Árpából történelmi rekordtermést, búzából pedig a megelőző évinél nagyobb mennyiséget takarítottak be 2021-ben. Napraforgóból a kissé nagyobb területről betakarított termés az előző évivel megegyező hozamot eredményezett. Repcéből mind a betakarított terület, mind a termés elmaradt az előző évitől. A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett. A felvásárlási árak minden főbb szántóföldi növény esetében jelentősen nőttek 2020-hoz képest.
A kukoricát leszámítva bő termés volt gabonából
2021-ben nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját.
- Jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12%-kal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely – beleszámítva a kukorica terméskiesését – összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben.
- A 2,3 millió hektáros gabonaterület szinte megegyezik az előző évivel.
A 2020. évi, 54%-os arány után 2021-ben az alacsonyabb termésmennyiség következtében a gabonatermésnek csupán 46%-át adta a kukorica. Legjelentősebb kalászos növényünk, a búza betakarított termésmennyisége az összes gabonatermés 39%-át tette ki. Az árpa termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb volt az előző évinél, a hektáronkénti 6,4 tonnás termésátlag minden idők legmagasabb értéke, az összes gabonából való részesedése pedig az elmúlt 4 évben folyamatosan nőtt, 2021-ben meghaladta a 12%-ot.
2021-ben a búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent, ennek ellenére a megelőző évinél nagyobb, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6,0 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1%-kal haladta meg az előző évit, és közel 12%-kal 2016–2020 átlagát.
A legtöbb búza Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében termett. Előbbi részesedése az országban megtermett mennyiségből megközelítette a 11, utóbbié a 9,3%-ot. A terméshozam Hajdú-Biharban 7,0, Békésben 6,4, Zalában 6,4 tonna volt hektáronként. A legalacsonyabb termésátlagok Veszprém, Heves és Nógrád megyében voltak, de az előbbi két megye esetében így is meghaladták a 2020. évi országos átlagot.
A búza termésmennyisége és termésátlaga megyénként, 2021*
2021 első 11 hónapjában majdnem ugyanannyi búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában. A felvásárlási ár azonban 72 forint/kilogramm volt, jelentősen, 32%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
2021-ben a kukorica betakarított területe ismét 1 millió hektár fölé emelkedett. Az előző évihez képest 6,3%-kal nagyobb volt a terület (1 millió 43 ezer hektár), azonban a 6,3 millió tonna betakarított termés a 2020. évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22%-kal elmaradt. Ez annak a következménye, hogy 2021-ben a termésátlag 6,0 tonna volt hektáronként, ami 2020-hoz viszonyítva 30, 2016–2020 átlagánál pedig 26%-kal alacsonyabb. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus–szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a 2021-es jelentősen elmaradt.
2021 első 11 hónapjában 24%-kal kevesebb kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában, kilogrammonként 71 forintos átlagáron, ami egy év alatt 45%-os emelkedést jelent.
2010 óta a búza termésátlaga szinte folyamatosan nőtt, a kukorica hektáronkénti hozama viszont az időszak folyamán jelentősebben ingadozott, összefüggésben a vegetációs időszak időjárási viszonyaival. Az aszályos években – 2012-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2021-ben – a kukorica termésátlaga visszaesett, és nem, vagy csak kevésbé tért el a búzáétól.
Nőtt a napraforgó, csökkent a repce betakarított területe
2021-ben ismét nőtt a napraforgó betakarított területe Magyarországon, a növekedés az elmúlt tíz év alatt 30%-os volt. Az elmúlt évben 653 ezer hektárnyi területről 3,7%-kal több, közel 1,8 millió tonna napraforgót takarítottak be, 2020-hoz képest némileg alacsonyabb, hektáronkénti 2,7 tonnás hozam mellett. Hazánk napraforgó-termesztésével továbbra is az Európai Unió élvonalában van. A felvásárlási ár – összhangban a nemzetközi trendekkel – a nagyobb termés ellenére emelkedett, és az előző évinél 45%-kal magasabb, 176 forint volt kilogrammonként.
A repce területének 2013 óta tartó növekedése az elmúlt évben megállt, a 2021. évi területnagyság megegyezik a 2016. évivel, 256 ezer hektár volt. A csökkenő területről 18%-kal kevesebb, 722 ezer tonna termést takarítottak be. A hektáronkénti 2,8 tonnás termésátlag az előző évivel azonos, viszont 2016–2020 átlagánál 9,3%-kal kevesebb.
A repce felvásárlási ára 2021. január–novemberben átlagosan 174 forint/kilogramm volt, 39%-kal magasabb, mint 2020 azonos időszakában.
A napraforgó és a repce termésátlaga 2010 óta összességében számottevően emelkedett, ugyanakkor az elmúlt két évben mindkettő hektáronkénti hozama 3 tonna alatt maradt.
2010-hez képest a négy legnagyobb termelési értékkel rendelkező szántóföldi növény területe a napraforgó kivételével csökkent.
Kisebb területen kevesebb cukorrépa termett
2021-ben folytatódott a cukorrépa betakarított területének évek óta tartó csökkenése. A 12 ezer hektáros terület az előző évinél 5,7, a megelőző öt év átlagához képest közel 21%-kal kisebb. A területcsökkenés mellett a rendkívül aszályos időjárás is oka volt annak, hogy a gazdák az előző évinél 17%-kal kevesebb, mindössze 645 ezer tonnát takarítottak be. A cukorrépa termésátlaga 53 tonna volt hektáronként, az előző évinél 12%-kal alacsonyabb.
Az előző évinél jobb, de így is közepes volt a termés a gyümölcsösökben
Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a két legnagyobb területtel rendelkező csemegekukorica és zöldborsó terméseredményeit is negatívan befolyásolta a vetés után beköszöntő hideg időjárás, majd az azt követő forróság. Csemegekukoricából az előző évivel közel azonos, 38 ezer hektáron 9,1%-kal kevesebb, 465 ezer tonna lett a termésmennyiség. A zöldborsó betakarított területe 7,4%-kal növekedett, ugyanakkor a hőség miatt gyorsan öregedő állományból csak a 2020. évivel megegyező, 90 ezer tonna termést tudtak betakarítani. Csökkent a paradicsom és a zöldpaprika termésmennyisége is: előbbi 143 ezer, utóbbi 82 ezer tonna volt.
A gyümölcstermesztők a gyenge 2020. évinél eredményesebb esztendőt zárhattak 2021-ben. Elsősorban az alma és a szilva termésmennyisége növekedett. Almából 511 ezer tonnát szüreteltek, 28%-kal többet, mint 2020-ban.
A barackosok közül a 2021. évi tavaszi fagyok a kajszit kevésbé érintették, mint az őszibarackot. Kajsziból az előző évinél 19%-kal többet, közel 13 ezer tonnát, őszbarackból 11%-kal kevesebbet, nem egészen 11 ezer tonnát takarítottak be. A két gyümölcs termését már két egymást követő évben vetette vissza a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A hazai szilvatermés az előző évi, rendkívül kis mennyiségnél 41%-kal több, 38 ezer tonna volt.
A III. negyedévben 16%-kal nőttek a mezőgazdasági termelői árak
2021-et erőteljesen meghatározta a termeléshez szükséges inputok drágulása. Az elmúlt években – 2018-at leszámítva – a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben nőttek, mint a termeléshez szükséges ráfordítások ára, ezáltal a termelőknek az árviszonyok alakulásával összefüggő jövedelmi helyzete javult.
A mezőgazdasági termeléshez szükséges, folyó termelő felhasználásra szánt termékek ára jobban emelkedett, mint a beruházási ráfordításoké. A növénytermesztés szempontjából fontos inputok közül a legnagyobb mértékben a műtrágyaárak nőttek: 2021 I–III. negyedévében 25%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Emellett az energiaárak és az épületfenntartási költségek 12, a takarmányárak 25%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A fontosabb műtrágyák közül az ammónium-nitrát és a karbamid átlagára 2021. I. félévben jelentősen nőtt. A III. negyedévében pedig minden fontosabb műtrágya átlagára megugrott, a karbamidé a többi műtrágyáénál jelentősebb mértékben.
Élmezőnyben a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés az Európai Unióban
A 2021. évi növénytermesztés uniós eredményeit – a lokálisan kialakult, időnkénti szélsőséges viszonyok ellenére – az időjárás összességében kedvezően befolyásolta. Az össztermés az egy évvel korábbi visszaesés után nagyságrendileg megegyezik a 2019. évi mennyiséggel. Magyarország 2021-ben továbbra is az unió élmezőnyében maradt a kukorica és a napraforgó termesztése tekintetében, ugyanakkor kiemelkedik a tagállamok között Románia, amely több növény esetében is kimagasló eredményeket ért el.
2021-ben az Európai Unió tagállamaiban az előzetes adatok alapján a 2020. évinél mintegy 10%-kal több, 139 millió tonnát meghaladó búza termett. Ez a mennyiség lényegében megegyezik a 2019. évivel. A növekedésben fontos szerepet játszott Románia, ahol kétharmadával több (11,4 millió tonna) búzát arattak le, mint egy évvel korábban, valamint Bulgária, ahol másfélszeresére (7,2 millió tonna) nőtt a betakarított mennyiség. A 2020-as, súlyos aszályt 2021-ben mindkét országban kedvező tavaszi időjárás és bőséges csapadék követte, ami történelmi rekordmennyiséget eredményezett. A legnagyobb búzatermesztő továbbra is Franciaország, ahol 2020-hoz képest ötödével több, 37 millió tonna búza termett, úgy, hogy a kedvezőtlen nyári időjárás és a bőséges csapadék hetekkel eltolta a betakarítás megkezdését. Németországban a nagy mennyiségben lehullott csapadék és a gombás fertőzések következtében 2,5%-kal kevesebb lett a búza mennyisége (21,6 millió tonna), ami közel kétszerese a Lengyelországban termesztettnek (12,1 millió tonna).
A magyarországi búzatermesztés az előző évekhez hasonlóan az Európai Unió termésének közel 4%-át adta, hazánk a tagállamok között a nyolcadik legnagyobb termesztő volt 2021-ben. A termésátlagok változatosan alakultak: a nagy termesztők közül Franciaországban 7,0 tonna/hektárra nőtt, Németországban 7,3 tonna/hektárra csökkent az átlag. Romániában a kiemelkedő terméseredménynek köszönhetően a termésátlag a 2020. évi 3,0 tonna/hektárról 5,3 tonna/hektárra emelkedett, de Bulgáriában is 2,0 tonna/hektáros hozamemelkedés következett be. Az intenzíven termesztő országok közül Írországban a termésátlag megközelítette a 10 tonna/hektárt.
A búzáéhoz hasonlóan a betakarított kukorica mennyisége is növekedett a 2020. évihez képest. Az Európai Unió 27 tagállamában 2021-ben összesen közel 69 millió tonna kukoricát termesztettek. A legtöbb kukorica ismét Franciaországban termett (15,4 millió tonna), míg a második helyen továbbra is Románia áll (12,5 millió tonna). Magyarország a negyedik legnagyobb termesztő (6,3 millió tonna), Lengyelország megelőzte hazánkat (7,3 millió tonna). A termésmennyiség nemcsak hazánkban, de a szomszédos országok közül Horvátországban és Szlovákiában is csökkent, a nyári hőség és a szárazság miatt.
Hazánk az unió kukoricamennyiségének 9,3%-át termesztette 2021-ben. A legkedvezőbb hozamot Spanyolország produkálta, 12 tonnát meghaladó hektáronkénti eredménnyel, és összességében hét tagállamban érte el a mutató értéke a 10 tonna/hektárt. Ugyanakkor a termelés szempontjából a tagállamok között jelentősnek számító Romániában volt a legrosszabb a termésátlag (4,9 tonna/hektár).
Területnagyság szempontjából 2020-ban Magyarország alföldi régiói az unió első tíz helyezettje között voltak. Erre a listára még hét román és egy francia régió került fel.
2021-ben évtizedek óta nem látott mennyiségű, 10,6 millió tonna napraforgót takarítottak be az Európai Unióban. Románia a többi növénykultúra mellett e szántóföldi növény esetében is kiemelkedett, a 3 millió tonnás mennyiséggel első a tagállamok rangsorában. Franciaország és Bulgária követi, ahol a 2020. évinél több napraforgó termett. Magyarország, mivel nálunk csak kissé növekedett a betakarított termésmennyiség az egy évvel korábbihoz képest, a negyedik helyre került, és az unió összes napraforgótermésének 17%-át adta. A pálmaolaj rendkívül kézimunka-igényes termelése világszerte visszaszorulóban van, ellenben a napraforgó területe évről évre növekszik az Európai Unióban is. A fenntartható fejlődésben is szerepet játszik a növénykultúra, ezért nagy előrelépés lenne, ha a pálmaolaj használata helyett a napraforgóolajé kerülne előtérbe.
A legnagyobb napraforgó-területtel Románia, Bulgária és Franciaország rendelkezik. Hozam tekintetében kiemelendő Ausztria és Horvátország, 3,0 tonna/hektárral, a hazai 2,7 tonnás hektáronkénti eredmény az uniós rangsor ötödik helyére volt elég 2021-ben.
Az unióban 2021-ben összesen 1,4 millió hektáron termesztettek burgonyát, aminek 46%-át a három legnagyobb termesztő, Németország (18%), Lengyelország (17%) és Románia (11%) adta. A termesztett mennyiség alapján Németország állt az élen, 10,6 millió tonnával. Vannak olyan országok, ahol 20 tonna/hektár alatti volt a hozam (a nagyobbak közül például Romániában 16 tonna/hektár), ugyanakkor az intenzív technológiával már jellemzően hektáronként legalább 40 tonna termést tudtak betakarítani. (Hollandiában, Dániában és Belgiumban 43 tonna/hektár). Magyarország 23 tonna/hektáros eredményével nem érte el az uniós átlagot.
A burgonya termésátlaga és termésmennyisége az Európai Unió országaiban, 2021
A 2021-es előzetes adatok alapján Franciaországban termett a legtöbb cukorrépa (34,1 millió tonna), míg a 2020. évi első helyezett Németországban 12%-os emelkedés után 32 millió tonnát takarítottak be. Franciaországban 2020-hoz képest 30%-kal nőtt a termés mennyisége, miközben a betakarított terület nagysága némileg csökkent. Ugyanakkor a két országban megközelítőleg azonos (81,4, illetve 81,8 tonna/hektár) volt a termésátlag.
A cukorrépa összterülete az egy évvel korábbi visszaesés után 2021-ben lényegében megegyezett a 2020. évivel. A termésátlagok jellemzően csökkentek, Franciaországban, illetve Romániában azonban jelentősen nőttek, 31, illetve 40%-kal.
A cukorrépa termésátlaga és termésmennyisége az Európai Unió országaiban, 2021
További adatok, információk
19.1.1.12. Fontosabb szántóföldi növények betakarított területe
19.1.1.15. Fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége
19.1.1.18. Fontosabb szántóföldi növények termésátlaga
19.1.2.5. A kukorica termelése megye és régió szerint
19.1.2.11. A napraforgómag termelése megye és régió szerint
19.1.2.12. A repcemag termelése megye és régió szerint
19.1.2.14. A cukorrépa termelése megye és régió szerint
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu