Összefoglalás

A fogyasztói árak 2019-ben átlagosan 3,4%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Ennél nagyobb mértékben (5,7%-kal) legutoljára 2012-ben nőttek az árak.

2019-ben a tartós fogyasztási cikkek kivételével az összes fogyasztási főcsoportban emelkedtek az árak, és a főcsoportok többségében jelentősen gyorsult a növekedés üteme. A korábbi 7 évhez hasonlóan továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 8,1%-kal. Az élelmiszerárak az előző évinél erőteljesebben, 5,4%-kal emelkedtek. A szolgáltatásokért 3,0, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,3%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A háztartási energiahordozók és ruházkodási cikkek ára egyaránt 1,0%-kal nőtt.

1. Nemzetközi kitekintés

A harmonizált fogyasztóiár-index¹ alapján az Európai Unió (EU) 28 tagállamában a 2018. évi, 1,9%-os növekedést követően 2019-ben átlagosan 1,5%-kal nőttek az árak az előző évhez viszonyítva. 2018-hoz hasonlóan valamennyi tagállamban drágulás történt. Az árnövekedés üteme 2018-ról 2019-re

• a tagállamok valamivel több mint kétharmadában lassult, leginkább Észtországban (3,4%-ról 2,3%-ra) és Belgiumban (2,3%-ról 1,2%-ra),
• hét tagállamban pedig gyorsult, ezen belül a legnagyobb mértékben Hollandiában (1,6%-ról 2,7%-ra), valamint Lengyelországban (1,2%-ról 2,1%-ra). Hazánkban és Csehországban is számottevő mértékben, 0,5, illetve 0,6 százalékponttal nőtt az infláció.

2019-ben az Európai Unión belül Romániában (3,9%) és Magyarországon (3,4%) emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak, de az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékű volt a drágulás – a 28 tagállam közül − többek között Szlovákiában (2,8%), valamint Lettországban és Hollandiában (2,7–2,7%) is. A legkisebb mértékben Portugáliában (0,3%), Cipruson és Görögországban (0,5–0,5%), valamint Olaszországban (0,6%) nőttek az árak egy év alatt.

A fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján 2019-ben az EU-ban a legnagyobb mértékben továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,2%-kal). Átlag felett emelkedtek a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások (2,3%), valamint az élelmiszerek és alkoholmentes italok (2,0%) árai is. Ez utóbbi csoporton belül erőteljesen, 7,8%-kal drágultak a zöldségek, 2,4%-kal pedig a húsok (a legnagyobb mértékben, 4,3%-kal a sertéshús), miközben a gyümölcsök ára 1,7%-kal csökkent. A lakás-, háztartásienergia-szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül jelentősen nőtt a távhőszolgáltatás (3,1%), a szemétszállítás (2,6%), az elektromos áram (2,4%), valamint a vezetékes gáz (1,9%) ára az előző évhez képest.

A közlekedéssel összefüggő kiadások az átlag alatt, 1,3%-kal emelkedtek, ezen belül a járműüzemanyagok ára nem változott. 2019-ben, az előző évhez hasonlóan kizárólag a távközlési szolgáltatásokért kellett kevesebbet fizetni (1,1%-kal).

2. A fogyasztói árak alakulása Magyarországon

2019-ben a hazai fogyasztói árak alakulását a magyar piaci folyamatok és kormányzati intézkedések mellett, az egész világgazdaságot érintő tényezők is befolyásolták. Ez utóbbiak közül a Magyarországon kívül több más országot is érintő kedvezőtlen időjárás és az afrikai sertéspestis élelmiszerárakra gyakorolt hatása volt a legmeghatározóbb. A hazai folyamatok tekintetében a bérnövekedés okozta emelkedő vállalati költségek és a növekvő kereslet elsősorban a szolgáltatások árát befolyásolta, míg a kormányzati intézkedések közül a dohánytermékeket érintő januári és júliusi jövedékiadó-emelés játszott leginkább szerepet a fogyasztóiár-index alakulásában.

A fogyasztói árak június és augusztus kivételével valamennyi hónapban emelkedtek az előző hónaphoz képest

Januárban a legnagyobb mértékben, 2,2%-kal a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett az előző hónaphoz képest. A szeszes italok ára a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése, míg a dohányáruké jövedékiadó-emelés következtében nőtt. Az idényáras élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, burgonya) és a cukor ára is 5,5%-kal emelkedett, míg a tejé – az ESL és az UHT-tej áfakulcsának 5%-ra történő csökkenése következtében – 6,7%-kal mérséklődött. Az üzemanyagok ára 2,5, a ruházkodási cikkeké a szezonvégi kiárusítások eredményeként 2,1%-kal mérséklődött.

Februárban folytatódott az idényáras élelmiszerek és a cukor drágulása (6,0, illetve 2,2%-kal), aminek következében az élelmiszerárak további 1,5%-kal emelkedtek egy hónap alatt.

Márciusban a fogyasztói árak főként a járműüzemanyagok 4,2%-os drágulása következtében emelkedtek. Az idényáras élelmiszerek árának folytatódó növekedése (2,0%) mellett a sajt (1,8%) és a liszt (1,7%) árváltozása járult hozzá leginkább az élelmiszerárak korábbi hónapoknál mérsékeltebb emelkedéséhez.

A fogyasztói árak leginkább áprilisban nőttek, amihez a tartós fogyasztási cikkeken kívül minden termékcsoport hozzájárult. A járműüzemanyagok 5,9%-os áremelkedése mellett a ruházkodási cikkek a téli-nyári szezonváltás következtében 2,1%-kal drágultak. Az szolgáltatások közül az üdülési szolgáltatások (+3,6%) ára emelkedett leginkább.

Májusban a fogyasztói árak emelkedését főként a járműüzemanyagok 3,1%-os drágulása okozta. Az élelmiszereken belül a sertéshús 6,5%-kal került többe. A szezonkezdettel párhuzamosan az üdülési szolgáltatások ára 5,2%-kal nőtt.

Júniusban átlagosan 0,2%-kal csökkentek a fogyasztói árak. Az új, 2019-es termés piacra kerülésének következtében az idényáras élelmiszerek ára 2,4%-kal csökkent. Ezt csak részben ellensúlyozta a sertéshús (2,1%) és a kenyér (1,0%) drágulása. A fogyasztói árak csökkenéséhez a járműüzemanyagok is jelentősen hozzájárultak, ezek a nyár első hónapjában 3,7%-kal kerültek kevesebbe. A szolgáltatásokon belül a sport- és a múzeumi belépők (1,9%) ára emelkedett a legjelentősebben.

Júliusban a fogyasztói árak a nyár előtti szintre tértek vissza. A nyári hónapokat jellemző csökkenéssel ellentétben az élelmiszerek ára összességében enyhén emelkedett, az idényáras élelmiszerek árának 1,4%-os mérséklődését ellensúlyozta a sertéshús és a feldolgozott hústermékek (párizsi, kolbász) drágulása. Ismét nőtt a dohánytermékek jövedéki adója, így a dohányáruk 2,7%-kal kerültek többe, mint egy hónappal korábban. Folytatódott az üdülési szolgáltatások májusban elkezdődött áremelkedése, amiért 3,6%-kal kellett többet fizetni, mint júniusban.

Augusztusban újra enyhén csökkent a fogyasztóiár-index. Ez legnagyobb részben az élelmiszerek, ezen belül is az idényáras élelmiszerek árának 4,4%-os csökkenéséhez köthető. A nyári kiárusítások következtében ebben a hónapban a ruházati cikkek is kevesebbe kerültek.

Szeptemberben a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, amikért az új, őszi kollekció megjelenésével 1,0%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatásokon belül a telefon- és internetszolgáltatások 3,1%-kal drágábbak, míg a nyaralási szezon végével az üdülési szolgáltatások 3,8%-kal olcsóbbak lettek. Az élelmiszerek közül a sertéshús (2,2%) és a tej (2,3%) árának emelkedését ellensúlyozta, hogy az idényáras élelmiszerek 4,9%-kal olcsóbbak lettek. Az első őszi hónapban a járműüzemanyagok ára is csökkent, 0,9%-kal.

Októberben a szolgáltatásokat leszámítva minden fő termékcsoport ára emelkedett. A legnagyobb mértékben a járműüzemanyagok (1,8%) és az élelmiszerek (0,8%) drágultak. Folytatódott a sertéshús és a tej árának emelkedése, ezeken kívül a feldolgozott hústermékekért (párizsi, kolbász), a tojásért és a sajtért is többet kellett fizetni. A ruházkodási cikkek árai is tovább nőttek, átlagosan 2,1%-kal lettek drágábbak. A tűzifa ára 2,0%-kal nőtt.

Novemberben mérséklődött az áremelkedés üteme. Az élelmiszereken belül az idényáras élelmiszerek (2,0%), a tojás (1,7%), illetve a péksütemények (1,3%) ára nőtt a leginkább, de folytatódott a feldolgozott hústermékek (párizsi, kolbász) árának az emelkedése is. A tartós fogyasztási cikkek közül az új személygépkocsik ára 2,0%-kal emelkedett.

Decemberben ismét gyorsult az áremelkedés üteme. Az élelmiszereken belül leginkább a sertéshúsért (7,5%), a lisztért (2,6%), a párizsi, kolbászért (2,4%), a tojásért (2,3%), illetve a kenyérért (2,0%) kellett többet fizetni. Az év utolsó hónapjában a dohányáruk is 1,2%-kal drágábbak lettek.

2019-ben az infláció 2,7 és 4,0% között ingadozott

A 12 havi árváltozást nézve az év elejétől kezdődően az árak éves növekedési üteme a januári 2,7%-ról április–májusra 3,9%-ra emelkedett, amit a járműüzemanyagok, az élelmiszerek és a dohányáruk magasabb tavaszi árnövekedési üteme magyaráz. Ezt követően az infláció szeptemberig fokozatosan 3% alá mérséklődött. Ebben az időszakban a járműüzemanyagok ára csökkent, és az élelmiszerek drágulásának üteme júliustól kezdődően kismértékben lassult, e hatásokat pedig csak részben ellensúlyozta a szolgáltatások növekvő árdinamikája. Októbertől azonban az élelmiszerek és a járműüzemanyagok árai újra dinamikusabban nőttek, így az év utolsó három hónapja alatt az infláció több mint 1 százalékpontot emelkedve decemberben elérte a 4,0%-ot, aminél nagyobb értékre utoljára 2012. decemberben (5,0%) volt példa.

A fogyasztói árak 2019-ben átlagosan 3,4%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Az árnövekedés a tartós fogyasztási cikkek kivételével valamennyi fogyasztási főcsoportban érzékelhető volt. Ugyanakkor az egyes termékfőcsoportok áremelkedési üteme között jelentős eltérések vannak.

• A jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó emelése következtében a szeszes italok és dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben (8,1%). A termékkörön belül a dohányáruk 11,6, a szeszes italok 4,7%-kal kerültek többe, mint 2018-ban.
• Az élelmiszerekért átlagosan 5,4%-kal kellett többet fizetni. Egy év alatt az idényáras élelmiszerek 15, a sertéshús 9,4, a liszt 9,2, a péksütemények pedig 8,7%-kal drágultak, míg a tojás ára 5,2, a tejé 4,9%-kal csökkent.
• A szolgáltatások ára átlagosan 3,0%-kal nőtt, a termékcsoporton belül néhány kivételtől (például a változatlan szemétszállítási, víz-, illetve csatornadíjak, továbbá munkahelyre, iskolába történő utazás) eltekintve minden megfigyelt szolgáltatáscsoport ára emelkedett. Ezek között számottevő mértékben nőtt a lakásjavítás- és karbantartás (11,2%), a lakbér (9,4%), a testápolási szolgáltatás (5,9%), az üdülési szolgáltatás (5,7%), illetve a járműjavítás, karbantartás (5,6%) ára is.
• Az egyéb cikkekért – gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek – 1,3%-kal kellett többet fizetni, mint 2018-ban. A csoportba tartozó két legnagyobb súllyal rendelkező tétel, a járműüzemanyag, valamint a gyógyszerek és gyógyáruk ára 0,4, illetve 1,8%-kal emelkedett.
• A ruházkodási cikkek és a háztartási energiahordozók ára egyaránt 1,0%-kal nőtt egy év alatt. Az utóbbi csoporton belül a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára nem változott, míg a palackos gázért 9,3, a tűzifáért 7,3%-kal kellett többet fizetni 2019-ben az egy évvel korábbinál.
• A tartós fogyasztási cikkek 0,3%-kal lettek olcsóbbak, ezen belül a televízió, illetve a használt személygépkocsik ára csökkent a legnagyobb mértékben, előbbié 9,2, utóbbié 7,0%-kal. E termékek mérséklődő árait csak részben ellensúlyozta az ékszerek (5,3%) és az új személygépkocsik (4,5%) drágulása.

3. Néhány kiemelt fogyasztási csoport árainak alakulása

Főként a sertéspestis hatására átlag felett emelkedtek az élelmiszerárak

A fogyasztói kosár egynegyedét kitevő élelmiszerek árváltozása jelentősen hat az inflációra. Az áralakulást a fogyasztói kereslet mellett a mezőgazdasági termékek ármozgásai és a világpiaci folyamatok is befolyásolják az importált élelmiszeripari áruk árváltozásán keresztül.

Az előző hónaphoz viszonyított adatok alapján 2019-ben a legnagyobb mértékben az első hónapokban emelkedtek az árak (januárban 1,0, februárban 1,5%), ami alapvetően két tényezőre vezethető vissza: a karácsonyi akciók megszűnése nyomán érzékelhető drágulásra és az év eleji áremelésekre. Májusig hónapról hónapra tovább növekedtek az élelmiszerek árai, ám az első hónapokban tapasztalhatónál már kisebb mértékben.

Januárban – a korábbi évekkel összhangban – a legnagyobb mértékben az idényáras élelmiszerek – a burgonya, friss zöldség és friss gyümölcs – drágultak (5,5%-kal), elsősorban a magasabb árú importált termékek miatt. Ugyanilyen mértékben emelkedett a cukor ára is. A friss tej után az ESL és az UHT-tej áfakulcsa is 18%-ról 5%-ra csökkent 2019. január 1-jén, aminek eredményeként a tej ára átlagosan 6,7%-kal mérséklődött ebben a hónapban.

Februárban az idényáras élelmiszerek áremelkedése továbbra is meghatározó mértékű volt (6,0%), a cukor tovább drágult, átlagosan 2,2%-kal.

Márciusban és áprilisban lassabban ugyan, de tovább emelkedtek az élelmiszerárak, átlagosan 0,5%-kal. Átlag feletti mértékben nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs), illetve a sertéshús és a párizsi, kolbász ára.

Májusban a Kínában terjedő afrikai sertéspestis által kiváltott sertéshús iránti keresletnövekedés már hazánkban is egyértelműen éreztette hatását: egy hónap alatt a sertéshús ára 6,5%-kal nőtt. Kína a legnagyobb sertéshúsfogyasztó és -importőr az egész világon, így a kínai sertéspiacot befolyásoló tényezőknek automatikusan globális hatásai vannak. Az élelmiszerek összességében 0,9%-kal drágultak ebben a hónapban.

A nyári hónapokban az élelmiszerárak csökkenése, vagy nagyon enyhe emelkedése volt megfigyelhető: júniusban –0,1%, júliusban +0,1%, augusztusban –0,4%. Az élelmiszerek mérsékelt árindexe meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ilyenkor jellemző árcsökkenésének (1,4–4,4%) következménye, ugyanis ekkor a primőr termékek helyét átveszik az olcsóbb szabadföldi zöldségek és gyümölcsök. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árindexe mindhárom hónapban enyhe emelkedést jelzett volna.

Szeptemberben az élelmiszerek árai átlagosan nem változtak, azonban a sertéshús tovább drágult, ebben az időszakban 2,2%-kal. A tej ára 2,3%-kal emelkedett, ennek ellenére az árszint továbbra is alacsonyabb volt, mint az áfacsökkentés előtt.

Az év utolsó három hónapjában ismét fokozatosan emelkedtek az élelmiszerek árai (0,4–0,8%-kal). Októberben a párizsi, kolbász ára 3,1, a sertészsiradéké 2,4%-kal nőtt, minden bizonnyal a sertéspestis hatására, hiszen a sertéshúsok ára is tovább emelkedett 1,2%-kal. A tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8%-kal drágult.

Novemberben az idényáras élelmiszerek (2,0%) mellett ismét a tojás (1,7%), illetve a párizsi, kolbász (1,1%) és a sertészsiradék (4,7%) drágult kiemelkedő mértékben.

Decemberben további jelentős áremelkedést produkált a sertéshús (7,5%), és a jellemzően sertésből készült élelmiszercsoportokban hasonló drágulás volt megfigyelhető: párizsi, kolbász 2,4, sertészsiradék 3,6%. Tovább drágult a tojás (2,3%), a liszt (2,6%), és ezzel párhuzamosan a kenyér (2,0%).

Az élelmiszerek tizenkét havi árindexe 2019 egészében a teljes fogyasztóiár-indexhez viszonyítva az átlagosnál magasabb áremelkedést mutatott.

Az előző év azonos hónapjához viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 4,2–6,0%-kal drágultak 2019 egyes hónapjaiban. A legnagyobb áremelkedés júliusban történt, ekkor a 12 hónap alatt megvalósuló áremelkedés mértéke 6,0% volt.

A sertéspestis egész Európában, így Magyarországon is érezteti hatását a fogyasztói árakban. Az élelmiszereken belül a hús, hal, készítmények alcsoport erőteljesen növekvő tendenciát mutatott szinte egész évben. 2019. decemberre a legnagyobb áremelkedést ebben az élelmiszercsoportban mértük (11,8%). Ez meghatározóan a sertéshús nagymértékű árnövekedésének a következménye, ami befolyásolta az abból készülő feldolgozott élelmiszerek, mint például a párizsi, kolbász árát is.

A tej esetében az év eleji áfacsökkentés következtében kialakult alacsonyabb januári árak egészen augusztusig lényegében változatlanok maradtak, ezt követően az őszi hónapoktól kezdődően a termékkör ára fokozatosan emelkedni kezdett. Decemberben a tej ára már majdnem elérte az áfacsökkentés előtti szintet.

2018-ban a zöldségek ára nagymértékben nőtt, a gyümölcsökre ez nem volt jellemző. 2019-ben a tendencia megfordult, vagyis a friss gyümölcsök ára jelentősen emelkedett, míg a zöldségek esetében áprilisban véget ért a 2018-ban kezdődött áremelkedés, és májustól az árak – a szabadföldiek megjelenésével – csökkeni kezdtek. Év végére a zöldségek árszintje valamivel alacsonyabb volt, mint 2018 decemberében.

2019-ben az előző évhez mérten átlagosan 5,4%-kal kerültek többe az élelmiszerek, ami a 3,4%-os fogyasztóiár-emelkedéshez megközelítőleg 1,4 százalékponttal járult hozzá.

A benzin és a gázolaj januárban volt a legolcsóbb, májusban a legdrágább

A járműüzemanyagok árát alapvetően az olaj világpiaci ára és a forint dollárral szembeni árfolyamának alakulása befolyásolja. A járműüzemanyagokért 2019-ben átlagosan 0,4%-kal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban.

2017-ben a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára az év végére meghaladta a 60 dollárt, és az emelkedés egészen 2018. októberig tartott, amikor is az olaj ára több volt, mint 80 dollár. 2018 utolsó két hónapjában meredek árcsökkenés történt a kőolajpiacon, így a hordónkénti ár újra az 50 dolláros szinthez kezdett közelíteni. Ezt 2019 első felében jelentős emelkedés követte, az ár meghaladta a 70 dollárt. Júliusra ismét 59 dollárra esett vissza, majd év végére egy hullámzó ármozgást követően újra megközelítette a 70 dollárt.

Mindeközben a forint árfolyama gyengülő tendenciát mutatott, 2019 decemberében már 298 forintot kellett fizetni egy dollárért a 2018 decemberi 284-gyel szemben.

A 2016. júniusban elfogadott jövedékiadó-törvény értelmében az üzemanyagok jövedéki adója a kőolaj világpiaci árának függvénye. A jogszabály értelmében ha a Brent típusú kőolaj világpiaci ára a tárgynegyedévet megelőző negyedévben – a jogszabályban meghatározott számítás mód szerint – átlagosan 50 dollár/hordó alá esik, akkor benzin esetében a jövedéki adó literenként 120,00 forintról 125,00 forintra, a gázolajé pedig literenként 110,35 forintról 120,35 forintra emelkedik a tárgynegyedévben. Amennyiben a kőolaj ára 50 dollár/hordó fölé megy, akkor a jövedéki adó mértéke visszacsökken. Így tehát az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak. A járműüzemanyagok árának harmadát-negyedét kitevő jövedéki adó mértéke 2017. április 1-én változott utoljára. Ekkor a kőolaj 2017. I. negyedévi világpiaci ára meghaladta a hordónkénti 50 dollárt, és azóta sem süllyedt vissza az alatti szintre.

2019 első felében jelentősen emelkedett a járműüzemanyagok ára, a 95-ös oktánszámú autóbenzin májusra 406 forintra drágult a januári 346 forintról, a gázolaj ára pedig ugyanekkor 378 forintról 411 forintra nőtt. Ezt követően a benzin ára szeptemberig fokozatosan csökkent, egy kismértékű emelkedést követően az év utolsó két hónapjában 386 és 388 forint között alakult. A gázolaj esetében az árcsökkenés mindössze két hónapig tartott, és az év utolsó hónapjaiban megközelítette a májusi csúcsot, decemberre 407 forintra nőtt a gázolaj ára.

4. A lakosság egyes csoportjai árindexének alakulása

Az árváltozások hatása másként érvényesül az egyes társadalmi rétegek esetében, mivel azok fogyasztási szerkezete eltérő, amit a fogyasztóiár-index számításán belül a súlyarányok tükröznek.

Az egyes rétegek árindexei között többnyire nem jelentős a különbség, ugyanis a fogyasztási szerkezet markáns eltérései is csak az árdinamika nagymértékű szórása esetén tudnak érdemlegesen eltérő rétegárindexeket létrehozni. Még a leginkább karakterisztikus rétegek árindexeiben is inkább csak rövid távon és a különböző hatósági intézkedések nyomán mutatkoznak érdemleges különbségek.

Az elmúlt évben a legerőteljesebb hatást az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk átlag feletti áremelkedései okozták a teljes lakosság árindexében. Mivel ezeknek a csoportoknak a súlya jelentős, árváltozásuk is erőteljesen befolyásolja a fogyasztóiár-indexet.

• A nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztói kosarában az élelmiszerek súlya magasabb, mint a teljes lakosságét tekintve, a járműüzemanyagoké viszont alacsonyabb.

  A háztartási energia átlag alatti árnövekedése – köszönhetően a hatósági áras termékkör évek óta változatlan árának – tompította az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk árnövekedésének inflációgyorsító hatását, tekintve, hogy e termékkör súlya is magasabb a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások esetében.

  A jövedéki adó emelése miatt a dohányáruk drágulása szintén jelentősebben érvényesült az alacsony jövedelműek esetében, mivel e csoport súlya a lakosság egészéhez viszonyítva magasabb a fogyasztásukban.

• A magas jövedelmű háztartások esetén a tartós fogyasztási cikkek súlya jóval magasabb, így az ebben a csoportban tapasztalható árcsökkenés nagyobb mértékben visszafogta az inflációt, mint a többi társadalmi réteg esetén.

2019-ben a magas jövedelmű háztartások árindexe volt a legalacsonyabb (103,1%), és az alacsony jövedelmű háztartásoké a legmagasabb (103,9%). A többi társadalmi réteg árindexe +/- 0,1 százalékponttal tért el teljes lakosságétól (103,4%).

5. A maginfláció alakulása

A tartósabb inflációs tendenciákat jobban megragadó maginfláció² tizenkét havi növekedési üteme 2019-ben szinte minden hónapban a fogyasztóiár-index felett maradt. A fogyasztóiár-index jelentősebb ingadozásával ellentétben a maginfláció az elmúlt év folyamán – egy-két hónap átmeneti csökkenést és stagnálást leszámítva – növekvő tendenciát mutatott, értéke egy szűkebb sávban, 3,2 és 4,0% között mozgott.

A maginfláció fogyasztóiár-indexnél magasabb szintjéhez a megemelt jövedéki adó miatt dráguló szeszes italok, dohányáruk járultak hozzá leginkább. A fogyasztóiár-index alakulását 2019-ben meghatározó járműüzemanyag-árak év közbeni többszöri, jelentős mértékű változtatása, az idényáras élelmiszerek I. félévben tapasztalt erőteljes drágulása, valamint az év második felében a nem feldolgozott élelmiszerek körében a sertéshús nagymértékű drágulása nem befolyásolta a maginflációt, ugyanis ezek a termékcsoportok nem képezik utóbbi mutató részét.

2019-ben a szezonálisan kiigazított maginfláció éves átlagban 3,8% volt, 0,4 százalékponttal magasabb a fogyasztóiár-indexnél.

További adatok, információk

Módszertan
Éves adatok (STADAT)
Évközi adatok (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu