság például az egyedül élő özvegyek esetében jelentősen növelheti az örömérzést, az egyedül élő nőtlenek, hajadonok körében pedig nagymértében csökkentheti annak az esélyét, hogy valaki sikertelennek érezze magát.

Online jelenlétünk erősödött, egyre több területen vesszük igénybe az internetet és a rajta keresztül elérhető szolgáltatásokat. Ugyanakkor a hozzánk közel álló emberek által nyújtott érzelmi és anyagi biztonságérzet 2019-ben magasabb volt, mint 2014-ben. Személyes kapcsolatainkra tehát továbbra is nagy szükségünk van. A járvány idején az internet segíthet abban, hogy bár fizikailag távol, virtuálisan mégis közel legyünk egymáshoz.

[1]:↑ A társas támogatottság mérése egy 12 elemű kérdéssor (3 baráti/ismerősi körre, illetve a szomszédságra vonatkozó kérdés) alapján történik.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu