Csaknem 6%-kal esett vissza az áruszállítási teljesítmény

2020 IV. negyedévében – leginkább az új koronavírus okozta járvány miatt kialakult vészhelyzet következtében – az áruszállítás teljesítménye (12,9 milliárd árutonna-kilométer) 5,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szállítás iránya szerint

• a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 5,1,
• a nemzetközi szállításé 6,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A szállított áruk tömege (70 millió tonna) 5,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A belföldi áruszállítás volumene 6,1, a nemzetközié 3,5%-kal lett kisebb. A legnagyobb mértékben, 12%-kal a csővezetéken szállított áruk tömege esett vissza, elsősorban a 2019. évi magas bázisérték és az olajtermékek iránti visszafogottabb kereslet miatt.

Előzetes adatok szerint 2020-ban az áruforgalom volumene (285 millió tonna) 8,5, teljesítménye (52 milliárd tonnakilométer) 11%-kal csökkent a 2019. évihez képest. A belföldi forgalomban a tonnakilométer-teljesítmény 6,0, nemzetközi viszonylatban 14%-kal lett kisebb. Az áruszállítás összteljesítményéből a közúti 62, a vasúti 21, a csővezetékes 13, a belvízi szállítás 3,8%-kal részesedett.

A közúti árufuvarozás teljesítménye 9,8%-kal csökkent

2020 IV. negyedévében a hazai fuvarozók, szállítmányozók közúti áruszállítási teljesítménye (7,5 milliárd árutonna-kilométer) 9,8, volumene (44,3 millió tonna) 6,1%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. Az átlagos szállítási távolság 170 kilométerre csökkent, az üresen megtett utak aránya 22%-ra emelkedett, miután a kevesebb fuvarmegbízás nyomán felszabadult több kapacitás nagyobb versenyhelyzettel járt.

A szállítás iránya szerint

• belföldön a 6,0%-kal kisebb tömegű forgalom mellett 6,3%-kal csökkent a tonnakilométerben számított teljesítmény,
• a nemzetközi forgalomban folytatódott a 2017 óta tartó visszaesés, a teljesítmény 12, a volumen 6,5%-kal csökkent. Ebben szerepet játszik az új koronavírus okozta járvány mellett az Európai Uniónak a közúti áruszállítás egyes feltételeire (például a pihenőidőre, a járművezetők hazatérésére és a napidíjra) vonatkozó szabálymódosítása. A rendelkezések jelentős piaci hátrányt és piacvesztést okoznak a közép- és kelet-európai fuvarozóknak a nyugat-európai viszonylatokban.

A fuvarozó ágazati besorolása szerint

• a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásoknál a volumen 9,5, a teljesítmény 14%-kal csökkent,
• a más ágazatokba sorolt vállalkozások által elszállított áruk tömege stagnált, teljesítményük 8,5%-kal nőtt.

A szállítást főtevékenységként végző vállalkozások továbbra is jobban ki tudták használni járműveiket, mint a más ágazatokba sorolt vállalkozások: előbbiek esetében az üresen megtett utak aránya 21, utóbbiaknál 26% volt.

A megrendelő szerinti csoportosítás alapján

• a fuvardíj ellenében elszállított áruk tömege 6,9, teljesítménye 11%-kal csökkent;
• az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára elszállított áruk volumene 3,8, a saját számlás fuvarozók teljesítménye 0,4%-kal mérséklődött.

Az előzetes adatok szerint 2020-ban a közúti árufuvarozási teljesítmény (32,2 milliárd árutonna-kilométer) 13, a szállított mennyiség (188 millió tonna) 7,2%-kal csökkent a 2019. évihez képest.

A vasúti áruszállítás teljesítménye nőtt

A vasúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 8,5%-kal, 3,0 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 3,0%-kal, 13,6 millió tonnára nőtt 2020. IV. negyedévben.

A vasúti áruszállítás forgalma a szállítás iránya szerint vegyes képet mutatott: az átmenő nemzetközi forgalom és a kivitel volumene egyaránt 20%-kal nőtt, miközben a belföldi forgalom 17, a behozatali forgalom pedig 5%-kal csökkent.

*2020-ban a vasúti áruszállításban az áruforgalom volumene (51 millió tonna) a 2019. évihez képest 3,2%-kal mérséklődött, a teljesítmény (11 milliárd tonnakilométer) 4,9%-kal nőtt. A belföldi forgalomban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 10%-kal kisebb, nemzetközi viszonylatban 7,9%-kal nagyobb lett az előző évihez viszonyítva.*

Kismértékben csökkent a belvízi áruszállítás teljesítménye

2020 IV. negyedévében a belvízi áruszállításra nem volt jelentős hatással az új koronavírus okozta járvány. A belvízi áruszállítás volumene 6,6%-kal nőtt, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 2,3%-kal csökkent 2019 IV. negyedévéhez viszonyítva. Míg a belföldi vízi áruszállítás volumenében és teljesítményében jelentős volt a visszaesés (33 és 38%), addig az összesített nemzetközi forgalom (a ki- és berakodás, valamint a tranzit) volumene 7,1%-kal meghaladta az előző év hasonló időszakit, teljesítménye ezzel szemben 2,2%-kal elmaradt attól.

A magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése a belvízen szállított áruk össztömegéből 7,8, árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményéből 8,5% volt.

*2020-ban az előző évhez képest a belvízi áruszállítás volumene 2,5%-kal emelkedett, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 5,8%-kal csökkent. A magyarországi belvízi kikötőkre vonatkozó adatok szerint a belföldi forgalom össztömege 14, szállítási teljesítménye 19%-kal kisebb lett. A nemzetközi áruforgalomban a volumen 2,7%-os növekedést, a teljesítmény 5,7%-os csökkenést mutatott a 2019. éves adataihoz képest.*

A helyközi személyszállításban az előző negyedévinél nagyobb arányú volt a visszaesés

A helyközi személyszállításban 2020. október–decemberben a teljesítmény (3,3 milliárd utaskilométer) 58, az utasforgalom (111 millió fő) 30%-kal volt kisebb a 2019. IV. negyedévinél.

A szállítás iránya szerint

• a belföldi távolsági személyszállításban a teljesítmény 36, az utasszám 29%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól,
• nemzetközi viszonylatban a szeptemberi határzárást követően még számottevőbb változások zajlottak: a teljesítmény 98, az utasforgalom 95%-kal esett vissza.

A legnagyobb súlyt jelentő autóbuszos személyszállítás teljesítménye 33, a vasútié 53, a légié Az adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.^[1] 98%-kal, a legkisebb súllyal bíró vízi személyszállításé 49%-kal csökkent.

Az utasok 80%-át autóbusszal, 20%-át vasúton szállították 2020 IV. negyedévében.

*2020-ban a 2019. évihez képest a helyközi (belföldi és nemzetközi) személyszállításban az utasforgalom (453 millió fő) 28, a teljesítmény (16 milliárd utaskilométer) 48%-kal kisebb lett. Nemzetközi forgalomban az utaskilométer-teljesítmény 79, belföldön 31%-kal esett vissza. A személyszállítás összteljesítményéből az autóbuszé 57, a vasúté 30, a repülőgépé 12%-kal részesedett.*

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az egy évvel korábbi 4%-ára esett vissza a légi utasforgalom

2020 IV. negyedévében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 38 országba irányuló utasforgalma 180 ezer fő volt, 96%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az utasforgalom az előző év azonos időszakinál 80%-kal kevesebb, 6,2 ezer járattal valósult meg.

Az utasok száma a kedvező évkezdet után márciusban, az utazási korlátozások bevezetésének hatására kezdett el visszaesni. A mélypontot (az előző év azonos havi forgalom mindössze 7 ezrelékével) április jelentette. Július–augusztusban az előző hónapokhoz képest némi emelkedés történt. Szeptemberben a hó eleji határlezárások következtében újra nagyon jelentősen csökkent az utasforgalom az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Ez a tendencia az év negyedik negyedében tovább folytatódott, októberben és novemberben 96–96, decemberben 95%-os utasszámcsökkenést eredményezve.

A IV. negyedévben a legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Ryanair, a Wizz Air, a KLM és a Lufthansa voltak, együttes utasforgalmuk azonban az előző év azonos időszakinak csupán 5,2%-át tette ki. Az utasok 47%-át fapados légitársaságok szállították, utasforgalmuk az előző év azonos negyedévihez képest 96%-kal csökkent.

A Debreceni Repülőtér 2020. IV. negyedévi utasforgalma 98%-kal (3,4 ezer főre), járatszáma 81%-kal (211-re) esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

*2020-ban a Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma a járvány miatt az előző évinek kevesebb mint negyedére (24%), 3,9 millió főre, a járatszám pedig 61%-kal csökkent.*

A Debrecen Airport utasforgalma 2020-ban ötödére, 123 ezer főre, járatszáma 60%-kal, 2,0 ezerre zuhant.

Közel negyedével csökkent a helyi személyszállítás teljesítménye

A járványügyi veszélyhelyzet következtében a 2020 IV. negyedévében helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma (340 millió fő) és az utaskilométerben mért teljesítmény egyaránt 36%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A visszaesés az egyes módozatoknál hasonló nagyságrendű volt. Annak ellenére, hogy a legnagyobb részarányt képviselő autóbuszos személyszállításnál a visszaesés mértéke valamivel kisebb a többiénél, ez a közlekedési mód adta a helyi személyszállítás teljes utasszámcsökkenésének a felét. A legtöbb utas (70%) változatlanul a fővárosban vette igénybe a közösségi közlekedést.

2020-ban harmadával kevesebb, 1,4 milliárd utast szállítottak, azonos mértékű teljesítménycsökkenés mellett.

Közel 4 millió személygépkocsi volt forgalomban az év végén

2020. december 31-én a hazánkban forgalomban lévő közúti gépjárművek állománya több mint 4,8 millió darab volt, ebből a személygépkocsik száma 3,9 millió, a tehergépkocsiké 543 ezer, a motorkerékpároké 195 ezer, a vontatók állománya 81 ezer, az autóbuszoké 17 ezer. Egyedül az autóbuszok száma csökkent, az előző év véginél 13%-kal kevesebb volt. A gépjárművek átlagos kora fél év alatt 0,2 évvel, 14,7 évre növekedett.

Közel ötödével kevesebb használt autó került forgalomba

2020 IV. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 69 ezer, az egy évvel korábbinál 15%-kal kevesebb volt. A legnépszerűbb márkák a Ford, a Suzuki a Volkswagen és a Toyota voltak, ezek együttesen a forgalomba helyezett járművek több mint egyharmadát tették ki.

Az új személygépkocsik esetében 12, a használtaknál 19%-kal csökkent a forgalomba helyezések száma. Az első alkalommal regisztrált autók 56%-a új volt, arányuk az előző negyedévhez képest nőtt, azonban így is 17 százalékponttal elmaradt a 10 évvel korábbitól.

2019 IV. negyedévéhez mérten több mint kétszer annyi elektromos személygépkocsi (1819 darab) került első alkalommal forgalomba.

2020 IV. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett vontatók száma 18%-kal meghaladta a 2019. azonos időszakit, ugyanakkor az autóbuszoké 57, a tehergépkocsiké 12, a motorkerékpároké 5,1%-kal kevesebb volt. A motorkerékpárok többségét használt, a vontatók, autóbuszok és tehergépkocsik nagyobb részét új járműként regisztrálták.

*2020-ban összesen 258 ezer, az előző évinél 19%-kal kevesebb személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba. Ezek 51%-a új volt, ezen belül pedig 65%-kal több az elektromos személygépkocsi.*

[1]:↑ Az adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.

További adatok, információk

Módszertan
Táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu