Összefoglalás
- A fogyasztói árak 2020-ban átlagosan 3,3%-kal voltak magasabbak az előző évinél, így az áremelkedés üteme 2019-hez képest érdemben nem változott. Ugyanakkor az év egyes hónapjaira jelentős ingadozás volt jellemző: a januári 4,7%-ot követően májusra 2,2%-ra csökkent, majd a nyári magasabb, majdnem 4%-ot elérő értékek után az év végére 3% alá mérséklődött a 12 havi áremelkedés mértéke. Az év első hónapjában tapasztalt infláció nemcsak a 2020-as évet tekintve volt a legmagasabb, hanem hosszabb időtávon is: utoljára 2012 decemberében volt hasonló mértékű az éves áremelkedés üteme. Az áprilisban mért fogyasztóiár-index szintén többéves rekord, ugyanis 2,2% vagy annál alacsonyabb éves árváltozás legutóbb 2018 márciusában volt.
- A 2020-as infláció változékonysága elsősorban az üzemanyagárak ingadozásához köthető, de más termékkörök is hozzájárultak a folyamatokhoz. Tavaly összességében átlag felett emelkedett az élelmiszerek (7,2%), valamint az alkohol és dohánytermékek (6,9%) ára, aminek a teljes árváltozásra gyakorolt hatását elsősorban a háztartási energia árváltozása (0,3%) tompította. A tartós fogyasztási cikkek (1,4%) drágulása átlag alatti volt, viszont ennek mértéke a korábbi években megszokottnál nagyobb volt, legutóbb 2009-ben emelkedtek ennél nagyobb mértékben a főcsoportban szereplő termékek árai.
A Covid19-járvány több termék és szolgáltatás árának alakulására jelentős hatást gyakorolt
2020 tavaszán az új koronavírus okozta járvány megjelenésével az élelmiszerárak évek óta nem tapasztalt mértékben nőttek, amiben a február–márciusi felvásárlási láz is szerepet játszhatott. Ezek következtében áprilisban és májusban a korábbi években megszokottnál jobban emelkedett az olyan, hosszabb ideig fogyasztható és tárolható élelmiszerek ára, mint a liszt, a rizs vagy a cukor. Egyes frissáruk, mint például a baromfihúsok és a hal tavaszi áremelkedése pedig részben a lezárások miatti logisztikai fennakadásokhoz köthető. Ezen áremelkedések egy része azonban csupán átmeneti volt, a kereslet-kínálati helyzet normalizálódása után a nyár közepén több termék ára visszaesett a lezárások előtti vagy ahhoz közeli szintre.
A fogyasztói kosárban az egyik legnagyobb, 26%-os súllyal szereplő élelmiszerek árváltozása jelentőségéből adódóan nagymértékben meghatározza az infláció alakulását, így az élelmiszerek és a teljes fogyasztói kosár fogyasztóiár-indexsze általában azonos tendenciát követnek. Ez szakadt meg tavasszal a járvány világméretűvé válásával.
Áprilisra az élelmiszerek fogyasztói ára már 8,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, miközben a teljes fogyasztói kosár alapján mért áremelkedés 2,4% volt. Az élelmiszerárak kiugró növekedésének dacára a teljes fogyasztóiár-index 12 havi változásának mértéke csökkent a korábbi hónapokhoz képest, tehát nem jelezte a fogyasztók által napi szinten érzékelt drágulást.
Az eltérést elsősorban a járvány következtében zuhanó üzemanyagárak okozták. A nyugdíjasok esetében utóbbiak kisebb hatással bírnak, ugyanis ők arányaiban többet költenek élelmiszerre, mint a fiatalabb korosztály, és így fokozottan érzékenyek az élelmiszerárak változásaira. Ennek következtében a járvány márciusi betörésével a nyugdíjas fogyasztóiár-index a teljes kosárra számított infláció fölé emelkedett, és innentől egész évben magasabb szinten maradt.
Az egyéb cikkek esetében összességében az üzemanyagok árváltozásán kívül a járvány első és második hullámának idején sem volt jelentős eltérés a korábbi évek árváltozásaihoz képest. Áprilisban a könyvek ára az átmeneti, augusztusig tartó akciók következtében számottevő mértékben csökkent. A hobbiállattartás költségei (kutya- és macskaeledel, alom) azonban a korábbi évekhez képest jobban emelkedtek tavasszal, amiben az élelmiszerekhez hasonlóan szerepet játszhatott a lezárásokhoz kapcsolódó megnövekedett kereslet. Ugyanez viszont a napi fogyasztási cikkek – például háztartási fogyóanyagok, mosó- és tisztítószerek, testápolási cikkek – esetében nem volt érzékelhető, ezeknél a tavaszi árváltozások nem tértek el jelentősen az elmúlt években tapasztalttól.
A járvány kitörése a szolgáltatásokra volt az egyik legnagyobb hatással, a tavaszi, illetve a késő őszi korlátozások következtében számos szolgáltató – szállodák, éttermek, múzeumok, színházak, mozik – volt kénytelen bezárni, vagy a megszokottól jelentősen eltérő módon működni. A lezárások következtében megváltozott kereslet-kínálati viszonyok a szolgáltatások áraira is érdemi hatást gyakoroltak.
A digitális oktatásra való átállásról szóló jogszabályi rendelkezések meghatározó szerepet játszottak abban, hogy a kiadó lakások kínálata – elsősorban az egyetemmel vagy főiskolával rendelkező városokban – jelentősen megnőtt, ami a bérleti díjak csökkenéséhez vezetett a tavaszi, illetve az őszi hónapokban. Az év egészét tekintve a lakbér esetében a 2019-ben mért áremelkedésnél 2020-ban jóval kisebb, átlagosan 4,4%-os árnövekedés történt az előző évhez képest.
Az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás díjainak 8,2%-os árcsökkenése is a járványhoz köthető: a kihirdetett vészhelyzettel párhuzamosan megjelenő kormányzati rendeletek értelmében április és június között, illetve novembertől az év végéig a közterületi parkolás ingyenessé vált az egész országban.
A belföldi szálláshelyek igénybevételét a tavaszi, illetve az őszi hónapokban nem tették lehetővé a járvány miatti korlátozó intézkedések. Azonban a nyári hónapok folyamán a járvány terjedésének csillapodásával lehetőség adódott az érintett szolgáltatások újraindítására. Ekkor a hirtelen támadt nagyobb kereslet miatt átmenetileg nőtt a belföldi üdülések ára, aminek szeptemberben a szezonvégi szokásos akciók és a járvány második hullámának kezdete vetett véget. A határzár és a turisztikai célpontú országok többségének fertőzöttség szempontjából történő kritikus besorolása miatt áprilistól erősen korlátozottan – vagy csak igen szigorú feltételek teljesítése mellett – lehetett külföldre utazni. Ugyanez jellemezte az „utazás egyéb távolsági úti céllal” csoportba tartozó repülőjegyek vásárlását, ahol drasztikusan csökkent az induló járatok száma, megnehezítve ezzel e reprezentánsok megfigyelését. A járvány árfelírásra gyakorolt hatása következtében átmeneti módszertani módosításokat is szükségessé tettek, amelynek részletei az elemzés végén található módszertani leírásban találhatók.
Egyes, főként élőmunka-igényes szolgáltatások árdinamikáját szinte egyáltalán nem befolyásolta a járvány. 2019-hez hasonlóan tavaly is a lakásjavítással és karbantartással kapcsolatos szolgáltatások ára nőtt a legnagyobb mértékben, 10,7%-kal. Több mint 8%-kal emelkedtek a háztartási berendezések, illetve a járműjavítás és karbantartás árai, de a kulturális cikkek javításáért is 6,2%-kal többet kellett fizetni. E szolgáltatások iránt a járvány kitörése ellenére sem esett vissza a kereslet, ami – párosulva a szakemberek korlátozott számával – a bérek és a munkaerőköltség 2019-hez hasonlóan dinamikus emelkedését eredményezte, ennek hatása a fogyasztói árakban is megjelent. Az árak emelkedésében emellett a magasabb alkatrész- és alapanyagárak, valamint a dráguló import is szerepet játszhatott. Szintén nőtt az egyetemes postai szolgáltatások ára is, a januári és júliusi emelések következtében összességében 10,2%-kal, ennél nagyobb mértékű növekedés e területen 2012-ben történt utoljára. A szerencsejátékok ára is jelentősen, az elmúlt tíz évben tapasztaltnál nagyobb mértékben emelkedett (7,7%). Mindezen szolgáltatások inflációjára gyakorolt hatását mérsékelte, hogy a jogszabályok által rögzített és a szolgáltatásokon belül aránylag nagyobb súllyal bíró szemétszállítási, víz-, illetve csatornadíjak változatlanok maradtak 2020-ban is.
A gyenge gyümölcstermés az árakban is éreztette hatását
2020 a hazai gyümölcstermesztés fekete éve volt. A tavaszi fagykár Európában Magyarországot érintette leginkább. A március–áprilisban nagyjából hetente érkezett kétnapos fagyok hatalmas károkat okoztak, a magyar gyümölcsösökben a rügyek és virágok közel 40%-a elfagyott. Ezt követően aszály, majd özönvízszerű esőzések rontották tovább a terméshozamot. Június első felében a sokéves átlagos csapadékmennyiség többszöröse esett le, ami gyakran előidézi a növények megbetegedéseit. Így amit a tavaszi fagyok nem vittek el, azt az aszály és a csapadék tette tönkre. Összességében a hazai gyümölcstermés több mint fele károkat szenvedett 2020-ban, ami begyűrűzött a fogyasztói árakba is.
A friss hazai és déligyümölcsök árai 2020-ban átlagosan 33%-kal emelkedtek. A gyümölcsök között is kiemelkedő mértékben nőtt az alma, az őszibarack, a szilva és a körte ára. Sőt a hazai gyümölcsök drágulása az azt részben helyettesíteni képes déligyümölcsök (narancs, citrom) árára is hatást gyakorolt, ami így szintén emelkedett. A zöldségeket ezek az időjárási viszontagságok kevésbé érintették, hiszen azok többsége üvegházakból, fóliasátrakból származik, a burgonyaféléknél pedig a legtöbb helyen kedvező volt a csapadékmennyiség. Emellett a lezárások miatt részben kieső kereslet (vendéglátóhelyek, munkahelyi, iskolai étkezdék) hatására felhalmozott burgonyakészletek is árcsökkenést okoztak. Így a zöldségek és a burgonya ára 2020-ban nem emelkedett együtt a gyümölcsökével, előbbi termékcsoportért átlagosan 2,3%-kal kellett többet fizetni, míg utóbbi 5,8%-kal olcsóbb lett, mint 2019-ben.
Közel másfélévnyi emelkedést követően májustól elindult lefelé a sertéshús ára
2019 májusától egy éven át drasztikusan emelkedtek a sertéshúsárak hazánkban. 2020 áprilisában a sertéshús fogyasztói ára 28,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A sertéshús drágulása az abból készült feldolgozott élelmiszerek árát is jelentősen befolyásolta, a kapcsolódó mindkét termékcsoport (szalámi, szárazkolbász és sonka, valamint párizsi felvágott, kolbász) ára átlagosan több, mint 10%-kal emelkedett 2020-ban.
A 2020 elején is tartó folyamatok hátterében elsősorban a Kínából elterjedt afrikai sertéspestis áll. Kína a világ legnagyobb sertéshúsfogyasztó és -importőr országa, az ott kialakult hiány egész Európában éreztette hatását, a kínálat szűkössége miatt világszerte drágulás következett be. Emellett a koronavírus kora tavaszi megjelenése okozta átmeneti logisztikai problémák áprilisban még feljebb tolták a fogyasztói árakat.
Az áprilisi tetőzés után a fogyasztói árak elkezdték követni az egyre inkább kiegyenlítődő kereslet–kínálati viszonyok következtében csökkenő felvásárlási árakat. Szeptemberben azonban a sertéspestis vírusa megjelent a németországi vaddisznókban is, ami a korábban Kínában megjelenő járványhoz képest ellentétes hatást gyakorolt az árakra. Ennek oka, hogy a Németországban megjelenő sertéspestis miatt Kína tilalmat hirdetett az onnan származó sertéshúsokra, aminek következményeképpen Európa legnagyobb sertéshús-előállító országában hatalmas árufelesleg keletkezett, amit az unióban próbáltak szétteríteni, így nagy mennyiségű olcsó német hús érkezett a magyar piacra is. A németországi élősertés felvásárlási árának csökkenése azonnal megjelent a hazai felvásárlási és fogyasztói árakban is. A 2020 májusában kezdődő mérséklődés ellenére azonban a sertéshúsok árszínvonala még mindig magasabb volt év végén, mint 2019 elején, a sertéspestis járvány kínai megjelenése előtt.
A Covid19-járvány hatására az üzemanyagárak jelentősen ingadoztak
A járműüzemanyagokért 2020-ban átlagosan 5,6%-kal kevesebbet fizettünk, amit elsősorban a Covid19-járvány keresleti hatásai és a nagy olajtermelő országok erre adott reakciói befolyásoltak.
2020 januárjában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára literenként 398, a gázolajé 420 forint volt. Az I. negyedévben folyamatosan csökkentek az árak, a mélypontot május elején érték el, ekkor a holtankoljak.hu adatai alapján a benzinért 278, a gázolajért 308 forintot kellett fizetni literenként. Így mindkét üzemanyagtípus literenkénti ára több mint 100 forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A május eleji mélypontot követően az átlagárak folyamatosan növekedtek, nyár közepére az emelkedés már nagyrészt ellensúlyozta a tavasszal tapasztalt árcsökkenést. Az év második felében a benzin ára már a 348–377, a gázolajé a 360–385 forintos sávban ingadozott.
A járműüzemanyagok árát leginkább az olaj világpiaci ára és a forint dollárral szembeni alakulása befolyásolja. Az olaj piacán történő árváltozások jellemzően rövid időn, akár heteken belül érzékelhetőek az üzemanyagárakban is. 2020-ban az olajárak több éve nem tapasztalt mértékben ingadoztak. 2020 januárjában, a Covid19-járvány első hullámának megjelenése előtt a Brent kőolaj hordónkénti világpiaci átlagára 64 dollár volt. A vírus globális terjedésével, a termelőüzemek átmeneti és a légi közlekedés nagymértékű leállásával, valamint a korlátozások bevezetésével az olajkereslet közel 20%-ot esett vissza.Forrás: Reuters.[1] Ezt a kínálati oldal nem követte, és az olaj átlagára rohamtempóban csökkent. A mélypontot áprilisban érte el, amikor az olaj átlagára 18 dollárra – a januári szint kevesebb mint harmadára – zuhant, utoljára 1999-ben volt ilyen alacsony.
Annak érdekében, hogy az olajárat stabilizálni tudják, a legnagyobb olajtermelő és -exportáló országokat magába foglaló OPEC+A csoportot az OPEC-tagállamok (pl.: Szaúd-Arábia, Irán, Kuvait, Irak, Venezuela) mellett további 10 jelentős olajkitermeléssel bíró ország – mint például: Oroszország, Bahrein, Kazahsztán, Mexikó – alkotja.[2] csoport megegyezett abban, hogy 9,7 millió hordóval csökkenti a napi kitermelést május 1-jétől. Ez a világ teljes napi olajfelhasználásának mintegy 10%-a.Forrás: US Energy Information Administration (EIA).[3] Ezzel párhuzamosan a tavasz végére és a nyár folyamán egyre több országban ért véget a járvány első hulláma, így a termelés és a kereskedelem átmeneti helyreállásával az olaj iránti kereslet és az ár is valamennyit nőtt a visszafogottabb kínálat mellett, de a januári átlagárnál ennek ellenére is majdnem 30%-kal alacsonyabb volt.
A járvány ősszel kezdődő második hulláma már nem befolyásolta ilyen nagymértékben a gazdasági várakozásokat és az ipari termelési láncokat, így az olaj iránti kereslet és az árak sem csökkentek a tavaszihoz hasonló mértékben. A kiemelkedő olajfelhasználónak számító légi közlekedés viszont a márciusi leállás után csak alig éledt újjá. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a tavaszi és a nyári időszakban leállított olajkutakat sem indították újra, ami októbertől a felhalmozott olajkészletek csökkenését és ezen keresztül az árak fokozatos emelkedését okozta.
Az üzemanyagok árának alakulását 2020-ban a termékkört terhelő jövedéki adó alakulása is befolyásolta. E termék fogyasztói árának jellemzően 30–35%-át a jövedéki adó teszi ki. Az adó mértéke az olaj árfolyamához kötött, tartósan (legalább egy negyedévig) 50 dollár alatti olajár esetében magasabb adó fizetendő. Mivel az olajár áprilisban 50 dollár alá esett, júliustól a jövedéki adó a benzin esetében 5, a gázolaj esetében 10 forinttal emelkedett literenként. Az adóváltozás hatása a fogyasztói árakban lényegében azonnal, már július elején megjelent.
A jövedéki adó emelése a dohánytermékek árának növekedését eredményezte
Az élelmiszerek mellett 2020-ban a szeszesitalok és dohányáruk ára nőtt leginkább, átlagosan 6,9%-kal. Utóbbi főcsoportban az áremelkedés főként a 10,9%-kal dráguló dohányárukhoz köthető. Ez a teljes fogyasztóiár-indexre is érdemi hatást gyakorolt, ugyanis ez a termékkör önmagában a teljes fogyasztói kosár 5,2%-át teszi ki.
A dohánytermékek árváltozásának nagy részét azonban nem piaci tényezők magyarázzák, az áremelkedés jelentős hányada 2017 óta minden évben a termékkört terhelő fokozatosan növekvő jövedéki adóhoz köthető. A 2017–2020-as időszakban összesen 7 alkalommal emelkedett a jövedéki adó mértéke, ebből 2020 folyamán 2 alkalommal, januárban és júliusban. Ha a kétszeri jövedékiadó-emelés árnövelő hatását kiszűrjük, akkor ezek hiányában a dohánytermékek éves áremelkedése 6,5% lett volna.
A jövedéki adó minimális szintjét európai uniós jogszabályok írják elő. Eszerint 2020-ban a jövedéki adónak a cigaretták esetében el kell érniük a kiskereskedelmi ár 60%-át vagy a 115 eurót ezer szálanként. Ugyanez a finomra vágott dohánytermékek esetében 50% vagy 60 euró kilogrammonként. Hazánkban a dohánytermékeket terhelő jövedéki adó mértéke már több éve elmarad az előírt szinttől, ez tette szükségessé az elmúlt években tapasztalható adóemeléseket. Ezek hatására bár a jövedékiadó-tartalom megközelítette az EU által előírt szintet, de még nem érte el azt a 2020-ban végrehajtott adóemelések ellenére sem. A cigaretta esetében az adóteher 7 százalékponttal, illetve 4 euróval marad el az előírt szinttől, ugyanez a finomra vágott dohánytermékek esetében 8 százalékpont, illetve 1 euró.
Az új személygépjárművek ára jelentősen emelkedett
Az új személygépjárművek ára 2020-ban átlagosan 8,8%-kal nőtt. Ezt megközelítő mértékű áremelkedésre a csoport esetében utoljára 2009-ben volt példa, akkor a termékkör ára 7,4%-kal lett nagyobb. Az új autók a teljes fogyasztói kosár 1,8%-kát adják, így ez az árváltozás jelentős hatást gyakorolt a tartós fogyasztási cikkek inflációjára (1,4%) és a teljes fogyasztóiár-indexre is.
A termékkör árváltozásában a legnagyobb szerepet a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások és fogyasztási szokások megváltozása játszotta. Az Európai Unió 2030-as klímacéljai között kiemelt helyet foglal el a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése. Ennek egyik lehetősége a közlekedésből származó kibocsátás mérséklése, mivel ez a szektor az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a kontinensen, a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30%-áért felel, aminek közel háromnegyede a közúti közlekedésből származik.Forrás: Európai Parlament.[4] A kibocsátás csökkentésének érdekében az Európai Unió az újonnan gyártott és forgalomba helyezett személyautókra vonatkozóan szigorú kvótákat határozott meg: a 2019-ig érvényes gyártónként átlagosan 130 grammos kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátási kvóta 2020-tól 95 grammra csökkent és a mérés módszertana is változott. A büntetések a kvóták nem teljesítése esetén jelentősek, a jelenlegi szén-dioxid kibocsátási szintek mellett, a kvóták átlépése után fizetendő több százmillió eurós büntetések egy-egy gyártó akár teljes éves profitját is elérhetik. A szabályozásoknak való megfelelésből adódó fejlesztési és gyártási többletköltségek vagy a kvóták túllépéséből származó büntetési tételek az új személygépjárművek fogyasztói árában is megjelennek.
A személygépkocsik piacán történő fordulat az új és a használt személyautók áralakulásának összehasonlításával is tetten érhető. A környezeti szempontokat már jobban előtérbe helyező megváltozott nemzetközi fogyasztói ízlés miatt a rosszabb kibocsátási értékekkel rendelkező régebbi autójukat egyre többen cserélnék le kevésbé környezetszennyező – akár hibrid vagy elektromos meghajtású – új autóra. Ennek következtében az új autók iránt a kereslet, míg a használt autók esetében – elsősorban a Nyugat-Európából, Németországból beáramló nagymennyiségű, sokéves járművek miatt – a kínálat nő. Előbbi árfelhajtó hatású, utóbbi az árak csökkenését eredményezi. Ez a trend 2018 óta egyre fokozottabban jelenik meg az új és a használt autók árának alakulásában.
Az új személygépjárművek árát a magas importtartalom és az autópiac globális jellege miatt a forint árfolyamának alakulása is befolyásolta.
Az ékszerek ára közel ötödével emelkedett
Az ékszerek fogyasztói ára 2020-ban átlagosan 19,7% nőtt, és bár a termékcsoport súlya a fogyasztói kosáron belül alacsony (0,2%), a tartós fogyasztási cikkek korábbi éveknél magasabb, 1,4%-os áremelkedéséhez jelentősen 0,5 százalékponttal hozzájárult. (A teljes fogyasztói kosár 3,3%os árnövekedéséhez a hozzájárulás mértéke 0,04 százalékpont volt.)
Az árak emelkedése mögött főként az ékszerek alapanyagát jelentő nyersanyagok (arany, ezüst) árának növekedése állt. Az arany és az ezüst tőzsdei árának emelkedése mögött a járványhoz kapcsolódó tőkepiaci folyamatok húzódnak meg. A járvány első hullámához kapcsolódó lezárások növelték a gazdasági bizonytalanságot, ezzel növelve a menekülőeszköznek tekintett arany iránti keresletet. Ennek következtében az arany tőzsdei ára január és augusztus között közel harmadával emelkedett. Ezt követően némileg csökkent, de még így is több mint 20%-kal volt drágább, mint az év elején. Az ezüst esetében főként a nyári hónapokban volt tapasztalható nagyobb mértékű áremelkedés.
Az unióban Lengyelország után hazánkban volt a legmagasabb az infláció
A harmonizált fogyasztóiár-indexA harmonizált fogyasztóiár-index számításának célja, hogy biztosítsa a nemzetközi összehasonlítást az Európai Unió tagországaiban. Számítása a hazai fogyasztóiár-index alapján történik, azonban a két mutató között módszertani eltérések vannak. A harmonizált fogyasztóiár-index számításához használt súlyok a hazai lakosság fogyasztása mellett az idelátogató külföldiek fogyasztását is tartalmazzák, emellett 2005. januártól a szolgáltatások árai abban a hónapban kerülnek a harmonizált árindexbe, amikor a szolgáltatás igénybevétele megkezdődhet. További különbség, hogy a harmonizált árindex nem tartalmazza a szerencsejátékok áralakulását.[5] alakulását vizsgálva az Európai Unióban (EU27_2020) a 2019. évi 1,5%-os növekedést követően 2020-ban átlagosan 0,7%-kal nőttek az árak az előző évhez viszonyítva az Eurostat adatai alapján. A fogyasztói árak növekedése Lengyelországban volt a legmagasabb, de a többi visegrádi országban – köztük hazánkban –, valamint más szomszédos tagállamokban is az átlagot jelentősen meghaladó mértékű volt az infláció. Nyugat-Európában, illetve a skandináv országokban visszafogottabb volt a drágulás üteme, míg a dél-európai országok többségében mérséklődtek az árak az előző évhez képest.
Hazánkban szinte mindegyik termék- és szolgáltatáscsoportban nagyobb volt az árnövekedés üteme az EU-ban mért szintnél. Az élelmiszerek esetében a tavaszi fagykárok a hazai árakat jobban érintették, ahogy az afrikai sertéspestis is az átlagosnál nagyobb áremelkedést eredményezett Magyarországon. A szeszes italok és dohányáruk esetében az utóbbi termékkört érintő jövedékiadó-emelések eredményeztek az uniós átlagot meghaladó árnövekedést. A közlekedéssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások ára hazánkban és az EU-ban is kisebb lett, a lényegében leálló légi közlekedés, valamint az üzemanyagok árának csökkenése miatt. A Magyarország esetében tapasztalható kisebb mértékű mérséklődés főként a forint árfolyamának változásához köthető, ami részben ellensúlyozta az olaj világpiaci árának visszaeséséből eredő hatást.
További jelentős eltérés volt tapasztalható a lakás-, háztartásienergia-szolgáltatások áralakulásában is. Míg az unióban ezek ára – 2016 óta nem tapasztalt módon – csökkent, addig hazánkban folytatódott az árak emelkedése 2020-ban is. A járvány miatti recesszió és korlátozások következményeként az energiaigény visszaesett, ami a tőzsdei árakban is megmutatkozott. A mérsékeltebb energiafogyasztás az európai fogyasztói árak csökkenését eredményezte. Ez viszont hazánkban nem okozott változást, mivel e termék ára hatóságilag rögzített.
[2]:↑ A csoportot az OPEC-tagállamok (pl.: Szaúd-Arábia, Irán, Kuvait, Irak, Venezuela) mellett további 10 jelentős olajkitermeléssel bíró ország – mint például: Oroszország, Bahrein, Kazahsztán, Mexikó – alkotja.
[3]:↑ Forrás: US Energy Information Administration (EIA).
[4]:↑ Forrás: Európai Parlament.
[5]:↑ A harmonizált fogyasztóiár-index számításának célja, hogy biztosítsa a nemzetközi összehasonlítást az Európai Unió tagországaiban. Számítása a hazai fogyasztóiár-index alapján történik, azonban a két mutató között módszertani eltérések vannak. A harmonizált fogyasztóiár-index számításához használt súlyok a hazai lakosság fogyasztása mellett az idelátogató külföldiek fogyasztását is tartalmazzák, emellett 2005. januártól a szolgáltatások árai abban a hónapban kerülnek a harmonizált árindexbe, amikor a szolgáltatás igénybevétele megkezdődhet. További különbség, hogy a harmonizált árindex nem tartalmazza a szerencsejátékok áralakulását.
További adatok, információk
Módszertan
Összefoglaló táblák (STADAT) - Idősoros éves adatok - Árak
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu