2021. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajnövények szerepe a meghatározó. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb. 2020-ban mintegy 2 ezer hektár mezőgazdasági területen folyt fólia és üvegház alatti növénytermesztés.
2021. június 1-jén Magyarországon a mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt. Ennek mintegy 82%-a szántó, 0,1%-a konyhakert, 1,7%-a gyümölcsös, 1,2%-a szőlő és 15%-a gyepterület volt.
Az időjárás nem kedvezett a növények optimális fejlődésének
Az őszi vetésű szántóföldi növények vetés-előkészítési talajmunkálatait és vetését is hátráltatta a tavaly nyári és őszi hosszan tartó szárazság, majd a lehullott nagy mennyiségű csapadék. Ezt követően ugyan téli fagykárok nem sújtották a szántóföldi kultúrákat, de a 2021 elejei jelentős csapadékhiány gátolta a fejlődésüket. Ezen némileg javított az áprilisban érkezett csapadék, ám a tavaszi hideg nem kedvezett a növények vegetációjának és a mezőgazdasági munkáknak.
Az alacsony talaj- és levegőhőmérséklet miatt a tavaszi kultúrnövények vetése idén csak később kezdődhetett el. A hazai gyümölcsösökben – az elmúlt évekhez hasonlóan – ismét kárt tettek az áprilisi fagyok, amelyek főleg a kajszi- és az őszibarack-ültetvényeket érintették. A tavaszi fagyos időjárás a vegetációs időszak eltolódása miatt a szőlőültetvényeket most kevésbé sújtotta.
A szántóföldön búzát, kukoricát és napraforgót vetettek a legnagyobb területen
Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonafélék találhatóak, 2021-ben vetésterületük több mint 2,4 millió hektár volt. A gabonafélék közül a legnagyobb arányban őszi búzát és kukoricát vetettek. Két legfontosabb szántóföldi növényünket a teljes szántó művelési ág közel 47%-án termesztették 2021-ben.
Főbb növények vetésterülete, 2021. június 1.
Főváros, megye, régió | Őszi búza | Kukorica | Napraforgó | Repce |
---|---|---|---|---|
Budapest | 350 | 386 | 27 | 360 |
Pest | 37 404 | 54 143 | 34 617 | 11 596 |
Közép-Magyarország | 37 754 | 54 529 | 34 644 | 11 955 |
Fejér | 59 277 | 82 831 | 39 047 | 19 438 |
Komárom-Esztergom | 18 886 | 32 027 | 12 432 | 4 342 |
Veszprém | 30 356 | 21 876 | 9 993 | 9 777 |
Közép-Dunántúl | 108 518 | 136 734 | 61 471 | 33 558 |
Győr-Moson-Sopron | 53 721 | 41 876 | 16 006 | 20 570 |
Vas | 40 536 | 24 793 | 7 195 | 26 853 |
Zala | 24 561 | 31 871 | 8 342 | 13 753 |
Nyugat-Dunántúl | 118 818 | 98 540 | 31 542 | 61 177 |
Baranya | 50 924 | 62 553 | 21 007 | 11 647 |
Somogy | 50 960 | 66 620 | 30 277 | 17 379 |
Tolna | 47 707 | 73 112 | 34 005 | 12 798 |
Dél-Dunántúl | 149 591 | 202 285 | 85 289 | 41 824 |
Dunántúl | 376 927 | 437 559 | 178 303 | 136 558 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 50 882 | 52 031 | 46 358 | 16 962 |
Heves | 34 123 | 12 149 | 34 632 | 11 805 |
Nógrád | 13 265 | 6 814 | 9 947 | 5 206 |
Észak-Magyarország | 98 270 | 70 994 | 90 937 | 33 973 |
Hajdú-Bihar | 48 356 | 104 317 | 59 344 | 5 244 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 81 317 | 54 018 | 98 424 | 15 741 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 19 068 | 107 632 | 48 311 | 4 331 |
Észak-Alföld | 148 741 | 265 966 | 206 079 | 25 316 |
Bács-Kiskun | 58 269 | 79 603 | 37 842 | 22 618 |
Békés | 85 696 | 112 822 | 83 931 | 16 734 |
Csongrád-Csanád | 49 372 | 54 588 | 31 755 | 14 112 |
Dél-Alföld | 193 337 | 247 013 | 153 528 | 53 464 |
Alföld és Észak | 440 349 | 583 973 | 450 544 | 112 753 |
Összesen | 855 029 | 1 076 061 | 663 491 | 261 266 |
A négy főbb szántóföldi növény termesztése főként Dél-Alföldön, valamint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében összpontosul.
A gyökérnövények közül a burgonyának és a cukorrépának egy évtizede csökken a szántóföldi vetésterülete. Burgonyát idén 7,2 ezer, cukorrépát 12,4 ezer hektáron vetettek.
A repcével hasznosított, több mint 260 ezer hektáros terület mintegy 36 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. Napraforgót idén több mint 663 ezer hektáron termesztettek, a szójabab vetésterülete pedig közel 64 ezer hektár volt.
A zöldségfélék és a szamóca termőterülete az előző évihez képest közel 3,3 ezer hektárral csökkent, amit leginkább a csemegekukorica vetésterületének közel 2,7 ezer hektáros visszaesése okozott. A zöldségfélék vetésterületi megoszlása lényegesen nem változott a tavalyihoz képest, idén is csemegekukoricát (34,6 ezer hektár) és zöldborsót (21,1 ezer hektár) vetettek a legnagyobb területen. Az utóbbi években az édeskömény bekerült a fontosabb termesztett zöldségek közé, 2021-ben nagyobb területen vetették (3,6 ezer hektár), mint a görögdinnyét.
Csemegekukorica-termesztés a legnagyobb területen Hajdú-Bihar megyében folyik, az összes vetésterület 42%-a (14 ezer hektár) volt található ebben a megyében.
Több mint 2 ezer hektáron folyik fólia és üvegház alatti növénytermesztés
A termesztő berendezésekkel a gazdálkodók jelentősen növelhetik termelési értéküket, illetve a tenyészidőszak is kitolható, ezáltal a hazai zöldségigény jobban biztosítható a fő tenyészidőszakon kívül is.
2020-ban az agrárcenzus során a takarás alatti vetésterületekről is gyűjtöttek részletes információkat, annak érdekében, hogy a gazdálkodók, döntéshozók pontosabb képet kaphassanak a hazai üvegházak, fóliasátrak állapotáról. A kérdőíven részletesen felmérték az üvegházak típusát és állapotát, illetve a bennük termesztett növényeket.
2021-ben 2132 hektárra becsülhető a takarás alatti termesztés területe. Főbb jellemzői a 2020. évi agrárcenzus alapján vizsgálhatók. Az előzetes adatok szerint 2020-ban 2012 hektár mezőgazdasági területet foglaltak el járható üvegházak, fóliaházak és fóliasátrak, és 9223 gazdálkodó használt kisebb-nagyobb méretű takarás alatti területet. A 100–5000 m2 közötti termesztő berendezések voltak a leggyakoribbak a gazdaságokban.
A gazdaságszám és a terület megoszlása a takarás alatti terület nagysága alapján, 2020
A termesztő berendezés nagyságkategóriája, hektár | Gazdaságszám | Takarás alatti terület, hektár |
---|---|---|
0,0000–0,0099 | 600 | 2 |
0,0100–0,4999 | 7 587 | 827 |
0,5000–0,9999 | 665 | 412 |
1,0000–1,9999 | 248 | 300 |
2,0000–2,9999 | 62 | 140 |
3,0000–3,9999 | 33 | 105 |
4,0000–4,9999 | 5 | 21 |
5,0000 és annál nagyobb | 23 | 204 |
Összesen | 9 223 | 2 012 |
2020-ban a takarás alatti terület 86%-a fóliaborítás, 14%-a üvegház volt.A takarás alatti terület nem tartalmazza a konyhakerti üvegházak és fóliasátrak területét.[1]
A kertészet korszerűsítése, üveg- és fóliaházak létesítése, valamint energiahatékonyságuk növelése céljából a korábbi években a gazdák pályázhattak vidékfejlesztési támogatásokra. Az adatok alapján 2020-ban a fóliasátrak, üvegházak területének 19%-a korszerű, 65%-a átlagos állapotúnak tekinthető. A műszaki állapottal kapcsolatban a gazdák leginkább az üvegházak esetében minősítették korszerűnek a termesztő berendezésüket.
A takarás alatti területek 71%-a Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés megyében található. Az előbbi megyében 2020-ban 886 hektáron használtak termesztő berendezést, itt a gazdálkodók gyakran nagy területen, üvegházakban végzik a palántázást és a növények hajtatását.
A fóliasátrak, üvegházak területének 66%-a nem rendelkezett fűtéssel, míg 16%-án termálvízzel fűtenek a gazdálkodók.
Az üvegházterületek nagy része termálvízzel fűthető, mindössze 4,2%-uk nem rendelkezett semmilyen fűtési lehetőséggel.
A legnagyobb területen, 476 hektáron zöldpaprikát termesztettek takarás alatt 2020-ban a gazdák. 2012 hektárból mindössze 93 hektáron nem folyt éppen termesztés 2020. június 1-jén.
[1]:↑ A takarás alatti terület nem tartalmazza a konyhakerti üvegházak és fóliasátrak területét.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu