2020-ban az előző évinél valamivel kevesebb, 60 673 nonprofit szervezet működött hazánkban, egyharmaduk alapítványi formában, kétharmaduk társas nonprofit szervezetként. A szektor meghatározó jellemzői lényegében nem változtak: a klasszikus civil szervezetek vannak a legtöbben, de a nonprofit vállalkozásoknak a legmagasabb a bevételük. A járvánnyal összefüggésben a civil szervezetek önkénteseinek száma 15%-kal csökkent 2019-hez képest.
Stabil pályán a nonprofit szektor nemzetgazdaságon belüli súlya
2020-ban a nonprofit szektorban 60 673 szervezet működött, az előző évinél 217-tel kevesebb, ami jelentősen elmaradt a 2019-ben mért csökkenéstől (–601). A szervezetek száma a 2010-es évek elejétől kezdve egyre kisebb, ez az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (a továbbiakban: civil) törvény hatásának tudható be.A civil törvény kimondja, hogy az éves pénzügyi beszámoló kötelező beküldésének elmulasztása következményeként a bíróság kezdeményezi ezen szervezetek megszüntetését, illetve törlését.[1]
A szektor arculatának alapvető jellemzői ugyanakkor továbbra is változatlanok: szervezeti jelleg szerint az összes nonprofit szervezet döntő többsége, közel 87%-a 2020-ban is a klasszikus civil szektorba (magánalapítványok, egyesületek, szövetségek) tartozott. Ezek a szervezetek jellemzően kevés bevétellel rendelkeztek, miközben az előbbinél jóval kisebb számú nonprofit vállalkozások (nonprofit gazdasági társaságok, köz- és vagyonkezelő alapítványok) magas bevételt realizáltak (átlagosan 320 millió forintot).Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek. Nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású – jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott – köz- és vagyonkezelő alapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják.[2]
A nonprofit szervezetek összes bevételének – 2010-as árakkal számított – reálérték-növekedése 2017 óta lassul, 2019-hez viszonyítva 2020-ban 3,7%-ot tett ki. A korábbi erőteljesebb árbevétel-emelkedés a nonprofit gazdasági társaságok körében lezajlott szerkezeti átalakulás, illetve részben néhány, jelentős alapító tőkével létrehozott vagyonkezelő alapítványi formára váltó szervezetek megjelenésének volt a következménye. A munkavállalók száma – egyfelől a nonprofit vállalkozások átrendeződésének, valamint a közmunka szektoron belüli térnyerésének köszönhetően – az utóbbi években hullámzóan alakult. A 2019-es visszaesést követően 2020-ban már újra egy kisebb, 1,6%-os növekedés mutatkozott.
A GDP-arányos bevétel és a foglalkoztatottak arányának átlaga alapján 2015 és 2018 között egyenletesen emelkedett a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya, majd egy év visszaesés után, 2020-ban lassú bővüléssel elérte az eddig mért legmagasabb értéket: 4,44%-ra nőtt. A nonprofit szektor bevételének a GDP-hez viszonyított aránya már az előző három évben is 5% körül mozgott, 2020-ra pedig meg is haladta azt (5,4%). A foglalkoztatottak aránya is valamivel magasabb volt az előző évinél, és bár a nonprofit szektor nemzetgazdaságon belüli súlya is nőtt, ezeknek az arányoknak a változásai nem kiemelkedőek, inkább a szektor stabilizálódási folyamatait tükrözik.
A nonprofit szervezetek kétharmada továbbra is társas szervezetként működött
2020-ban a mintegy 61 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet egyharmada (20 ezer szervezet) alapítványi formában, kétharmaduk (41 ezer) társas nonprofit szervezetkéntTársas nonprofit szervezetnek tekintjük a társuláson, illetve tagságon alapuló nonprofit szervezeteket, úgymint az egyesületeket, szövetségeket, a köztestületeket, a munkaadói, munkavállalói és szakmai érdekképviseleteket, az egyesüléseket, valamint a nonprofit gazdasági társaságokat.[3] működött. Az alapítványok jelentős részének tevékenysége a korábbiakkal azonosan
- az oktatáshoz (33%),
- a szociális ellátáshoz (16%),
- és a kultúrához (15%) kötődött.
A társas nonprofit szervezetek körében
- a szabadidős (22%) és sportegyesületek (22%),
- valamint a kulturális szervezetek (17%) aránya volt ezúttal is a legnagyobb.
A kultúrával, valamint a sport- és szabadidős tevékenységekkel összefüggő szervezetek jelentős számát bevételük nagysága is tükrözi. A településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális ellátás és a környezetvédelem szervezetei a számukat tekintetve nem, viszont az összbevételük alapján kiemelkednek a többi tevékenységcsoport közül.
A közhasznú szervezetek aránya stagnál
A szektort érintő törvénymódosításokA civil törvény teljesen átértelmezte a közhasznúság fogalmát. Az egyfelől egyfokozatú lett (megszűnt a kiemelkedően közhasznú státus), másfelől a jogállás megszerzését egyrészt közfeladatokhoz kapcsoló közhasznú tevékenységek folytatásához, illetve bizonyos kritériumok évenkénti teljesítéséhez köti. Miután a jogszabály 2 év átmeneti időt biztosított az új közhasznúsági rendszer bevezetésére, gyakorlatilag 2014-től lépett hatályba.[4] hatására a 2015. évi adatok szerint a bejegyzett szervezetek már csak alig több mint egyötöde rendelkezett közhasznú minősítéssel, szemben a 2013-as „kifutó évben” mért 55%-kal. Az ezt követő években lényeges változás nem történt, az ilyen szervezetek aránya 2020-ban is 21% körül volt, 2015 óta lassan állandósult, és várhatóan a következő törvénymódosításokig nem is fog jelentősen változni.
Ismét bővült a nonprofit szektor bevétele
2020-ban a szektoron belül a szervezetek
- 92%-a bonyolított le teljes pénzforgalmat,
- 1,4%-a csak bevételt,
- 4,4%-a csak kiadást könyvelt el,
- 2,6%-a nem folytatott semmilyen pénzügyi tevékenységet.
2020-ban a nonprofit szervezetek összes bevétele több mint 2,6 ezer milliárd forint volt, az előző évit folyó áron 7,7, reálértéken 3,6%-kal haladta meg. Az 500 ezer forint alatti éves bevételű szervezetek aránya az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is jelentős, meghaladta a 38%-ot.
2020-ban is nőtt az állami támogatásokból származó források aránya
2019-hez képest 2,5 százalékponttal emelkedett az állami támogatásokból származó források aránya, 2020-ban a teljes szektor éves bevételeinek 48%-a származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami mintegy 123 milliárd forintos többletet jelentett. Emellett a saját (alaptevékenységi, vállalkozási) bevétel aránya az előző évi 42%-ról 40%-ra csökkent, így a szektor támogatási mutatójaAz összes bevételből az összes (állami és magán-) támogatás aránya.[5] az egy évvel korábbihoz mérten 2,0 százalékponttal, 59%-ra emelkedett. A korábbi évekhez képest 2019-ben megnőtt a klasszikus civil alszektor gazdálkodási bevételének aránya, azonban ennek döntő része (3,5%) három nagy alapítványhoz kötődött. Időközben ezek az alapítványok jogilag más formába (vagyonkezelő alapítvány) alakultak át, így 2020-ban a klasszikus alszektor gazdálkodási bevételének aránya visszaesett 7,9%-ra.
2020-ban pályázat útján közel 14 ezer szervezet részesült az erre a célra fenntartott, összesen 292 milliárd forintból, ami az előző évinél jelentősen, 23 milliárd forinttal több.
A vizsgált időszakban 8203 szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt, a 245 milliárd forintnyi támogatásból 210 milliárd forintot pénzbeli adomány formájában.
A munkaviszonnyal rendelkezők száma 156 ezer, az önkéntes segítőké 311 ezer fő volt
2020-ban a nonprofit szektorban munkaviszonnyal rendelkezők összlétszáma 156 ezer főt tett ki, ami
- 106 ezer főállású, teljes munkaidős, és
- 50 ezer részmunkaidős, illetve nem főállású munkavállalót jelentett.
A szektor együttes teljesítménye 128 ezer számítottSzámított főállású foglalkoztatotti létszám: a főállású teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét, valamint a közfoglalkoztatottak teljes éves munkateljesítményét napi nyolcórás főállású munkaidős foglalkoztatotti létszámra átszámítva.[6] főállású munkájának felelt meg.
Bár mindhárom szegmensben a főállású, teljes munkaidős foglalkoztatási forma a legjellemzőbb, a nonprofit szervezeteknél a részmunkaidős foglalkoztatásban állók teszik ki az összlétszám egyharmadát. A civil szervezeteknél ez az atipikus foglalkoztatási forma még gyakoribb, aminek az az egyik magyarázata, hogy sokan nyugdíjasként, illetve kiegészítő tevékenységként, hátrányos helyzetben lévő, megváltozott munkaképességű vagy speciális helyzetű foglalkoztatottként vállalnak feladatot a szférában.
A klasszikus civil szektor humán erőforrása mind volumenében, mind formájában különbözött a szektor többi részétől.
- A foglalkoztatottak száma a klasszikus civil szervezetek esetében összesen mintegy 54 ezer fő (41 ezer számított főállású) volt.
- Az alapítványoknak és egyesületeknek önkéntesként segítők száma a teljes szektor önkéntes munkaerőforrásának döntő hányadát (95%-át) adta ki.
2020-ban a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 311 ezer főt tett ki. Az általuk teljesített 43 millió munkaóra több mint ezer teljes munkaidős foglalkoztatott munkaidejének felelt meg,Ez a számított érték fejezi ki, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású, teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.[7] munkájuk becsült értéke 83 milliárd forintra tehető.Az önkéntes munka értékének számításánál a nonprofit szektorban mért éves átlagbér alapján kiszámított órabérrel szorozzuk meg a becsült éves önkéntes munkaórák számát.[8] A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára jelentős.
A klasszikus civil szervezetek humán erőforrása jelentősen eltér a nonprofit gazdasági társaságoktól és az érdekképviseletektől. Míg utóbbiaknál a humán erőforrás 90% feletti arányát a fizetett munkaerő teszi ki, és az önkéntesség kevésbé jellemző, addig a civil szervezetek munkaerőigényének 30%-át az önkéntes tevékenység biztosítja. Mindez azt is jelenti, hogy az alapítványok és egyesületek működéséhez és fenntarthatóságához elengedhetetlen – az amúgy szintén fontos pénzügyi támogatások mellett – ez a döntően ideirányuló „időadomány”.
A nonprofit szervezetek 87%-át kitevő klasszikus civil szervezetek a szektor bevételeinek 38%-ával gazdálkodtak
2020-ban a klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek (a klasszikus magánalapítványok és egyesületek) száma az előző évivel szinte azonos, 53 ezer volt. Ebből a korábbi évvel megegyezően mintegy 19 ezer szervezet alapítványi, közel 34 ezer egyesületi (szövetségi) formában működött.
A bevételekből származó részesedést tekintve a csoport alulreprezentált: 2020-ban a nonprofit szervezetek 87%-át kitevő klasszikus civil szervezetek a befolyó összeg 38%-ával gazdálkodtak, bevételeik kétharmada továbbra is támogatásokból származott:
- 393 milliárd forint az állami,
- 198 milliárd forint a magánszférából érkezett.
Az állami támogatás mintegy 39 milliárd, a magántámogatás 6 milliárd forinttal nőtt az előző évihez képest.
A jórészt egyesületekből álló klasszikus alszektor esetében a tagdíjakból befolyt összegek 2020-ban sem voltak elhanyagolhatóak (32 milliárd forint). Az alapítványok jelenléte viszont maga után vonta a támogatásokhoz kapcsolódó ellentétes irányú pénzmozgást, összesen 107 milliárd forintot fordítottak magánszemélyek és intézmények megsegítésére. A kiadások vonatkozásában az alszektor aránya hozzávetőlegesen megfelelt a bevételek esetében mért részesedésnek.
A Covid19-járvány hatása a civil szervezetek támogatottságára
A civil szervezetek tevékenységét, munkáját a lakosság önkéntes munkával (időadomány) és anyagi, illetve természetbeni hozzájárulással (pénz és egyéb adományok) tudja segíteni. A 2020-ban kezdődő Covid19-járvány következtében elrendelt intézkedések és korlátozások egyfelől megnehezítették az önkéntes tevékenység végzését, a betegség és az ideiglenesen vagy véglegesen megszűnő munkahelyek okozta bevétel- és jövedelemkiesések pedig a lakossági adományok várható visszaesését is előrevetítették.
Az önkéntesek száma a civil szervezeteknél 2020-ra 347 ezerről 294 ezer főre csökkent. A munka értéke (2019-es óradíjakkal számolva) 70,4 milliárd forintról 64,9 milliárd forintra esett vissza, és az állampolgárok által befizetett adományok (reálértékben) a 2019-es 42,6 milliárd forinttal szemben csak 34,6 milliárd forintot tettek ki.
A járvány tehát negatívan hatott a lakossági hozzájárulásra: az önkéntesek létszámának 15, illetve az anyagi segítség 18%-os veszteségét okozta 2020-ban az előző évhez képest. Bár az önkéntes munka mennyisége is 8,0%-kal csökkent, ez csupán fele annak, amely a segítők számánál volt tapasztalható. Ebből adódóan az egy fő által átlagosan vállalt évi munkamennyiség 126 óráról 136 órára emelkedett, vagyis 2020-ban kevesebben, de több áldozatot vállaltak a civilek kisegítésére. Ez a fajlagos többletmunka is hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági segítség összetételében az időadomány súlya valamelyest – 62%-ról 65%-ra – nőtt a pénzügyi támogatással szemben.
[1]:↑ A civil törvény kimondja, hogy az éves pénzügyi beszámoló kötelező beküldésének elmulasztása következményeként a bíróság kezdeményezi ezen szervezetek megszüntetését, illetve törlését.
[2]:↑ Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek. Nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású – jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott – köz- és vagyonkezelő alapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják.
[3]:↑ Társas nonprofit szervezetnek tekintjük a társuláson, illetve tagságon alapuló nonprofit szervezeteket, úgymint az egyesületeket, szövetségeket, a köztestületeket, a munkaadói, munkavállalói és szakmai érdekképviseleteket, az egyesüléseket, valamint a nonprofit gazdasági társaságokat.
[4]:↑ A civil törvény teljesen átértelmezte a közhasznúság fogalmát. Az egyfelől egyfokozatú lett (megszűnt a kiemelkedően közhasznú státus), másfelől a jogállás megszerzését egyrészt közfeladatokhoz kapcsoló közhasznú tevékenységek folytatásához, illetve bizonyos kritériumok évenkénti teljesítéséhez köti. Miután a jogszabály 2 év átmeneti időt biztosított az új közhasznúsági rendszer bevezetésére, gyakorlatilag 2014-től lépett hatályba.
[5]:↑ Az összes bevételből az összes (állami és magán-) támogatás aránya.
[6]:↑ Számított főállású foglalkoztatotti létszám: a főállású teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét, valamint a közfoglalkoztatottak teljes éves munkateljesítményét napi nyolcórás főállású munkaidős foglalkoztatotti létszámra átszámítva.
[7]:↑ Ez a számított érték fejezi ki, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású, teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.
[8]:↑ Az önkéntes munka értékének számításánál a nonprofit szektorban mért éves átlagbér alapján kiszámított órabérrel szorozzuk meg a becsült éves önkéntes munkaórák számát.
További adatok, információk
Módszertan
Táblamelléklet
STADAT-táblák
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu