Nem változott a nonprofit szervezetek nemzetgazdaságon belüli súlya

Makroszinten a szféra időbeni fejlődését három fontos mutatóval lehet érzékeltetni: a működő szervezetek számának, a bevételek reálértékének, és a foglalkoztatottak létszámának alakulásával. 2019-ben a nonprofit szférában az előző évihez képest 601-gyel kevesebb, összesen 60 890 szervezet működött, és bár 2018-hoz képest csökkent a számuk, a szektor arculatának meghatározó jellemzői lényegében változatlanok: a jelentős számú klasszikus civil szervezetek (a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek) kevés bevétellel rendelkeztek, míg az előbbinél jóval alacsonyabb sokaságú nonprofit vállalkozások magas bevételt (átlagosan 280 millió) realizáltak.Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek, nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású – jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott – közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják.^[1]

Az évtized eleji hullámzást követően a nonprofit szervezetek összes bevételének reálértéke 2014 óta folyamatosan emelkedett, 2017-ben volt a legnagyobb a növekedés mértéke, közel 14%, 2019-ben már csak 7,9%-ot tett ki. Ez a tendencia a nonprofit gazdasági társaságok körében zajló szerkezeti átalakulás, illetve részben a néhány jelentős alapító tőkével létrehozott magánalapítvány megjelenésének a következménye volt.

A munkavállalók száma – egyfelől a nonprofit vállalkozások átrendeződése, valamint a közmunka szektoron belüli térnyerésének köszönhetően – az utóbbi években hullámzóan alakult. 2019-ben egy jelentős, 7,7%-os csökkenés következtében az alkalmazotti létszám a 2016-os szintre esett vissza, de meghaladta a 2010. évit.

A szervezetek számának a 2010-es évek elejétől tartó mérséklődése betudható az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (a továbbiakban: civil) törvény hatásának.A civil törvény kimondja, hogy az éves pénzügyi beszámoló kötelező beküldésének elmulasztása következményeként a bíróság kezdeményezi ezen szervezetek megszüntetését, illetve törlését.^[2]

A GDP-arányos bevétel és a foglalkoztatottak arányának átlaga alapján 2015 és 2018 között egyenletesen emelkedett a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya, ami 2018-ban érte el az eddigi legmagasabb értéket (4,34%), 2019-ben ez 4,25%-ra csökkent. A szektor bevételének a GDP-hez viszonyított aránya az előző két évben is már közel 5%-ot tett ki, 2019-ben pedig valamivel meg is haladta azt, 5,06%-ot ért el. Ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya 2019-ben alacsonyabb lett, aminek következtében a nonprofit szektor nemzetgazdaságon belüli súlya összességében csökkent.

A nonprofit szervezetek kétharmada továbbra is társas szervezetként működött

2019-ben a mintegy 61 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet egyharmada (20 ezer szervezet) alapítványi formában, kétharmaduk (41 ezer) társas nonprofit szervezetkéntTársas nonprofit szervezetnek tekintjük, a társuláson, illetve tagságon alapuló nonprofit szervezeteket, úgymint az egyesületeket, szövetségeket; köztestületeket; munkaadói, munkavállalói és szakmai érdekképviseleteket; egyesüléseket; nonprofit gazdasági társaságokat.^[3] működött. Az alapítványok jelentős részének tevékenysége a korábbiaknak megfelelően

• az oktatáshoz (33%),
• a szociális ellátáshoz (16%),
• és a kultúrához (15%) kötődött.

A társas nonprofit szervezetek körében

• a szabadidős (21%)
• és a sportegyesületek (22%),
• valamint a kulturális szervezetek (16%) aránya volt ismét a legnagyobb.

A sporttal és a kultúrával összefüggő szervezetek jelentős számát a bevételük nagysága is tükrözi. A településfejlesztés, szociális ellátás, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés kategóriái a szervezeteik számának tekintetében nem magaslanak ki, viszont az összbevételük alapján kiemelkednek a többi tevékenységcsoport közül.

Csökkent a közhasznú szervezetek aránya

A szektort érintő törvénymódosításokA civil törvény teljesen átértelmezte a közhasznúság fogalmát. Az egyfelől egy fokozatú lett (megszűnt a kiemelkedően közhasznú státus), másfelől a jogállás megszerzését egyrészt közfeladatokhoz kapcsoló közhasznú tevékenységek folytatásához, másrészt bizonyos kritériumok évenkénti teljesítéséhez köti. Miután a jogszabály 2 év átmeneti időt biztosított az új közhasznúsági rendszer bevezetésére, az gyakorlatilag 2014-től lépett hatályba.^[4] hatására, a 2015 végi adatok szerint a bejegyzett szervezetek már csak alig több mint egyötöde rendelkezett közhasznú minősítéssel, szemben a 2013. évi, „kifutó évben” mért 55%-kal. Ezután lényeges változás nem történt, 2019-ben arányuk 21% volt.

Ismét bővült a nonprofit szektor bevétele

2019-ben a szektoron belül a szervezetek

• 92%-a bonyolított le teljes pénzforgalmat,
• 1,2%-a csak bevételt,
• 3,8%-a csak kiadást könyvelt el,
• 2,8%-a nem folytatott semmilyen pénzügyi tevékenységet.

2019-ben a nonprofit szervezetek összes bevétele több mint 2,4 ezer milliárd forint volt, ami az előző évit folyó áron 12, reálértéken pedig 8,1%-kal haladta meg. Az 500 ezer forint alatti éves bevételű szervezetek aránya az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is jelentős, 35%-ot tett ki. Az alacsony bevétel továbbra is a klasszikus civil szervezeteknél fordult elő a leggyakrabban.

Rendkívül nagy a szektoron belül a bevételi koncentráció. A bevételi adatok különböző mutatói, különösen a Gini-index nagyon magas értékei (0,91–0,94) azt támasztják alá, hogy a rendelkezésre álló források óriási része a szektor egy nagyon kis szeletének a kezében összpontosul. A bevételek mediánösszege az átlagnak csupán 3,1%-át teszi ki, amely azt is jelenti, hogy a 61 ezres szektorból alig 5 ezer szervezet rendelkezett átlagon felüli bevétellel. A klasszikus, érdekképviseleti és vállalkozási alszektorokban ugyan külön-külön valamivel alacsonyabb, ám mindegyikben hasonlóan jelentős a mért bevételi koncentráció.

Nőtt az állami támogatásokból származó források aránya

2018-hoz képest 2 százalékponttal nőtt az állami támogatásokból származó források aránya, 2019-ben a teljes szektor éves bevételeinek a 45%-a származott állami vagy önkormányzati költségvetésből, ami mintegy 171 milliárd forintos többletet jelentett. Emellett a saját (alaptevékenységi, vállalkozási) bevétel aránya az előző évi 41-ről 42%-ra emelkedett, így a szektor támogatási mutatójaAz összes bevételből az összes (állami és magán-) támogatás aránya.^[5] az egy évvel korábbihoz mérten 1,0 százalékponttal, 57%-ra csökkent. A korábbi évekhez képest megnőtt a klasszikus civil alszektor gazdálkodási bevételének aránya – a 2018-ban mért 7-ről 12%-ra –, azonban ennek döntő része (3,5%) három, 2018-ban még ilyen forrással gyakorlatilag nem rendelkező nagy alapítványnak volt köszönhető.

2019-ben pályázat útján közel 16 ezer szervezet részesült az erre a célra fenntartott, összesen 269 milliárd forintból, ami az előző évihez képest jelentősen, 39 milliárd forinttal visszaesett.

A vizsgált időszakban 9 és fél ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt, amelynek alig egyötöde a lakosságnak, 80%-a pedig különböző szervezeteknek jutott. A 226 milliárd forintnyi támogatásból 193 milliárd forint pénzbeli adomány volt.

A munkaviszonnyal rendelkezők száma 155 ezer, az önkéntes segítőké 366 ezer volt

2019-ben a nonprofit szektorban munkaviszonnyal rendelkezők összlétszáma 155 ezer főt tett ki,

• ami 105 ezer főállású, teljes munkaidős és
• 50 ezer részmunkaidős, illetve nem főállású munkavállalót jelentett.

A szektor együttes teljesítménye 126 ezer számítottSzámított főállású foglalkoztatotti létszám: a főállású teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét, a közfoglalkoztatottak teljes éves munkateljesítményét napi nyolc órás főállású munkaidős foglalkoztatotti létszámra átszámítva. ^[6] főállású munkájának felelt meg.

Bár mindhárom szegmensben a főállású, teljes munkaidős foglalkoztatási forma a legjellemzőbb, a nonprofit szervezeteknél a részmunkaidős foglalkoztatásban állók teszik ki az összlétszám egyharmadát. A civil szervezeteknél ez az atipikus foglalkoztatási forma még gyakoribb, aminek az az egyik magyarázata, hogy sokan csak nyugdíjasként, illetve kiegészítő tevékenységként, hátrányos helyzetben lévő, megváltozott munkaképességű vagy speciális helyzetű foglalkoztatottként vállalnak feladatot a szférában. A munkavállalók között közfoglalkoztatottak is találhatók, arányuk az utóbbi években 13–17% között mozgott.

2019-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 366 ezer fő volt. Az általuk teljesített 46 millió munkaóra több mint 22,3 ezer teljes munkaidős foglalkoztatott munkaidejének felelt megEz a számított érték fejezi ki, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.^[7], munkájuk becsült értéke 73 milliárd forintra tehetőAz önkéntes munka értékének számításánál a nonprofit szektorban mért éves bér helyett – módszertani változás miatt – a 2018-as éves átlagbér nemzetgazdasági szinten mért 10%-os növekedésével korrigált értékével számoltunk.^[8]. A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára jelentős.

A nonprofit szervezetek 87%-át kitevő klasszikus civil szervezetek a szektor bevételeinek 38%-ával gazdálkodhattak

2019-ben a klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek (a klasszikus magánalapítványok és egyesületek) száma meghaladta az 53 ezret. Ebből mintegy 19 ezer szervezet alapítványi, közel 34 ezer egyesületi (szövetségi) formában működött.

A klasszikus civil szektor humán erőforrása mind volumenében, mind formájában különbözött a szektor többi részétől.

• A foglalkoztatottak száma a klasszikus civilek esetében összesen mintegy 54 ezer fő (40 ezer számított főállású) volt.
• Az alapítványoknak és egyesületeknek önkéntesként segítők száma a teljes szektor önkéntes munkaerőforrásának döntő hányadát, (95%-át) adta ki.

A bevételekből származó részesedést tekintve a csoport alulreprezentált: 2019-ben a nonprofit szervezetek 87%-át kitevő klasszikus civil szervezetek a befolyó összeg 38%-ával gazdálkodhattak, a bevételeik kétharmada továbbra is támogatásokból származott:

• 354 milliárd forint az állami,
• 191 milliárd forint a magánszférából érkezett.

Az állami támogatás mintegy 16 milliárd forinttal csökkent, a magántámogatás pedig 9 milliárd forinttal nőtt az előző évihez képest.

A jórészt egyesületekből álló klasszikus alszektor esetében a tagdíjakból befolyt összegek sem elhanyagolhatók (33 milliárd forint). Az alapítványok jelenléte viszont maga után vonja a támogatásokhoz kapcsolódó ellentétes irányú pénzmozgást, 2019-ben 116 milliárd forintot fordítottak magánszemélyek és intézmények megsegítésére. A kiadások vonatkozásában az alszektor aránya hozzávetőlegesen megfelel a bevételek esetében mért részesedésnek.

[1]:↑ Szervezeti formák szerint a klasszikus civil szervezetek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek, nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású – jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott – közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják.

[2]:↑ A civil törvény kimondja, hogy az éves pénzügyi beszámoló kötelező beküldésének elmulasztása következményeként a bíróság kezdeményezi ezen szervezetek megszüntetését, illetve törlését.

[3]:↑ Társas nonprofit szervezetnek tekintjük, a társuláson, illetve tagságon alapuló nonprofit szervezeteket, úgymint az egyesületeket, szövetségeket; köztestületeket; munkaadói, munkavállalói és szakmai érdekképviseleteket; egyesüléseket; nonprofit gazdasági társaságokat.

[4]:↑ A civil törvény teljesen átértelmezte a közhasznúság fogalmát. Az egyfelől egy fokozatú lett (megszűnt a kiemelkedően közhasznú státus), másfelől a jogállás megszerzését egyrészt közfeladatokhoz kapcsoló közhasznú tevékenységek folytatásához, másrészt bizonyos kritériumok évenkénti teljesítéséhez köti. Miután a jogszabály 2 év átmeneti időt biztosított az új közhasznúsági rendszer bevezetésére, az gyakorlatilag 2014-től lépett hatályba.

[5]:↑ Az összes bevételből az összes (állami és magán-) támogatás aránya.

[6]:↑ Számított főállású foglalkoztatotti létszám: a főállású teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét, a közfoglalkoztatottak teljes éves munkateljesítményét napi nyolc órás főállású munkaidős foglalkoztatotti létszámra átszámítva.

[7]:↑ Ez a számított érték fejezi ki, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.

[8]:↑ Az önkéntes munka értékének számításánál a nonprofit szektorban mért éves bér helyett – módszertani változás miatt – a 2018-as éves átlagbér nemzetgazdasági szinten mért 10%-os növekedésével korrigált értékével számoltunk.

További adatok, információk

Módszertan
Táblák
Táblák (STADAT) - Összefoglaló táblák (STADAT) - Idősoros éves adatok - Gazdasági és nonprofit szervezetek, vállalkozások teljesítménye

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu