Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2021. IV. negyedév

Közel ötödével bővült 2021-ben a lakáspiaci forgalom a 2020. évi, Covid19-járvánnyal összefüggő visszaesés után, és a járványt megelőző 2019. évi szintet is meghaladta 3,7%-kal. Az árak is gyorsan emelkedtek, a IV. negyedévben a lakásárak több mint ötödével magasabbak voltak az előző év azonos időszakának szintjénél, és meghaladták a 2015. évi kétszeresét. Egy új lakás átlagosan 8, egy használt 2,6 millióval került többe, mint 2020-ban. 2021-ben fokozódott a családi házak iránti érdeklődés a lakáspiacon, ezért kiugró mértékben drágultak a lakások a budapesti agglomerációban és több vidéki nagyváros vonzáskörzetében.

A lakáspiaci forgalom meghaladta a járvány előtti szintet

A 2021. évi adatok a lakáspiaci forgalom élénkülését mutatják. A hasonló feldolgozottságú 2020. éviekhez képest 19, a járványt megelőző 2019. évihez viszonyítva 3,7%-os bővülés tapasztalható az éves lakáspiaci forgalomban. Új és használt lakásból is többet adtak el, mint a megelőző két évben, azonban az éves összesített forgalom a 2008 óta csúcsnak számító 2018. évi értéket nem érte el.

1. ábra
A lakáspiaci forgalom negyedévenkénti alakulása

2021-ben, azonos feldolgozottságú adatokat vizsgálva, használt lakásból 18, új építésűből 32%-kal többet adtak el, mint az előző évben. 2021-ben a szerződések 6,1%-a vonatkozott új építésű lakásra, ez kissé meghaladja a megelőző évi 5,5%-os arányt.

1. tábla

Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma

(ezer darab)
Év, negyedév Összes eladott lakás Ebből: Értékesítési céllal épült új lakás
használt lakás új lakás
2007 191,2 .. .. 17,9
2008  154,1 140,0 14,1 17,4
2009 91,1 82,9 8,3 16,9
2010 90,3 85,5 4,8 10,7
2011 87,7 83,9 3,9 4,8
2012 86,0 83,3 2,6 3,5
2013 88,7 86,4 2,3 3,2
2014 113,8 110,5 3,3 3,4
2015 134,1 130,7 3,4 3,1
2016 146,3 141,4 4,9 5,2
2017 153,8 147,7 6,1 7,3
2018 163,7 154,6 9,1 9,5
2019 157,0 145,8 11,2 12,1
2020 134,0 125,0 9,0 15,0
2021 (előzetes) 134,2 126,0 8,2 8,5

Ugrásszerű év eleji emelkedés után az év vége felé lassult a lakásárdrágulás

A járvány idején megfigyelt 2020. évi lakáspiaci visszaesés nemcsak a forgalom, hanem az áralakulás szempontjából is átmenetinek bizonyult. 2021 I. negyedévében – elsősorban az új otthonteremtési támogatások hatására – gyors ütemben emelkedtek az árak: a megelőző negyedévhez képest 9,3%-kal drágultak a használt és 9,1%-kal az új lakások. A II. negyedévben további jelentős emelkedés történt (4,1, illetve 5,8%), és csak a III. negyedévtől mérséklődött a lakásárak növekedése (3,4, illetve 2,1%). Az év végi időszak eddig beérkezett adatai 3%-ot megközelítő drágulást mutatnak a használt és azt kissé meghaladót az új lakások piacán.

A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a IV. negyedévben a használt lakások ára 21, az újaké 22%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. Ez a megfigyelések kezdete óta a legnagyobb arányú éves áremelkedés a használt lakások körében, az újaknál is csak egyszer mértünk ezt meghaladó értéket (2017 végén 23%-ot).

A 2015. évi bázisidőszak óta több mint kétszeresére drágultak a lakások mindkét részpiacon: a használt lakások bázisindexe 214, az újaké 231% volt 2021 IV. negyedévében.

2. ábra
A lakáspiaci árak negyedévenkénti alakulása (tiszta árváltozás)

2021-ben az új lakások piacán

  • Az eddig ismert tranzakciók száma meghaladja a 8 ezret.
  • 44,6 millió forint volt egy új lakás átlagos ára, 8 millióval több, mint az előző év átlagában.
  • Budapesten egy új lakás átlagosan 53 millió forintba került, ez 9,5 millió forinttal több, mint 2020-ban. Ugyanekkor a négyzetméterárak 16%-kal 920 ezer forintra emelkedtek. A XIII. kerületben adták el a legtöbb új lakást, 900 ezer forintot megközelítő átlagos áron. A sok lakást értékesítő kerületek közül kiemelkedik a VII. és a XI., mindkét kerületben 1 millió forint fölötti áron keltek el a lakások. Ennél is magasabb az árszint a budai hegyvidéki kerületekben és a pesti belvárosban, ahol kisebb forgalom mellett az árak 1,4–2 millió forintra nőttek. A főváros legalacsonyabb, 6–700 ezer forint közé eső újlakás-árait a pesti külső kerületekben lehetett megfigyelni.
  • Bár 2021-ben minden hatodik lakás a budapesti agglomerációban épült, ezeknek csak mintegy felét szánták eladásra, a többi saját használatra készült. A legtöbb új lakás az agglomeráció déli településein került piacra, átlagosan 50,6 millió forintért, 555 ezer forintos négyzetméteráron.
  • A megyeszékhelyeken adták el az új lakások közel egynegyedét, átlagosan 540 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, 19%-kal drágábban, mint 2020-ban. Debrecenben és Székesfehérváron az új lakások négyzetméterára a külső pesti kerületekét közelíti, míg a legnagyobb újlakás-piaccal rendelkező megyeszékhelyen, Győrben ettől kissé elmarad. Győr az egyetlen olyan nagyváros, melynek vonzáskörzetében is számottevő vállalkozói lakásépítés figyelhető meg. A győri agglomerációban 120 lakás kelt el 434 ezer forintos átlagos négyzetméteráron.
  • A Balaton környéki települések árszintje elérte a négyzetméterenkénti 797 ezer forintot, ez 11%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
2. tábla

100-nál több lakást értékesítő települések és budapesti kerületek rangsora az új lakások ára szerint, 2021

Település, kerület Eladott lakás,
darab
Ár, ezer forint/m2
Budapest VII. ker. 105 1 022
Budapest XI. ker. 642 1 013
Budapest III. ker. 112 986
Budapest VIII. ker. 284 953
Budapest IX. ker. 508 907
Budapest XIII. ker. 1 340 895
Budapest XIV. ker. 120 864
Siófok 308 799
Budapest IV. ker. 182 775
Székesfehérvár 151 640
Debrecen 250 639
Kecskemét 218 596
Győr 412 569
Szeged 119 556
Szombathely 181 521
Nyíregyháza 191 425

A 2020-ban átadott új lakások árát általában több hónappal, esetleg évvel korábban létrejött szerződésekben szabták meg, emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.

A használt lakások többsége továbbra is a kisebb településeken cserélt gazdát

2021-ben valamennyi településkategóriában emelkedett az eladott használt lakások száma. Budapesten a 2020. évi nagyobb arányú visszaesés után a forgalom gyorsan nőtt, és már a 2019. évi szintet is meghaladta 17%-kal. A növekedés ellenére a főváros lakáspiaci forgalma a megelőző évek csúcsának számító 2015. évi értéktől még mindig jelentősen – azonos feldolgozottság mellett 39%-kal – elmaradt.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a kisebb települések (városok és községek) részesedése a teljes használtlakás-piaci forgalomból, együttes arányuk 2020-ra elérte a 63%-ot, amely 2021-ben (60%-ra) mérséklődött.

3. ábra
A használtlakás-eladások azonos feldolgozottság mellett megfigyelt alakulása településtípus szerint

A községi lakások eladása a csok 2015. évi bevezetése óta lendületesen bővült. Mindez nem korlátozódott csupán az agglomerációs falvakra, sőt főként az agglomerációkon kívül eső települések lakáspiacára hatott. A falusi csok 2019. évi bevezetése a preferált kistelepüléseken újabb lendületet adott a lakáseladásoknak, míg a falusi csok által nem preferált községek lakáspiaca már nem nőtt tovább. 2020-ban a forgalom mindenütt visszaesett, de a falusi csok mérsékelte a járvány következményeit a preferált kistelepüléseken (az eladások száma itt csak 7,4, míg a többi községben 18%-kal csökkent). 2021-ben e tekintetben nem mutatható ki különbség, a forgalom a falvak valamennyi említett csoportjában párhuzamosan, a nagyobb városokénál mérsékeltebb ütemben bővült. Ebben az évben a falusi lakások 71%-át a falusi csok programban támogatott, nagyvárosi vonzáskörzeteken kívül eső településeken adták el.

2021-ben a használt lakások piacán

  • Egy használt lakás átlagos ára 21,8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban.
  • Az átlagos négyzetméterár 323 ezer forint volt, 15%-kal meghaladta az előző év átlagát.
  • Budapesten egy lakás átlagosan 38,6 millió forintba került, 2,4 millióval többe, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 679 ezer forintra emelkedett. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki: a pesti belső kerületek lakásárai alig emelkedtek, mialatt a külső pesti kerületekben 14%-os átlagár-emelkedés következett be.  
3. tábla

A használtlakás-árak alakulása Budapesten és agglomerációjában

Terület Átlagár, millió forint Átlagos négyzetméterár, ezer forint A 2021. évi
átlagár négyzet-méterár
2020 2021 2020 2021 a 2020. évi %-ában
Budapest
budai hegyvidéki kerület 57,9 63,4 865 922 109,5 106,6
budai egyéb kerület 40,2 42,7 687 734 106,2 106,8
pesti belső kerület 36,4 37,5 707 729 103,0 103,1
pesti átmeneti kerület 30,7 33,5 598 645 109,1 107,9
pesti külső kerület 30,6 34,9 504 559 114,1 110,9
Budapesti agglomeráció
északi szektor 37,0 47,4 461 532 128,0 115,4
keleti szektor 36,2 48,7 395 467 134,6 118,3
délkeleti szektor 31,2 41,7 344 441 133,5 128,2
déli szektor 33,1 42,8 381 453 129,2 119,1
nyugati szektor 50,1 64,9 528 638 129,6 120,9
északnyugati szektor 46,6 61,2 445 546 131,3 122,7
  • A budapesti agglomerációban 49,3 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, 31%-kal meghaladva a 2020. évi értéket. A gyors áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.
  • A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 23,1 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 367 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen, Veszprém és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, ahol 20%-os emelkedés után lépte át a 10 millió forintot egy lakás átlagára.
4. tábla

A használtlakás-árak alakulása a megyeszékhelyeken

Település Átlagár, millió forint Átlagos négyzetméterár, ezer forint A 2021. évi
átlagár négyzet-méterár
2020 2021 2020 2021 a 2020. évi %-ában
Békéscsaba 14,8 16,5 215,9 241,3 111,6 111,8
Debrecen 24,8 28,9 399,2 466,3 116,5 116,8
Eger 20,4 24,6 314,8 369,9 120,5 117,5
Győr 25,9 28,6 404,2 448,2 110,6 110,9
Kaposvár 15,3 18,1 240,3 275,9 118,1 114,9
Kecskemét 23,5 25,3 336,6 374,0 107,9 111,1
Miskolc 14,0 16,4 232,1 273,6 117,1 117,9
Nyíregyháza 19,3 22,1 290,9 335,5 114,7 115,4
Pécs 18,5 20,5 298,9 340,8 111,0 114,0
Salgótarján 8,5 10,2 138,2 165,8 120,2 119,9
Szeged 21,7 26,2 345,9 408,3 120,5 118,1
Székesfehérvár 26,3 29,4 405,7 464,7 112,1 114,5
Szekszárd 18,7 20,2 284,8 316,4 108,1 111,1
Szolnok 15,3 17,4 251,8 287,5 113,8 114,2
Szombathely 21,8 23,9 324,3 362,2 109,8 111,7
Tatabánya 17,2 20,2 301,1 356,7 117,3 118,4
Veszprém 25,9 28,7 417,5 472,4 111,0 113,1
Zalaegerszeg 17,6 19,5 278,8 314,7 110,8 112,9
  • A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 40,3 millió forintra emelkedett a használt lakások ára, ami a vidéki agglomerációk között az egyik legnagyobb (18%-os) növekedést jelentette.
  • Számos nagyváros vonzáskörzetében gyorsabb áremelkedés következett be, mint az adott központi településen. Szembeszökő példa erre Debrecen, melynek környező településein közel 40%-kal nőttek az árak; Tatabánya és Békéscsaba környékén az áremelkedés 30% körül alakult, és Szeged, Győr, Pécs és Zalaegerszeg, valamint Nyíregyháza közelében is 20% fölött volt.
  • Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos használtlakás-ára 8,4 millió forintot ért el, 19%-kal többet, mint 2020-ban, és ehhez hasonlóan alakult a falusi csok kedvezményezett településeinek árszintje is (8,8 millió forint).
  • A 2020. év lassulása után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként Pest megyében érhető tetten, ahol 41%-os emelkedés történt, de az ország egyéb területein is általános volt a 20%-ot megközelítő vagy azt meg is haladó árnövekedés a családi házak körében.
4. ábra
A használt lakások áralakulása típus és nagyrégió szerint

Az EU-tagállamokban lassult a lakásárak emelkedése

Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. 2021 IV. negyedévében az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi átlag 141,7%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 139,4% volt, mindkét index emelkedése lassult a megelőző év azonos időszakához képest (3,1-ről 2,1-re, illetve 3,2-ről 1,9%-ra).

5. ábra
Összevont lakáspiaci árindex az Európai Unióban és Magyarországon

2021 IV. negyedévében

  • A 2015. évi bázison az Eurostat módszertana szerint számított összevont lakásárindex magyarországi értéke 216,8%-ot ért el, ez továbbra is a legmagasabb az adatot közlő országok közül. Átlépte a bázisidőszaki érték kétszeresét az index Csehországban is, ahol éves szinten a legnagyobb arányú áremelkedést regisztrálták (26%). Mellettük Észtországban 20%-ot meghaladó, Litvániában azt megközelítő indexet mértek az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Ugyanekkor csak egyetlen országban, Cipruson csökkentek az árak 5,3%-kal.
  • A környező országok közül Szlovéniában és Szlovákiában volt nagyobb arányú negyedéves áremelkedés (4,6, illetve 3,6%). Romániában és Ausztriában 3% alatt maradt a negyedéves árindex.  
5. tábla

Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban

(%)
Megnevezés 2020. 2021.
I. II. III. IV. I. II. III. IV.
negyedév
Ausztria 131,9 135,0 138,7 139,7 144,7 151,0 156,3 160,4
Belgium 115,5 117,0 119,6 122,2 123,5 125,7 129,4 129,6
Bulgária 135,5 134,1 138,8 141,2 145,7 146,2 150,9 154,5
Ciprus 109,1 109,5 104,2 109,1 102,8 104,1 106,6 103,3
Csehország 149,0 151,5 155,4 159,5 168,9 177,6 189,8 200,6
Dánia 118,4 120,4 126,2 129,0 135,0 138,9 140,4 134,4
Észtország 136,0 128,1 131,1 136,0 144,9 148,7 153,7 163,8
Finnország 105,1 106,1 106,6 107,7 109,0 111,7 111,9 111,9
Franciaország 113,9 115,5 117,8 119,3 120,2 122,1 126,1 127,6
Hollandia 137,8 141,1 144,6 147,4 153,3 159,5 168,8 175,0
Horvátország 128,3 130,6 129,8 133,0 134,2 139,0 141,4 145,0
Írország 134,3 134,2 134,6 136,3 138,3 141,7 148,8 155,2
Izland 153,1 156,3 159,2 162,6 166,3 175,0 180,9 188,1
Lengyelország 131,7 134,3 137,1 138,4 141,2 145,5 149,3 155,2
Lettország 145,8 142,3 147,1 147,9 150,0 159,5 165,3 172,3
Litvánia 137,3 140,3 140,9 146,4 153,7 158,9 167,4 175,4
Luxemburg 142,7 148,7 153,0 160,1 167,2 168,7 173,2 179,4
Magyarország 178,7 174,9 181,6 179,1 195,7 204,1 210,8 216,8
Málta 125,1 127,6 129,8 133,0 130,8 134,4 137,5 139,0
Németország 133,8 136,2 140,3 144,3 145,7 150,9 157,1 161,9
Norvégia 122,2 125,3 127,9 128,2 134,0 138,2 139,2 138,2
Olaszország 99,4 102,4 99,8 100,0 101,1 102,8 103,9 104,0
Portugália 151,7 154,3 153,6 157,7 161,7 166,4 171,3 176,0
Románia 129,6 129,8 126,4 128,0 131,5 133,6 133,8 137,5
Spanyolország 126,9 127,0 128,6 127,6 128,1 131,2 133,9 135,6
Svédország 120,2 120,3 123,0 125,0 128,9 133,4 136,9 138,9
Szlovákia 143,0 143,8 145,9 147,5 145,8 150,6 157,7 163,3
Szlovénia 133,0 135,6 135,7 138,4 142,7 149,0 153,1 160,2
EU-átlag 123,5 125,3 127,1 128,9 131,1 134,7 138,9 141,7
Eurózóna 122,0 124,0 125,7 127,5 129,1 132,5 136,8 139,4

További adatok, információk

Módszertan

Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma
Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint

Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként

Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu