2020-ban a tavaszi aszály és a betakarításkor lehullott nagy mennyiségű csapadék sem vetette vissza a szántóföldi növénykultúrák többségének hektáronkénti hozamait hazánkban. Az árpa és a kukorica termésátlaga rekordközeli volt, de a búzáé és a burgonyáé is meghaladta az előző évit. Napraforgóból és repcéből egységnyi területről ugyanakkora magmennyiséget gyűjtöttek be. Hazánk változatlanul a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tölt be fontos szerepet az Európai Unióban.
Az időjárás viszontagságai ellenére kedvezően alakultak a terméseredményekA 2020. évre vonatkozó előzetes adatok alapján.[1]
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 2020. április 1. és 29. között országosan 8,8 milliméter csapadék hullott, a mérések kezdete óta számított áprilisi átlagérték (44 milliméter) 20%-a, így a tavalyi április az 1901-től kezdődő rangsorban a valaha volt harmadik legszárazabb hónapnak tekinthető.https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2808[2] A több éve ismétlődő tavaszi aszály, továbbá a betakarítás idejére esett nagy mennyiségű csapadék ellenére azonban kedvező termésátlagokkal számolhattak a gazdák 2020-ban. A termésátlag kukoricából rekordközeli volt, de a búza és a burgonya termésátlaga is meghaladta az előző évi eredményeket.
- Gabonából közel 2,3 millió hektárról 15,3 millió tonna – az előző évinél 421 ezer tonnával kevesebb – termést takarítottak be.
- A gabonafélék területe 2014 óta folyamatosan csökken.
- Az összes gabonaféle termésmennyisége 2,7%-kal kevesebb volt az előző évinél.
Hazánkban a gabonatermés közel 55%-át a kukorica adta 2020-ban, legjelentősebb kalászos növényünk, a búza betakarított termésmennyisége pedig az összes gabonatermés 33%-át tette ki. A harmadik legnagyobb területen termesztett árpa termésmennyisége az elmúlt három év legmagasabb hozamát érte el, míg részesedése 9,4% volt.
Az 5,0 millió tonnás búzatermés 6,8%-kal volt kevesebb, mint 2019-ben. Ez főként annak következménye, hogy a 2020. évi betakarított terület 8,1%-kal kisebb, 933 ezer hektár volt. Az 5,4 tonna/hektár átlaghozam ugyanakkor kiemelkedő eredmény, 1,5%-kal meghaladta az előző évit, és 1,8%-kal 2015–2019 átlagát.
A búza termésmennyisége és termésátlaga megyénként, 2020
A legtöbb búza 2020-ban is Jász-Nagykun-Szolnok megyében termett – az országos mennyiség közel 9%-a –, ám Békés megye alig maradt el mögötte. A terméshozamok a dunántúli megyékben voltak kimagaslóak: Baranyában 6,5, Somogyban 6,4, Zala és Vas megyékben 6,3 tonna volt a hektáronkénti átlagos mennyiség. A legalacsonyabb termésátlagok Pest, Békés és Csongrád-Csanád megyében voltak, de így is meghaladták a 2019. évit.
2020 első 11 hónapjábanA 2020. évi felvásárlási árak január–novemberi adatok.[3] 2,7 %-kal több búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2019 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 55 forint/kilogramm volt.
Rekordközeli a kukorica termésátlaga
2020-ban a kukorica betakarított területe (973 ezer hektár) ismét 1 millió hektár alá, egy év alatt 5,3%-kal csökkent, de a 8,4 millió tonna betakarított termés a 2019. évinél 1,3, az előző öt év átlagánál 9,3%-kal nagyobb volt. A hektáronkénti termésátlag (8,6 tonna) 2019-hez viszonyítva 6,9, az utolsó öt év átlagánál pedig 15%-kal magasabb.
2020 első 11 hónapjában 5,8%-kal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2019 hasonló időszakában, kilogrammonként 49 forintos átlagáron.
Mind a búza, mind a kukorica termésátlaga növekvő tendenciát mutat 2010 óta. A kukorica hektáronkénti hozama már az elmúlt két évben is meghaladta a 8,0 tonnát. A nyár eleji esőzések eredményeképpen a 2020. évi termésátlag megközelítette a 2016. évi csúcsértéket. A búza hektáronkénti hozama is magasabb volt, mint a korábbi években, 2015 óta minden évben nagyobb volt 5,0 tonnánál.
Számottevően elmaradt a napraforgó és a repce hozama
2018 óta folyamatosan csökken a napraforgó-termesztés hazánkban, így 2020-ban mindössze 1,7 milló tonna termett, ez közel 2,4%-kal elmaradt a 2019. évitől. Ez elsősorban abból adódott, hogy a hektáronkénti hozam 9,2%-kal, 2,8 tonnára csökkent az előző évihez képest. A 605 ezer hektáros betakarított terület az előző évinél 7,3%-kal nagyobb volt. Részben a kevesebb termés hatására a felvásárlási ár az előző évinél 21%-kal magasabb, 122 forint volt kilogrammonként.
A repce területe 2013 óta folyamatosan növekszik, 2020-ban az egy évvel korábbinál 2,1%-kal nagyobb, 307 ezer hektáron termesztették. A nagyobb területről ugyanakkor az egy évvel korábbinál 5,8%-kal kevesebb, 859 ezer tonna termést takarítottak be. A hektáronkénti termésátlag (2,8 tonna/hektár) utoljára 2015-ben volt ennél alacsonyabb, 2015–2019 átlagától pedig 9,4%-kal elmaradt.
A repce felvásárlási ára 2020. január–novemberben átlagosan 126 forint/kilogramm volt, 7,7%-kal magasabb a 2019. azonos időszakinál.
A napraforgó és a repce termésátlaga 2010 és 2020 között összességében számottevően emelkedett, 2017 óta hozamuk közel azonos volt.
2010-hez képest a négy legnagyobb termelési értékkel rendelkező szántóföldi növény közül a napraforgó és a repce területe nőtt, a kukoricáé és a búzáé csökkent.
A cukorrépát és a burgonyát egyre kisebb területen termesztik
2020-ban folytatódott a cukorrépa betakarított területének évek óta tartó csökkenése. A 13 ezer hektáros terület az előző évinél 7,4, a megelőző öt év átlagához képest közel 19%-kal kisebb lett. A területcsökkenés és az aszály mellett a cukorrépa vírusos betegségei is alacsonyabb terméshez vezettek, így a gazdák mindössze 760 ezer tonnát takarítottak be, az előző évinél 7,7%-kal kevesebbet. A cukorrépa termésátlaga 58,3 tonna/hektár volt, az előző öt év átlagánál 6,4%-kal alacsonyabb.
A cukorrépához hasonlóan a burgonya területe is évről évről zsugorodik, 2020-ban a szántóföldön betakarított burgonya területe 8,6 ezer hektár volt. A szántóterület hektáronkénti hozama 2019-ben 23,8 tonnáról 2020-ban 24,8 tonnára nőtt. A burgonyatermelők jövedelmezőségét az elmúlt években a folyamatosan visszatérő aszály nagymértékben befolyásolta. Sok esetben az öntözés hiánya, a technológiaváltás elmaradása és a területek széttagolódása is hozzájárult a kedvezőtlen eredményekhez.
2020 első 11 hónapjában 2,9%-kal több burgonyát vásároltak fel a termelőktől, mint 2019 hasonló időszakában. A 2020. január–novemberi kilogrammonkénti 95 forintos felvásárlási ár 17%-os csökkenést jelent a megelőző év azonos időszakához képest.
Továbbra is dobogós helyen áll a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés az Európai Unióban
A 2020. évi növénytermesztés eredményeit Európa szerte kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás alakulása, valamint a kártevők jelenléte. A 2019 őszén tapasztalt jelentősebb csapadék a vetési munkákat nehezítette meg, az enyhe tél következtében pedig a levéltetvek is elszaporodtak.https://www.world-grain.com/articles/14080-france-wheat-production-declines-25[4] A vegetációs időszakban a szárazság okozott gondot.
Az előzetes adatok szerint 2020-ban az előző évihez képest az Európai Unió 27 tagállamának többségében csökkent a betakarított búza mennyisége, így uniós szinten összesen több mint 10%-kal kevesebb termett. A teljes mennyiség (125 millió tonna) nagyobb részét, több mint 30 millió tonnát a legnagyobb termesztő, Franciaország adta. A második helyen álló Németországban is kevesebb lett a búza mennyisége, ám ott így is kétszer annyit arattak le (22 millió tonna), mint Lengyelországban (12 millió tonna).
A magyar búzatermesztés az Európai Unió termésének közel 4%-át adja, amivel 2020-ban egy helyet javítottunk a pozíciónkon. A termésátlagok 2020-ban jellemzően elmaradtak a 2019. évi eredményektől. Az intenzíven termesztő országokban (például Írországban és Belgiumban) a termésátlag meghaladta a 8 tonna/hektárt. Ezzel szemben Romániában a súlyos aszály miatt még a hektáronként 3 tonnát sem érte el.
A búzához hasonlóan a betakarított kukorica mennyisége is elmaradt az előző évhez képest. Az uniós tagállamokban 2020-ban összesen közel 65 millió tonna kukoricát termesztettek. Az eddig emelkedő tendenciát mutató és 2018-ban rekordmennyiséget betakarító Románia 2020-ban visszaszorult a második helyre (11 millió tonna), több mint 2 millió tonnával megelőzve a harmadik helyen álló Magyarországot (8,4 millió tonna). 2020-ban a legtöbb kukorica Franciaországban termett (13 millió tonna).
Hazánk az unió kukoricamennyiségének közel 13%-át termesztette 2020-ban, és a 8,6 tonna/hektár hozamával a középmezőnyben foglal helyet. A legkedvezőbb hozamot Spanyolország produkálta, közel 12 tonna/hektárral, az uniós átlag 7 tonna/hektár volt.
Az EU legjelentősebb napraforgó-termesztőjét, Romániát 2020-ban aszály sújtotta, ami a növény terméseredményére is komoly csapást mért. 1,8 millió tonnás termésmennyiségével keleti szomszédunk első volt a tagállamok rangsorában, ugyanakkor hazánk nem sokkal maradt el tőle (1,7 millió tonna). Magyarország az unió összes termésének (8,8 millió tonna) közel 20%-át adta. Franciaország napraforgó-termesztésének növekedése hátterében egyértelműen az áll, hogy közel 30%-kal nagyobb területen vetettek napraforgót az előző évhez képest, 775 ezer hektáros területüket a tagállamok közül csak Románia és Bulgária előzte meg. Magyarország (2,8 tonna/hektár) mellett néhány kisebb termesztő, mint például Horvátország (3,2 tonna/hektár), Görögország (3 tonna/hektár) és Szlovákia (2,8 tonna/hektár) áll a napraforgóhozam uniós rangsora élén.
Az unióban összesen 1,7 millió hektáron termesztenek burgonyát, aminek több mint 50%-át a három legnagyobb termesztő, Lengyelország (22%), Németország (17%) és Franciaország (12%) adja. A megtermelt mennyiség alapján Németország áll az élen, 12 millió tonnával. Egyes országokban még a 20 tonna/hektárt sem éri el a hozam (Románia 16 tonna/hektár, Litvánia 18 tonna/hektár), ugyanakkor az intenzív technológiával már jellemzően hektáronként legalább 40 tonna termést tudtak betakarítani. (Dánia 43 tonna/hektár, Hollandia 43 tonna/hektár, Franciaország 42 tonna/hektár, Németország 42 tonna/hektár). Magyarország 28 tonna/hektáros eredményével nem érte el az uniós átlagot.
A burgonya termésátlaga és termésmennyisége az Európai Unió országaiban, 2020
A nagy cukorrépa-termesztők általában azonosak a burgonyatermesztés szempontjából is jelentős eredményeket elérő országokkal. A 2020-as adatok alapján Franciaország több mint 27 millió tonna betakarított mennyiséggel áll az élen az unióban, bár ez jelentős visszaesés a 2019. évi 38 millió tonnához képest. (A betakarítási terület is csökkent, több mint 6%-kal.)
A cukorrépa összterületének – uniós szinten 4%-os – visszaesése a legtöbb európai országban is tapasztalható volt, a nagyobb termesztők közül csak Dánia és Hollandia esetében történt néhány százalékos növekedés. A termésátlagok is jellemzően inkább csökkentek vagy stagnáltak, kivéve Ausztriát, ahol 2020-ban sikerült a 2019. évi 70 tonna/hektár hozamot 81 tonna/hektárra növelni.
A cukorrépa termésátlaga és termésmennyisége az Európai Unió országaiban, 2020
Módszertani megjegyzések
A fontosabb növénykultúrák terméseredményei 2020. évi terméseredményeit a Központi Statisztikai Hivatal az alábbiak szerint állapította meg:
- a gazdasági szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségüket teljes körű felvétel keretében teljesítették,
- az egyéni gazdaságok esetében az adatok megállapítása becsléssel történt. A becslés alapját a 2020. évi „Egységes területalapú támogatási rendszer” (SAPS) földterületi és az „Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, 2020” című adatgyűjtés adatai, valamint az Agrárminisztérium operatív jelentései képezték.
[1]:↑ A 2020. évre vonatkozó előzetes adatok alapján.
[2]:↑ https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2808
[3]:↑ A 2020. évi felvásárlási árak január–novemberi adatok.
[4]:↑ https://www.world-grain.com/articles/14080-france-wheat-production-declines-25
Hibajavítás
További adatok, információk
4.1.21. A fontosabb szántóföldi növények betakarított területe, összes termése és termésátlaga (1990–)
6.4.1.6. Gabonafélék (2000–)
6.4.1.8. A kukorica termelése (2000–)
6.4.1.14. A napraforgómag termelése (2000–)
6.4.1.15. A repcemag termelése (2000–)
6.4.1.16. A cukorrépa termelése (2000–)
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu